BH 2016.10.272 A másodfokú nyilvános ülésnek a terhelt távollétében történő megtartása nem törvénysértő, ha a fogva levő terhelt előállítása iránt intézkedés történik, de az ülés megtartása előtt a terhelt szabadlábra kerül, és a nyilvános ülésen a határnapról tudva nem jelenik meg [Be. 361. § (3) bek., 362. § (3) bek.].

[1] A kerületi bíróság a 2014. június 4. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 316. § (1), (3) bek.], lopás vétségében [korábbi Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. I. fordulat] és garázdaság vétségében [korábbi Btk. 271. § (1) bek.].

[2] Ezért őt - halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt - 1 év 10 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[3] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2015. április 28. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta:

[4] a terhelt cselekményeit lopás bűntettének [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 370. § (1) bek., (3) bek. a) pont], lopás vétségének [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. a) pont] és garázdaság vétségének [Btk. 339. § (1) bek.] minősítette;

[5] kimondta, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

[6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a Be. 373. § (1) bekezdésének II.d) pontjában megjelölt eljárási szabálysértésre hivatkozással, mert a másodfokú nyilvános ülés megtartására a terhelt távollétében került sor.

[7] A felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú bíróság az akkor más ügyben előzetes letartóztatásban lévő terheltet a büntetés-végrehajtási intézetből idézte. A terhelt az idézés kézbesítésekor kérte előállítását a másodfokú nyilvános ülésre, azon részt akart venni, időközben azonban - a nyilvános ülés határnapja előtt - szabadlábra került, és 2015. április 26. napjától 2015. május 4. napjáig kórházi kezelés alatt állt. Ezért nem tudott megjelenni a 2015. április 28. napján tartott nyilvános ülésen, és állapota miatt nem is tudta a helyzetéről értesíteni a másodfokú bíróságot.

[8] Miután a terhelt 2015. április 28-án nem jelent meg a nyilvános ülésen, a másodfokú bíróság megállapította, hogy időközben szabadult, idézése szabályszerű, így a nyilvános ülés megtartásának akadálya nincs.

[9] A védő mindezek alapján a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

[10] A Legfőbb Ügyészség a védő indítványát nem találta alaposnak. Álláspontja szerint a terhelt idézése szabályszerű volt, és ez az egyetlen feltétele a másodfokú nyilvános ülés terhelt távollétében való megtarthatóságának (Bfv. III. 1093/2014/8.). Miután a védő által állított, vagy más feltétlen eljárási szabálysértés nem valósult meg, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta, utalva egyúttal arra, hogy a védő felülvizsgálati indítványa igazolási kérelemként sem vezethet eredményre [Be. 362. § (4) bek.].

[11] A Kúria - a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában kifejtett érveléssel egyetértve - azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[12] A Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a Be. 373. § (1) bekezdésének II.d) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben felülvizsgálatnak van helye, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.

[13] A rendelkezésre álló iratok alapján az állapítható meg, hogy a másodfokú bíróság 2014. április 28. napjára nyilvános ülést tűzött ki. Arra a más ügyben előzetes letartóztatásban lévő terheltet a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka útján idézte, és a terhelt az idézés kézbesítéskor előállítását kérte a nyilvános ülésre.

[14] A terhelt időközben szabadult és erről a másodfokú bíróság az általa megkeresett büntetés-végrehajtási intézet közléséből értesült. A nyilvános ülést - ezen információk ismeretében - a meg nem jelent terhelt szabályszerű értesítésére tekintettel megtartotta.

[15] A Be. egyértelmű rendelkezése alapján nem kétséges, hogy a másodfokú bíróság eljárásában a nyilvános ülésre - miként a tárgyalásra [Be. 364. § (1) bek. 1. mondat 1. fordulat] - a terheltet "idézni kell" [Be. 361. § (3) bek. 1. fordulat]. Ha pedig a terhelt fogva van, a másodfokú bíróság a nyilvános ülésre - miként a tárgyalásra [Be. 364. § (1) bek. 1. mondat 2. fordulat] - az előállítása iránt "intézkedik" [Be. 361. § (3) bek. 2. fordulat]. A szabadlábon lévő terhelt idézése, illetőleg a fogva lévő terhelt előállítása a másodfokú nyilvános ülésre tehát kötelező.

[16] A terhelt részére az idézését a büntetés-végrehajtási intézetben kézbesítették. Ekkor valóban úgy nyilatkozott, hogy kéri az előállítását a nyilvános ülésre. Szabadon bocsátásával azonban az előállítása iránti kérelme tárgytalanná vált, azután megjelenéséről már maga dönthetett. Szabadlábra helyezése az idézés kézbesítésének szabályszerűségét értelemszerűen nem érintette [Be. 70. § (9) bek.].

[17] Az idézés rendeltetése az volt, hogy biztosítsa a terhelt részvételét a másodfokú bíróság nyilvános ülésén (tárgyaláson), ahol az őt megillető jogokat gyakorolhatja.

[18] A bírósági eljárás általános szabálya (Be. XI. Fejezet) szerint, ha a büntetőeljárási törvény másképp nem rendelkezik, a tárgyalás a terhelt nélkül nem tartható meg [Be. 240. § (3) bek. 2. fordulat]. A nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók [Be. 234. § (3) bek.].

[19] A másodfokú eljárásban a tárgyalásra és a nyilvános ülésre nem azonos szabályok érvényesülnek. A vádlott távollétében a tárgyalás megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést [Be. 365. § (1) bek.].

[20] Ettől eltér a nyilvános ülésre vonatkozó speciális szabály: a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható [Be. 362. § (3) bek.].

[21] A védő a felülvizsgálati indítványában azt állította, hogy terhelt a nyilvános ülés időpontjában kórházi kezelés alatt állt, ezért nem tudott az idézésre megjelenni és ezért nem is tudta akadályoztatását kimenteni, közölni.

[22] Amennyiben a terhelt határnapot önhibáján kívül mulasztott - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - igazolásnak van helye [Be. 65. § (1) bek.]. A Be. 362. §-ának (4) bekezdése viszont - amint arra utalt a Legfőbb Ügyészség is - úgy rendelkezik, hogy a nyilvános ülés elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ebben az esetben a mulasztás oka tehát, mi­után nem is igazolható, közömbös. Ekként a másodfokú bíróság eljárása és a határozat meghozatala a szabályszerűen idézett terhelt távollétében törvényes volt, nem valósított meg eljárási szabálysértést.