A Kúria Mfv.10581/2013/5. számú precedensképes határozata kormánytisztviselői jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 2012. évi V. törvény (Kttvá.) 3. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

Az átalánykártérítés összegének meghatározásakor értékelni kellett a felperes hosszú ideje fennálló közszolgálati jogviszonyát, 59 éves korát és ezzel összefüggésben elhelyezkedési nehézségeit.

***********

Mfv.I.10.581/2013/5.

A Kúria a dr. Erdőné dr. Rigó Ágnes ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Tunyogi András Márton jogtanácsos által képviselt alperes ellen kormánytisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 26.M.3784/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 49.Mfv.631.087/2013/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 49.Mfv.631.087/2013/4. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt napon belül - 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli.

I n d o k o l á s

A felperes a korábbi munkahelyén, az M.V.H.-nÉl kezdeményezte a Prémiumévek Programban való részvételét, amelyet a munkáltatója jóváhagyott. Ezt követően a Hivatal és a V.M. mint munkáltatók, valamint a felperes mint köztisztviselő három oldalú megállapodást kötött, amely szerint a felperest határozatlan időre áthelyezték közös megegyezéssel a V.M. állományába. Minderre tekintettel a Prémiumévek Programból a felperes kikerült, a jóváhagyást a minisztérium kérésére visszavonták.

A felperes szakmai tanácsadóként állt az alperes alkalmazásában, amikor 2011. május 19-én dr. F.S. m.-hez címezve az Ú.H.I.SZ. elnökétől, B.GY.-től együttműködési javaslat érkezett, mellyel a szövetkezet csatlakozni kívánt a V.M. N.Ü. stratégiai koncepciójához.

A felperesnek adták ki feladatul, hogy tekintse át a javaslatot, és állítsa össze a válaszlevél tervezetét. Ez 2011. június 21-én elkészült, az osztályvezető, illetve dr. R.L. főosztályvezető az iratra nem tett észrevételt. A főosztályvezető szóban egyeztetett Á.J. államtitkárral, aki támogatta a minisztérium elképzeléseit.

Á.J. a felperes által elkészített levéltervezetben az összekötő személy nevét módosította, továbbá egy szót beillesztett az utolsó bekezdésbe, valamint a levél végére írt "köszönettel" formula helyett egy hosszabb mondatot rögzített. Ezt követően a levéltervezet az osztályvezetői, főosztályvezetői és államtitkári jóváhagyással került a minisztérium titkárságára.

2011. július 18-án a miniszter titkárnője telefonon magához rendelte a felperest, kezébe adta a kijavított levéltervezetet és kérte, hogy a felperes a szükséges javításokat soron kívül végezze el. Miután ez megtörtént, a főosztályvezetőnek bemutatásra került, és pontonként egyeztették a javításokat. Ezt követően a felperes a két iratot leadta a főosztályvezető titkárnőjének, aki azért nem tudta továbbítani, mert a felettese ekkor nem volt elérhető.

Ezt követően azt a kifejezett utasítást kapta a főosztályvezetői titkárság, hogy azonnal küldeni kell a javított levelet a miniszteri titkárságra, így a levél főosztályvezetői ellenjegyzés és jóváhagyás, valamint megfelelő formátum nélkül került beadásra a titkárságra.

2011. július 18-án este a miniszter titkárságára a miniszter megbeszélésre hívta dr. R.L. főosztályvezetőt, és jelen volt a parlamenti államtitkár, valamint a jogi kérdésekért felelős helyettes államtitkár. A főosztályvezetőt ekkor arról tájékoztatták, hogy a levéltervezetek nem ütik meg a miniszteri levél színvonalát, ezért bizalomvesztés miatt mind a felperes, mind a főosztályvezető jogviszonyát megszüntetik.

Ezt követően az alperes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. tv. (Ktjv.) 8. § (2) bekezdés e) pontja alapján bizalomvesztés címén 2011. szeptember 25-ei hatállyal két hónapos felmentési idővel szüntette meg a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát. Ez azt tartalmazta, hogy a miniszter több írásbeli kiegészítést, javítást, illetve tartalmi korrekciókra vonatkozó iránymutatást adott, a felperes pedig azokat nem kellő szakmai megalapozottsággal vezette át, az irat továbbra sem felelt meg a közigazgatásban általánosan elvárt követelményeknek. A felperes nem követte a vezetői által meghatározott szakmai iránymutatásokat, ez pedig a további munkavégzés tekintetében bizalmatlanságot eredményezett.

A felperes a keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte elsődlegesen eredeti munkakörbe történő visszahelyezésével utalva az alperes rendeltetésellenes joggyakorlására.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 26.M.3784/2011/16. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes a 2011. július 21-én kelt felmentéssel jogellenesen szüntette meg a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát. Kötelezte az alperest 11 havi átlagkereset címén 6.379.120 forint fizetésére perköltség viselés mellett.

A munkaügyi bíróság ítélete szerint az alperes okszerűtlen indok alapján szüntette meg a felperes jogviszonyát. A kormánytisztviselő vezetőivel, munkatársaival együttműködve szakmai elhivatottsággal végezte a rábízott feladatot a levéltervezet megfogalmazása során, esetleges stílusbeli, formai hibák pedig nem alapozzák meg a bizalomvesztést.

Önmagában az a körülmény, hogy a felperest a jogviszony megszüntetése előtt személyesen nem hallgatta meg az alperes, nem minősül rendeltetésellenes joggyakorlásnak.

A rendeltetésellenesség hiányában a bíróság nem alkalmazhatta a Kjt. 60. § (1) bekezdésben foglaltakat, azaz a felperes eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását nem rendelte el.

A Kjt. 60. § (4) bekezdésére hivatkozva 11 havi átlagkereset megfizetésére kötelezte az alperest a jogellenes megszüntetésre figyelemmel. A bíróság különös súllyal értékelte, hogy az alperes intézkedése nem jelent kirívóan súlyos jogsértést, hanem a bíróság mérlegelése alapján minősült jogellenes magatartásnak, ugyanakkor a felperes életkorára tekintettel az adott munkaerő-piaci helyzetben az elhelyezkedése igen nehéz lehet.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 49.Mfv.631.087/2013/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében részben megváltoztatta, és az átalánykártérítés mértékét 11.598.400 forintra felemelte. A felperest fellebbezési eljárási részilleték viselésére kötelezte kimondva, hogy a saját másodfokú költségét maga viseli.