2012. évi V. törvény

a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

Az Országgyűlés a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és más törvények közötti összhang megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:

1. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti rendelkezések

1. § (1) Ha a kormánytisztviselő a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) alapján a prémiumévek programban történő részvételéhez vagy különleges foglalkoztatási állományba helyezéséhez hozzájárult, a határozatlan időre szóló kormányzati szolgálati jogviszonya, közszolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya határozott idejű jogviszonnyá alakult át. E határozott idejű jogviszony a Péptv. szabályai szerint szűnik meg.

(2) A prémiumévek programban részt vevő kormánytisztviselőre, köztisztviselőre és kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőre, ha az erről szóló törvény másként nem rendelkezik, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

2. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény

a) 104. §-ának, 105. § (2) és (3) bekezdéseinek alkalmazásában köztisztviselőn a kormánytisztviselőt is érteni kell, valamint közszolgálati jogviszonyon a kormányzati szolgálati jogviszonyt is érteni kell,

b) 107. § (3) bekezdésének, 108. § (2) bekezdésének, 109. § (3) és (4) bekezdéseinek, 110. §-ának alkalmazásában ügykezelőn a kormányzati ügykezelőt és a közszolgálati ügykezelőt is érteni kell, valamint közszolgálati jogviszonyon a kormányzati szolgálati jogviszonyt is érteni kell.

(2) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény

a) 129. § (5), (8) és (9) bekezdéseinek alkalmazásában köztisztviselőn a kormánytisztviselőt is érteni kell, valamint közszolgálati jogviszonyon a kormányzati szolgálati jogviszonyt is érteni kell,

b) 131. § (3), (4), (6), (8) és (9) bekezdéseinek, 133. § (2) bekezdésének, 134. és 135. §-ainak alkalmazásában ügykezelőn a kormányzati ügykezelőt és a közszolgálati ügykezelőt is érteni kell, valamint közszolgálati jogviszonyon a kormányzati szolgálati jogviszonyt is érteni kell.

(3) A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló 2006. évi LXXII. törvény 7. § (8) bekezdésének alkalmazásában köztisztviselőn a kormánytisztviselőt is érteni kell.

(4) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény

a) 43. és 44. §-ának alkalmazásában köztisztviselőn a kormánytisztviselőt is érteni kell, valamint közszolgálati jogviszonyon a kormányzati szolgálati jogviszonyt is érteni kell,

b) 45. § (1) bekezdésének alkalmazásában köztisztviselőn kormánytisztviselőt kell érteni.

(5) A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény

a) 174. § (3) bekezdésének alkalmazásában köztisztviselőn a kormánytisztviselőt is érteni kell,

b) 174. § (4) bekezdésének alkalmazásában köztisztviselőn a kormánytisztviselőt kell érteni, valamint közszolgálati jogviszonyon a kormányzati szolgálati jogviszonyt kell érteni.

(6) Az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXX. törvény 24. § (1) bekezdésének alkalmazásában kormánytisztviselői jogviszonyon kormányzati szolgálati jogviszonyt kell érteni.

(7) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény

a) 24. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony munkaviszonnyá alakulása után az igazságügyi alkalmazott átalakulás utáni munkabére nem lehet magasabb, mint az illetményalap hatszorosa,

b) 25. § (5) bekezdésének alkalmazásában kormánytisztviselői jogviszonyon a kormányzati szolgálati jogviszonyt kell érteni.

(8) Törvény eltérő rendelkezése hiányában, ahol jogszabály

a) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.), illetve a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvényt (a továbbiakban: Ktjv.) említ, azon a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt,

b) vezetői kinevezést vagy megbízást említ, azon vezetői munkakört,

c) államigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalót említ, azon a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalót

is megfelelően érteni kell.

3. § (1) A 2012. február 29-éig okozott károk tekintetében

a) a felelősség alapja és a kártérítés mértéke vonatkozásában a Ktv.-nek a Kttv. hatálybalépését megelőzően hatályos szabályait [Ktv. 57-58. §-ait, Ktv. 71. § (2) bekezdését] kell alkalmazni,

b) a kártérítési igény érvényesítésére a Kttv., valamint a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásról szóló Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) A Ktv.-nek a Kttv. hatálybalépését megelőzően hatályos szabályait kell alkalmazni, ha a kormánytisztviselő átirányítását, kirendelését, kiküldetését, kihelyezését, kormányzati kirendelését a munkáltató legkésőbb 2012. február 29-étől kezdődően rendelte el.

(3) 2012. június 30-ig a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormányzati szolgálati jogviszonyából származó igényét, továbbá a munkáltató és az érdek-képviseleti szerv a Kttv.-ből származó igényét a Kttv. 238. §-ának megfelelő alkalmazásával érvényesítheti.

(4) A Kttv.-nek a Kormánytisztviselői Döntőbizottságra vonatkozó rendelkezéseit a 2012. július 1-jén és azt követően indított igényérvényesítések esetén kell alkalmazni.

(5) A Kttv. 193. és 194. §-át a folyamatban lévő perekben is alkalmazni kell.

(6) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felmentések esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére a közszolgálati tisztviselő átlagkeresetére jogosult.

4. § (1) A kormányzati ügykezelő, valamint a közszolgálati ügykezelő illetménye a Kttv. 208. §, illetve 242. § alkalmazása során nem csökkenhet.

(2) A kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelő illetményét a Kttv. hatálybalépését követő 30 napon belül meg kell állapítani.

(3) A kormánytisztviselőnek, a köztisztviselőnek a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 45. § (1) bekezdése alapján meghatározott illetménye e törvény hatálybalépését követően abban a munkakörben illeti meg, amelyben e törvény hatálybalépését megelőzően foglalkoztatták. A kormánytisztviselő, köztisztviselő munkakörének módosítása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegeli, hogy továbbra is a Módtv. alapján meghatározott illetményére vagy besorolása szerinti illetményére jogosult.

(4) E törvény hatálybalépését megelőzően a Ktjv. 19. § (1) bekezdésében foglaltak alapján Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szerv esetében külön kormányrendeletben megállapított illetmény-kiegészítés mértéke 2012. évben nem csökkenhet.

(5) E törvény hatálybalépését megelőzően a helyi önkormányzat által megállapított illetmény-kiegészítés mértéke 2012. évben nem csökkenthető.

5. § (1) A köztisztviselő, ügykezelő közszolgálati jogviszonyából eredő jogokat és kötelezettségeket a Kttv. hatálybalépése nem érinti, kivéve, ha a Kttv. ettől eltérően rendelkezik.

(2) A kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő kormánytisztviselői jogviszonyának elnevezése kormányzati szolgálati jogviszony elnevezésre változik. A jogviszony elnevezésének megváltozása nem érinti a Kttv. hatálybalépése előtt keletkezett kormánytisztviselői jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, kivéve, ha a Kttv. ettől eltérően rendelkezik. A jogviszony elnevezésének megváltozásáról a munkáltató köteles 60 napon belül a kormánytisztviselőt, illetve a kormányzati ügykezelőt értesíteni.

6. § (1) A Nemzeti Közigazgatási Intézet nyilvántartja és kezeli a közigazgatási versenyvizsgával kapcsolatos adatokat, majd azok érvényessége lejártát követően törli a nyilvántartásából.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a pályázó versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére terjed ki.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a versenyvizsgázó

a) természetes személyazonosító adataira,

b) versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,

c) a Kttv. 4. mellékletében meghatározott adatokra

terjed ki.

7. § Ahol a Kttv. minősítést említ ott 2012. december 31-ig szakmai munka értékelését kell érteni.

8. § (1) A minisztériumokban és a Miniszterelnökségen bevezetésre kerülő munkaköri pótlék fizetéséhez szükséges munkakörelemzéseket és értékeléseket, valamint a pótlékra javasolt munkaköröket legkésőbb 2012. május 31-ig kell a személyügyi központ részére megküldeni. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter egyetértése esetén fizethetők ki a munkaköri pótlékok 2012. július 1-jétől 2012. december 31-ig terjedő időszakra. Ha a kormánytisztviselő számára munkaköri pótlék kerül megállapításra, akkor a munkáltató döntése alapján a Kttv. 133. § (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a kormánytisztviselő alapilletmény-eltérítésének mértéke csökkenthető teljesítményértékelés hiányában is, azzal a feltétellel, hogy a kormánytisztviselő számára megállapított alapilletmény az eltérítéssel megállapított alapilletmény összege alá nem csökkenhet.

(2) A 2012. évre megállapított alapilletmény-eltérítések mértéke a minisztériumokban, Miniszterelnökségen tárgyévben - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével - a 30%-os korlátot meghaladhatja.

(3) A 2012. évre megállapított alapilletmény-eltérítések esetében is alkalmazható a Kttv. 133. § (3) bekezdésben foglalt módosítási lehetőség.

(4) A helyi önkormányzatoknál 2012-ben az alapilletmény eltérítés 2012. december 31-ig tart.

9. § (1) A Kttv. Magyar Kormánytisztviselői Karra vonatkozó szabályozása hatálybalépésének napján az, aki kormánytisztviselő, a Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) tagjává válik.

(2) A munkáltató az általa foglalkoztatott kormánytisztviselők adatairól (a kormánytisztviselő családi és utóneve, a munkáltató megnevezése, székhelye) a Kttv. hatálybalépésétől számított 90 napon belül értesítést küld az MKK Előkészítő Bizottságának.

(3) A Kttv. 28-35. §-ának hatálybalépését követő hat hónapon belül az MKK Országos Közgyűlése alakuló ülést tart, amelynek összehívásáról a miniszter gondoskodik. Az alakuló Országos Közgyűlés dönt az MKK Alapszabályának elfogadásáról, megválasztja az MKK elnökét és legfeljebb öt alelnökét, az MKK főtitkárát, az MKK Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, valamint az MKK Országos Etikai Bizottság elnökét és tagjait.

(4) Az MKK Területi Közgyűlés tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztását az Országos Közgyűlés alakuló közgyűlését követő három hónapon belül kell megtartani.

(5) Az MKK Országos Közgyűlés tagjainak megválasztásával, az alakuló Országos Közgyűlés előkészítésével és lebonyolításával, továbbá a Területi Közgyűlés tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztásával összefüggő feladatok ellátására, 15 tagú Előkészítő Bizottság alakul, amelynek tagjait és elnökét a miniszter jelöli ki.

(6) Az MKK Előkészítő Bizottság az alakuló ülését a Kttv. hatálybalépésétől számított egy hónapon belül tartja meg. Az Előkészítő Bizottság ügyrend alapján működik.

(7) Az MKK Előkészítő Bizottság az Országos Közgyűlés megalakulásáig működik.

(8) Az MKK Előkészítő Bizottság feladatai:

a) elkészíti - a Kttv. keretei között - az Ideiglenes Választási Szabályzatot;

b) az Ideiglenes Választási Szabályzat szerint előkészíti és lebonyolítja az Országos Közgyűlés tagjainak megválasztását;

c) javaslatot tesz az Alapszabályra.

(9) Az Előkészítő Bizottság által elkészített Ideiglenes Választási Szabályzat az MKK Területi Közgyűlés tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztását követő 30. napon hatályát veszti.

(10) Az MKK megalakulásával kapcsolatos költségeket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezete tartalmazza.

10. § A Kttv. hatálybalépésével köztisztviselők, közszolgálati ügykezelők esetében a Ktv. 31. §-a szerinti főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői megbízás e törvény erejénél fogva határozatlan idejű főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői munkakörré alakul át. Az érintetteket e tényről a törvény hatálybalépését követő harminc napon belül a munkáltatónak tájékoztatnia kell.

11. § A Kttv. hatálybalépésekor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél megállapított illetményekre a Kttv. 134. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal a feltétellel, hogy e szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő illetménye nem csökkenthető azon jogviszonya fennállásáig, amely alapján a Ktjv. hatálybalépése előtti illetményre jogosultságot szerzett.

12. § Ha a közigazgatási szervnél a munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya a Kttv. hatálybalépésekor meghaladja a Kttv. 8. § (4) bekezdésében meghatározott mértéket, új munkaszerződés nem köthető, illetve a meglévő szerződések a közigazgatásért és igazságügyért felelős miniszter engedélyével hosszabbíthatóak meg addig, amíg az ilyen szerződésekkel foglalkoztatottak aránya az engedélyezett létszám tíz százalékára nem csökken.

13. § Ha a 2012. február 29-én hatályos Ktv. szabályok szerint felmentési védelemnek minősülő ok 2012. február 29-éig keletkezik és a Kttv. hatálybalépését követően is fennáll, ezen ok fennállásáig a felmentési védelemre jogosító időhöz fűződő jogkövetkezmények tekintetében a Ktv.-nek a Kttv. hatálybalépését megelőzően hatályos szabályait kell alkalmazni.

14. § A szabadságra jogosító idők tekintetében a Ktv.-nek a Kttv. hatálybalépését megelőzően hatályos szabályait kell alkalmazni, ha a kormánytisztviselő 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadsága legkésőbb 2012. február 29-én kezdődött.

15. § Ha a kormányzati szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmentést vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését 2012. január 1-jét megelőzően közölte, a kormánytisztviselő, köztisztviselő, kormányzati ügykezelő, közszolgálati ügykezelő a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.

16. § A Ktv.-nek a Kttv. hatálybalépését megelőzően hatályos szabályai szerint a központi közszolgálati nyilvántartásban, illetve az egyszerűsített adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok kezelését a közigazgatásért és igazságügyért felelős miniszter végzi.

17. § A Kttv. 234. § (3)-(6) bekezdését azzal kell alkalmazni, hogy a köztisztviselőnek a Kttv. hatálybalépésekor érvényes illetménye nem csökkenthető oly módon, hogy ha a helyi önkormányzat csökkenti vagy megszünteti az illetménykiegészítést, annak a jogviszonynak a fennállásáig, amelyben a köztisztviselő számára az illetménykiegészítést megállapították.

18. § Amennyiben a miniszter vagy a hivatali szervezet vezetője a Ktv.-nek a Kttv. hatálybalépését megelőzően hatályos szabályai alapján további választható cafetéria-juttatásokat is meghatározott, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban határozta meg, akkor az ily módon 2012. évre meghatározott cafetéria-juttatásokat a Kttv. hatálybalépése nem érinti.

19. § E törvény hatálybalépését megelőzően, a Ktv. 49/F. §-a alapján kiadott cafetéria-juttatásokra vonatkozó szabályzatok, utasítások a Kttv. hatálybalépését követően 2012. december 31-ig alkalmazhatóak.

2. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényhez kapcsolódó egyes törvények módosítása

20. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 25/A-25/C. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és a kormánytisztviselőre, valamint a köztisztviselőre, illetve a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor."

(2) A Kjt. 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A 25/F. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és kormánytisztviselőre, köztisztviselőre, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőre, ha a munkáltató egésze vagy egy része jogszabály rendelkezése folytán a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá kerül."

(3) A Kjt. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma."

(4) A Kjt. 25. § (2) bekezdés b) pont 2. alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: b) áthelyezéssel)

"2. e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény,"

(hatálya alá tartozó munkáltatók között;)

(5) A Kjt. 25/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet kormányzati szolgálati jogviszonyt, illetve közszolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, a közalkalmazotti jogviszony megszűnése tekintetében a (6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebben az esetben - a (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően - e körülményről kell az átadó és az átvevő munkáltatónak tájékoztatnia a közalkalmazottat."

(6) A Kjt. 25/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az átvevő munkáltatónál kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony létesül, a közalkalmazottat a kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell besorolni. Ha a közalkalmazott az átadást közvetlenül megelőző illetményének összege meghaladja a jogszabály alapján megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék együttes összegét, az alapilletményt oly módon kell megnövelni, hogy a kormánytisztviselői, illetve köztisztviselői alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék együttes összege elérje a közalkalmazotti illetmény összegét. E rendelkezés alkalmazása során a kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban irányadó alapilletmény eltérítése nem haladhatja meg a kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályban erre vonatkozóan előírt legmagasabb mértéket."

(7) A Kjt. 25/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony esetén a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el."

(8) A Kjt. a következő 25/F. §-sal egészül ki:

"25/F. § (1) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a (3), (4) és a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogállásváltozás időpontjában kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(2) A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a közalkalmazott jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet kormányzati szolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, ebben az esetben a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a közalkalmazottat az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(7) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott átlagkeresetet - kell megfizetni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az átadással érintett közalkalmazottal szemben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a közalkalmazott a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja.

(5) A jogviszony kormányzati szolgálati jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a közalkalmazottat a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.

(6) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(7) Az átalakult jogviszony esetén a közalkalmazottnak az átalakulással érintett e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(8) A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.

(9) Az (1) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszony munkajogviszonnyá alakul át, ha a közalkalmazott a munkakörére tekintettel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóval nem kormányzati szolgálati jogviszonyban, hanem munkajogviszonyban állhat. Ebben az esetben a közalkalmazott átalakulás utáni munkabére (személyi alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) az átalakulást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaviszonyban már nem áll fenn. A személyi alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek. Az illetményről való tájékoztatást a jogviszony átalakulását követő 60 napon belül meg kell adni. E bekezdés alkalmazása során megfelelően alkalmazni kell a (2) és (3) bekezdést, továbbá a (6)-(8) bekezdést.

(10) Ha a jogviszony átalakulása időpontjában munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a munkavállalói kereset elbírálásánál

a) a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a közalkalmazott jogviszonya munkajogviszonnyá,

b) a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a közalkalmazott jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá

alakul át."

(9) A Kjt. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Munka Törvénykönyve 106. §-ának az (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a közalkalmazott kirendelésére akkor kerülhet sor, ha a kirendelés alapján a közalkalmazott az e törvény, vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát."

(10) A Kjt. 87/A. § (1) bekezdés b) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)

"b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban töltött időt,"

"g) az e törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,"

(töltött időt.)

21. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 11. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl az a személy nevezhető ki ügyésszé, aki a jogi szakvizsga letételét követően)

"b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § a)-c) pontjában és 2. §-ában meghatározott szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben legalább egy évig ténylegesen dolgozott,"

(2) Az Üjt. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az alügyész alapilletménye nem lehet kevesebb az ügyészségi szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a Kttv. 134. § (1) bekezdésében meghatározott szerveknél elért, illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél. Ha az alügyész az egyetemi jogi végzettség megszerzése előtt is ügyészségi szolgálati viszonyban állt, azt az időt az összehasonlításnál figyelmen kívül kell hagyni."

(3) Az Üjt. 142. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tisztviselő és az írnok beosztási pótlékkal növelt alapilletménye nem lehet kevesebb

a) a Legfőbb Ügyészség és az OKRI alkalmazottja esetén a Kttv. 134. § (1) bekezdésében említett szerveknél,

b) az a) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei, fővárosi kormányhivatalnál

a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselő illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél. A Kttv. szerinti I. besorolási osztály az e törvény szerinti III. fizetési osztálynak, a Kttv. szerinti II. besorolási osztály pedig az e törvény szerinti IV. fizetési osztálynak felel meg."

(4) Az Üjt. 154. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során és a fizikai alkalmazott alapszabadságának a megállapításakor az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő számításánál - az (1) bekezdésben említetten kívül - az Alkotmánybíróságnál és a bíróságnál szolgálati viszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, továbbá más foglalkoztatási jogviszonyban (szolgálati viszonyban, munkaviszonyban), valamint 1992. január 20-át követően szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban [2006. évi X. törvény 56. § (2) bekezdés] töltött időt is figyelembe kell venni."

22. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Állami Számvevőszék személyi állománya elnökből, egy alelnökből, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, közszolgálati ügykezelőkből és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókból áll."

(2) Az ÁSZ tv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Állami Számvevőszék vezetőinek, számvevőinek, köztisztviselőinek és közszolgálati ügykezelőinek jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit, a többi alkalmazott jogviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

(3) Az ÁSZ tv. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője nem lehetnek sem egymással, sem a Kormány, sem pedig az Országgyűlés számvevőszéki ügyekben illetékes bizottsága tisztségviselőjével vagy tagjával a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti hozzátartozók."

(4) Az ÁSZ tv. 21. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 21. § a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A számvevőt megillető helyettesítési díjra, jubileumi jutalomra, cafetéria-juttatásra, valamint a jelen §-ban nem nevesített jogcímen járó egyéb díj, pótlék vagy juttatás mértékére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(9a) A számvevő a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetménykiegészítésre nem jogosult."

(5) Az ÁSZ tv. 26. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ellenőrzésben nem vehet részt:)

"d) aki az ellenőrzött szervezet vezetőjének a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti hozzátartozója,"

23. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 100. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Részben vagy egészben igazságügyi szolgálati időként lehet figyelembe venni)

"c) az egyéb igazságügyi alkalmazottaknál a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, közalkalmazotti jogviszony és szolgálati jogviszony idejét."

(2) Az Iasz. 103/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az igazságügyi alkalmazott alapilletménye nem lehet kevesebb

a) a Kúria és az OBH alkalmazottja esetén a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban Kttv.) 134. § (1) bekezdésében meghatározott központi államigazgatási szerveknél,

b) az egyéb igazságügyi szerv alkalmazottja esetén a Kttv. 134. § (2) bekezdésében meghatározott központi államigazgatási szerveknél,

c) az a)-b) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei, fővárosi kormányhivatalnál

a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselő Kttv. szerinti illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.

(2) A bírósági titkár, az igazságügyi szakértő alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a Kttv. szerint a központi államigazgatási szerveknél [Kttv. 134. § (1) bekezdés] az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.

(3) A bírósági fogalmazó és a szakértőjelölt alapilletménye nem lehet kevesebb a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a Kttv. szerint a megyei, fővárosi kormányhivatalnál az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél."

(3) Az Iasz. 124. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 124. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az igazságügyi alkalmazott nemzetközi szervnél vagy az Európai Unió szervénél jogviszonyt létesít, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonya az új jogviszony kezdete előtti napon megszűnik. A megszűnés időpontját a felek ettől eltérően is meghatározhatják.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg az igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonya, annak megszűnésétől számított hat éven belül - az igazságügyi alkalmazott írásban bejelentett kérelmére - a kérelem megérkezésétől számított 30 napon belül, volt munkáltatója a végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört köteles számára felajánlani. A volt munkáltatót felajánlási kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha az igazságügyi alkalmazott kérelmét a nemzetközi szervezettel vagy az Európai Unió szerveivel való jogviszonya fennállása alatt vagy annak megszűnésétől számított 30 napon belül küldi meg a volt munkáltatónak. Ha az igazságügyi alkalmazott az ajánlatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül elfogadja, az igazságügyi alkalmazottat ki kell nevezni.

(6) Mentesül a volt munkáltató a munkakör-felajánlási kötelezettség alól, ha az igazságügyi alkalmazott

a) a (4) bekezdés szerinti jogviszonyát neki felróható módon szüntette meg,

b) nyugdíjasnak minősül."

24. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 167. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hivatal kormánytisztviselője a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti összeférhetetlenségi és kizárási szabályokban foglaltakon túl nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles villamosenergia-ipari társasággal vagy integrált villamosenergia-ipari vállalkozással."

(2) A Vet. 167. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Hivatal kormánytisztviselőire a Kttv. rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a Kttv. 126. § (1) bekezdésében megállapított arány negyven százalék, továbbá a Kttv. 134. § (1) bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 80%-a, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a. A Hivatal esetében a nem rendszeres személyi juttatások közül a jutalom-előirányzatra, valamint a személyi juttatások előirányzat-maradványából, illetve pénzmaradványából történő jutalomfizetésre vonatkozó, külön jogszabályban megállapított felső mérték túllépését tiltó rendelkezés nem alkalmazandó."

25. § (1) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) 3. § (2) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A képviselő-testület a polgármester illetményét a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerint megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként, összegszerűen száz forintra kerekítve állapítja meg:"

(2) A Pttv. 13. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a 13. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell a Kttv. következő rendelkezéseit: 6. § 10 és 24 pontját; 9. § (1)-(3) bekezdését; 10-13. §-át; 15. §-át; 17. §-át; 19. §-át; 21-24. §-át; 25. § (1), (3)-(4) és (6) bekezdését; 74. § (1) bekezdés második mondatát és (2) bekezdését; 75. § (1) bekezdés a)-b) és f)-h) pontját; 76. § (1) bekezdését; 79. §-át; 81. § (3)-(5) bekezdését; 89. § (1) bekezdését; 93. § (1)-(2) bekezdését; 94. § (1) bekezdését; 102-107. §-át; 109-114. §-át; 132. §-át; 141. § (1)-(9) bekezdését; 144. § (3) bekezdés a)-b) és d) pontját és (4) bekezdését; 145. §-át; 146. § (1) és (3)-(7) bekezdését; 147-153. §-át; 156. § (1) és (3)-(4) bekezdését; 157. § (2) bekezdését, (3) bekezdés első mondatát és (4) bekezdését; 159. §-át; 160. § (1)-(2) és (5) bekezdését; 165-175. §; 189. §-át; 192. §-át.

(2) A Kttv. következő rendelkezéseit a polgármester foglalkoztatási jogviszonyára az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) 18. § (1) bekezdését azzal, hogy a polgármester a munkavégzéssel összefüggő jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg,

b) 69. §-át azzal, hogy a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetében a (2) bekezdésben meghatározott végkielégítés tisztségének megszűnése napján illeti meg,

c) 78. § (1)-(4) bekezdését azzal, hogy felettes szerv alatt a képviselő-testületet kell érteni,

d) 115. § (1) bekezdésének a) és c)-d) pontját azzal, hogy munkáltató alatt a jegyzőt kell érteni,

e) 143. §-át azzal, hogy az (1) bekezdésben "az e törvény 131-142. §-a alapján" szövegrész nem alkalmazható,

f) 158. §-át azzal, hogy a fegyelmi eljárást a képviselő-testület szünteti meg,

g) 176. § (1) bekezdését azzal, hogy munkáltató alatt a jegyzőt kell érteni, továbbá a (3) bekezdést,

h) 184. § (2) bekezdését azzal, hogy a polgármester személyi anyagába történő betekintésre a 180. § (1) bekezdés c) és l) pontja nem alkalmazható, a 180. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felettes alatt a képviselő-testületet kell érteni,

i) 184. § (3) bekezdését azzal, hogy a polgármester személyi anyagát a jegyző kéri meg.

(2a) A felsőfokú iskolai végzettségű, foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetében a Kttv. 118. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a polgármester - megválasztását követően legalább egy év foglalkoztatási jogviszony eltöltése után - közigazgatási alapvizsgát tehet.

(2b) A polgármester a foglalkoztatási jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulhat.

(2c) A polgármester a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül, egyéb esetekben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.

(2d) A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet."

(3) A Pttv. 15. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A képviselő havi tiszteletdíja (alapdíj) nem haladhatja meg a Kttv. szerint megállapított illetményalap, és az alább meghatározott szorzószám száz forintra kerekített szorzatát:"

26. § (1) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény hatálya kiterjed)

"a) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre, közszolgálati ügykezelőkre, valamint munkáltatójukra,"

(2) A Péptv. 1. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya kiterjed)

"c) a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó, a Kttv.-ben meghatározott közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóra és munkáltatójára,"

(3) A Péptv. 2. § 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

"1. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: az állami vezetői szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszony, valamint a munkaviszony;

2. programban részt vevő: az az 1. §-ban meghatározott állami vezető, kormánytisztviselő, köztisztviselő, kormányzati ügykezelő, közszolgálati ügykezelő, közalkalmazott vagy munkavállaló, aki megfelel a 3. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek, továbbá az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy;"

(4) A Péptv. 2. § 3. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(közszférában jogviszonyban töltött idő)

"a) állami vezető, valamint kormánytisztviselő és köztisztviselő esetében a Kttv. 8. § (5)-(7) bekezdése alapján kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyként elismert idő,"

(5) A Péptv. 2. § 3. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(közszférában jogviszonyban töltött idő)

"c) az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló esetén a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony vagy közszolgálati jogviszony tartama,"

(6) A Péptv. 2. § 4. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4. korábbi illetmény: a programban résztvevőnek a prémiumévek programba történő belépését közvetlenül megelőző tizenkét egész havi - a munkáltatóval fennállt ennél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a jogviszony teljes időtartama alatti összes egész havi - illetményének, munkabérének havi átlaga az alábbiak szerint:)

"a) kormánytisztviselők és köztisztviselők esetében - megállapítása esetén - a Kttv. 235. §-a szerinti személyi illetmény, illetve Kttv. 131. § (2) bekezdése, 139. § alapján az alapilletmény, az illetménykiegészítés és a rendszeres illetménypótlékok,"

(7) A Péptv. 2. § 4. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4. korábbi illetmény: a programban résztvevőnek a prémiumévek programba történő belépését közvetlenül megelőző tizenkét egész havi - a munkáltatóval fennállt ennél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a jogviszony teljes időtartama alatti összes egész havi - illetményének, munkabérének havi átlaga az alábbiak szerint:)

"d) állami vezetők esetén a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 51. §-ában, továbbá a Kttv. 219. §-ában és 224. §-ában meghatározott alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői illetménypótlék,"

(8) A Péptv. 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A prémiumévek programban való részvétel feltétele, hogy)

"c) a programban részt vevő további foglalkoztatására

ca) a Kttv. 63. § (1) bekezdésében, a Kjt. 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott okból, vagy az Mt. 89. § (3) bekezdése szerint a munkáltató működésével összefüggő okból nincs lehetőség, vagy

cb) a Kttv. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felmentés miatt nincs lehetőség, és"

(9) A Péptv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A prémiumévek programban való részvételhez történő hozzájárulással egyidejűleg a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztása, az állami vezető e megbízatása megszűnik. Vezetői munkakört betöltőkre a 4. § (2) bekezdését kell alkalmazni. A prémiumévek programba való belépéskor meg kell állapítani a programban részt vevő ezen időpontig ki nem adott szabadságát."

(10) A Péptv. 4. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti határozott időre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem szüntethető meg felmentéssel a 3. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő okból. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a jogviszony megszűnik továbbá)

"b) új munkaviszony, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszony, állami vezetői szolgálati viszony létesítésével, kivéve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatti, a megszűnést megelőzően legfeljebb 30 nappal végrehajtott áthelyezés esetét,"

(11) A Péptv. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Amennyiben a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselő, ügykezelő (a továbbiakban együtt: köztisztviselő)]

"a) rendelkezik a Kttv. 8. § (5)-(7) bekezdése alapján legalább 10 év közszolgálati jogviszonyként elismert idővel,

b) további foglalkoztatására a Kttv. 63. § (1) bekezdésében és 229. § (1) bekezdésében meghatározott okból nincs lehetőség,"

27. § (1) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 1. § (2) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában)

"3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya;"

(2) A Pftv. 1. § (2) bekezdés 6-8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

"6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában

- a 30. életévét még nem töltötte be, és

- akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és

- munkaviszonyban - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll;

7. foglalkoztató: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég;

8. munkaügyi törvény: az Mt., a Kttv., és a Kjt.;"

(3) A Pftv. 15. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően]

"b) a Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatóval létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni kell

ba) a Kttv. 39. § (1) bekezdését, 207. § (1)-(2) bekezdését és a 241. § (1)-(2) bekezdését,

bb) a Kttv. 10. § (3) bekezdését, valamint 76. § (1) bekezdését,

bc) a Kttv. 89. § (1) bekezdését, 232. § (1) bekezdését, és 91. § (4) bekezdését."

28. § A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény - az e törvényben megállapítottak szerint - akkor is megilleti a munkáltatót, ha az álláskereső jogviszonya a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 67. §-ában meghatározottak szerint szűnt meg."

29. § A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az elnök, a főtitkár és a főtitkárhelyettes jogállására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell - az 1-4. §; a 6. § 5., 7., 12-15., 17., 19-20., 29-30., 32., 34. és 36. pontja; 8. § (1)-(4) bekezdése; 60. § (1) bekezdés e) pontja; 155-159. §-a; 195-202. §-a; 206-211. §-a; a IX. és X. fejezetben foglaltak; valamint a besorolásra, a közigazgatási alap- és szakvizsgára, a címadományozásra, a vezetőkre, a képzésre, továbbképzésre, a teljesítményértékelésre, és a minősítésre vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni."

30. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Közbesz. tv.) 176. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Döntőbizottság elnökének közszolgálati jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt (a továbbiakban: Kttv.) a közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára vonatkozó, e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

(2) A Közbesz. tv. 179. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A közbeszerzési biztost nem lehet utasítani a jogorvoslati eljárás, illetőleg határozat vonatkozásában."

31. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A NAV személyi állományába tartozó)

"a) kormánytisztviselőkre és ügykezelőkre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.),"

(rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.)

(2) A NAV tv. 18. §-át megelőző alcím és a 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Eltérés a Kttv.-től

18. § A NAV kormánytisztviselői és ügykezelői tekintetében a Kttv. 45. § (1) bekezdése, 68. § (4) bekezdés második mondata, 84-87. §-a, 101. § (1)-(5) bekezdése, 117. §-a, 126-127. §-a, 133. § (2)-(4) bekezdése, 139. §-a, 140. § (4) bekezdése, 141. §-a, 190. §-a, 209. §-a és az 1. melléklete nem alkalmazható. A NAV kormánytisztviselői és ügykezelői tekintetében a Kttv. 238. §-át kell alkalmazni."

(3) A NAV tv. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 20. § (1)-(3) bekezdése szerinti besorolásnál a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, kedvezményes szorzó nélkül számított hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a Kttv. 47. §-ában meghatározott ösztöndíjas jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni."

32. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 170. §-a következő (4)-(19) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A nemzetiségi önkormányzatok 2014. évi általános választásának kitűzéséig a mandátumok betöltésére és az időközi választásokra az (5)-(19) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum betöltetlen marad. Ha a betöltetlen mandátumok miatt a képviselők száma három alá csökken, a települési nemzetiségi önkormányzat megszűnik.

(6) Ha a területi vagy az országos nemzetiségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a jelölő szervezet által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt lép. Ha a listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.

(7) Ha a területi vagy az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése tagjainak száma a testület 2010. évi általános nemzetiségi önkormányzati választáson megválasztható tagjai számának fele alá csökken, illetve ha a közgyűlést feloszlatják, vagy az kimondja feloszlását, időközi választást kell tartani.

(8) A területi nemzetiségi önkormányzat időközi választását ki kell tűzni, ha az időközi választás kitűzésekor a megye területén legalább 10 településen, illetve a fővárosban legalább 10 fővárosi kerületben települési nemzetiségi önkormányzat működik.

(9) Az országos nemzetiségi önkormányzat időközi választását ki kell tűzni, ha az időközi választás kitűzésekor országosan legalább 4 települési nemzetiségi önkormányzat működik.

(10) Az időközi területi nemzetiségi önkormányzati választáson választó és választható, aki az adott megyében (fővárosban) lévő települési nemzetiségi önkormányzat tagja (a továbbiakban: elektor). Az időközi országos nemzetiségi önkormányzati választáson elektor, aki települési nemzetiségi önkormányzat tagja.

(11) Az időközi választáson annyi képviselő választható a közgyűlésbe, mint a 2010. évi általános nemzetiségi önkormányzati választásokon.

(12) Az időközi választáson az a jelölő szervezet állíthat listát, amely az elektorok legalább tíz százalékát jelöltként állította a 2010. évi települési nemzetiségi önkormányzati választáson. A jelöltek számába beszámítanak:

a) az adott jelölő szervezet által önállóan állított jelöltek,

b) a közös jelöltek közül az adott jelölő szervezetre eső jelölthányad, amelyet közös jelöltenként, a jelöltet állító jelölő szervezetek arányában kell megállapítani; nem keletkezik jelölthányad a közös lista állítását megalapozó közös jelöltek után.

(13) Azok a jelölő szervezetek, amelyek az elektorok legalább tíz százalékát közösen állították jelöltként a 2010. évi települési nemzetiségi önkormányzati választásokon, közös listát indíthatnak.

(14) A választást akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított listákon összesen legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható képviselők száma.

(15) Az elektor egy listára szavazhat. A listák a leadott szavazatok arányában, az alábbi számítási módszer alapján szereznek mandátumot:

a) össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot; a számoszlop első száma az adott listára leadott szavazatok száma, a következő a fele, majd a harmada, a negyede stb.,

b) minden lista számoszlopában annyi szám szerepelhet, amennyi a listán szereplő jelöltek száma,

c) a táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat: meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot; ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot: amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot; ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum; ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik már szerzett mandátumot, illetőleg amelyik több mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.

(16) A listán szereplő jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében szereznek mandátumot.

(17) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat képviselőjének megbízatása 2011. december 31-ét követően, de e törvénynek az a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított rendelkezései hatálybalépését megelőzően megszűnt, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum betöltetlen marad. Ha a betöltetlen mandátumok miatt a képviselők száma három alá csökken, a települési nemzetiségi önkormányzat megszűnik.

(18) Ha a területi vagy az országos nemzetiségi önkormányzat képviselőjének megbízatása 2011. december 2-át követően megszűnt, és a mandátum 2011. december 31-ig nem került betöltésre, a helyére - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a jelölő szervezet által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt lép. A jelölő szervezet a mandátumot szerző jelöltet e törvénynek a Mód. tv. által megállapított rendelkezései hatálybalépését követő 30 napon belül jelentheti be a területi választási bizottságnál vagy az Országos Választási Bizottságnál. Ha a listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.

(19) Ha 2011. december 31-ét követően, e törvénynek a Mód. tv. által megállapított rendelkezései hatályba lépéséig a területi vagy az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése tagjainak száma a testület 2010. évi általános nemzetiségi önkormányzati választáson megválasztható tagjai számának fele alá csökkent, illetve ha a közgyűlést feloszlatták vagy az kimondta feloszlását, időközi választást kell tartani. Az időközi választást e törvénynek a Mód. tv. által megállapított rendelkezései hatályba lépését követő négy hónapon belülre kell kitűzni."

(2) A Nektv. 238. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"E törvény

a) 160. § (2)-(3) és (5) bekezdése, a 162. § (1) és (3) bekezdése, a 164. § (2)-(17) bekezdése, a 165. § (1)-(4) bekezdése és (12) bekezdése és a 166. §-a 2012. szeptember 1-jén,

b) a 159. § (12) bekezdése, a 160. § (8) bekezdése, a 164. § (1) bekezdése, a 165. § (5)-(11) bekezdése, a 168. §-a és a 182. § (1) bekezdése 2013. január 1-jén,

c) a 160. § (4) bekezdése, a 161. §-a, a 162. § (2) bekezdése és a 163. §-a 2013. szeptember 1-jén,

d) a 159. § (14) bekezdése, a 167. §-a, a 169-173. §-a a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választás kitűzésének napján

hatályát veszti."

33. § (1) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény

a) 14. § (1) bekezdésében a "legalább ezer fő" szövegrész helyébe az "az országos népi kezdeményezésben részvételre jogosult, legalább ezer választópolgár" szöveg, az "a népi" szövegrész helyébe az "az országos népi" szöveg, a "képviseletére jogosult személy" szövegrész helyébe a "törvényes képviselője" szöveg,

b) 14. § (3) bekezdésében a "törvényjavaslatot" szövegrész helyébe a "javaslatot" szöveg, a "törvényjavaslathoz" szövegrész helyébe a "javaslathoz" szöveg,

c) 14. § (5) bekezdésében a "törvényjavaslat" szövegrész helyébe a "javaslat" szöveg lép.

(2) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény

a) 35. § (1) bekezdésében a " , valamint 63. § a) és c) pontját" szövegrész helyébe az "és 63. §-át" szöveg,

b) 35. § (2) bekezdésében a "62. § (4) bekezdés b) pontja" szövegrész helyébe a "62. § (3) bekezdés b) pontja, 63. § (1), (3) és (4) bekezdése" szöveg

lép.

34. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény

a) 4. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "Civil tv.-ben meghatározott" szövegrész helyébe a "törvény szerinti" szöveg,

b) 6/A. § (2) bekezdésében az "adatokat a rendelkező nyilatkozat évének szeptember" szövegrész helyébe az "adatokat kedvezményezettenként, a kedvezményezett nevének, székhelyének, adószámának, a kedvezményezettet megillető összegének és a kedvezményezett javára érvényesen rendelkezők számának megjelölésével a rendelkező nyilatkozat évének szeptember" szöveg,

c) 6/C. § (6) bekezdésében az "adathordozón" szövegrész helyébe az "úton - az e célra kialakított számítógépes rendszeren keresztül -" szöveg

lép.

35. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (15)-(16) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(15) A (14) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha:

a) törvény vagy kormányrendelet az érintett központi költségvetési szerv kötelező alapfeladataként nevesíti a (14) bekezdésben megjelölt tevékenységeket;

b) az ingatlan az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében van, vagy a (14) bekezdésben meghatározott tevékenység összefügg az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében lévő ingatlan fejlesztését szolgáló beruházással;

c) az állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv számára a (14) bekezdésben megjelölt tevékenység végzését az arra jogosult központi költségvetési szervvel vagy az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló szervvel kötött szerződése lehetővé teszi; vagy

d) központi költségvetési szerv Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme mint kötelező alapfeladat ellátásához törvény által rendelkezésre bocsátott ingatlant érintően végzi a (14) bekezdésben megjelölt tevékenységeket.

(16) Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a hasznosítás államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára, továbbá az államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonban álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek javára történik."

(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 20. § (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A 11. § (15) bekezdése, valamint a 25. § (2) és (9) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba."

(3) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 20. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 11. § (16) bekezdése 2012. március 2-án lép hatályba."

(4) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. §-a az alábbi (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Nemzeti vagyonba tartozó állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv - a (15) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - a rábízott állami tulajdonú ingatlant vagy ingatlanrészt nem hasznosíthatja, az ingatlanra vagy annak bármely részére vonatkozóan a használatot bármely címen átengedő szerződést nem köthet, továbbá a rábízott állami tulajdonú ingatlanon beruházást, felújítási tevékenységet nem végezhet, és nem végeztethet."

36. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) Ha a munkáltató (kifizető) adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó összege."

(2) Az Art. 189. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) E törvénynek a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 59. § (3) bekezdés a) pontjával hatályon kívül helyezett 33/A. §-a alapján megtett bejelentés érvényét veszti, a befizetett díjat az állami adóhatóság hivatalból - a Módtv. hatályba lépésétől számított 30 napon belül - visszatéríti, az adózó által benyújtott jegyzőkönyvet az állami adóhatóság visszaküldi az adózónak."

(3) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a következő 190. §-sal egészül ki:

"190. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet I. 2. b) pontját a 2012. január 1-jén folyamatban lévő, vagy ezt követően indult ügyekben is alkalmazni kell."

(4) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2. számú melléklete e törvény melléklete szerint módosul.

37. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 8. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt szabályokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára esetében nem kell alkalmazni."

38. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (2a) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2a) A döntést a jogi képviselővel eljáró ügyfél részére a jogi képviselője útján kell kézbesíteni. A kérelmet elutasító határozatot, valamint az eljárást megszüntető végzést a kérelmezőnek is kézbesíteni kell."

39. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Pszáf.tv.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Felügyelet elnökének, alelnökének, a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének kinevezésére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e tisztségekre nem kell pályázatot kiírni."

(2) A Pszáf.tv. 18. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet elnökét - a miniszterelnök előterjesztésére - a köztársasági elnök, a Felügyelet alelnökét - a Felügyelet elnökének előterjesztésére - a miniszterelnök, a Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a Felügyelet elnöke)

"a) felmenti, ha a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, vagy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, illetve"

(3) A Pszáf.tv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Felügyelet elnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy a felmentésre vonatkozó előterjesztést a köztársasági elnöknek való továbbítást megelőzően meg kell küldeni a Felügyelet elnöke részére, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénynek a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítésére vonatkozó rendelkezései szerint öt munkanapon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság által érkeztetett keresetlevelet a Felügyelet elnöke a miniszterelnöknek haladéktalanul megküldi."

(4) A Pszáf.tv. 21. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet elnöke:)

"g) gyakorolja a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket,"

(5) A Pszáf.tv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Felügyelet elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke, valamint a Felügyelet a 3-8. §-ban meghatározott feladatainak ellátásához közvetlenül kapcsolódó, a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatában ekként rögzített munkakörben foglalkoztatott személyek e tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el. A Felügyelet elnökére, alelnökére, a Pénzügyi Békéltető Testület elnökére, valamint a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottakra az e törvényben foglalt eltérésekkel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."

(6) A Pszáf.tv. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Felügyelet elnöke a kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatában megállapított létszám legfeljebb húsz százalékáig adható a személyi juttatás előirányzata terhére. A személyi illetmény indokolás nélkül visszavonható, amely nem minősül a köztisztviselői kinevezés módosításának."

(7) A Pszáf.tv. 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A békéltető testület tagjára e törvényben foglalt eltéréssel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény köztisztviselőkre vonatkozó szabályait kell alkalmazni."

40. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 11. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A kormánymegbízott illetményét a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter - legfeljebb az illetményalap 28-szorosában - állapítja meg. A kormánymegbízott - amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik -helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.

(4) A kormánymegbízottra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseit kell az illetménypótlékra és illetménykiegészítésre vonatkozó szabályok kivételével alkalmazni."

41. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az NFA elnökére, elnökhelyetteseire és alkalmazottaira a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénynek a kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezései irányadók."

42. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A 22. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 23. § alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlatként vehető figyelembe

a) befektetési vállalkozásnál,

b) pénzügyi intézménynél,

c) értéktőzsdén, árutőzsdén,

d) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,

e) befektetési alap-kezelőnél,

f) kockázati tőkealap-kezelőnél,

g) az MNB-nél,

h) az ÁKK Zrt.-nél, a kincstárnál,

i) közigazgatási szervnél,

j) árutőzsdei szolgáltatónál,

k) központi értéktárnál, vagy

l) központi szerződő félnél

tisztségviselőként, köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő."

43. § A foglalkozatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. munkaviszony: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan, munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell; munkaviszony e törvény alkalmazásában továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszony és a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény szerinti ügyészségi szolgálati viszony, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény szerinti szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szerinti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerinti szolgálati viszony, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény szerinti szolgálati jogviszony; e törvény alkalmazásában az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni;"

44. § (1) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10/A. § A szakmai kamara teljes munkaidőben foglalkoztatott tisztségviselőjének munkabére és egyéb juttatásai nem haladhatják meg a kormánytisztviselőkre vonatkozó bértábla alapján megállapítható legmagasabb összeget a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglaltak szerint."

(2) Az Ekt. 14/A. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Aki egészségügyi tevékenységet közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését, vagy - amennyiben kamarai tagsággal nem rendelkezik - e jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenységet kamarai tagság nélkül is végezheti. Ha a közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy további - nem közszolgálati, kormányzati szolgálati - jogviszonyban is egészségügyi tevékenységet végez vagy kíván végezni, e további jogviszonyában az egészségügyi tevékenység végzés feltétele a kamarai tagság. Ez utóbbi esetben a közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenységgel összefüggésben valamennyi kamarai tagságból eredő jog és kötelezettség szünetel.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az, akinek közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban munkaköri feladatai körébe tartozik a szakmai kamara véleményezési jogával érintett jogszabály, illetve egyéb döntés meghozatala vagy érdemi előkészítése, e jogviszonya fennállása alatt kamarai tagsága e törvény erejénél fogva szünetel."

(3) Az Ekt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) kamarai tag által elkövetett etikai vétség gyanúja esetén a területi szervezet etikai bizottsága a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató az álláspontjáról, valamint a megtett intézkedéséről a kamarát köteles 30 napon belül, de legkésőbb - ha annak külön törvény szerint helye van - a fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó határidő lejártát követő 5 napon belül tájékoztatni."

45. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 119. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állami adóhatóság általános megbízólevéllel rendelkező adóellenőre adatgyűjtésre irányuló helyszíni ellenőrzést olyan legalább középiskolai végzettséggel rendelkező személlyel együtt is lefolytathat (a továbbiakban: kisegítő adóellenőr), aki megfelel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény kormánytisztviselőkre vonatkozó alkalmazási feltételeinek, és akivel az adóhatóság ilyen feladatok ellátására határozott idejű munkaszerződést kötött. A kisegítő adóellenőrre az adóellenőrre vonatkozó összeférhetetlenségi és kizárási szabályok az irányadók."

46. § (1) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: egészségügyi tevékenységről szóló tv.) 7. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre - a rendelkezésre álló lehetőségek között - az alábbi jogviszonyok keretében jogosult)

"f) közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban,"

(2) Az egészségügyi tevékenységről szóló tv. a 16. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép, ezzel egyidejűleg a 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony és szolgálati viszony

16. § (1) Az egészségügyi dolgozó közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony keretében csak az őt foglalkoztató közigazgatási szerv tevékenységével összefüggő egészségügyi tevékenység végzésére jogosult."

47. § (1) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek - nyilvántartás vezetése esetén kormányzati ügykezelőnek - kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni."

(2) Az Nvtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban álló személyek, amennyiben kizárólag e jogviszony keretei között eljárva végeznek kamarai tagsághoz kötött tevékenységet, a kamarai tagságot önként vállalhatják."

48. § Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A (6) bekezdés szerinti szerv hatósági eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek - nyilvántartás vezetése esetén kormányzati ügykezelőnek - kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni."

49. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 1. § e) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására."

50. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 2. § a) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában a) közszolgálatban álló személy:)

"4. aki közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban áll,"

51. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyt külön törvény szabályozza."

(2) Az Mt. 86/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy az átadást követően a munkavállaló foglalkoztatását az átvevő közalkalmazotti, illetve kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszony keretében biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 86/C. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a munkavállaló a jogviszony létesítését követően az előmenetele, illetve a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni."

(3) Az Mt. 86/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha az átvevő munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései alapján az érintett munkavállalóval nem létesíthet közalkalmazotti, illetve kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyt, a munkaviszony megszűnése tekintetében a (6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebben az esetben - a (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően - e körülményről kell az átadó és az átvevő munkáltatónak tájékoztatnia a munkavállalót."

(4) Az Mt. 86/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a munkavállaló az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a munkavállaló számára a közalkalmazotti, illetve a kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszony létesítése érdekében kinevezést adni. A kinevezés során az átvevő munkáltatót köti a 86/B. § (3)-(4) bekezdése alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a munkavállaló kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a munkavállalót a munkaviszony 86/B. § (1) bekezdés szerinti megszűnéséről.

(2) A munkavállalót közalkalmazotti, illetve kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell besorolni. Közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén a kinevezés alapján megállapított illetmény és illetménypótlékok együttes összege nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást közvetlenül megelőző személyi alapbér összege. Kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszony létesítése esetén, ha az átadást közvetlenül megelőző személyi alapbér összege meghaladja a jogszabály alapján megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék együttes összegét, az alapilletményt oly módon kell megnövelni, hogy a kormánytisztviselői és a köztisztviselői alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék együttes összege elérje a személyi alapbér összegét. E rendelkezés alkalmazása során a kormánytisztviselői és a köztisztviselői alapilletmény eltérítése nem haladhatja meg a kormányzati szolgálati és a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályban erre vonatkozóan előírt legmagasabb mértéket.

(3) Határozatlan időtartamú munkaviszony esetén - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú közalkalmazotti, illetve kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő közalkalmazotti, illetve kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.

(4) Az átvevő munkáltatóval létesített közalkalmazotti, illetve kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyra a közalkalmazottak, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a munkavállalónak az átadó munkáltatónál eltöltött munkaviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(5) Ha a kinevezéssel létesített közalkalmazotti, illetve kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a munkavállalót felmentési idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a közalkalmazotti, illetve a kormányzati szolgálati vagy a közszolgálati jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmentési idő, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a munkavállalóra nézve kedvezőbb.

(6) Ha az átadó munkáltatónál az átadás időpontjáig működött üzemi tanács (üzemi megbízott), az átadással érintett szervezeti egység munkavállalóinak részvételi jogát az átvevő munkáltatónál az 56/A-56/B. §-ban előírt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell biztosítani, kivéve, ha a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó átvevő munkáltatónál az érintett munkavállalói kör vonatkozásában üzemi tanács nem hozható létre."

52. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 91. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az e törvény előírásait a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozók tekintetében az eltérő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek keretében szolgálati beosztás betöltésére jogosító szakképesítésre irányuló szakképzés megkezdéséhez a szakképesítésért felelős miniszter engedélye szükséges."

3. Záró rendelkezések

53. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - 2012. február 29-én lép hatályba.

(2) Az 1-34. §, 35. § (1)-(3) bekezdés, 36. §, 38-52. §, 54-59. §, 62. § 2012. március 1-jén lépnek hatályba.

(3) A 35. § (4) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 37. § 2012. március 2-án lép hatályba.

(5) A 60. § (12) és (13) bekezdései 2012. július 1-jén lépnek hatályba.

(6) A 60. § (17) bekezdése 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

4. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

54. § (1) E törvény 21. § (1) és (4) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) E törvény 22. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) E törvény 32. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján, 33. § (1) bekezdése az Alaptörvény VII. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 35. § (1) és (4) bekezdése és az 59. § (4) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) E törvény 39. §-a az Alaptörvény 23. cikke és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

55. § A Közbesz. tv.

a) 170. § (2) bekezdésében az "a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt" szövegrész helyébe az "a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt" szöveg,

b) 175. § (2) bekezdésében az "a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt" szövegrész helyébe az "a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt" szöveg,

c) 179. § (1) bekezdésében a "Ktv.-t" szövegrész helyébe a "Kttv.-t" szöveg,

d) 179. § (3) és (8) bekezdésében a "Ktv.-ben" szövegrész helyébe a "Kttv.-ben" szöveg,

e) 179. § (6) és (9) bekezdésében a "Ktv." szövegrész helyébe a "Kttv." szöveg

lép.

56. § A NAV tv.

a) 18/A. § (1) bekezdésében a "Ktv.-ben" szövegrész helyébe a "Kttv.-ben" szöveg,

b) 25. § (2) bekezdésében a "Ktv. 26. § (2) bekezdés" szövegrész helyébe a "Kttv. 119. §-a" szöveg,

c) 29. § (7) bekezdésében "a Ktv. 80. § (1) bekezdés f) pontja" szövegrész helyébe az "a Kttv. 259. § (1) bekezdés 3. pontja c) alpontja" szöveg,

d) 31. § (1) bekezdésében a "Ktjv. 23. §-ában" szövegrész helyébe a "Kttv. 150. §-ában" szöveg,

e) 32. §-ában a "Ktv." szövegrész helyébe a "Kttv." szöveg,

f) 34/E. § (5) bekezdésében a "Ktjv. 23. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "Kttv. 150. § (3) bekezdése" szöveg

lép.

57. § (1) A Péptv.

a) 3. § (1) bekezdés d) pontjában és 4. § (5) bekezdésében a "Ktv.-ben" szövegrész helyébe a "Kttv.-ben" szöveg,

b) 4. § (5) bekezdésében, (8)-(9) bekezdésében és 5. § (3) bekezdésében a "Ktv." szövegrész helyébe a "Kttv." szöveg

lép.

(2) A Pftv. 10. § (2) bekezdésében a "Ktv. és a Ktjv." szövegrész helyébe a "Kttv." szöveg lép.

(3) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 19. §-ában "a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe "a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény" szöveg lép.

(4) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 71. § (1) bekezdésében az "a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.)" szövegrész helyébe az "a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény" szöveg lép.

(5) Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 9. § (7) bekezdésében az "a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény" szövegrész helyébe az "a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény" szöveg lép.

(6) A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény

a) 2. § (1) bekezdésében az "a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény" szövegrész helyébe az "a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény" szöveg,

b) 2. § (3) bekezdésében az "a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben" szövegrész helyébe az "a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben" szöveg

lép.

(7) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.)

a) 34. §-ában az "a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény" szövegrész helyébe az "a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény" szöveg,

b) 42/A. § (7) bekezdés b) pontjában a "kiválóan alkalmas minősítésű" szövegrész helyébe a "legmagasabb fokozatú minősítéssel" szöveg,

c) 44. § (1) bekezdésében a "127. § (1)-(4) és (6) bekezdése" szövegrész helyébe a "127. § (1)-(5) és (7) bekezdése" szöveg,

d) 91. § (2) bekezdésében a "143. §" szövegrész helyébe a "144. §" szöveg,

e) 95/B. § (1) bekezdésében a "kell alkalmazni" szövegrész helyébe a "kell alkalmazni azzal, hogy külön jogorvoslatnak van helye az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése miatt az eljárást megszüntető végzés, illetve - a végrehajtásra halasztó hatállyal - az eljárás során felmerült költséget megállapító végzés ellen" szöveg,

f) 95/B. § (3) bekezdésében a "20. § (17) bekezdésével megállapított 89-91. §-át" szövegrész helyébe a "20-22. §-ával megállapított rendelkezéseit" szöveg

lép.

(8) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény

a) 10. § (1) bekezdésében a "köztisztviselői jogviszonyban" szövegrész helyébe a "kormányzati szolgálati jogviszonyban" szöveg,

b) 10. § (3) bekezdésében a "köztisztviselő" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselő" szöveg

lép.

(9) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

a) 5. §-ában az "a köztisztviselők jogállásáról" szövegrész helyébe az "a közszolgálati tisztviselőkről" szöveg,

b) 87. § 9. pontjában az "a közszolgálati" szövegrész helyébe az "a kormányzati szolgálati, közszolgálati" szöveg lép.

(10) A Kjt. 25/A. § (1) bekezdésében, 25/B. § (1) és (7) bekezdésében, 25/C. § (4) bekezdés b) pontjában az "a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény" szövegrész helyébe az "a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény" szöveg lép.

(11) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (2) bekezdésében a "(közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszonyban)" szövegrész helyébe a "(közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, valamint szolgálati jogviszonyban)" szöveg lép.

(12) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 4. § (2) bekezdés x) pontjában a "közszolgálati" szövegrész helyébe a "közszolgálati, illetve kormányzati szolgálati" szöveg lép.

(13) Az Mt. 86/B. § (1) bekezdésében, 86/D. § (1) és (2) bekezdésében, 86/E. § (3) bekezdés b) pontjában az "a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény" szövegrész helyébe az "a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény" szöveg lép.

58. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet

a) 15/A. § (7) bekezdésében a "köztisztviselők jogállásáról" szövegrész helyébe a "közszolgálati tisztviselőkről" szöveg,

b) 41/D. § (1) bekezdés a) pontjában a "jogosult köztisztviselője" szövegrész helyébe a "jogosult kormánytisztviselője" szöveg

lép.

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 71. § (4) bekezdésében a "vezető megbízású köztisztviselője" szövegrész helyébe a "vezetői munkakört betöltő köztisztviselője" szöveg lép.

(3) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény

a) 5. § (3) bekezdésében a "vezetői megbízatással rendelkező közszolgálati jogviszonyban" szövegrész helyébe a "vezetői munkakörrel rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban" szöveg,

b) 7. § (2) bekezdésében, valamint a 9. § (1) és (2) bekezdésében a "közszolgálati jogviszonyban" szövegrész helyébe a "kormányzati szolgálati jogviszonyban" szöveg,

c) 37. § (3) bekezdésében a "vezetői megbízatással rendelkező személy" szövegrészek helyébe a "vezetői munkakört betöltő személy" szöveg,

d) 50. § (3) bekezdésében a "vezetői megbízással rendelkező közszolgálati jogviszonyban" szövegrész helyébe a "vezetői munkakörrel rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban" szöveg,

e) 60. § (5) bekezdésében a "kormánytisztviselői jogviszony" szövegrész helyébe a "kormányzati szolgálati jogviszony" szöveg

f) 63. § (3) bekezdésében a "Vezetői megbízatás" szövegrész helyébe a "Vezetői kinevezés" szöveg,

g) 64. § (1) bekezdésében a "vezetői megbízással rendelkező" szövegrész helyébe a "vezetői munkakört betöltő" szöveg

lép.

(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (5) bekezdésében a "közszolgálati jogviszonyára" szövegrész helyébe a "kormányzati szolgálati jogviszonyára" szöveg lép.

(5) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés e) pontjában a "közszolgálati vagy kormánytisztviselői jogviszonyt" szövegrész helyébe a "közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt" szöveg lép.

59. § (1) Hatályát veszti

a) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,

b) a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény.

(2) Hatályát veszti

a) a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 36. § (4) bekezdése,

b) a Péptv. 1. § (1) bekezdés e) pontja,

c) a NAV tv.

1. 23. § (1) bekezdésében az ",ügykezelők, illetve munkavállalók" szövegrész,

2. 23. § (1)-(3) bekezdésében a "(bérpótlék)" szövegrész,

3. 1. számú mellékletében a III. és a IV. besorolási osztályúakra vonatkozó rendelkezések,

4. 4. számú mellékletében a "/Bérpótlék" szövegrész,

5. 4. számú mellékletének 3. és 4. sora,

d) a Bszt. 1. mellékletének 13. pontja,

e) az Mpt. 1. számú mellékletének 9. pontja,

f) az Mt. 193/T. § (3) bekezdése.

(3) Hatályát veszti az Art.

a) 33/A. §-át megelőző alcíme és a 33/A. §-a,

b) 54. § (5) bekezdés g) pontja,

c) 115. § (5) bekezdése,

d) 170. § (5) bekezdés c) pontja,

e) 172. § (20c) bekezdése.

(4) Hatályát veszti a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (14) bekezdése.

(5) Hatályát veszti a Tpvt. 44. § (1) bekezdésében a "102. § (3) bekezdése" szövegrész.

60. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § e) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (E törvény hatálya)

"e) a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatala (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára" (terjed ki.)

(2) A Kttv. 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"2. § Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a Közbeszerzési Hatóság köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(3) A Kttv. 3. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(8) A 34. § (3) bekezdésének, 37. § (1) bekezdésének, 151. §, 185. §, 186. § (1)-(2) bekezdéseinek, 187. § (1) bekezdésének, 188. §, 203. § (1)-(5) és (9) bekezdéseinek, 205. § (2) bekezdésének, 215. § (4) bekezdésének, 216. § (3) bekezdésének, 218. § (1) bekezdésének, 219. § (4)-(6) bekezdéseinek, 220. § (7) bekezdésének, 224. § (4)-(6) bekezdésének hatálya kiterjed a politikai vezetőre."

(4) A Kttv. 54. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(7) Az ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetés e §-tól eltérő szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg."

(5) A Kttv. 73. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Ha az államigazgatási szervnél alkalmazott kormánytisztviselőt - ide nem értve a vezetőt - kormányzati szolgálati jogviszonyából a 63. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott okból, vagy a 63. § (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott okból mentik fel vagy a 60. § (1) bekezdés g) pontja alapján szűnik meg a jogviszonya, akkor a felmentési idejére, illetve a felmentési idővel azonos időtartamra tartalékállományba kell helyezni, abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő állást ajánljanak fel. Ha a kormánytisztviselőt kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult, kivéve, ha munkaviszony létesítése miatt kéri a törlését. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik."

(6) A Kttv. 87. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapján

a) viselhet egyesületben, érdek-képviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget,

b) folytathat közérdekű önkéntes tevékenységet,

c) lehet alapítvány, közalapítvány kezelő szervezetének tagja, illetve elnöke,

d) elláthat edzői, versenybírói, játékvezetői tevékenységet,

e) folytathat tanszékvezetői tevékenységet,

f) lehet állami alapító vagy az általa létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítványban felügyelő bizottsági tag."

(7) A Kttv. 114. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Az (1) és (2) bekezdés határidőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 113. § (3) bekezdése szerinti fizetés nélküli szabadságra."

(8) A Kttv. 125. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A főtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére szóló kinevezés határozatlan időre szól. A főtanácsadói vagy tanácsadói munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő - tekintet nélkül a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idejére - vezető-főtanácsosi vagy főtanácsosi besorolást kap. A vezető-főtanácsosi besorolású kormánytisztviselő főosztályvezetői, a főtanácsosi besorolású kormánytisztviselő főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult."

(9) A Kttv. 125. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) Ha a főtanácsadó, illetve tanácsadó kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnésekor - a hivatalvesztés fegyelmi büntetés kivételével - e törvény szerint nyugdíjasnak minősül, a kormánytisztviselő jogosult a főtanácsadói, illetve tanácsadói elnevezés "nyugalmazott" jelzővel kiegészített használatára."

(10) A Kttv. 134. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a költségvetési fejezetet irányító szerveknél - a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével és ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt -, a Magyar Államkincstár Központjában, valamint a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságánál, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnál, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatánál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a."

(11) A Kttv. 151. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(3) A hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban rendelkezik a cafetéria-juttatás igénybevételének részletes szabályairól, elszámolásának rendjéről és visszatérítésének szabályairól."

(12) A Kttv. 258. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

(13) A Kttv. 258. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 71-76. §-a, és 82-84. §-a nem alkalmazható. Esetükben e törvény 67. §-át és 193-194. §-át kell alkalmazni."

(14) A Kttv. 259. § (1) bekezdés 1. pontja a következő szöveggel lép hatályba: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]

"1. megállapítsa

a) a kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonnyal összefüggő személyi iratokra, valamint a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyával összefüggő személyi iratokra és a munkaügyi nyilvántartásra, továbbá a 258. § (2) bekezdésében említett titoktartási nyilatkozat szövegére, önéletrajz tartalmára,

b) a 185. § (6) bekezdése szerinti államigazgatási szerv kijelölését és a kijelölésére,

c) a közszolgálati alapnyilvántartásra és a közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre,

d) a tartalékállományba helyezésre, a tartalékállomány működtetésére, az üres álláshely bejelentésére,

e) a kormánytisztviselői kártyára vonatkozó részletes szabályokat;"

(15) A Kttv. 259. § (1) bekezdés 3. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

"3. megállapítsa

a) az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programban szakértőként résztvevő kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyára és köztisztviselő közszolgálati jogviszonyára, sajátos jogállására,

b) a nemzeti szakértőként az Európai Unió intézményeiben alkalmazott közszolgálati tisztviselők jogviszonyára, sajátos jogállására,

c) a közszolgálati tisztviselők ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetésére,

d) a tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselők, köztisztviselők, ügykezelők tartós külszolgálatra történő kihelyezésének és a tartós külszolgálat megszűnésének feltételeire, rendjére, valamint a tartós külszolgálatot teljesítő személyeket megillető juttatásokra és a munkavégzés sajátos feltételeire

vonatkozó részletes szabályokat;"

(16) A Kttv. 260. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) E törvény 26. § (8) bekezdése, 28-35. §-a, 64. § (4) bekezdése, 65. § (5) bekezdése, 130. §-a, 190. §-a, 191. §-a, 226. § (3) bekezdés d) pontja, 259. § (1) bekezdés 9. pontja 2012. július 1-jén lépnek hatályba."

(17) A Kttv. 181. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"181. § (1) A tartalékállományba helyezett kormánytisztviselőknek a 3. melléklet szerinti adatairól az államigazgatási szerv folyamatos adatszolgáltatást végez a Kormány által meghatározott rendben a személyügyi központ részére. (2) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter betekinthet a tartalékállományba helyezett kormánytisztviselőknek a személyügyi központ által kezelt, 3. melléklet szerinti adataiba."

61. § (1) A Kttv. 127. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek adományozható, aki legmagasabb fokozatú minősítésű."

(2) A Kttv. 127. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) A szakmai (fő)tanácsadói címet legalacsonyabb fokozatú minősítés esetén vissza kell vonni, ebben az esetben a kormánytisztviselő a címmel járó illetmény helyett a besorolás szerinti illetményére jogosult."

(3) A Kttv. 134. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a költségvetési fejezetet irányító szerveknél - a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével és ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt -, a Magyar Államkincstár Központjában, valamint a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságánál, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnál, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnél, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatánál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a."

(4) A Kttv. 154. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(3) A hivatali szervezet vezetője a (2) bekezdésben foglaltakon túl célfeladatot állapíthat meg - az érintett hivatali szervezet vezetőjének egyetértésével - más államigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő részére. A céljuttatást a célfeladatot tűző hivatali szervezet vezetője állapítja meg a kormánytisztviselő részére."

(5) A Kttv. 165. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"165. § (1) A kormánytisztviselő kártérítési felelősségének megállapítására a fegyelmi eljárásra kormányrendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a kormánytisztviselő kormányzati jogviszonya megszűnik, a munkáltató a kormánytisztviselő kártérítési felelősségének megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat."

(6) A Kttv. 227. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Az Országgyűlés Hivatalának vezetői felett a munkáltatói jogokat, továbbá a helyettes vezetők felett az alapvető munkáltatói jogokat az Országgyűlés elnöke, a helyettes vezetők feletti egyéb munkáltatói jogokat és az Országgyűlés Hivatala további köztisztviselői feletti munkáltatói jogokat az Országgyűlés Hivatalának vezetői - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint - gyakorolják."

(7) A Kttv. 233. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"233. § (1) A 2. §-ban felsorolt szerveknél főtanácsadói és tanácsadói munkakör létesíthető.

(2) A főtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére vonatkozó kinevezés határozatlan időre szól, nem minősül vezetői kinevezésnek, és az külön indokolás nélkül bármikor visszavonható. A munkakörről a köztisztviselő indokolás nélkül bármikor lemondhat. A főtanácsadói vagy tanácsadói munkakörrel rendelkező köztisztviselő - tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére - vezető-főtanácsosi vagy főtanácsosi besorolást kap. A vezető-főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezetői, a főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében fel kell tüntetni.

(4) Főtanácsadói munkakör ellátására kinevezés annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges egyetemi szintű végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5) Tanácsadói munkakör ellátására kinevezés annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges felsőfokú iskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) Ha a főtanácsadó, illetve tanácsadó közszolgálati jogviszonya nyugdíjazása miatt szűnik meg, a köztisztviselő jogosult a főtanácsadói, illetve tanácsadói elnevezés - "nyugalmazott" jelzővel kiegészített - használatára.

(7) A köztisztviselőt, ha a főtanácsadói, tanácsadói munkakörét visszavonták vagy a munkaköréről lemondott, újra be kell sorolni."

(8) A Kttv. 259. § (1) bekezdés 4-6. pontjai a következő szöveggel lépnek hatályba: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"4. a közszolgálati tisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonnyal, illetve közszolgálati jogviszonnyal összefüggő költségeinek megtérítésére vonatkozó részletes szabályokat megállapítsa;

5. a közszolgálati tisztviselők teljesítményértékelésének, minősítésnek a rendjére, eljárásra és szintjeire vonatkozó részletes szabályokat megállapítsa;

6. megállapítsa

a) a közszolgálati tisztviselők részére járó cafetéria-juttatás, az állam által vállalt készfizető kezesség, valamint az egyéb, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokra,

b) a központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél foglalkoztatott kormánytisztviselők jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat és a jutalmazással összefüggő adatkezelésre és adatszolgáltatásra,

c) a célfeladatra és a kutatási megállapodásra,

d) a képzettségi és munkaköri pótlékra,

vonatkozó részletes szabályokat;"

(9) A Kttv. 259. § (1) bekezdés 12. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

"12. megállapítsa

a) a kormányzati szolgálati jogviszony, valamint a közszolgálati jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan a közszolgálati tisztviselőt terhelő kötelezettségekre,

b) a munkáltatót a kinevezéssel kapcsolatban és a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a közszolgálati jogviszony fennállása alatt a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás megállapításával kapcsolatban terhelő kötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokat;"

(10) A Kttv. 5. melléklete a következő szöveggel lép hatályba:

"5. melléklet a 2011. évi CXCIX. törvényhez

ÖNÉLETRAJZ

A kormánytisztviselők és szakmai vezetők önéletrajza az alábbi adatköröket tartalmazza:

a) személyes adatok (neve, születési neve, anyja neve, neme, születési helye, családi állapota, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakcíme, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe, honlapja, fényképe),

b) betöltött beosztásra, munkakörre,

c) szakmai tapasztalatra,

d) végzettségre, szakképzettségre,

e) készségekre, képességekre, kompetenciákra (nyelvismeretre, számítógép-felhasználói készségekre, járművezetési engedélyre, katonai szolgálatra)

vonatkozó adatok."

(11) A Kttv.

a) 6. § 17. pontja az "1. és 2. §-ban felsorolt szerv" szövegrész helyett az "1. §-ban és a 2. §-ban meghatározott szervek" szöveggel,

b) 8. § (4) bekezdése, 130. § (7) bekezdése, 191. § (1) bekezdése a "közigazgatásért és igazságügyért" szövegrész helyett a "közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért" szöveggel,

c) 26. §-át megelőző alcímének címe, 26. § (1)-(10) bekezdése, 253. § (6) és (7) bekezdése a "személyzetpolitikáért" szövegrész helyett a "minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért" szöveggel,

d) 26. § (4) bekezdése a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyett a "fővárosi és megyei kormányhivatalok" szöveggel,

e) 29. § (6) bekezdés h) és l) pontja a "miniszternél" szövegrész helyett a "közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternél" szöveggel,

f) 31. § (5) bekezdése a "miniszter" szövegrész helyett "közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter" szöveggel,

g) 35. § (6) bekezdése a "minisztert" szövegrész helyett "közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert" szöveggel,

h) 84. § (2) bekezdése a "külszolgálati hálózat felügyeletét ellátó miniszter" szövegrész helyett a "külpolitikáért felelős miniszter a külszolgálati hálózat tekintetében" szöveggel,

i) 130. § (8) bekezdése a "közigazgatásért és igazságügyért" szövegrész helyett a "közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért" szöveggel,

j) 253. § (2) bekezdése a "személyzetpolitikáért" szövegrészek helyett a "minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért" szöveggel

lép hatályba.

62. § (1) Hatályát veszti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény Harmadik Rész XII. Fejezete.

(2) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény

a) 102. § (2), (4)-(9) bekezdése,

b) 103. § (1)-(5), (7), valamint (9)-(15) bekezdése,

c) 105. § (1) és (4) bekezdése,

d) 106. §-a,

e) 107. § (1) és (2) bekezdése,

f) 108. § (1) bekezdése,

g) 109. § (1) és (2) bekezdése, valamint

h) 111. §-a.

(3) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XVIII. törvény 12. § (3) bekezdése.

(4) Hatályát veszti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XX. törvény 32. § (9) bekezdése.

(5) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény

a) 127. § (7) bekezdésének első három francia bekezdése,

b) 129. § (1)-(4) bekezdése,

c) 130. §-a,

d) 131. § (1), (2), (5), (7) és (10) bekezdése,

e) 132. §-a,

f) 133. § (1) bekezdése,

g) 136. §-a, valamint

h) 137. §-a.

(6) Hatályát veszti az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi LXXIII. törvény 12. § (6) bekezdése.

(7) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény

a) 37. §-a,

b) 38. §-a,

c) 40. § (3) bekezdése,

d) 41. §-a,

e) 42. §-a,

f) 45. § (2) bekezdése,

g) 46. §-a,

h) 49. §-a,

i) 50. §-a, valamint

j) 56. §-a.

(8) Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi LII. törvény 20. § (2) és (3) bekezdése.

(9) Hatályát veszti az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXX. törvény 25. §-a.

(10) Hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 55. § (19) bekezdése, valamint (25) és (26) bekezdése.

(11) Hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény 32. § (1) bekezdése.

(12) Hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. törvény 42. § (1) bekezdése.

(13) Hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 138. § (4) bekezdése.

(14) Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény

a) 24. § (1 )-(3) és (5) bekezdése,

b) 25. § (1)-(3) bekezdése.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

Melléklet a 2012. évi V. törvényhez

Az Art. 2. számú melléklet I./Határidők/2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2. Az általános forgalmi adó)

"b) Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást - az adóév végéig

- különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását, ha az adózó esetében az alábbi feltételek bármelyike érvényesül:

a kérelem benyújtását megelőző két éven belül

- az adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték,

- az adóhatóság - számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt - jogerősen mulasztási bírsággal sújtotta,

- legalább három alkalommal székhelyet változtatott,

- szerepel(t) az 55. § (3) bekezdése vagy (5) bekezdése alapján közzéteendő adózói listán,

- 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt/folyik ellene.

A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni."