807/B/2005. AB határozat

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15.§ (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Indokolás

I.

Az indítványozó a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 15. § (2) bekezdése alkotmányellenességének a megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Indítványát azzal indokolta, hogy az Alkotmány szerint az önkormányzati ügyekben a képviselő-testület jogosult dönteni és nem a megválasztott képviselők. Álláspontja szerint a két fogalom (képviselő-testület és a megválasztott képviselők) nem minden esetben ugyanazon személyeket és nem ugyanazt a létszámot jelenti, ezért az Ötv. fogalomhasználata nem egyezik az Alkotmánnyal, így az Ötv. rendelkezésének alkalmazása adott esetben az Alkotmánnyal ellentétes helyzetet teremt.

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:

"44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják."

2. Az Ötv. indítvánnyal érintett rendelkezései:

"14. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges."

"15. § (1) Minősített többség szükséges a 10. § a), b), e), f), g) pontban foglalt ügyek, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához [14. § (2) bek.], valamint a 12. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

(2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges."

"32. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt."

3. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) indítvánnyal érintett rendelkezései:

"53. § (1) Ha az egyéni választókerület képviselőjének, illetőleg a polgármesternek a megbízatása megszűnik, továbbá a 42. § (1) és (6) bekezdésében, a 44. § (2) bekezdésében, valamint az 53. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott esetben időközi választást kell kitűzni.

(... )

(3) Ha a települési kislistáról vagy a kisebbségi kislistáról megválasztott képviselő helye üresedik meg, helyére a legtöbb szavazatot elért jelölt lép. Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölő szervezet által bejelentett jelölt lép. Ha a jelölő szervezet a fenti határidőig nem jelenti be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következő jelölt lép. Ha a kislistán, illetőleg a listán nincs több jelölt, akkor időközi választást nem kell kiírni, a mandátum a következő általános választásig betöltetlen marad.

(4) Ha a kislistán megválasztott képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken, akkor az üres helyekre időközi választást kell kitűzni."

"54/A. § E törvény alkalmazásában

a) a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám: az e törvény szerint megválasztható képviselő-testületi tagok számának több mint ötven százaléka;"

4. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény indítvánnyal érintett rendelkezése:

"18. § (3) Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában ugyanabban a jogszabályban, illetőleg azonos vagy hasonló módon kell szabályozni. A szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintű."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az indítványozó által példaként említett Pusztavacs községben a 2002. évi önkormányzati választásokon a főállású polgármester mellett 9 önkormányzati képviselőt választottak meg. 2005. évre lemondások következtében a képviselők száma kettővel csökkent, így a képviselő-testületnek összesen 8 megválasztott tagja van. Ennek alapján a szervezeti és működési szabályzatukat úgy módosították, hogy a testület határozatképességéhez 5 képviselő jelenléte, a minősített többséghez az összes képviselő több mint a felének (5 fő) igen szavazata szükséges. Adott esetben a testület létszáma 6 főre csökkenhet. Ilyen esetben - úgy véli - 5 fő jelenlétével az Ötv. 14. § (1) bekezdése alapján a testület határozatképes, minősített többségű döntést azonban nem hozhat, mert ahhoz 6 igen szavazat szükséges. Célszerűbbnek tartaná az Ötv. 15. § (2) bekezdésében is "a települési képviselők több mint fele" megfogalmazást használni. Az Ötv. szabályozását ellentétesnek gondolja a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 18. § (3) bekezdésével, amely szerint: "Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában ugyanabban a jogszabályban, illetőleg azonos vagy hasonló módon kell szabályozni."

2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ötv. 15. § (2) bekezdésének alkotmányellenessége a következők miatt nem állapítható meg. A helyi önkormányzati képviselő-testület működésére, határozatképességére, döntéshozatalára vonatkozó szabályok az Alkotmány mellett több törvény rendelkezéseinek együttes értelmezését, alkalmazását igénylik.

Az Alkotmány alapján a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. Az Alkotmány továbbá meghatározza a helyi önkormányzatok alapjogait, a képviselő-testület alapvető hatásköreit, hatáskör csoportjait. Az Alkotmány nem rendelkezik - a választások alapelvem túl - a helyi önkormányzati képviselők választásának rendjéről, a képviselő-testület működéséről, ezek szabályozását az Alkotmány az Országgyűlésre bízza a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmados szavazatarányával elfogadott törvény megalkotásával.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról az Övjt. rendelkezik. Az Övjt. határozza meg az egyes önkormányzatoknál megválasztható önkormányzati képviselők számát, az Ötv. 32. §-a alapján a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. Az Övjt. alapján megválasztott képviselők és a polgármester együttes száma a képviselő-testület létszáma.

A képviselő-testület működésének garanciális szabályait az Ötv. állapítja meg, a részletes rendelkezések megalkotását a képviselő-testület hatáskörébe utalja. Az Ötv. a fentiek szerint tekinti adottnak a képviselő-testület létszámát. Következésképpen az adott önkormányzatnál a képviselő-testület létszámát a megválasztott képviselők és a polgármester együtt teszi ki, amelyet a szervezeti és működési szabályzatban indokolt rögzíteni. Az Ötv. rendelkezései alapján ezt a testületi létszámot kell alapul venni a képviselő-testület határozatképességének a megállapításánál és a minősített többséghez szükséges szavazatok számánál is. Ez a testületi létszám nem változik akkor sem, ha egy vagy több képviselői hely betöltetlen, vagy éppen a polgármesteri tisztség betöltetlen, nincs ugyanis ezzel ellentétes más törvényi szabály. A helyi önkormányzati képviselőt megválasztották, így a képviselő, a megválasztott képviselő ugyanazt a fogalmat takarja. A képviselő-testület törvényből következő létszámát a képviselő-testület a saját döntésével jogszerűen nem csökkentheti a betöltetlen helyek számával. A példában felhozott önkormányzatnál a képviselő-testület létszáma 10, ebből lehet négy betöltetlen hely is, az Ötv. 14. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület határozatképességéhez - a polgármesterrel együtt számolva - hat képviselő jelenléte a törvényi feltétel, s ilyenkor a minősített többséghez kötött döntéshez [Ötv. 15. § (2) bekezdés] mind a hat jelenlévőnek az igen szavazata szükséges.

Az Övjt. az e törvény alkalmazásában állapítja meg a képviselő-testület működéséhez szükséges létszámot, amely az e törvény szerint megválasztható képviselő-testületi tagok számának több mint ötven százaléka. Az Övjt. alapján amennyiben a megválasztható 9 képviselőből 5 képviselői hely betöltött, még nem kell időközi választást tartani. Az Ötv. a képviselő-testület működését szabályozza, megállapítja a határozatképesség és a határozathozatal törvényi feltételeit. Az 5 képviselő a polgármesterrel együtt működőképes testületet alkot, jelenlétük esetén határozatképes a képviselő-testület és minősített többséget igénylő ügyben igen szavazataikkal döntést hozhatnak. Az Ötv. 15. § (2) bekezdése ezért nem ellentétes az Alkotmánynak a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseivel.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt.

Budapest, 2008. október 13.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró