A Debreceni Járásbíróság P.23205/2015/9. számú határozata kapcsolattartás újraszabályozása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 164. §, 206. §, 229. §, 233. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 18. §, 92. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:170. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 3. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 32. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Debreceni Járásbíróság P.23205/2015/9.*, Debreceni Törvényszék Pf.20341/2016/28., Kúria Pfv.20913/2017/12. (BH 2018.4.115)

***********

... JÁRÁSBÍRÓSÁG

15.P.23.205/2015/9.

A ... Járásbíróság Dr. Szilvási Ágnes ügyvéd által képviselt felperesnek - Dr. Szunai Mária által képviselt alperes ellen kapcsolattartás szabályozása és szülői felügyeleti jog iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15(tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000Ft (harmincezer)forint perköltséget.

A bíróság felhívja a felperest, fizessen meg az állam javára a lakóhelye szerinti illetékhivatal felhívásában megjelölt módon és számlára 21.000Ft (Huszonegyezer)forint le nem rótt peres eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Törvényszékhez címzett, de a ... Járásbíróságnál 3 példányban előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a felek a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását is kérhetik.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek bármelyikének kérelmére a másodfokú bíróság tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a peres felek személyes előadása, a ... Járásbíróság ... számú, a ... számú, a ... számú, illetőleg a ... számú, a ... számú ügynek az iratai, továbbá a környezettanulmányok, iskolai jellemzések, illetőleg a ... Megyei Kormányhivatal ... Járási Hivatalának az iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A peres felek 2004. ... napján kötöttek házasságot D. településen.

Házasságukból 2004. ... napján A., 2006. ... napján K. utónevű közös gyermekük született.

Utolsó közös lakóhelyük a D. település, ... szám alatti ingatlanban volt.

Jelen per alperese ... ügyszám alatt 2014. szeptember 09. napján érkezett keresetlevelében kérte a házasságuknak a felbontását.

Jelen per felperesének 2014. szeptember 15. napján érkezett kérelme alapján a ... Járásbíróság ... sorszám alatt 2014. szeptember 16. napján kelt végzésével a megelőző távoltartás elrendelése iránti kérelmet jogerősen elutasította arra hivatkozással, hogy a felek magatartásából és viszonyából a bíróság megalapozott következtetést nem tudott levonni arra nézve, hogy a hozzátartozók közötti erőszak megvalósult-e. Tényként rögzítette, hogy a házastársak kapcsolata megromlott, a válóperük folyamatban van, egyezségre nem jutottak a járulékos kérdések vonatkozásában amely miatt néhány hónapja vita, veszekedés van közöttük.

Az anya ismételten előterjesztett kérelmére a ... Járásbíróság ... szám alatt 2014. október 28. napján elrendelte a jelen per alperesével szemben a megelőző távoltartást 2014. október 28. napjától kezdődően 2014. november 25. napjáig bezárólag, mind az anya mind a két perbeli kiskorú gyermek, továbbá az utolsó közös lakóhely vonatkozásában is. Megállapította, hogy alperes megvalósította házastársa sérelmére a hozzátartozók közötti erőszakot. Indokolásában rámutatott arra, hogy a kérelmező magatartásával váltja ki az összetűzéseket, így közreható magatartása nem kizárt, ahogy tényként állapította meg azt is, hogy a bántalmazó az utolsó közös lakóhelyükre már úgy lépett be, hogy felvételeket készített, indokolatlanul zavarta a kérelmezőt és a közös gyermekeket is. Ahogyan az úgynevezett apai jogait a kapcsolattartást kívánja gyakorolni az mindenképpen arra vall, hogy a gyermekek érdekeit nem tartja szem előtt.

A ... Járásbíróság ... számú, 2014. november 25. napján kelt 2014. december 20. napján jogerőre emelkedett végzésében ideiglenes intézkedéssel az apa és A., valamint K. utónevű kiskorú gyermekekkel a kapcsolattartást akként szabályozta, hogy az apa jogosult volt a kiskorú gyermekeivel a folyamatos kapcsolattartásra minden páros hétvégén szombat 9 órától vasárnap 17 óráig azzal, hogy jogosult volt a kiskorú gyermekekért az anya mindenkori lakóhelyére menni, majd a lejárat végén köteles volt a kiskorú gyermekeket az anya mindenkori lakóhelyére visszavinni.

A bíróság hivatalból ideiglenes intézkedéssel szabályozta továbbá az apa és a kiskorú gyermekek közötti téli időszakos kapcsolattartást akként, hogy az apa jogosult volt a téli szünet, amely december 27. napjával kezdődött első felében a kapcsolattartásra a kezdő nap 9 órájától a lejárati nap 17 óráig azzal, hogy jogosult volt a kiskorú gyermekekért az anya mindenkori lakóhelyére menni, majd a lejárat végén köteles volt a kiskorú gyermekeket az anya mindenkori lakóhelyére visszavinni. Továbbá jogosult volt az időszakos kapcsolattartásra az apa Karácsony első napján december 25. napján a kezdő nap 9 órától a lejárati nap 17 óráig azzal, hogy jogosult volt a kiskorú gyermekekért az anya mindenkori lakóhelyére menni, majd a lejárat végén köteles volt a kiskorú gyermekeket az anya mindenkori lakóhelyére visszavinni.

A bíróságnak az ideiglenes intézkedését sem az apa, sem az anya nem fellebbezte meg, az ideiglenes intézkedésben foglaltak szerinti kapcsolattartás azonban nem valósult meg, csak néhány alkalommal. A. Karácsony után már nem aludt az apjánál, K. pedig egyetlen alkalommal sem. A téli szünidőnek az első felét még az ideiglenes intézkedésben foglaltak szerint töltötték a gyermekek, akik a téli szünetben voltak utoljára apjuknál, utána K. még két alkalommal ment apai kapcsolattartásra és aludt ott az ideiglenes intézkedésben foglaltak szerint. Azonban már ebben az időszakban sem működött a kapcsolattartás.

A ... Járásbíróság ... számú végzésével 2015. március 03. napján kelt végzésével a távoltartást elrendelte az apával szemben 2015. március 03. napjától 2015. április 19. napjáig terjedő időszakban, amely tartalma alatt a kérelmezett apa köteles volt magát távol tartani a kérelmező anyától, illetőleg vele közvetve vagy közvetlenül érintkezésbe lépni telefonon vagy levelezés útján kapcsolatot felvenni, illetve tartani. Továbbá a kérelmezett a megelőző távoltartás hatálya alatt a kiskorú Sz.A. és Sz.K. közös kiskorú gyermekeivel sem léphetett közvetlenül érintkezésbe kivéve a bíróság által szabályozott kapcsolattartás idején. Telefonon, vagy levelezés útján velük a kapcsolatot nem vehette fel, illetve nem tarthatta fenn, köteles volt magát a gyermekek oktatási intézményétől és szabadidős tevékenységi helyszíneiktől magát távol tartani. A kérelmezett a távoltartás hatálya alatt köteles volt magát távol tartani az utolsó közös lakóhelytől azzal, hogy a kérelmezettel szemben elrendelt távoltartás nem érintette a kérelmezett és a kiskorú gyermekek közötti kapcsolattartást, amely kapcsolattartás azonban nem valósult meg.