A Kúria Bfv.760/2017/12. számú precedensképes határozata hűtlen kezelés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 426. §] Bírók: Kónya István, Márki Zoltán, Sebe Mária

A határozat elvi tartalma:

A védőnek az irányadó tényállás támadó felülvizsgálati indítványa kapcsán a határozat hatályban tartása.

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság B.4/2015/34., Fővárosi Törvényszék Bf.10219/2016/12., *Kúria Bfv.760/2017/12.* (BH 2018.6.161)

***********

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.III.760/2017/12.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke

Dr. Sebe Mária, előadó bíró

Dr. Kónya István, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2017. november 28.

Az ügy tárgya: hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény

Terhelt:

Első fok: Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, 9.B.4/2015/34., ítélet, tárgyalás, 2016. március 4.

Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 23.Bf.10.219/2016/12., ítélet, nyilvános ülés, 2017. március 1.

Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a védő által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kúria a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 9.B.4/2015/34. számú és a Fővárosi Törvényszék 23.Bf.10.219/2016/12. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I.

[1] A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 2016. március 4-én kihirdetett 9.B.4/2015/34. számú ítéletével a terheltet 2 rendbeli hűtlen kezelés bűntette [Btk. 376. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont] és sikkasztás bűntette [Btk. 372. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont] miatt halmazati büntetésül két évi, végrehajtásában négy évi próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte. Kötelezte a terheltet a magánfél javára 1.290.000 forint tőke és kamata megfizetésére, ezt meghaladóan a magánfél polgári jogi igényét elutasította.

[2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék a 2017. március 1-jén kelt 23.Bf.10.219/2016/12. számú ítéletével a hűtlen kezelés bűntettét a Btk. 376. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pontja szerint minősítette, egyben a terhelt szabadságvesztését egy évre, a felfüggesztés próbaidejét három évre mérsékelte. A magánfélnek megítélt kártérítés összegét 1.100.000 forintban határozta meg, s ennek megfelelően korrigálta az eljárási illeték összegét. A kamat tekintetében kiegészítette az elsőfokú ítéletet, a magánfél ezt meghaladó polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, továbbá rendelkezett a bűnjelek kiadásáról. Ezt meghaladóan helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

[3] Az elsőfokú ítélettel megállapított, a másodfokú bíróság által kiegészített és helyesbített, irányadó tényállás a következő. A sértett és a terhelt 1991. december 20-án közösen alapították az 1. számú Bt.-t, amely állati takarmányozásban alkalmazott adalékanyagokat gyártott. A betéti társaságban a terhelt beltag, a sértett kültag lett. 1995. október 1. napján állatgyógyászati készítmények gyártására ugyancsak közösen hozták létre az 1. számú Kft.-t, amelyben közösen voltak tagok és képviseleti joggal felruházott ügyvezetők. A két cég közös telephelyen a terhelt közvetlen irányítása mellett végezte a termelést. Az 1. számú Bt. 2002-ig, az 1. számú Kft. 2003-ig nyereségesen működött. 2002-re a terhelt és a sértett közti viszony elmérgesedett, a sértett fiktív számlákat fedezett fel a könyvelésben, amely miatt büntetőeljárást kezdeményezett, amely eredményeként a terhelt büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapították és 2002. december 17. napjától a sértett csak ellenőrzés mellett léphetett az üzem területére.

A terheltet mint az 1. számú Bt. beltagját, illetve az 1. számú Kft. ügyvezetőjét a társaságok vezető tisztségviselőjeként vagyonkezelői kötelezettség terhelte, hogy mindkét társaság érdekeit, akik a vagyonukat rábízták, a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal eljárva, a legeredményesebben mozdítsa elő. A vagyonkezelővel szemben alapvető követelmény a károsodás elkerülése, valamint az elérhető haszon biztosítása, amellyel összhangban a gazdasági társaságokról szóló 1977. évi CXLIV. törvény 29. § (1) bekezdése, valamint az e törvényt 2006. július 1-jétől felváltó 2006. évi IV. törvény 29. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.