BH 2018.6.161 Hűtlen kezelést valósít meg az a terhelt, aki mint ügyvezető nem a rá bízott gazdasági társaságok elsődleges érdekében jár el, hanem a gazdasági társaságok rá bízott vagyonát elvonja, és azt más - kívülálló, saját különálló érdekeltségébe tartozó - gazdasági társaság érdekének szolgálatába állítja [Btk. 376. §].

[1] A kerületi bíróság 2016. március 4-én kihirdetett ítéletével a terheltet 2 rendbeli hűtlen kezelés bűntette [Btk. 376. § (1) bek., (5) bek. a) pont] és sikkasztás bűntette [Btk. 372. § (1) bek., (3) bek. a) pont] miatt halmazati büntetésül kétévi, végrehajtásában négyévi próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte. Kötelezte a terheltet F. Á. magánfél javára 1 290 000 forint tőke és kamata megfizetésére, ezt meghaladóan a magánfél polgári jogi igényét elutasította.

[2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a törvényszék a 2017. március 1-jén kelt ítéletével a hűtlen kezelés bűntettét a Btk. 376. § (1) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja szerint minősítette, egyben a terhelt szabadságvesztését egy évre, a felfüggesztés próbaidejét három évre mérsékelte. A magánfélnek megítélt kártérítés összegét 1 100 000 forintban határozta meg, s ennek megfelelően korrigálta az eljárási illeték összegét. A kamat tekintetében kiegészítette az elsőfokú ítéletet, a magánfél ezt meghaladó polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, továbbá rendelkezett a bűnjelek kiadásáról. Ezt meghaladóan helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

[3] Az elsőfokú ítélettel megállapított, a másodfokú bíróság által kiegészített és helyesbített, irányadó tényállás a következő. F. Á. sértett és a terhelt 1991. december 20-án közösen alapították a P.Bt.-t, amely állati takarmányozásban alkalmazott adalékanyagokat gyártott. A betéti társaságban a terhelt beltag, a sértett kültag lett. 1995. október 1. napján állatgyógyászati készítmények gyártására ugyancsak közösen hozták létre é.-i telephellyel az I. Kft.-t, amelyben közösen voltak tagok és képviseleti joggal felruházott ügyvezetők. A két cég közös é.-i telephelyen a terhelt közvetlen irányítása mellett végezte a termelést. A P. Bt. 2002-ig, az I. Kft. 2003-ig nyereségesen működött. 2002-re a terhelt és F. Á. közti viszony elmérgesedett, a sértett fiktív számlákat fedezett fel a könyvelésben, amely miatt büntetőeljárást kezdeményezett, s ennek eredményeként a terhelt büntetőjogi felelősségét jogerősen meg is állapították és 2002. december 17. napjától F. Á. csak ellenőrzés mellett léphetett az üzem területére.

[4] A terheltet mint a P. Bt. beltagját, illetve az I. Kft. ügyvezetőjét a társaságok vezető tisztségviselőjeként vagyonkezelői kötelezettség terhelte, hogy mindkét társaság érdekeit, akik a vagyonukat rá bízták, a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal eljárva, a legeredményesebben mozdítsa elő. A vagyonkezelővel szemben alapvető követelmény a károsodás elkerülése, valamint az elérhető haszon biztosítása, amellyel összhangban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 29. § (1) bekezdése, valamint az e törvényt 2006. július 1-jétől felváltó 2006. évi IV. törvény 29. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

[5] A terhelt 2002-től a P. Bt. és az I. Kft. működésének részleges, majd teljes megszüntetését határozta el. Egyidejűleg a családi érdekkörébe tartozó és ténylegesen általa irányított Ph. Bt. működésének beindítása érdekében tett lépéseket, azzal a kifejezett céllal, hogy e vállalkozás vegye át a P. Bt. és I. Kft. tevékenységét, s az e cégek által gyártott termékeket. Ekként a terhelt nem a P. Bt. és I. Kft. érdekeit szem előtt tartva, hanem e társaságok rovására, a saját családi érdekkörébe tartozó Ph. Bt. működésének sikerességét előtérbe helyezve járt el, amivel a P. Bt. és I. Kft. tekintetében fennálló vagyonkezelői kötelezettségét megszegte.

[6] A P. Bt. nevében 2002. február 28-án bérmunkaszerződést kötött a Ph. Bt.-vel, amely alapján a P. Bt. tevékenységét már a Ph. Bt. érdekében végezte úgy, hogy a kikötött órabér a tényleges költségeket nem fedezte és az előállított termék, illetve az ebből származó haszon sem maradt a társaságnál. Nem volt valós gazdasági ok a P. Bt. számára kifejezetten hátrányos szerződés megkötésére, amely 2006-ig volt érvényben és tartósan veszteségessé tette a céget.

[7] Az I. Kft. tekintetében azzal szegte meg a terhelt a vagyonkezelői kötelezettségét, hogy térítésmentesen lemondott több állatgyógyászati készítménnyel kapcsolatos jogosultságáról. A térítés nélkül átadott készítmények forgalmazására való engedélyeket az U. Kft.-nek, és az E. Kft.-nek azzal a kikötéssel adta át, hogy a megújított engedélyek alapján a készítményeket a Ph. Bt.-vel fogják legyártatni.

[8] Az F. Á. által, az 1992. július 27-én kelt szindikátusi szerződéssel a P. Bt. használatába adott és a társaságra bízott D. típusú (200 literes) keverőgépet és egy granulálószitát a terhelt mint a végelszámolás kezdetéig (2010. április 17.) a P. Bt. üzletvezetésre jogosult tagja, a betéti társaság nevében, felhatalmazás nélkül 2007. június 29-én eladta a D-B Zrt.-nek. Az értékesítés idején együttesen 1 100 000 forintot érő berendezéseket a D-B Zrt. 2007. július 1-jén továbbértékesítette a Ph. Bt.-nek.

[9] A terhelt a bérmunka megszűnését követően felhatalmazás nélkül értékesítette mindkét társaság további termelés lehetőségét biztosító vagyontárgyait is, így egy D. 50 literes keverőgépet, egy F-P csomagológépet, két körszámlapos ipari mérleget, egy M. gyártmányú mérleget, valamint egy kisteherautót is, amelyekről a tevékenységi kör összefonódása és könyvelés hiányosságai miatt nem állapítható meg pontosan, hogy melyik gazdasági társaság tulajdonában álltak. Többségük a P. Bt. eszközállományában szerepelt, de legalább az egyik körszámlapos ipari mérleg az I. Kft. eszközeként volt nyilvántartva. A termelőeszközök értékesítése a D-B Zrt. és a B. Kft. részére úgy történt, hogy az említett gazdasági társaságoktól ezen eszközöket pár napon belül a Ph. Bt. vásárolta meg. A fentiekkel a terhelt mind a P. Bt.-nek, mind az I. Kft.-nek több tízmillió forintos vagyoni hátrányt okozott, de kétséget kizáróan nem bizonyítható, hogy annak mértéke valamelyik társaságnál meghaladta volna az 50 millió forintot.

[10] Az eljárt bíróság az elbíráláskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazta.

[11] Jogi értékelése szerint F. Á. a keverőgépet és granulálószitát nem apportként adta a betéti társaság tulajdonába, csupán annak használatát biztosította a vállalkozás számára. Ekként amikor a terhelt a társaság vezetőjeként a berendezéseket értékesítette, a rá bízott dologgal sajátjaként rendelkezett. Ezzel pedig megvalósította a sikkasztás törvényi tényállási elemeit, cselekménye - a Btk. 459. § (6) bekezdés b) pontja szerint nagyobb értékre elkövetett - a Btk. 372. § (1) bekezdésébe ütköző és (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntette. Annak érdekében, hogy a családi érdekkörébe tartozó és ténylegesen általa irányított Ph. Bt. vegye át a P. Bt. és az I. Kft. tevékenységét, a rá bízott idegen vagyon kezeléséből fakadó alapvető kötelezettségeit megszegve más gazdasági társaság érdekeinek megfelelően cselekedett. A P. Bt. és az I. Kft. érdekeinek elsődlegessége helyett, e társaságok rovására, a saját családi érdekkörébe tartozó Ph. Bt. működésének sikerességét mozdította elő. Ennek következtében a terhelt magatartásával összefüggésben a korábban nyereséges társaságok veszteségessé váltak, vagyonuk elenyészett, ami a P. Bt. és az I. Kft. tekintetében fennálló vagyonkezelői kötelezettség megszegését jelenti. Cselekvőségével pontosan meg nem határozható összegű, de mindkét társaságnál legfeljebb 50 millió forint vagyoni hátrányt okozott. Ez pedig 2 rendbeli, a Btk. 376. § (1) bekezdésébe ütköző - a Btk. 459. § (6) bekezdés b) pontja alapján nagyobb hátrányt okozó -, a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettét meríti ki.