A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.53025/2010/23. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 182. §, 206. §, 220. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 164. §, 300. §, 301. §, 339. §, 346. §, 360. §, 559. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 62. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 15. §, 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 2. §, 7. §] Bíró: Lakner Szilvia
Pesti Központi Kerületi Bíróság
15.P. 53.025/2010/23.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Pesti Központi Kerületi Bíróság
dr. Tóth Balázs ügyvéd (1072 Budapest, Klauzál tér 3.) által képviselt
felperes neve ... felperesnek
dr. Papp Jenő jogi előadó által képviselt
alperes neve (..) alperes ellen
kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi
Í T É L E T E T :
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.010.361,- (egymillió-tízezer-háromszázhatvanegy) Ft-ot és annak 2008. szeptember 17. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot, továbbá 1.378.000,- (egymillió-háromszázhetvennyolcezer) Ft után 2008. szeptember 17. napjától 2008. október 15. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot, valamint 115.465,- (száztizenötezer-négyszázhatvanöt) Ft perköltséget, melyből 63.125,- (hatvanháromezer-százhuszonöt) Ft ügyvédi munkadíj.
A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.500,- (tízezer-ötszáz) Ft perköltséget, mely alperesi jogi képviselői munkadíj.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra az eljárás tárgyi illetékfeljegyzési jogos voltára tekintettel le nem rótt 60.600,- (hatvanezer-hatszáz) Ft illetéket.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra az eljárás tárgyi illetékfeljegyzési jogos voltára tekintettel le nem rótt 12.700,- (tizenkettőezer-hétszáz) Ft kereseti illetéket.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de jelen bíróságnál kell három példányban, írásban benyújtani.
A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.
Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.
I n d o k o l á s :
A felperes a tulajdonát képező ... forgalmi rendszámú, ... típusú személygépkocsival ... utcába való közlekedése során a Vérhalom utcából érkező ... által és a tulajdonát képező ... forgalmi rendszámú Fiat típusú gépjárművel összeütközött, mivel a károkozó gépjármű az elsőbbségadás kötelezettségét megszegte.
A baleset során személyi sérülés nem történt, rendőri intézkedésre nem került sor, helyszínrajz nem készült. A károkozó gépjármű vezetője a felelősségét a helyszínen elismerte.
A baleset időpontjában a károkozó gépjármű az alperesnél rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítással, ahol a felperes bejelentést tett.
Az alperes a kárrendezési eljárás során a kárt felmérte, a keletkezett sérülésekre tekintette a gépjárművet totálkárosnak minősítette, és a kárkori forgalmi értéket 4.308.000,- Ft-ban, míg a maradványértéket 2.930.000,- Ft-ban állapította meg és a kárigény jogalapját elismerve 2008. október 15-én 1.378.000,- Ft-ot fizetett meg a felperes részére.
... igazságügyi szakértő a perbeli gépkocsi kárkori forgalmi értékét 4.976.000,- Ft-ban, a javítási költséget megbontás nélkül bruttó 2.107.364,- Ft-ban, nettó 1.756.137- Ft-ban, míg pótszemlével és megbontással bruttó 2.318.101,- Ft-ban és 1.931.750,- Ft-ban, a kijavítás után keletkezett értékcsökkenést 281.000,- Ft-ban állapította meg azzal, hogy a gépjármű helyreállítását gazdaságosnak minősítette.
A felperes a balesetet követően a gépkocsit megjavíttatta, előadása szerint kb. 2,4 millió Ft-ért, amely javításról számla nem állt rendelkezésre, ezt követően pedig értékesítette.
Előadása szerint a gépkocsinak a második tulajdonosa volt és vezetett szervizkönyvvel rendelkezett, továbbá a gépjármű extra felszereltsége volt a CD váltó, a napvédő roló hátul, elektromos oldalt mechanikus rádió telefon előkészítő kihangosítóval és a metál fényezés.
A felperes a 2010. június 4. napján előterjesztett, majd módosított keresetében az alperest bruttó 1.221.101,- Ft és annak 2008. szeptember 17. napjától a kifizetésig járó kamatai, valamint 1.378.000,- Ft után 2008. szeptember 17-től 2008. október 15-ig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni.
Keresete jogalapjaként a gépjármű üzembentartójának kötelező gépjármű felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI.08.) Kormányrendeletre, a Ptk. 339. § (1) bekezdésére, a Ptk. 346. § (1) bekezdésére, a Ptk. 300. § (1) bekezdésére, a Ptk. 559. §-ára, valamint a Ptk. 360. § (1) és (2) bekezdésére és a Ptk. 301. § (1) bekezdésére hivatkozott.
Perköltségként jogi képviselője munkadíját kérte a pertárgyérték 5 % + ÁFÁ-ban megállapítani.
Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. A kereset jogalapját és összegszerűségét vitatta tekintettel arra, hogy álláspontja szerint maradéktalanul eleget tett kártérítési kötelezettségének az 1.378.000,- Ft-os szolgáltatási összeg megfizetésével. Kifejtette, hogy a vételi ár a magyarországi roncsérték értékesítési piacon működő szereplők tapasztalatait tükrözi, magában foglalva azok profitorientáltságát is, azaz a roncs továbbá vagy egyéb módon történő értékesítéséből származó hasznot. A kereskedelmi jellegből fakadóan köztudomású tény, hogy ezek a kereskedők csak akkor és csak annyiban tesznek vételi ajánlatot egy balesetben megsérült járműre, akár gépjárműre, akár motorkerékpárra, ha azok eladásából nyereségre tudnak szert tenni, azaz még magasabb piaci áron tudják értékesíteni. A felperesnek természetesen lehetősége van arra, hogy az ajánlatok ismeretétől függetlenül az általa meghatározott személynek alacsonyabb áron értékesítse a maradványt, ugyanakkor a jogszabályokkal teljes mértékben összhangban van a jogalap nélküli gazdagodás, káron szerzés tilalma, az is, hogy ilyen esetben a különbözet megtérítésére az alperes nem kötelezhető. Vitatta a szakértői véleményben foglaltakat is.
Perköltségként jogi képviselője munkadíjának 5 % + ÁFÁ-ban történő megállapítását kérte.
A kereset nagyobb részben alapos.
A bíróság a tényállást a Pp.206.§ (1) bekezdésére figyelemmel a peres felek nyilatkozatai, a becsatolt okiratok és ... igazságügyi szakértő kiegészített szakvéleménye alapján állapította meg.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!