A Pécsi Törvényszék P.20354/2010/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 78. §, 182. §, 229. §, 235. §, 251. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 74. §, 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 2. §, 7. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Berki Csilla

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság a személyesen eljáró I.rendű felperes neve I.r., dr. II.rendű felperes neve II.r. (mindketten cím szám alatti) felpereseknek,-

az (név)(cím) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen - kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a. Kötelezi I. és II.r. felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt egyetemleg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint perköltséget.

Kötelezi az I. és II.r. felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékes állami adóhatóság felhívására a felhívásban megjelölt időben és módon egyetemleg 100.000 (egyszázezer) forint le nem rótt illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül fellebbezést lehet előterjeszteni a Baranya Megyei Bíróságon írásban, 3 egyező példányban jogi képviselő útján a Pécsi Ítélőtáblához címezve.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a fellebbezésben a Pp. 256/A. § /1/ bekezdés b.-d./ pontjaiban írt esetekben fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik, illetőleg a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívül bírálható el.

Indokolás:

A bíróság az eljárás során a következő tényállást állapította meg:

Az I. és II.r. felperes 2008. október 30-án kereseti kérelmet terjesztett elő a (név)i Bíróságon a (név) ellen 1.135.000 Ft kár, ennek 2008. szeptember 8. napjától járó késedelmi kamata és perköltség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárása során a felperesek által indítványozott szakértői bizonyítást elrendelte, és így (név) eseti igazságügyi műszaki szakértő, majd dr. (név) erdészeti, vadászati és területrendezési igazságügyi szakértő terjesztette elő a szakvéleményét. Tanúként meghallgatásra került (név) kerületvezető vadász is.

Dr. (név) igazságügyi szakértő a szakvéleményét 2009. szeptember 2-án terjesztette elő. A bíróság 2009. szeptember 25-én kelt végzésben felhívta a jelen per felpereseit, hogy a szakvéleménnyel kapcsolatos észrevételeiket terjesszék elő, nyilatkozzanak, hogy kérik-e a szakértő tárgyalásra történő idézését.

Az I. és II.r. felperes 2009. október 16-án a bíróságra benyújtott észrevételében vitatta dr. (név) szakértő szakvéleményében foglaltakat, kérte a tárgyalásra történő megidézését. A bíróság a bizonyítási indítványnak eleget tett, és a 2009. november 2-ára kitűzött tárgyalásra a szakértő írásban megidézte.

A 2009. november 2-án megtartott tárgyaláson az I. és II.r. felperes személyesen megjelent, jelen volt alperesi képviselő, valamint dr. (név) igazságügyi szakértő. A bíróság a szakértő meghallgatását foganatosította, és engedélyezte, hogy a felperesek a szakértőhöz kérdést intézhessenek. A szakértő meghallgatását követően az I. és II.r. felperes a bíróság felhívására a bizonyítás körében azt a nyilatkozatot tette, hogy a tanúbizonyítás iránt indítványuk nincs, új igazságügyi vadászati szakértő kirendelését kérték, mert álláspontjuk szerint dr. (név) szakvéleménye nem aggálytalan. Hivatkoztak változatlanul arra, hogy a baleset szarvasbőgés idején következett be, ezért az alperes felel a balesetért a Legfelsőbb Bíróság Eseti Döntése alapján, ellentétben a beszerzett szakvélemény megállapításaival.

Az elsőfokú bíróság a tárgyalás berekesztését követően meghozta a (ügy száma) szám alatti ítéletét, melyben a kereseti kérelmet elutasította, és kötelezte az I. és II.r. alperest 296.440 Ft perköltség megfizetésére alperes javára, valamint az állam javára 68.100 Ft feljegyzett illeték fizetésére.

Az ítélet ellen az I. és II.r. felperes 2009. november 25-én terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésükhöz csatolták dr. (név) 2009. november 12-én kelt szakvéleményét. A fellebbezésben kérték az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereseti kérelem szerint az alperes kötelezését, vagy új eljárás keretében további bizonyítás lefolytatására tettek indítványt.

A fellebbezést az alperes a (ügy száma) szám alatti eljárásában bírálta el. A 2010. február 4-én tartott tárgyaláson az I. és II.r. felperes megjelent, a fellebbezésüket változatlanul fenntartották, és indítványozták a fellebbezéshez csatolt magánszakértői véleményt készítő dr. (név) meghallgatását.

Az alperes a tárgyaláson meghozta a (ügy száma) szám alatti ítéletét, melyben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és kötelezte a felperest az alperes javára 30.000 Ft másodfokú perköltség, valamint az állam javára 68.100 Ft le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére. Az alperes a másodfokú határozatában rögzítette azt, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet meghozatala szempontjából irányadó tényállást helyesen állapította meg, abból helyes jogi következtetést vont le, az indokolásában írtakkal maradéktalanul egyetért. A felperesi fellebbezés kapcsán rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan hivatkozott arra, hogy az alperes felróhatóságára az eljárás során adat nem merült fel. A kirendelt igazságügyi szakvélemény kapcsán pedig kifejtette azt, hogy annak megállapításait a felperesek aggályossá tenni, illetve cáfolni nem tudták, így az eljárási jogszabályok szerint helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor elutasította az újabb szakértő kirendelése iránti indítványt. Erre tekintettel a másodfokú eljárásban további bizonyíték előterjesztésére, így például magánszakértői vélemény becsatolására törvényes lehetőség nincs.