62013CJ0452[1]

A Bíróság ítélete (kilencedik tanács), 2014. szeptember 4. Germanwings GmbH kontra Ronny Henning. A Landesgericht Salzburg (Ausztria) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Légi közlekedés - 261/2004/EK rendelet - 2., 5. és 7. cikk - Kártalanításhoz való jog légi járat jelentős késése esetén - A késés időtartama - Az »érkezési időpont« fogalma. C-452/13. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (kilencedik tanács)

2014. szeptember 4. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Légi közlekedés - 261/2004/EK rendelet - 2., 5. és 7. cikk - Kártalanításhoz való jog légi járat jelentős késése esetén - A késés időtartama - Az »érkezési időpont« fogalma"

A C-452/13. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Landesgericht Salzburg (Ausztria) a Bírósághoz 2013. augusztus 12-én érkezett, 2013. július 31-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Germanwings GmbH

és

Ronny Henning között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (kilencedik tanács),

tagjai: M. Safjan tanácselnök, J. Malenovský (előadó) és A. Prechal bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: K. Malacek tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. május 7-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- R. Henning képviseletében A. Skribe Rechtsanwalt,

- a német kormány képviseletében T. Henze és J. Kemper, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében W. Mölls és N. Yerrell, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.) 2., 5. és 7. cikkének értelmében vett "érkezési időpont" fogalmának értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Germanwings GmbH légi fuvarozó (a továbbiakban: Germanwings) és R. Henning között azzal kapcsolatban folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy e fuvarozó megtagadta az utóbbi azon állítólagos késés miatt kártalanítását, amellyel légi járata a Köln/Bonn repülőtérre (Németország) megérkezett.

Jogi háttér

3 A 261/2004 rendelet "Fogalommeghatározások" című 2. cikke a következőképpen rendelkezik: "E rendelet alkalmazásában: [...]

h) »végső célállomás«: az utasfelvételi pultnál bemutatott repülőjegyen feltüntetett célállomás, illetve közvetlenül csatlakozó járatok esetén az utolsó repülőút célállomása; a rendelkezésre álló alternatív csatlakozó légi járatokat figyelmen kívül kell hagyni, ha az eredetileg tervezett érkezési időt betartják".

4 Az említett rendelet "Járat törlése" című 5. cikke kimondja: "(1) Egy járat törlése esetén az érintett utasoknak [...] [...] (3) Az üzemeltető légi fuvarozó nem köteles kártérítést fizetni a 7. cikk szerint, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. [...]"

c) joguk van az üzemeltető légi fuvarozó általi kártalanításhoz a 7. cikkel összhangban, kivéve ha [...]

iii. az indulás menetrend szerinti időpontja előtti hét napon belül tájékoztatták őket a járat törléséről, és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb egy órával a menetrend szerinti indulás időpontja előtt induljanak, és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb kétórás késéssel érjék el.

5 A 261/2004 rendelet "Késés" című 6. cikke kimondja: "(1) Amennyiben egy üzemeltető légi fuvarozó indokoltan arra számít, hogy egy járat indulása a menetrend szerinti induláshoz képest késni fog: (2) A segítséget a légi fuvarozó minden esetben köteles a fenti, valamennyi távolsági kategóriára megállapított időtartamon belül felajánlani."

a) legalább két órát 1500 kilométeres vagy annál rövidebb repülőutak esetén;

b) legalább három órát az összes Közösségen belüli, 1500 kilométernél hosszabb repülőút és az összes egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőút esetén; vagy

c) legalább négy órát az a) és b) pontba nem sorolható összes egyéb repülőút esetén, akkor az utasoknak az üzemeltető légi fuvarozó

i. felajánlja a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 9. cikk (2) bekezdésében előírt segítséget; és

ii. amennyiben az indulás időpontja ésszerű számítás szerint a korábbi bejelentett indulását követő nap, a 9. cikk (1) bekezdésének b) és a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt segítséget; és

iii. legalább ötórás késés esetén, a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt segítséget.

6 A 261/2004 rendelet "Kártalanításhoz való jog" címet viselő 7. cikke az alábbiak szerint rendelkezik: "(1) E cikkre való hivatkozáskor az utasok az alábbi összegű kártérítést kapják: [...] (2) Amennyiben az utasoknak a 8. cikk szerint átfoglalást ajánlanak végső célállomásukhoz egy olyan alternatív légi járaton, amelynek érkezési időpontja annak a járatnak a menetrend szerinti érkezési időpontjánál, amelyre eredetileg jegyet váltottak legfeljebb [...] akkor az üzemeltető légi fuvarozó az (1) bekezdésben előírt kártalanítást 50%-kal csökkentheti. [...] (4) Az (1) és (2) bekezdésben említett távolságokat a gömbi főkörön mért távolság módszerével kell mérni."

a) 250 EUR-t minden 1500 kilométeres vagy rövidebb repülőútra;

a) két órával későbbi, az összes 1500 kilométeres vagy annál rövidebb repülőút esetében; [...]

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

7 R. Henning repülőjegyet váltott a Germanwings Salzburgból Köln/Bonnba érkező légi járatára. E jegy szerint a salzburgi repülőtérről (Ausztria) való felszállás tervezett időpontja 2012. május 11., 13 óra 30 perc, a Köln/Bonn repülőtérre való érkezés tervezett időpontja pedig aznap 14 óra 40 perc lett volna. Az e két repülőtér közötti légi távolság a főkörszámítási módszer alapján kevesebb mint 1500 kilométer.

8 2012. május 11-én R. Henning repülőgépe késéssel szállt fel a salzburgi repülőtérről. Érkezéskor a gép kerekei 17 óra 38 perckor értek földet a Köln/Bonn repülőtér leszállópályáján. A repülőgép azonban csak 17 óra 43 perckor, azaz 3 óra 3 perccel a tervezett érkezési időpont után ért állóhelyére. A repülőgép ajtajait kevéssel később nyitották ki.

9 R. Henning szerint a végső célállomást a tervezett érkezési időponthoz képest több mint 3 órás késéssel érték el. Úgy véli tehát, hogy a 261/2004 rendelet 5-7. cikke alapján 250 eurós kártalanítás illeti. A Germanwings azt állítja, hogy mivel a tényleges érkezési időpont az az időpont, amikor a gép kerekei a Köln/Bonn repülőtér leszállópályáján földet értek, a tervezett érkezési időponthoz képest a késés csak 2 óra 58 perc, így semmilyen kártalanítás nem jár.

10 Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a figyelembe veendő tényleges érkezési időpont az az időpont, amikor a repülőgép első ajtaját kinyitották, hogy az utasok ki tudjanak szállni. Következésképpen e bíróság a Germanwingst arra kötelezte, hogy fizessen R. Henningnek 250 eurós kártalanítást. E társaság ezen ítélet ellen fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz.

11 E körülmények között a Landesgericht Salzburg úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé: "Mely időpont irányadó a [261/2004] rendelet 2., 5. és 7. cikkében használt »érkezési idő«, illetve »érkezési időpont« fogalma szempontjából:

a) a repülőgép kifutóra történő leérkezésének (»touchdown«) időpontja;

b) az az időpont, amikor a repülőgép eléri állóhelyét, és a rögzítő fékek működésbe lépnek, illetve behelyezik a féktuskókat (»in-block-időpont«);

c) a repülőgépajtó kinyitásának időpontja;

d) a felek által a magánautonómia keretében meghatározott időpont?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

12 Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kér választ, hogy a 261/2004 rendelet 2., 5. és 7. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy a légi járat utasai által elszenvedett késés nagyságának meghatározásakor használt "érkezési időpont" fogalma azt az időpontot jelöli, amikor a repülőgép kerekei a célállomás szerinti repülőtér leszállópályáján földet érnek, vagy pedig úgy, hogy e fogalom azt az időpontot jelöli, amikor a repülőgép eléri állóhelyét, és a rögzítő fékek működésbe lépnek, illetve behelyezik a féktuskókat, vagy pedig úgy, hogy az említett fogalom azt az időpontot jelöli, amikor a repülőgép ajtaját kinyitják, illetve úgy, hogy ugyanezen fogalom a felek által közösen megállapított időpontot jelöl.

13 Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az említett rendelet a légi járat késésének két különböző esetével foglalkozik.

14 Egyrészről bizonyos esetekben, úgymint a légi járatnak a 261/2004 rendelet 6. cikkében leírt késése esetén e rendelet a légi járat tervezett indulási időponttól számított késésére utal.

15 Másrészről egyéb, az említett rendelet 5. és 7. cikkében említett esetekhez hasonló esetekben a rendelet a légi járat érkezéskor megállapított késésére utal. E cikkekből kitűnik, hogy az ilyen késés nagyságának megállapításához össze kell hasonlítani a repülőgép tervezett érkezési időpontját azzal az időponttal, amikor a repülőgép ténylegesen megérkezett a célállomására.

16 Márpedig a 261/2004 rendelet nem határozza meg e tényleges érkezési időpontot. Ennek alapján mind az uniós jog egységes alkalmazásának, mind pedig az egyenlő bánásmód elvének követelményeiből az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezés szövegét főszabály szerint az egész Európai Unióban önállóan kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: Ekro-ítélet, 327/82, EU:C:1984:11, 11. pont).

17 Ebből következik, hogy a "tényleges érkezési időpont" e fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az egységes alkalmazást nyerjen az Unióban.

18 E körülmények között a kérdést előterjesztő bíróság által felvetett esetek egyikét, azaz hogy az említett fogalmat az érintettek szerződés útján határozzák meg, a 261/2004 rendeletben foglalt bármilyen, erre vonatkozó utalás hiányában már most el kell utasítani.

19 Ezt követően emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság már kimondta, hogy a késő járatok utasai abban az esetben, ha a késés jelentős, azaz legalább három óra, azokhoz az utasokhoz hasonlóan, akiknek az eredeti járatát törölték, és akiknek a légi fuvarozó nem tud átfoglalást ajánlani a 261/2004 rendelet 5. cikke (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában előírt feltételek mellett, e rendelet 7. cikke alapján kártalanításra jogosultak, mivel visszafordíthatatlan időveszteséget is elszenvednek (lásd ebben az értelemben: Folkerts-ítélet, C-11/11, EU:C:2013:106, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

20 A repülés ideje alatt ugyanis az utasok a légi szállító utasításai mellett és ellenőrzése alatt zárt térbe vannak bezárva, miközben technikai és biztonsági okokból a külvilággal való kapcsolattartásra vonatkozó lehetőségeik jelentősen korlátozottak. E körülmények között az utasok nem intézhetik folyamatosan személyes, családi, szociális vagy üzleti ügyeiket. Csak a repülés befejeződésekor folytathatják újból szokásos tevékenységeiket.

21 Márpedig, noha az ilyen kellemetlenségeket elkerülhetetlennek kell tekinteni mindaddig, amíg a repülés nem haladja meg a tervezett időtartamot, ez nem így van késés esetén, mivel az előző pontban leírt körülmények között a repülés tervezett időtartamát meghaladóan eltelt idő "elveszett időnek" minősül, tekintettel arra, hogy az érintett utasok ezt az időt nem használhatják azon célok elérésére, amelyek miatt a kívánt időben akartak a választásuk szerinti célállomáson lenni.

22 Ebből következik, hogy a 261/2004 rendelet keretében a "tényleges érkezési időpont" fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az annak az időpontnak felel meg, amikor a jelen ítélet 20. pontjában leírt helyzet véget ér.

23 Márpedig e tekintetben meg kell állapítani, hogy főszabály szerint valamely légi járat utasainak helyzete nem változik lényegesen sem akkor, amikor a repülőgépük kerekei a célállomás szerinti repülőtér leszállópályáján földet érnek, sem akkor, amikor e repülőgép eléri állóhelyét, és a rögzítő fékek működésbe lépnek, sem pedig akkor, amikor behelyezik a féktuskókat, mivel az utasok abban a zárt térben, ahol tartózkodnak, továbbra is különböző kényszereknek vannak alávetve.

24 Az utasok főszabály szerint csak akkor folytathatják újból szokásos tevékenységeiket e kényszereknek való alávetettség nélkül, amikor engedélyezik, hogy az utasok a gépet elhagyják, és e célból utasítást adnak a repülőgép ajtajainak kinyitására.

25 A fenti megfontolásokból következik, hogy a 261/2004 rendelet 2., 5. és 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a légi járat utasai által elszenvedett késés nagyságának meghatározásakor használt "érkezési időpont" fogalma annak az időpontnak felel meg, amikor legalább a repülőgép egyik ajtaja kinyílik, és e pillanatban az utasok már elhagyhatják a gépet.

26 E megállapítást nem kérdőjelezi meg az a körülmény, hogy több európai rendelet, valamint a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) egyes dokumentumai úgy hivatkoznak a "tényleges érkezési időpont" fogalmára, mint azon időpontra, amikor a repülőgép eléri állóhelyét. E rendeletek és dokumentumok ugyanis a légiközlekedési szabályokra és különösen a résidők elosztására vonatkozó célkitűzéseket követik, amelyek eltérnek a 261/2004 rendelet célkitűzéseitől. Következésképpen az általuk adott fogalommeghatározásokat nem lehet relevánsakként figyelembe venni a 261/2004 rendelet keretében használt megfelelő kifejezések értelmezéséhez, amely rendelet kizárólag azon utasok minimális jogainak elismerését célozza, akiket akaratuk ellenére visszautasított beszállás, illetve légi járatuk törlése vagy késése esetén különböző kellemetlenségek érnek.

27 A fenti megfontolások összességére tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság kérdésére azt a választ kell adni, hogy a 261/2004 rendelet 2., 5. és 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a légi járat utasai által elszenvedett késés nagyságának meghatározásakor használt "érkezési időpont" fogalma azt az időpontot jelöli, amikor legalább a repülőgép egyik ajtaja kinyílik, és e pillanatban az utasok már elhagyhatják a gépet.

A költségekről

28 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján, a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2., 5. és 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a légi járat utasai által elszenvedett késés nagyságának meghatározásakor használt "érkezési időpont" fogalma azt az időpontot jelöli, amikor legalább a repülőgép egyik ajtaja kinyílik, és e pillanatban az utasok már elhagyhatják a gépet.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: német.