BH 2001.3.151 Ha az építési hatóságnak az engedélytől eltérő módon végzett építkezésről tudomása volt, egy éven túl intézkedésre nincs lehetősége [1964. évi III. tv 38. § (4) bek.].

A Cs. László és felesége az Sz., S. u. 42. szám alatti családi házon építési engedély alapján 1987-ben építési munkát végzett. Az építésügyi hatóság határozatában részükre használatbavételi engedélyt adott ki. A felperesek 1995 áprilisában vásárolták meg az építtetőkkel szomszédos, S. u. 44. szám alatti ingatlant. Az 1996. november 26-án kelt beadványukban kérték, hogy az építésügyi hatóság vizsgálja meg a Cs. László és neje tulajdonában lévő lakóépület telekhatáron álló homlokzati nyílászáróinak jogszerűségét.

Az első fokon eljárt közigazgatási szerv a felperesek kérelmét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a nyílászáró kialakításánál az építtetők eltértek ugyan az építési engedélytől, a használatbavételi engedély kikötések nélküli megadásával azonban az építésügyi hatóság ezek fennmaradásához hozzájárult. Ennélfogva a szabályossá tételre való kötelezésre nem kerülhet sor, az ezzel kapcsolatos intézkedés megtételére az építésügyi hatóságnak nincs jogszabályi lehetősége, mert az az építtetők jóhiszeműen szerzett jogait sértené. Határozatát az 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Ét.) 38. §-ának (4) bekezdésére alapította. Az alperes az elsőfokú határozatot, helyes indokaira tekintettel, helybenhagyta. Utalt egyben az 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 61. §-ának (5) bekezdésére, 71. §-a (2) bekezdésének b) pontjára és arra is, hogy 1988-ban a jelenlegitől eltérő jogszabályi előírások voltak érvényben a nyílászárók elhelyezése tekintetében, és a felperesek esetleges kárigényüket polgári peres eljárásban érvényesíthetik.

A felperesek keresete arra irányult, hogy a bíróság kötelezze Cs. Lászlót és nejét a szomszédjogokat sértő módon üzemeltetett nyílászárók megszüntetésére. Azzal érveltek, hogy az építtetők az építési engedélytől eltérve építettek, ezért jogszabályt sértettek, a nyílászárók elhelyezése pedig nem felel meg az OÉSZ 50. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak.

Az alperes a felperesek keresetének elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy az alperes határozata törvényes. Ítéletében kiemelte, hogy az építtetők részére az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyt adott ki, a használatbavételi engedély ténye pedig azt bizonyítja, hogy a hatóság meggyőződött az építésügyi szabályok betartásáról, illetve hogy olyan hiányosságokat nem állapított meg, amelyek alapján a használatbavételi engedélynél feltételeket, kikötéseket határozott volna meg. Ebből következően pedig a közigazgatási szerv az Ét. 38. §-ának (4) bekezdése szerinti szabályozás folytán egy éven túl, tehát 1998. évet követően számítva az eltérő építkezéssel kapcsolatban már nem intézkedhetett. A felpereseknek az épület használatával kapcsolatos igénye nem az építésügyi hatáskörbe tartozik, hanem szomszédjoggal kapcsolatos, amit a bíróság a közigazgatási perben nem vizsgálhat meg.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek fellebbeztek, kérték annak megváltoztatását, kereseti kérelmük szerinti döntés meghozatalát. Azzal érveltek, hogy az építtetők eltértek az OÉSZ előírásaitól, ezért a hatóságnak az Ét. 38. §-ának (1) bekezdése alapján a nyílászárók átalakítását kellett volna elrendelni. Ezt az Ét. 38. §-a nem zárja ki, az építtetők nem tekinthetők jóhiszeműeknek. Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az volt a jogi álláspontja, hogy az alperes jogszabálysértően hivatkozott az Áe. 61. §-ának (3) és (5) bekezdésére, mivel ez a szabály csak ügyazonosság esetén alkalmazható, ez pedig a perbeni esetben nem áll fenn. A felperesek által új tényekre alapított hatósági ellenőrzést kezdeményező eljárás ugyanis nem azonos az építtetők által 1988-ban kezdeményezett használatbavételi engedélyezési eljárással. Mivel pedig az alperes nem eszerint járt el, határozata jogszabálysértő, és törvénysértően mellőzte annak érdemi vizsgálatát, hogy az építésügyi hatóság indokoltan hárította-e el az intézkedést a tervtől eltérően kialakított nyílászárók miatt.