BH 2018.4.120 Más EU-tagállamban hozott, gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkező határozat végrehajtására irányuló eljárásra a végrehajtás helye szerinti tagállam joga az irányadó [1994. évi LIII. tv. (Vht.) 19. § (1)-(2) bek., a Tanács 2008. december 18-i 4/2009/EK rendelete (tartási rendelet) 69. cikk (2) bek., 41. cikk (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az illetékes francia bíróság határozata alapján a felek három gyermekének tartására az adóst 2006. december 12-től gyermekenként havonta 1667 euró, összesen 5001 euró összegű gyermektartásdíj fizetésének kötelezettsége terheli. Az illetékes francia bíróság 2014. február 18-án meghozott határozatával elutasította az adósnak a gyermektartásdíj leszállítására irányuló kérelmét, de elengedte az egyik gyermek tartásdíját a 2012. január 1-jétől 2012. június 30-ig terjedő időszakra. Az adósnak 2010. június 1-jétől 2014. augusztus 31-ig 104 640 euró összegű gyermektartásdíj-hátraléka keletkezett.

A járásbíróság 2015. április 16-án jogerőre emelkedett végzésével az illetékes francia bíróság határozatát tanúsítvánnyal látta el, amelynek értelmében a határozat a magyar jog szerint a belföldi bíróság határozatával azonos módon végrehajtható.

A végrehajtást kérő kérelme

[2] A végrehajtást kérő a francia bírósági határozat alapján végrehajtási lap kiállítását kérte nemcsak a folyamatos gyermektartásdíj, hanem a 2010. június 1-jétől 2014. augusztus 31-ig keletkezett 104 640 euró hátralékos gyermektartásdíj megfizetésére is. Előadta, hogy az adós csak részben tett eleget gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségének, őt az igény érvényesítésében gátolta, hogy az adós Franciaországban pert kezdeményezett a gyermektartásdíj leszállítása iránt, amely körülmény akadályozta a tartásdíj végrehajtását. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a végrehajtás elrendelését csak azt követően kérhette, hogy a magyar bíróság tanúsítványt vezetett a külföldi határozatra.

Az első- és a másodfokú végzés

[3] Az elsőfokú bíróság a végrehajtást kérő kérelmétől részben eltérően állította ki a végrehajtási lapot: a kérelem előterjesztésétől számított hat hónapnál régebben lejárt tartásdíjrészletek behajtását illetően a végrehajtási lap kiállítását megtagadta, így az adósnak 2014. augusztus 1-jétől kell megfizetnie a gyermektartásdíjat.

[4] A végrehajtást kérő fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

[5] A bíróságok azzal indokolták a határozatukat, hogy a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, a Tanács 2008. december 18-i 4/2009/EK rendelete (a továbbiakban: tartási rendelet) 15. cikkében foglaltak szerint a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogot a 2007. november 23-án elfogadott, a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló hágai jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: a 2007. évi hágai jegyzőkönyv) összhangban kell meghatározni azokban a tagállamokban, amelyekben ez a jogi eszköz kötelező erővel bír. A 2007. évi hágai jegyzőkönyv 3. cikkének (1) bekezdése szerint: ha e jegyzőkönyv másként nem rendelkezik, a tartási kötelezettségekre irányadó jog a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga. A 2007. évi hágai jegyzőkönyv az anyagi jogi kérdések tekintetében alkalmazandó, a tartási rendelet 41. cikk (1) bekezdése értelmében viszont a más tagállamban hozott határozatok végrehajtására irányuló eljárásra a végrehajtás helye szerinti tagállam joga irányadó. A valamely tagállamban hozott, a végrehajtás helye szerinti tagállamban végrehajtható határozatot a végrehajtás szerinti adott tagállamban hozott határozat végrehajtási feltételeivel azonos feltételekkel kell végrehajtani.

Mindezért a végrehajtás helye szerinti tagállam jogát, azaz a magyar jogot kellett alkalmazni annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy a hat hónapnál régebbi részletekre kiállítható-e a végrehajtási lap, nem a francia jog az irányadó, amely szerint a Francia Polgári Törvénykönyv (Code Civil) 2224. cikke értelmében a tartási követelések elévülési ideje öt év. Ebből következően a hat hónapnál régebbi tartásdíj-részletekre a végrehajtási lapot kiállítani nem lehetett, hiszen a végrehajtást kérő nem valószínűsítette, hogy a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, illetve annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.

A felülvizsgálati kérelem

[6] A jogerős végzés ellen - hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság végzése részbeni megváltoztatása és a kérelmében foglaltak maradéktalan teljesítése iránt - a végrehajtást kérő terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

[7] Érvelése szerint a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 2007. november 23-ai hágai jegyzőkönyvnek az Európai Közösség általi megkötéséről szóló, a Tanács 2009. november 30-ai 2009/941/EK határozata (a továbbiakban: EK határozat) értelmében a 2007. évi hágai jegyzőkönyvet az Európai Unió valamennyi tagállamában kötelezően alkalmazni kell. A 2007. évi hágai jegyzőkönyv 3. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint ha e jegyzőkönyv másként nem rendelkezik, a tartási kötelezettségekre irányadó jog a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga. A tartási rendelet külön fejezetben rendezi az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályozást, ezzel is kifejezve azt, hogy az nem csupán a tartásdíj megállapítására irányuló alapeljárásra határozza meg az alkalmazandó jogot, hanem a tartási kötelezettségekre általánosságban. Az adott fejezet (III. Fejezet) rendelkezéseiben meghatározott jog a 2007. évi hágai jegyzőkönyv rendelkezései által felhívott állam joga az alkalmazandó jog. A 2007. évi hágai jegyzőkönyv 11. cikk e) pontja kifejezetten kimondja, hogy a jegyzőkönyv által a tartási kötelezettségre alkalmazni rendelt jog szabályozza a tartással kapcsolatos elévülési időt is.

Az adott ügyben a tartásra jogosult szokásos tartózkodási helye Franciaországban van, így az elévülésre a francia jog szabályai irányadóak, az elévülési idő pedig öt év.

A Kúria döntése és jogi indokai

[8] A felülvizsgálati kérelem az alábbiakban kifejtettek szerint megalapozott.

[9] A felülvizsgálati kérelem elbírálása során abban a kérdésben kellett dönteni, hogy a gyermektartásdíj megfizetése tárgyában meghozott franciaországi bírósági határozat végrehajtására a francia vagy a magyar jog az irányadó.

[10] A végrehajtási ügyben korábban eljárt bíróságok helyesen jutottak arra a követeztetésükre, hogy a magyar jogot kell alkalmazni, amellyel összefüggésben a Kúria rámutat: a 2007. évi hágai jegyzőkönyv célja, hogy a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogra vonatkozó közös előírások megalkotása révén javítsa a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot. Az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok összehangolásának az a legfőbb rendeltetése, hogy lehetővé tegye a jogosult számára, hogy a helyzet teljes ismeretében járjon el anélkül, hogy számolnia kellene az eltérő nemzeti jogrendszerekkel.

[11] A Tanács 2008. december 18-án fogadta el a tartási rendeletet. Ennek 8. preambulumbekezdése szerint a tartási rendelet alkalmazása során a tartási rendelet keretében figyelembe kell venni mind a 2007. évi hágai jegyzőkönyvet, mind pedig a 2007. évi hágai egyezményt. A tartási rendelet általános célja: a tartásra jogosultak számára lehetővé tegye, hogy ügyükben az egyes tagállamokban nehézség nélkül kerüljön sor határozathozatalra és e határozat a többi tagállamban további alaki követelmény nélkül automatikusan legyen végrehajtható. A tartási rendelet olyan uniós jogi eszköz, amely mind a joghatósági összeütközésekre, a kollíziós szabályokra, az elismerésre és a végrehajthatóságra, a végrehajtásra, a költségmentességre, valamint a központi hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket foglal magába.