21/2013. (X. 31.) LÜ utasítás

a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekkel összefüggő ügyészi szakfeladatok ellátásáról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi feladatok hatékony ellátása érdekében - a következő utasítást adom ki:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. § A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekkel összefüggő szakfeladatokat ellátó ügyész (a továbbiakban: büntetőügyben eljáró fiatalkorúak ügyésze) tevékenységét a hatályos legfőbb ügyészi szakági alaputasítások szerint - az utasításban foglalt kiegészítésekkel, illetve eltérésekkel - végzi.

2. § (1) A büntetőügyben eljáró fiatalkorúak ügyésze a szakfeladatok ellátása során a fiatalkorúak jövőbeni helyes fejlődését szem előtt tartva ellátja törvényben meghatározott feladatait a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények miatt indult eljárásokban. A hatáskörébe tartozó ügyekben:

a) ellátja a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel, a vádemeléssel kapcsolatos feladatot;

b) közreműködik a büntetőbírósági eljárásban (a rendkívüli perorvoslati, valamint a különleges eljárásokban, illetve a külön eljárás törvényben meghatározott eseteiben).

(2)[1] A gyermek- és fiatalkorúak bűnügyeivel összefüggő szakfeladatokat a Legfőbb Ügyészségen a Gyermek- és Fiatalkorúak Bűnügyeinek Önálló Osztálya, a fellebbviteli főügyészségen, a főügyészségen, a járási ügyészségen, a járási és nyomozó ügyészségen, a fővárosban a kijelölt kerületi ügyészségen, valamint a nyomozó ügyészségen - az adott szervezeti egység vezetőjének közvetlenül alárendelten - az ilyen elnevezésű szervezeti egység ügyésze vagy - önálló szervezeti egység hiánya esetén - az e feladatra kijelölt ügyész látja el.

(3) A Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Fiatalkorúak Bűnügyeinek Önálló Osztálya ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a legfőbb ügyész vagy a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes a hatáskörébe utal, vagy az önálló osztály vezetője a hatáskörébe von.

(4) Az ügyésznek a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekkel összefüggő szakfeladatokkal történő megbízása előtt a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Fiatalkorúak Bűnügyeinek Önálló Osztálya vezetőjének hozzájárulását be kell szerezni.

II. Fejezet

A VÁDELŐKÉSZÍTÉS, A NYOMOZÁS TÖRVÉNYESSÉGE FELETTI FELÜGYELET, A VÁDEMELÉS

Hatásköri és illetékességi szabályok

3. § (1) A büntetőügyben eljáró fiatalkorúak ügyészének hatáskörébe tartoznak:

a) a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények miatt indított büntetőügyek;

b) a fiatalkorúak és a felnőtt korúak összefüggő büntetőügyei (vegyes büntetőügyek);

c) a gyermekkorúak ügyei, kivéve ha azok kizárólag felnőtt korú ügyével állnak összefüggésben.

(2)[2] E fejezetben meghatározott feladatok ellátása során

a) a fiatalkorúak járásbírósági hatáskörbe tartozó ügyében - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 30. §-ának (3) bekezdése alapján - az utasítással kijelölt ügyészségként a főügyészség székhelye szerinti járási ügyészség, továbbá az ügyészségi nyomozásért felelős járási szintű ügyészség, valamint a Fővárosi Főügyészség illetékességi területén a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség, illetve a Budapesti Nyomozó Ügyészség fiatalkorúak ügyésze;

b) a fiatalkorúak törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyében a főügyészség, illetve az ügyészség által nyomozott ügyek tekintetében az ügyészségi nyomozásért felelős járási szintű ügyészség fiatalkorúak ügyésze;

c) az a) pontban foglalt ügyészség fiatalkorúak ügyészének felettes ügyészeként a megyei (fővárosi) főügyészség fiatalkorúak ügyésze;

d) a megyei (fővárosi) főügyészség fiatalkorúak ügyészének felettes ügyészségeként a Legfőbb Ügyészség Gyermek-és Fiatalkorúak Bűnügyeinek Önálló Osztálya

jár el.

(3)[3] A (2) bekezdés a) pontjában felsorolt ügyészségek illetékessége a megye, illetve a főváros területére terjed ki

A külön eljárási szabályok megtartásának vizsgálata

4. § (1) A büntetőügyben eljáró fiatalkorúak ügyésze körültekintően vizsgálja meg, hogy a nyomozó hatóság beszerezte-e

a) a környezettanulmányt;

b) a nevelői (javítóintézeti, büntetés-végrehajtási intézeti) jellemzést;

c) a hatósági erkölcsi bizonyítványt;

d) az esetleges korábbi gyámhatósági gyermekvédelmi intézkedésekre, illetve pártfogó felügyeletre vonatkozó információkat, továbbá az előző elítéléssel összefüggő iratokat, illetve bírósági határozatot;

e) a szülői felügyeleti jog megszüntetésének indokoltsága esetén a szülői felügyelet fennállására vonatkozó adatokat;

f) amennyiben a fiatalkorú

fa) személyazonosító igazolvánnyal, illetve úti okmánnyal nem rendelkezik, vagy

fb) személyazonosító igazolványába, illetve úti okmányába bejegyzett adatok helyessége iránt kétség merül fel, vagy

fc) előzetes fogvatartásban van,

az életkort bizonyító közokiratot.

(2) Nem magyar állampolgár életkorát bizonyító közokirat hiányában a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 44. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben orvosszakértői véleményt kell beszerezni.

(3) A büntetőügyben eljáró fiatalkorúak ügyésze az (1) bekezdésben foglaltakon túl azt is vizsgálja, hogy a nyomozó hatóság

a) a védőt a megalapozott gyanú közlésével egyidejűleg kirendelte-e, ha a fiatalkorú terheltnek nincs meghatalmazott védője;

b) a törvényes képviselőt (eseti gondnokot) és a védőt értesítette-e azokról az eljárási cselekményekről, amelyeknél jelen lehetnek, valamint az eljárásban hozott határozatokat velük, illetve a törvényben előírt esetekben a gondozóval közölte-e;

c) a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló fiatalkorú gyámrendeléséről szóló határozatot, továbbá a szülő házasságának felbontása esetén a fiatalkorú elhelyezéséről rendelkező ítéletet beszerezte-e.

(4) A fiatalkorúak ügyésze vizsgálja meg, hogy a környezettanulmány tartalmazza-e a fiatalkorúról a nemzeti köznevelésről szóló törvény felhatalmazása alapján az intézmény által nyilvántartott és kezelt adatokat vagy a munkahely által adott tájékoztatást.

(5) A 12. és 14. életév közötti fiatalkorúak belátási képességének megállapításáról legfőbb ügyész helyettesi körlevél rendelkezik.

Az ügyészi eljárás sajátos szabályai

5. § (1)[4]

(2)[5] A kizárólag szabálysértési eljárásra tartozó cselekmény esetén a további szükséges ügyészi intézkedések megtétele céljából a környezettanulmányt, a nevelői jellemzést és a szükséges esetekben a fiatalkorú személyiségének vizsgálatára vonatkozó szakértői véleményt - a nyomozást megszüntető határozattal együtt - a közérdekvédelmi szakterület ügyészének kell megküldeni.

(3) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 200. §-ának (2a) bekezdése alkalmazásának felmerülése esetén a büntetőügyben eljáró fiatalkorúak ügyésze a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(4) A fiatalkorú gyanúsított ügyészi kihallgatásának időpontjáról a védőt, a törvényes képviselőt, illetve az eseti gondnokot megfelelő időben értesíteni kell. Ennek megtörténtét rövid úton történő értesítés esetén feljegyzésben, megjelenésük vagy távolmaradásuk tényét pedig jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(5) A fiatalkorúak ügyésze az általa foganatosított mindazon eljárási cselekményekről megfelelő időben értesíti a fiatalkorú védőjét, valamint a törvényes képviselőt (eseti gondnokot), amelyeknél jelen lehetnek. A felvett jegyzőkönyv megtekintésének lehetőségét biztosítani, továbbá megjelenésük vagy távolmaradásuk tényét, észrevételeiket vagy indítványaikat jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6) Amennyiben a nyomozó hatóság a vádirat benyújtásáig az ügyésznél kezdeményezi a gyámhatóság megkeresését eseti gondnok kirendelése iránt, a fiatalkorúak ügyésze a szükséges intézkedést a Be. 452. §-ában foglaltak vizsgálatát követően teszi meg.

(7) Ha a szakértői vélemény szerint a fiatalkorú gyengeelméjű - amennyiben személyiségállapotának felderítéséhez szükséges -, gyógypedagógus vagy pszichológus szakértői véleményt is be kell szerezni.

Kényszerintézkedések

6. § (1) Fiatalkorúnak az ügyész által elrendelt őrizetbe vételéről a védőt, a törvényes képviselőt (eseti gondnokot) és a gondozót is késedelem nélkül értesíteni kell.

(2) Fiatalkorú előzetes letartóztatásának indítványozása előtt az ügyész köteles minden esetben körültekintően megvizsgálni, hogy az általános törvényi okokon kívül a bűncselekmény különös tárgyi súlya mint külön feltétel, megállapítható-e.

(3) Az előzetes letartóztatás elrendelésére, meghosszabbítására, illetve fenntartására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell azt is, hogy:

a) a bűncselekmény különös tárgyi súlya milyen tények alapján állapítható meg;

b) a fiatalkorú előzetes letartóztatását javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben indokolt-e végrehajtani.

(4) A fiatalkorú személyi szabadságát elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés indítványozásánál az ügyész a nyomozási bíró ülésére a meghatalmazott vagy kirendelt védőt - a nyomozó hatóság útján - az ülés helyének és időpontjának megjelölésével idézi, a törvényes képviselőt és a gondozót pedig ugyanerről értesíti.

7. § (1) Amennyiben a fiatalkorúak ügyésze az előzetes letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtását indítványozza, - ha indokolt - a Be. 454. §-ának (5) bekezdése szerinti ideiglenes elhelyezésre is indítványt tesz.

(2) Az előzetes letartóztatás tartama alatt az ügyész a fiatalkorú körülményeinek, valamint a megalapozott gyanú tárgyának módosulására figyelemmel indítványozhatja az előzetes letartóztatás végrehajtása helyének megváltoztatását.

(3) Az előzetes letartóztatás javítóintézeti végrehajtása esetén a nyomozás során az ügyész akkor indítványozhatja a fiatalkorúnak kivételesen büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdában legfeljebb öt napra történő ideiglenes elhelyezését, ha egymást szorosan követő rendőrségi vagy ügyészségi kihallgatások, szembesítések vagy más nyomozási cselekmények terjedelme ezt indokolja.

(4) A fiatalkorúak ügyésze a viszonylag kisebb terjedelmű nyomozási cselekmények szükségessége esetén rendelkezhet saját hatáskörében a huszonnégy órát meg nem haladó ideiglenes elhelyezésről.

(5) A büntetés-végrehajtási intézetben történő ideiglenes elhelyezés végrehajtására a tárgyalás előkészítése során hozott határozatig a fiatalkorúak ügyésze rendelvényt ad a befogadó intézetnek. A rendelvényben rendelkezni kell az ugyanabban az eljárásban letartóztatottaktól való elkülönítésről, valamint indokolt esetben a levelezési és látogatási jog korlátozásáról, illetve szükség szerint egyéb kérdésekről.

8. § (1) Az előzetes letartóztatás elrendeléséről a fiatalkorúak ügyésze haladéktalanul értesíti a javítóintézet igazgatóját, amennyiben a fiatalkorú javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll.

(2) Az őrizet és az előzetes letartóztatás ügyészi megszüntetésekor a fiatalkorú a megfelelő időben értesített törvényes képviselőjének, illetve gondozójának adható át, de meg nem jelenésük a szabadításnak nem akadálya. Gyermekvédelmi szakellátás keretében elhelyezett növendéket az illetékes intézmény megbízottjának, meg nem jelenése esetén az eljárás helye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak kell átadni.

(3) A fiatalkorú házi őrizetének indítványozása csak olyan korlátozásokkal indokolt, amelyek az iskolai tanulmányok folytatását, illetve a rendszeres munkavégzést nem akadályozzák.

(4) A fiatalkorúak ügyésze a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedések tartamának meghosszabbítására irányuló indítványát a fiatalkorú gyanúsítottal, a védőjével és a törvényes képviselőjével is egyidejűleg közli.

A fokozott felügyelet

9. § A büntetőügyben eljáró fiatalkorúak ügyésze a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozása felett minden olyan esetben fokozott felügyeletet gyakorol, amikor a fiatalkorú gyanúsított előzetes letartóztatásának vagy ideiglenes kényszer-gyógykezelésének elrendelésére kerül sor.

10. § (1) A 12-14. életév közötti fiatalkorú ellen indult büntetőeljárásban a büntetőügyben eljáró fiatalkorúak ügyésze fokozott felügyeletet jelent be.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott büntetőügyekről a gyanúsítottkénti kihallgatásról, a vádemelésről és a jogerős ügydöntő határozatról, a kiadmány másolatának megküldésével tájékoztatja a főügyész a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Fiatalkorúak Bűnügyeinek Önálló Osztályát.

Megrovás alkalmazása

11. § (1) A büntetőügyben eljáró fiatalkorúak ügyésze által a Be. 190. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján hozott határozatban alkalmazott megrovást a fiatalkorúak ügyésze hirdeti ki.

(2) A fiatalkorúak ügyésze a határozat (1) bekezdése szerinti kihirdetése végett megkeresheti azt az ügyészséget, amelynek illetékességi területén a fiatalkorú gyanúsított lakik vagy tartózkodik.

(3) A kihirdetés időpontjáról a fiatalkorú védőjét és törvényes képviselőjét (gondozóját) megfelelő időben értesíteni kell.

(4) Amennyiben a fiatalkorú az idézés ellenére nem jelenik meg, a fiatalkorúak ügyésze a megrovást a határozat kézbesítésével foganatosítja, s erről a (3) bekezdésben foglaltakat értesíti.

A vádemelés elhalasztása

12. § (1) A Be. 222. §-ának (1) bekezdése alapján a vádemelés elhalasztása - a törvényi feltételek fennállása esetén - általában akkor alkalmazható, ha a fiatalkorú helyes irányú fejlődése a személyi körülményekre és a bűncselekmény jellegére figyelemmel bírósági eljárás mellőzésével is elérhető.

(2) A vádemelés elhalasztásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell különösen:

a) a vádemelés elhalasztásának tényét a Be. 459. §-a (1) bekezdésének felhívásával;

b) a vádemelés elhalasztásának időtartamát;

c) annak megállapítását, hogy a fiatalkorú az elhalasztás tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll;

d) az ügyész által a Be. 459. §-ának (2) bekezdése alapján előírt magatartási szabályt vagy más kötelezettségek teljesítésére kötelezést;

e) a panaszjogról való tájékoztatást;

f) azoknak a cselekményeknek a rövid leírását és a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését, amelyek miatt a vádemelés elhalasztására sor került;

g) a fiatalkorú felhívását, hogy panaszának bejelentése esetén - amennyiben a nyomozás megszüntetésének feltételei nincsenek meg - vádemelésnek van helye [Be. 227. § (1) bekezdés a) pont];

h) a fiatalkorú figyelmeztetését, hogy a Be. 227. §-a (1) bekezdésének b), valamint c) pontjaiban, továbbá a Be. 227. §-a (4) bekezdésének a) pontjában foglaltak bekövetkezése esetén vádemelésre kerül sor.

(3) A vádemelés elhalasztása előtt a fiatalkorúak ügyésze elrendeli a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését, ennek elkészülte után a fiatalkorú terheltet meghallgatja, a pártfogó felügyelőt meghallgathatja.

(4) A fiatalkorúak ügyésze a határozatot általában szóban - kihirdetéssel - közli a fiatalkorú gyanúsítottal, amelynek helyéről és időpontjáról a védőt és a törvényes képviselőt értesíti. Indokolt esetben (pl. a terhelt betegsége vagy más méltányolható körülmény fennállásakor) a határozat közlése kézbesítéssel is történhet.

(5) A büntetőügyben eljáró fiatalkorúak ügyésze a terheltnek a (3) bekezdés szerinti meghallgatása, valamint a vádemelés elhalasztásáról szóló határozat kihirdetése végett megkeresheti azt az ügyészséget, amelynek illetékességi területén a fiatalkorú gyanúsított lakik vagy tartózkodik.

(6) A fiatalkorúak ügyésze a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatot a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az illetékes megyei (fővárosi) igazságügyi szolgálatnak kézbesíti.

(7) A vádemelés elhalasztása tartamának leteltekor a pártfogó felügyelet egészére kiterjedő pártfogói tájékoztatás, a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából beszerzett és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján kell dönteni az eljárás megszüntetéséről, illetve a vádemelésről. A fiatalkorúak ügyésze szükség esetén meghallgatja a fiatalkorú terheltet.

(8) A vádemelés elhalasztásának eredményes eltelte után az eljárás megszüntetéséről a feljelentőt, a sértettet és a magánindítvány előterjesztőjét, továbbá a fiatalkorút, védőjét, a törvényes képviselőt és a pártfogó felügyelőt, valamint a gondozót tájékoztatja.

A vádemelés

13. § (1) A fiatalkorúak ügyésze a nyomozás iratainak hozzá érkezését követően az ügy vádemelésre alkalmasságának ellenőrzése során az 5. §-ban foglaltakat körültekintően megvizsgálja.

(2) A vádiratban a fiatalkorú törvényes képviselőjének (eseti gondnokának) és pártfogójának értesítését is indítványozni kell.

(3) A tárgyalás mellőzését (Be. 543. §) a fiatalkorúak ügyésze akkor indítványozza, ha a bűncselekmény jellegére és a fiatalkorú személyi körülményeire figyelemmel az eljárás nevelő hatása tárgyalás tartása nélkül is elérhető.

(4) A szülő által a gyermeke sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén, ha a szülői felügyeleti jog megszüntetésének a törvényben meghatározott feltétele fennáll, a vádiratban indítványozni kell, hogy a bíróság a vádlott szülői felügyeleti jogát a Be. 336. §-ának (1) bekezdése alapján szüntesse meg.

(5) Ha a fiatalkorú gyanúsított bíróság elé állításának a feltételei fennállnak, a fiatalkorúak ügyésze a Be. 518. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak közlése érdekében megkeresheti azt az ügyészséget, amelynek az illetékességi területén a fiatalkorú gyanúsított lakik vagy tartózkodik.

(6) A vádemelésről a fiatalkorú vádlottat fogva tartó intézetet értesíteni kell.

(7) Magánvádas ügyben - ha fiatalkorú és felnőtt korú ellen együttes bűnelkövetés miatt tesznek feljelentést -a fiatalkorúak ügyésze a felnőtt korú tekintetében a vád képviseletét csak közérdek és szoros összefüggés esetében veszi át.

(8) A büntetőügyben eljáró fiatalkorúak ügyésze - a 17. § (6) bekezdésében foglalt kivételes esettől eltekintve - a vádiratot és a nyomozati iratokat megküldi a vádképviseletet ellátó ügyészséghez, továbbá szükség szerint intézkedik a tárgyi bizonyítási eszközökről.

(9) A bíróságot, amennyiben a vádirat kiadmányozója nem a vádképviseletet ellátó ügyészség ügyésze, a vádiratban tájékoztatni kell arról, hogy az első fokú bírósági eljárásban melyik ügyészség jár el.

Gyermekvédelmi intézkedések

14. § (1) A kiskorú veszélyeztetettségére utaló körülmények, illetve a Be. 447. §-ának (2) bekezdésében meghatározott intézkedés szükségességének a felmerülése esetén a büntetőügyben eljáró ügyész a kezdeményezési kötelezettségének a közérdekvédelmi szakág ügyészének - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján, a 68. §-ának (1) bekezdése vagy 72. §-ának (1) bekezdése szerinti - intézkedésre irányuló megkeresésével tesz eleget azzal, hogy az intézkedés eredményéről tájékoztatást kér. A tájékoztatást a büntetőügy házi iratainál kell elhelyezni.

(2) A büntetőügyben eljáró fiatalkorúak ügyésze, ha a vádelőkészítő eljárás befejezése után tartja indokoltnak az (1) bekezdésben megjelölt intézkedést, ahhoz mellékeli a vádiratot, a feljelentést elutasító vagy a nyomozást megszüntető határozatot és a gyermek veszélyeztetettségének alapjául szolgáló adatokat.

(3) A büntetőügyben eljáró fiatalkorúak ügyésze a vádelőkészítés során ellenőrzi, hogy a nyomozó hatóság teljesíti-e a jogszabályban előírt gyermekvédelmi intézkedést kezdeményező értesítési kötelezettségét, mulasztás esetén annak megszüntetése érdekében a szükséges intézkedést megteszi.

(4) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, ideiglenesen elhelyezett fiatalkorú ügyében a feljelentést elutasító vagy a nyomozást megszüntető határozatot, illetve a vádiratot meg kell küldeni a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gondozó intézmény igazgatójának, javítóintézeti növendék esetében pedig a javítóintézetnek is.

(5) A gyermekkorú elkövető ügyében az (1)-(4) bekezdés értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.

(6) A nyomozó hatóság a feljelentést elutasító és a nyomozást megszüntető határozatának felügyelete során vizsgálni kell a gyermekkorú elkövetőkkel szemben alkalmazott rendőri intézkedések megalapozottságát és törvényességét.

15. § A 12-14. életév közötti fiatalkorú előzetes letartóztatásának elrendeléséről szóló bírósági végzés másolatát - az előzetes letartóztatott jogai érvényesülésének fokozott figyelemmel kísérése érdekében - meg kell küldeni az illetékes javítóintézet törvényességi ellenőrzését végző ügyészségnek.

16. § A rendőrség nyomozó hatóságainál és a bíróságokon létrehozott gyermekmeghallgató szobák használatára fokozott figyelmet kell fordítani.

III. Fejezet

ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG A BÜNTETŐELJÁRÁS BÍRÓSÁGI SZAKÁBAN

Hatásköri és illetékességi szabályok

17. § (1) A fiatalkorúak járásbírósági hatáskörbe tartozó ügyében, ha a főügyész kivételesen másként nem rendelkezik, az első fokú bírósági eljárás során a járási ügyészség fiatalkorúak ügyésze, a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a megyei (fővárosi) főügyészség fiatalkorúak ügyésze jár el.

(2)[6] Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a hatáskörébe tartozó ügyekben - ha a főügyész esetenként másként nem rendelkezik - az ügyészségi nyomozásért felelős járási szintű ügyészség fiatalkorúak ügyésze látja el.

(3) A Fővárosi Főügyészség illetékességi területén a Be. 30. §-ának (3) bekezdése alapján a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt képviseli a vádat.

(4) A másodfokú eljárás során a fiatalkorúak járásbírósági hatáskörbe tartozó ügyében a megyei (fővárosi) főügyészség fiatalkorúak ügyésze, a törvényszékek hatáskörébe tartozó ügyben a fellebbviteli főügyészség fiatalkorúak ügyésze jár el. A harmadfokú eljárás során a fiatalkorúak járásbírósági hatáskörbe tartozó ügyében a fellebbviteli főügyészség fiatalkorúak ügyésze jár el.

(5) A Kúria előtti eljárásokban az ügyészi feladatokat a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Fiatalkorúak Bűnügyeinek Önálló Osztálya látja el.

(6) Az ügyész a legfőbb ügyész utasítása alapján az ország egész területén, a főügyész rendelkezése szerint pedig a főügyészség illetékességi területén működő bármely bíróság előtt eljárhat.

Az ügyészi eljárás sajátos szabályai

18. § (1) A büntetőügyben eljáró fiatalkorúak ügyésze közreműködik abban, hogy a bíróság a tényállást a fiatalkorú egyéniségének, környezetének megismerése szempontjából lényeges körülmények tekintetében is felderítse.

(2) A tárgyalás adatai alapján mérlegelni kell, hogy a fiatalkorú jövőbeni helyes fejlődése érdekében milyen intézkedés vagy büntetés felel meg leginkább a törvény céljainak. A végindítványt ezeknek megfelelően kell megtenni.

(3) A vádképviseletet ellátó járási, illetve járási szintű ügyészség kijelölt fiatalkorú ügyésze a vádiratban foglalt állásponttól akkor térhet el, ha utóbb merülnek fel korábban nem ismert, a tényállást, a jogi minősítést, valamint az indítványozott joghátrányt lényegesen befolyásoló körülmények. A vádtól való eltérésre a tárgyalás megkezdése előtt, valamint - amennyiben arra lehetőség van - a tárgyalás során egyaránt a vádiratot kiadmányozó ügyész engedélyével kerülhet sor. A vádképviseletet ellátó ügyész - előzetes engedély hiányában - a vádtól való eltérésről felettes vezető ügyészén kívül a vádiratot kiadmányozó ügyésznek tesz jelentést.

(4) A tárgyalás időpontjában tizennegyedik életévét be nem töltött - a nyomozás során a bíróság által tanúként ki nem hallgatott - személy tanúkénti kihallgatásának szükségessége esetén a fiatalkorúak ügyésze indítványozza az érintettnek kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján történő kihallgatását.

19. § A büntetőügyben eljáró fiatalkorúak ügyésze a szülői felügyelet megszüntetését tartalmazó jogerős ítélet másolatát az esetlegesen szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele végett megküldi a közérdekvédelmi szakág ügyészének.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2)[7]

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész