A Szegedi Törvényszék P.21709/2018/5. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §] Bíró: Lakatos Péter

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

7.P.21.709/2018/5.

A Szegedi Törvényszék a Litresits Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Litresits András ügyvéd) által képviselt felperes neve....sz. alatti lakos felperesnek - a Feketéné dr. Szemző Margit ügyvéd által képviselt...sz. alatti székhelyű alperes ellen sajtó-helyreigazítás elrendelése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

Kötelezi az alperest, az ítélet jogerőre emelkedését követő 5 napon belül a internetes oldal hírportálon a sérelmezett közléssel azonos linken a cím alatt a lead (bevezető) felett közvetlenül (további kattintás nélkül) 30 napig elérhető módon, de legalább addig, ameddig az eredeti kifogásolt cikk hozzáférhető, valamint a címlapon, az ún. főoldalon "legfelül" vezető hírként egy hétfői napon legalább 13-14 óra között tegye közzé a következő közleményt:

"Hírportálunkat a Szegedi Törvényszék P.21.709/2018/5. sz. ítéletével a következők közlésére kötelezte

Helyreigazítás:

A 2018. október 8. napján megjelent "Cikk címe!" című cikkben valótlanul híreszteltük, hogy felperes neve, mint Város1 polgármestere a város1 televízió után a stadiont és a strandot is be akarja záratni."

Kötelezi a Cég1 Kft.-t, fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 274.252,- (kétszázhetvennégyezer-kétszázötvenkettő) forint perköltséget.

Kötelezi a Cég1 Kft.-t, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000,- (harminchatezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Szegedi Ítélőtáblának címezve a Szegedi Törvényszéken lehet benyújtani.

Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi képviselők a fellebbezést kizárólag az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott módon nyújthatják be. Amennyiben a fellebbezést nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon nyújtják be, azt visszautasítja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy azt a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, vagy a fellebbezés csak a perköltség viselésére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidő, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

A felperes Város1 Megyei Jogú Város Polgármestere.

Az alperes szerkesztésében megjelenő internetes oldal sajtótermék 2018. október 8-i számában "Cikk címe!" címmel jelent meg cikk, amely Név1 sajtótájékoztatóján elhangzottakról adott tudósítást.

"Cikk címe! Ezért érthetetlen miért akarja bezáratni felperes neve a város1 televízió után a stadiont és az uszodát is - jelentette ki Név1 hétfőn."

A frakcióvezető arra hivatkozott, a képviselő-testület tagjai megkapták a 2018. október 12-i közgyűlés anyagát, amelyben az szerepel, hogy 5,6 milliárd forintnyi készpénze van Város1nek. "Ez a költségvetés 20%-a, tehát ez alapján jó anyagi helyzetben van a város - ismertette Név1. Hozzátette, ezek után nem érti, felperes neve polgármester miért állítja, hogy csődben van a település és miért záratná be a város1 televízió után stadiont és a strandot is."

A felperes 2018. november 7. napján a rendelkező részben írt tartalmú helyreigazítás közzétételére kérte az alperest. Az alperes a közlést megtagadta arra hivatkozva, sajtótájékoztatón elhangzott, átvett közlésről van szó, amely egyebekben politikai véleménynyilvánításnak minősül, azaz politikai, közéleti vitáról van szó a felek között, amely nem ad lehetőséget sajtó-helyreigazításra.

A felperes keresetében kérte a bíróságot, kötelezze az alperest arra, a sérelmezett cikk megjelenésével azonos módon, helyen az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül tegye közzé a pert megelőzően a részére eljuttatott és a rendelkező részben idézett tartalmú helyreigazító közleményt. Tényállításként az írásműre, a helyreigazítást kérő levelére hivatkozott. Kérte a szerkesztői felelősséget viselő és NMHH nyilvántartásába bejegyzett jogi személyiséggel rendelkező kiadó perköltség fizetésére kötelezését.

Az alperes kérte a kereset elutasítását. Elsődlegesen arra hivatkozott, a felperes által sérelmezett nyilatkozatrész véleménynyilvánítás, politikai vita a nyilatkozó és a felperes között, amely a Pk. 12. sz. állásfoglalás értelmében nem képezheti sajtó-helyreigazítás tárgyát. Másodlagosan arra utalt, amennyiben tényállításnak minősül a cikkrészlet, úgy az valós tényeken alapuló következtetés, amelynek igazolására tanúbizonyítás iránti indítványt terjesztett elő anélkül, hogy a nevezett személyeket a tárgyalásra előállította volna, illetve pontosan megjelölte volna milyen tényekről tehetnek nyilatkozatot. Azt sem jelölte meg az alperes, a felperes mikor, milyen körülmények között tett nyilatkozatot azon szándékáról, hogy a két közintézményt be akarja zárni.

A felperes a tanúbizonyítás lefolytatását ellenezte.

Tényállást a keresetlevél, az érdemi ellenkérelem tartalma, valamint a sérelmezett cikk és a helyreigazítást kérő levél tartalma alapján állapította meg.

A felperes keresete alapos.

Az Smtv. (2010. évi CIV. törvény) 12. § (1) bekezdése értelmében, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele szemben valós tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények.