32005R1487[1]

A Tanács 1487/2005/EK rendelete (2005. szeptember 12.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes végtelen poliészter szálból készült szövet késztermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

A TANÁCS 1487/2005/EK RENDELETE

(2005. szeptember 12.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes végtelen poliészter szálból készült szövet késztermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) (a továbbiakban: "az alaprendelet") és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság által benyújtott javaslatra,

(1)

2005. március 15-én a 426/2005/EK rendelettel ( 2 ) (a továbbiakban: "az ideiglenes rendelet") a Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: "a KNK") származó egyes végtelen poliészter szálból készült szövet késztermékek közösségi behozatalára.

(2)

A dömping és a károkozás vizsgálati időszaka (a továbbiakban: "a VI") a 2003. április 1-jétől2004. március 31-ig tartó időszak volt. A kár elemzése szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2000. január 1-jétől a VI végéig tartó időszakra (a továbbiakban: "az érintett időszak") terjedt ki.

(3)

A KNK-ból származó egyes végtelen poliészter szálból készült szövet késztermékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetését követően minden féllel ismertették az ideiglenes rendelet alapjául szolgáló tényeket és megfontolásokat. Valamennyi fél számára biztosították az időszakot, amelyen belül előadhatta észrevételeit ezen ismertetésekkel kapcsolatban.

(4)

Néhány érdekelt fél írásban nyújtotta be észrevételeit. Azoknak a feleknek, akik ezt igényelték, a szóbeli meghallgatásra is lehetőséget biztosítottak. A Bizottság összegyűjtötte és ellenőrizte az összes szükségesnek ítélt információt. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket megvizsgálták, és megfelelő esetben az ideiglenes megállapításokat azokkal összhangban módosították.

(5)

A Bizottság nyilvánosságra hozta továbbá az összes olyan alapvető tényt és megfontolást, amelynek alapján a végleges dömpingellenes vám kivetésére és az ideiglenes vámmal biztosított összegek végleges beszedésére javaslatot kívánt tenni. Az érdekelt felek számára biztosították továbbá azt időszakot, amelyen belül előadhatták észrevételeiket a nyilvánosságra hozatalt követően. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket megvizsgálták, és megfelelő esetben a végleges dömpingellenes vámra vonatkozó javaslatot azokkal összhangban módosították.

(6)

Az ideiglenes rendelet (11) preambulumbekezdése szerint az érintett termék végtelen poliészter szálból készült ruhaszövet késztermék, azaz szintetikus végtelen szálú fonalból készült festett vagy nyomott szövet, amely legalább 85 tömegszázalék végtelen, terjedelmesített és/vagy nem terjedelmesített poliészter szálat tartalmaz. Egyértelművé kell tenni, hogy jóllehet az érintett terméket rendszerint ruházati cikkekhez, azaz többek között ruházati cikkek bélésének elkészítéséhez, valamint anorákok, sportruházati cikkek, síruhák, alsóneműk és divatcikkek készítéséhez használják, annak - bár kisebb mértékben - egyéb alkalmazásai is lehetségesek. Ezért a termékmeghatározás a fent leírt, végtelen poliészter szálból készült szövet késztermékek minden fajtáját magába foglalja, tekintet nélkül annak végső felhasználására. Bármilyen célra használják fel az érintett terméket, alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságai változatlanok maradnak, ezért az eltérő felhasználás nem befolyásolja az érintett termék meghatározását.

(7)

Meg kell erősíteni továbbá, hogy a fehérre festett szövetek ugyancsak beletartoznak az érintett termékkörbe. Ezeket azonban meg kell különböztetni a szintetikus végtelen szálból készült fonalból előállított fehérítetlen szövettől (másnéven szürke kelmétől), amely a szövés után, de a festés előtt kialakított termék, és amely az érintett termék nyersanyagául szolgál. Utóbbi ezért nem tartozik az érintett termékek közé. Mivel a fent meghatározott fehérre festett szövetek az ex540751 00, ex540761 10 és ex540769 10 KN-kódok alá tartoznak, a rendelet rendelkező részét ezekkel a KN-kódokkal ki kellett egészíteni.

(8)

Végül meg kell erősíteni azt is, hogy az érintett termék különbözik a végtelen poliészter szálból készült, különböző színű fonalakból szőtt kelméktől, amelyek esetében az alapozott fonalat szövik szövetté, és a szövetmintát a minta szövésével hozzák létre. Az utóbbi termék eltérő alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, mivel más a felhasznált nyersanyag (alapozott fonal), és a szövetmintát szövéssel, nem pedig nyomással vagy festéssel hozzák létre. Ezenkívül a kész kelme ilyen típusát rendszerint lakástextilhez használják, míg az érintett termék szinte kizárólag ruházati cikkek készítésére szolgál.

(9)

Több érdekelt fél indítványozta, hogy azokra a végtelen poliészter szálból készült szövet késztermékekre (FPFF), amelyek lakástextil céljára szolgálnak, ne terjedjen ki a dömpingellenes intézkedések hatálya. Az érdekelt felek egyike, aki esernyők készítéséhez használt poliészter szövetet importál, felvetette, hogy az általa importált textília felhasználási módja eltérő, és eltérő súlya miatt nem alkalmas ruhaipari cikkek előállítására.

(10)

A vizsgálat során valóban megállapítást nyert, hogy az érintett termék egy részét - jóllehet csekély mértékben - lakástextil termékek készítéséhez használják. Annak ellenére, hogy e kelmék számos különböző tényező tekintetében - például szín, fonalméret és kikészítés - különböznek a ruhaipari cikkek készítésére használt szövetektől, alapvető műszaki, fizikai és kémiai tulajdonságaik tekintetében megegyeznek azokkal. Következésképpen az érintett termékek köréből nem kerülhetnek ki.

(11)

Az érdekelt felek egyike felvetette, hogy a termék ára és minősége jelentősen eltérő lehet attól függően, hogy a termék alacsony minőségű ruházati cikkek béléseként vagy magas minőségű ruházati cikkek szövetanyagaként kerül felhasználásra. Az érdekelt fél szerint ezért e termékek nem sorolhatók érintett termékként egyetlen csoportba.

(12)

Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a vizsgálat számára megállapított termékkódok figyelembe veszik a termékek típusában vagy árában jelentkező különbségeket, és biztosítják, hogy csak a hasonló típusú termékek kerülhessenek egymással összehasonlításra.

(13)

Az ideiglenes rendelet (15) preambulumbekezdése megállapította továbbá, hogy a Bizottság a közösségi iparág által előállított és a közösségi piacon értékesített FPFF-et, illetve az érintett országokban előállított és a közösségi piacra exportált FPFF-et hasonló terméknek ítélte, mivel a meglévő különböző típusok alapvető fizikai és kémiai jellemzői, illetve felhasználásai között nem találtak különbséget.

(14)

Az érintett termék és a hasonló termék meghatározásával kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (11)-(16) preambulumbekezdésének tartalma és ideiglenes következtetései megerősítést nyernek.

(15)

Az érintett felek egyike kérelmezte az együttműködő közösségi termelők adatainak közzétételét annak érdekében, hogy az érdekelt felek meggyőződhessenek arról, hogy az állandó követelmények teljesültek-e. Amint azt az ideiglenes rendelet (8) preambulumbekezdésének a) pontja megállapítja, az alaprendelet 19. cikke értelmében az együttműködő közösségi termelők kérelmezték, hogy részletes adataikat ne tegyék közzé, mert az súlyosan kedvezőtlen hatással lenne rájuk. Mivel némelyikük kínai szállítóktól vásárol poliészter fonalat (amely legfontosabb alapanyaguk), számolni lehet esetleges megtorló intézkedésekkel. A kérésüket kellőképpen indokoltnak találták, ezért teljesítették.

(16)

A jelenlegi vizsgálat során 49 KNK-beli exportáló termelő jelentkezett és kérelmezett piacgazdasági elbánást (a továbbiakban: "PE") az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja alapján. A Bizottság minden egyes PE-kérelemmel kapcsolatban meghatározta, hogy a kérelmező eleget tesz-e az adott cikkben megállapított öt kritériumnak.

(17) Ennek alapján és az ideiglenes rendelet (23) preambulumbekezdésében leírtak szerint 25 vállalat bizonyította, hogy megfelel mind az öt PE-kritériumnak. A többi vállalat nem részesülhetett PE-ben. Közülük 10 nem működött megfelelő mértékben együtt a vizsgálat során, mivel nem nyújtotta be a kért szükséges információkat, míg 14 másik vállalkozással kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy az alábbi táblázatban összefoglalt okok miatt nem teljesítik az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumokat. Vállalat Kritérium A 2 cikk (7) bekezdése c) pontjának első francia bekezdése A 2 cikk (7) bekezdése c) pontjának második francia bekezdése A 2 cikk (7) bekezdése c) pontjának harmadik francia bekezdése A 2 cikk (7) bekezdése c) pontjának negyedik francia bekezdése A 2 cikk (7) bekezdése c) pontjának ötödik francia bekezdése 1 Nem teljesült Nem teljesült Teljesült Teljesült Teljesült 2 Teljesült Nem teljesült Nem teljesült Teljesült Teljesült 3 Teljesült Nem teljesült Nem teljesült Teljesült Teljesült 4 Nem teljesült Nem teljesült Nem teljesült Teljesült Teljesült 5 Nem teljesült Nem teljesült Nem teljesült Teljesült Teljesült 6 Teljesült Teljesült Nem teljesült Teljesült Teljesült 7 Teljesült Teljesült Nem teljesült Teljesült Teljesült 8 Teljesült Teljesült Nem teljesült Teljesült Teljesült 9 Nem teljesült Nem teljesült Teljesült Teljesült Teljesült 10 Nem teljesült Teljesült Teljesült Teljesült Teljesült 11 Teljesült Nem teljesült Teljesült Teljesült Teljesült 12 Teljesült Teljesült Nem teljesült Teljesült Teljesült 13 Teljesült Teljesült Nem teljesült Teljesült Teljesült 14 Nem teljesült Nem teljesült Teljesült Teljesült Teljesült Forrás: Az együttműködő kínai exportőröktől a kérdőívekre kapott, ellenőrzött válaszok.

(18)

Az érintett társaságok és a panaszos megkapták a lehetőséget, hogy megjegyzésekkel éljenek a fenti megállapításokkal kapcsolatban. Az alábbiakban azokat az eredményeket ismertetjük, amelyeket a különböző érdekelt felek megjegyzéseinek elemzése szolgáltatott.

(19)

Általános megjegyzésként emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja értelmében a bizonyítás terhe a PE-t kérelmező exportáló termelőre hárul, mivel az adott cikk szerint a vállalat kötelessége, hogy elegendő bizonyítékot szolgáltasson arra nézve, hogy piacgazdasági feltételek alapján működik. Amennyiben e bizonyítékok nem meggyőzőek, például mivel az érintett vállalat/vállalatok nem nyújtotta/nyújtották be vagy nem volt/voltak képes/képesek benyújtani a szükséges információkat, vagy ezek az információk nem voltak elegendőek, a PE nem ítélhető meg.

(20)

A PE odaítélésének ugyancsak elengedhetetlen feltétele, hogy a vállalat hiánytalanul megfeleljen az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott mind az öt kritériumnak. Más szóval, a PE nem ítélhető meg akkor, ha valamely kritérium csak részlegesen teljesül. Hasonlóképpen, az EK intézmények következetes gyakorlata annak vizsgálata, hogy a kapcsolódó vállalatcsoport egésze teljesíti-e a PE feltételeit. Ez azt jelenti, hogy minden egyes olyan kapcsolódó vállalatnak, amely az érintett termék előállítását és/vagy értékesítését végzi, bizonyítania kell, hogy teljesíti a PE-kritériumokat.

(21)

Ebben az összefüggésben a 4., 5., 9. és 14. vállalat felvetette, hogy a PE odaítélésének összesített alapon kell történnie, és mivel a Bizottság esetükben úgy találta, hogy csak bizonyos kritériumoknak nem feleltek meg, ezért számukra megítélendő a PE. Ezeket az észrevételeket a (20) preambulumbekezdésben említettek miatt a Bizottság elutasította.

(22)

A 4. és 5. vállalat továbbá észrevételezte, hogy a Bizottság megállapításai nem voltak elégségesek annak a következtetésnek a levonására, miszerint e vállalatok nem teljesítették az első kritériumot. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy az ellenőrző látogatások során mindkét vállalatról kiderült, hogy PE-kérelmükben vagy félrevezető információt szolgáltattak, vagy egyszerűen elhallgattak lényeges információkat. Az egyik vállalat jelentős nyersanyag-beszállítójáról, mely a vállalat beszámolója szerint magántulajdonban lévő társaság, a helyszíni vizsgálat kiderítette, hogy állami tulajdonban van. A vállalat által felhozott érv, miszerint nem várható el az, hogy ismerje beszállítóinak tulajdonviszonyait, nem volt elfogadható, mivel a vállalat PE-kérelmében egyértelműen jelezte, hogy beszállítója magántulajdonban van, és az ellenőrző látogatás során megerősítette ezt az állítást. Ami a másik vállalatot illeti, az ellenőrző látogatás során megállapítást nyert, hogy a vállalat a PE-kérelem formanyomtatványába foglalt kifejezett felkérés ellenére sem szolgáltatott információt legfontosabb nyersanyagbeszerzéseiről, aminek következtében hiányoztak a jelentős szállítókra vonatkozó adatok. E körülmények súlyosan gátolták az ellenőrzést, és megakadályozták annak megállapítását, hogy a megfelelő költségek valóban piaci hatások eredményeként és állami beavatkozás nélkül alakultak-e ki. A vállalatok észrevételeit ezért a Bizottság elutasította.

(23)

A 3., 9. és 14. vállalat észrevételezte, hogy pusztán az a tény, hogy a könyvvizsgáló minősített véleményt fogalmazott meg éves pénzügyi beszámolóikkal kapcsolatban, nem elégséges annak a következtetésnek a levonására, hogy e vállalatok esetében nem teljesül az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott második kritérium. A 2. vállalat kétségbe vonta a Bizottság azon megállapítását, hogy e vállalat nem rendelkezik egyetlenegy, átlátható, független könyvvizsgáló által ellenőrzött könyveléssel, amelyet minden területen alkalmaz. Végül a 4. és az 5. vállalat megjegyezte, hogy mivel átlátható, független könyvvizsgáló által ellenőrzött, egységes könyveléssel rendelkeznek, így megfelelnek a második kritériumnak.

(24)

Ami az általános szempontokat illeti, emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott második kritérium, mely annak bizonyítását írja elő az érintett vállalatok számára, hogy a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően, független könyvvizsgálat által ellenőrzött könyveléssel kell rendelkezniük, e könyvelés megbízhatóságát hivatott biztosítani, ami a dömping megfelelő megállapítása szempontjából lényeges. A dömping kiszámítása alapvetően a vállalatok számviteli nyilvántartásában lévő adatokon, a bevételek, költségek, nyereség, készletek stb. kimutatásán alapul, amely adatoknak ezért megbízhatóknak kell lenniük. A dömpingellenes ellenőrző látogatás célja éppen e tételek ellenőrzése. Emlékeztetni kell továbbá arra is, hogy a könyvvizsgáló által megfogalmazott vélemény (elfogadás minősítés nélkül vagy minősítéssel, elutasítás) függ a könyvelésben talált ellentmondások súlyosságától. Pusztán az a tény, hogy valamely könyvvizsgáló nem utasítja el a pénzügyi beszámoló hitelesítését, nem jelenti önmagában azt, hogy a kimutatások helyesek. Utóbbit kizárólag a könyvvizsgáló korlátozástól mentes hitelesítő záradéka garantálja.

(25)

A 3., 9. és 14. vállalattal kapcsolatos konkrétumokat vizsgálva meg kell állapítani, hogy a könyvvizsgálók fenntartásai meglehetősen jelentékenyek voltak. Az egyik vállalat esetében a könyvvizsgálónak nem állt módjában a készletek év végi egyenlegének, valamint az éves értékesítési költségeknek az ellenőrzése. Egy másik vállalat esetében a könyvvizsgáló beszámolójában megállapította, hogy "korlátozó feltételek" következtében nem nyílt módja az év végi készletállomány ellenőrzésére. Meg kell jegyeznünk, hogy a készletállomány értéke e vállalat esetében a mérlegfőösszeg több mint 10 %-át tette ki. Ezen túlmenően, a vállalat által bemutatott számlák nem egyeztek meg azokkal a számlákkal, amelyekre a könyvvizsgálói jelentés hivatkozott, ami kérdésessé teszi, hogy a vállalat a megfelelő, auditált pénzügyi beszámolót nyújtotta-e be. Végül ami az utolsó vállalatot illeti, a 2002. évi pénzügyi beszámolót jelentős korlátozásokkal látta el a könyvvizsgáló. Annak ellenére, hogy a vállalat nem változtatott látható mértékben számviteli politikáján, és nem eszközölt módosításokat a korábbi években felvetett kérdések kapcsán, 2003. évi pénzügyi beszámolóját már nem kísérték hasonló korlátozások, ami felveti annak gyanúját, hogy a kimutatásokat nem vetették alá a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelő független könyvvizsgálatnak. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy ezt a pénzügyi beszámolót a részvényesek el sem fogadták. A vállalatok észrevételeit ezért a Bizottság elutasította.

(26)

Ami a 2. vállalat észrevételeit illeti, tekintetbe kell venni azt, hogy a könyvvizsgáló által kezdeményezett jelentős kiigazítások, amelyek a nyereség felére csökkenését eredményezték, csak az éves beszámolóba kerültek átvezetésre, míg a vállalat könyvelésében nem jelentek meg. Ennek oka az volt, hogy könyvelésében a vállalat egyéb célból magasabb nyereséget kívánt kimutatni. Ennek következtében a vállalat könyvvitelét és éves beszámolóját nem lehetett összhangba hozni, aminek közvetlen és jelentős hatása lett volna a dömping számítására. Ez ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy a vállalat nem rendelkezik egyetlen, átlátható könyveléssel, melyet minden területen alkalmaz. A vállalat által szolgáltatott további információ hiányában e megállapítás megerősítést nyer, és az észrevétel elutasításra kerül.

(27)

A 4. és 5. vállalat esetében, az ellenőrző látogatás jelentős ellentmondásokra derített fényt e vállalatok könyvelésében. A vállalatok állítása szerint az ellentmondásokat elírási hibák okozták, és a Bizottság nem elemezte a helyzetet kellő alapossággal, illetve félreértette azt. Ezzel összefüggésben először is arra kell emlékeztetni, hogy az ellenőrzés során esetlegesen felmerülő kételyek eloszlatása a vállalatok feladata. Meg kell jegyeznünk továbbá, hogy a PE iránti kérelem ellenőrzésére rendelkezésre álló idő alatt a vállalatok elmulasztottak benyújtani egyes kért dokumentumokat, amelyeket ezért nem lehetett ellenőrizni és figyelembe venni. A felmerült ellentmondások komoly kételyeket ébresztettek a könyvelés megbízhatóságát illetően, ezért megerősítést nyert, hogy e könyvelés nem tekinthető olyannak, melynek ellenőrzése a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelt. A vállalatok által szolgáltatott további információ hiányában e következtetések megerősítést nyernek, és az észrevételek elutasításra kerülnek.

(28)

Ugyanez az utóbbi két vállalat, valamint a 6. vállalat állítása szerint alaptalan az a következtetés, miszerint esetükben nem teljesül a harmadik kritérium.

(29)

A 4. vállalat állítása szerint a Bizottságnak nem volt kézzelfogható oka arra a következtetésre, hogy a részvényesek csökkentett árat fizettek a vállalatért a privatizáció során. Ezzel szemben a vizsgálat először is megállapította, hogy a vállalatot a privatizáció idején nettó könyv szerinti értékének csupán 25 %-ára értékelték, ami a vállalatértékelés megbízhatóságával kapcsolatos kételyeket vet fel. Ami ennél is fontosabb, megállapításra került, hogy az új részvényesek ennek az árnak csupán egy töredékét fizették ki a vállalat tulajdonjogának megszerzéséért. A fennmaradó részt egy harmadik vállalat fizette, amelynek adatait, nevezetesen tulajdonosának kilétét, a 4. vállalat nem volt hajlandó felfedni. Így nem lehetett eloszlatni a kételyt, hogy e harmadik vállalat állami tulajdonban van. Az állítás, miszerint az információ azért nem fedhető fel, mert üzleti titkot képez, azért elfogadhatatlan, mivel a dömpingellenes eljárásban az ellenőrző látogatás során összegyűjtött bizalmas iratokat a hatóságok az alaprendelet 19. cikke (1) bekezdésének megfelelően eképpen is kezelik, azaz semmilyen módon nem továbbítják azokat. Az észrevétel ezért elutasításra került.

(30)

A Bizottságnak a harmadik kritériumra vonatkozó negatív állásfoglalását az 5. vállalat azon az alapon kifogásolta, hogy - állítása szerint - legfontosabb berendezéseit magántulajdonban lévő kapcsolt vállalattól vásárolta, és így azok piaci árakon kerültek a birtokába. Meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben a Bizottság következtetésének alapja a vállalat által benyújtott PE-kérelem volt, amely szerint a vállalat minden eszközét a szabad piacon vásárolta, ám amelyet az ellenőrző látogatás során tévesnek találtak. Az ellenőrzés megállapította, hogy az eszközök valójában a vállalat részvényesétől kerültek a vállalathoz. A vállalat nem tudott felvilágosítást nyújtani arról, hogy részvényese eredetileg milyen módon vásárolta meg ezeket az eszközöket, és mekkora árat fizetett értük. Ezért a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy az eszközökhöz piaci áron jutott hozzá, és így nem tudta bizonyítani azt sem, hogy termelési költségeire és pénzügyi helyzetére nincsenek befolyással a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből fennmaradt jelentős torzító tényezők. Az állóeszközök eredetével kapcsolatban adott félrevezető tájékoztatásával a vállalat komolyan hátráltatta az ellenőrző munkát. A vállalat által szolgáltatott további információ hiányában a következtetések megerősítést nyernek, és az észrevétel elutasításra kerül.

(31)

A 6. vállalat észrevételezte, hogy a tény, miszerint minden eszköz amortizációját azonos kulccsal számolják ki, nem szükségképpen vezet ahhoz a következtetéshez, hogy a vállalat pénzügyi helyzete torzul. A vállalat továbbá azt állította, hogy a földhasználati jogért kifizetett vételár, amelyet a Bizottság szolgálatai szokatlanul alacsonynak találtak, tisztán piaci tranzakció eredményeként állt elő, és abban állami beavatkozásnak szerepe nem volt. A vállalat első állítását a Bizottság azzal az érveléssel utasította el, hogy a minden eszköz esetében azonos amortizációs kulcs használata nem tükrözi a gazdasági realitást, és a termelési költségek, valamint a vállalat pénzügyi helyzetének jelentős torzulását eredményezi. Ami az állami tulajdonban lévő földterület használati jogának megszerzését illeti, ez szükségképpen az állam közreműködésével történt, és a vállalat nem tudta bizonyítani azt, hogy a vételár, amely a vállalat által korábban fizetett szokásos éves földbérleti díjhoz képest szokatlanul alacsonynak tűnt, piaci értéket tükröz.

(32)

Egyes exportáló termelők ugyancsak azzal az észrevétellel éltek, hogy a PE számukra történő bizottsági elutasítása téves megállapításokon alapul. Mivel azonban e termelők nem szolgáltattak új információt ebben a tekintetben, kifogásaikat el kellett utasítani. Mindössze egyetlen vállalat szolgált érvényes felvilágosítással, míg a többi vállalat észrevételei elutasításra kerültek.

(33)

Általánosabb tekintetben, a 9. vállalat állítása szerint az ellenőrző látogatás elmaradása kedvezőtlenül érintette, és hátrányt jelentett számára azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek esetében sor került a látogatásra. Két további vállalat észrevételezte azt, hogy a PE-kérelemmel és a dömpingre vonatkozó kérdőívre adott válaszokkal kapcsolatos ellenőrző látogatások egyidejűsége hátrányosan érintette őket, csakúgy mint az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában előírt, a Bizottság PE-vel kapcsolatos döntésére szolgáló három hónapos határidőnek a túllépése.

(34)

Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendelet 16. cikke szerint az ellenőrző látogatások nem kötelezőek, és azokra csak a Bizottság által szükségesnek tartott esetekben kerül sor. Jelen esetben a 9. vállalat PE iránti kérelme már az elemzés kezdeti szakaszában elutasításra került, mivel a vállalat - a számára elküldött, hiányosságokra rámutató levél ellenére - nem bizonyította, hogy a szükséges kritériumoknak megfelel. A többi állítással kapcsolatban azt kell megjegyezni, hogy az egyidejű ellenőrző látogatások, valamint a három hónapos határidő be nem tartása azzal magyarázhatók, hogy az eljárás nagy számú exportáló termelőt érintett, és a mintavétellel kapcsolatos előírásokat csak a dömping kiszámításával kapcsolatban lehetett alkalmazni. A vizsgálat során ezért minden egyes PE-kérelmet alapos és időigényes elemzésnek kellett alávetni. Mindazonáltal úgy ítéljük meg, hogy az ellenőrző látogatások egyidejűsége és a határidők be nem tartása nem jár nyilvánvaló jogkövetkezménnyel vagy negatív hatással, és - amint már korábbi vizsgálatok esetén is megállapításra került - nem érinti a PE-re vonatkozó döntések érvényességét. Az észrevételek ennek következtében elutasításra kerültek.

(35)

Végül a panaszosnak azon észrevétele, hogy a PE-kérelmeket ellenőrző látogatásnak minden érintett vállalatra ki kell terjednie, a fenti (34) preambulumbekezdésben említett okok miatt került elutasításra.

(36)

Egyéni elbánásban (a továbbiakban: "EE") részesült 18 vállalat, miután a Bizottság úgy találta, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében meghatározott minden EE-kritériumnak megfelelnek. E vállalatok között 13 olyan vállalat volt, mely sikertelenül kérelmezte a PE-t.

(37)

Három EE-ben nem részesült vállalat észrevételezte, hogy nem állt rendelkezésére elegendő idő a leányvállalataikra vonatkozó PE-/EE-kérelem benyújtására, illetve hogy leányvállalatuk korlátozott tevékenységi köre nem teszi szükségessé számukra PE-/EE-kérelem benyújtását.

(38)

Megjegyezzük, hogy a három vállalat egyike sem tartotta tiszteletben a PE-/EE-kérelem benyújtására előírt határidőt. Az első elemzést követően hiányosságokra rámutató levél útján a Bizottság felkérte e vállalatokat, hogy az érintett termék értékesítésében/termelésében ugyancsak érintett kapcsolt vállalataik vonatkozásában is nyújtsanak be kérelmet a megadott határidőn belül. Ez azonban elmaradt, a határidő meghosszabbítására pedig nem volt mód, mivel ez hátrányba hozta volna azokat a vállalatokat, amelyek a megadott határidőn belül benyújtották a tárgyhoz tartozó információkat. Ebben a tekintetben azt is fontos megjegyezni, hogy mivel összetett, számos vállalatot érintő ügyről van szó, ahol a vállalatok PE-/EE-kérelmét egyénileg kellett elbírálni, és a dömping megállapításához alkalmazni kellett a mintavételre vonatkozó előírásokat, a határidők meghosszabbítása megakadályozta volna a vizsgálat határidőn belüli befejezését. Ráadásul az a tény, hogy valamely vállalat tevékenységi köre korlátozott, nem mentesíti e vállalatot annak bizonyítása alól, hogy megfelel a vonatkozó kritériumoknak. Ezek az észrevételek ennek következtében elutasításra kerültek.

(39)

Az exportáló termelők egyike észrevételezte, hogy a minta kiválasztása méltánytalan volt, mivel kizárólag az exportvolumenen alapult. A vállalat szerint, tekintettel az általa a Közösségbe exportált termékek magas hozzáadott értékére, számára is helyet kellett volna biztosítani a mintában.

(40)

Az észrevétel elutasításra került, mivel a minta kiválasztása megfelelt az alaprendelet 17. cikke (1) bekezdése rendelkezéseinek, azaz azon a legnagyobb reprezentatív exportmennyiségen alapult, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható volt.

(41)

Egy további exportáló termelő kifogásolta azt, hogy a Bizottság azért nem tekintette együttműködő félnek, mert megtagadta a mintában való részvételt. A vállalat először is rámutatott, hogy az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdése értelmében a mintavétel a felek beleegyezésével történik, ami lehetőséget biztosít számukra arra, hogy ne kerüljenek be a mintába. Másodszor, a vállalat rámutatott arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének értelmében az ellenőrző látogatás nem elengedhetetlen annak bizonyításához, hogy valamely vállalat megfelel az öt releváns kritériumnak, azaz a PE a látogatás hiányában is megítélhető. A vállalat ezt arra való hivatkozással igyekezett alátámasztani, hogy PE-t 22 vállalatnak ítéltek meg, miközben csupán 7 vállalat esetében került sor helyszíni látogatásra. Végül a vállalat észrevételezte azt, hogy az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésében foglaltak értelmében tájékoztatást kellett volna kapnia az együttműködés hiányának következményeiről.

(42)

Ami az első megállapítást illeti, az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint a felek beleegyezése nem szükséges feltétel, mivel a cikk úgy rendelkezik, hogy a végső kiválasztás a Bizottság hatásköre, és csupán előnyt élveznek a felek véleményének kikérésével és beleegyezésével kiválasztott minták. Továbbá, a minta kiválasztása ez esetben a kínai hatóságok véleményének kikérésével történt, mely során a szóban forgó vállalat ismételten jelezte, hogy nem kíván részt venni a mintában, éspedig azért nem, mert nehézségeket okozna számára az ellenőrző látogatás fogadása. Végül, a vállalat nem kérelmezett egyedi vizsgálatot az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése értelmében.

(43)

A második észrevételt alaptalannak találták, mivel az alaprendelet 18. cikke értelmében a szükséges információkhoz való hozzáférés megtagadása, beleértve a PE meghatározásával kapcsolatos információkat is, az együttműködés hiányának minősül. A vállalat számára világosan kiderült, hogy a mintában való részvétel kérdőívre való válaszadással és a válaszok helyszíni ellenőrzésének elfogadásával jár - ezt azonban a vállalat elutasította. Mindenesetre, még abban az esetben is, ha megítélték volna a PE-t a vállalat számára, a mintában való részvétel visszautasítása, az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a kérdőívre adott válaszok hiánya és az ellenőrző látogatás megtagadása miatt az alaprendelet 18. cikkének rendelkezéseit kellett volna alkalmazni. Végül, ami a vállalat utolsó észrevételét illeti, ezt azért kellett elutasítani, mert az együttműködés hiányának következményeit az eljárás megindításáról szóló értesítés 8. pontja egyértelműen megfogalmazza.

(44)

Észrevételek hiányában megerősítést nyer a rendes érték megállapításának az ideiglenes rendelet (31)-(40) preambulumbekezdésében meghatározott általános módszere.

(45)

A PE-ben részesülő exportáló termelők felhívták a figyelmet arra, hogy a rendes érték számítása során elírási hibák fordultak elő, illetve kifogásolták a szükségesnek ítélt kiigazítások értékelésének módszerét. Ezeket a kérdéseket a Bizottság újra megvizsgálta, és a szükséges módosításokat végrehajtotta.

(46)

Egyes érdekelt felek véleménye szerint sérült az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése, mivel az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőzően nem kaptak értesítést arról, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő analóg országtól eltérő, másik analóg ország került kiválasztásra. A felek továbbá észrevételezték, hogy mivel nem tudtak arról, hogy az eredetileg kiválasztott analóg ország, azaz Mexikó egyetlen termelője sem működött együtt az eljárásban, így nem állt módjukban a Bizottság segítségére lenni az alternatív ország kiválasztása során.

(47)

Ebben az összefüggésben először is azt kell megjegyezni, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a feleket az eljárás megindítása után rövid időn belül kell tájékoztatni a kijelölt piacgazdaságú harmadik országról. Jelen esetben az eljárás megindítása után röviddel még Mexikó volt a kijelölt analóg ország, és a feleket felkérték arra, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket. A vizsgálat korai szakaszában nem volt jele annak, hogy egyetlen mexikói termelő sem fog együttműködni az eljárásban. Csak a vizsgálat későbbi szakaszában vált egyértelművé, hogy az együttműködés hiányában egy másik ország kijelölésére van szükség.

(48)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja továbbá nem rendelkezik arról, hogy a feleknek segítséget kell nyújtani a Bizottság számára a megfelelő analóg ország kiválasztásában.

(49)

Végül, az érdekelt felek tájékoztatást kaptak az ideiglenes megállapításokról, így az ideiglenesen kijelölt analóg országról (Törökország) is, és módjuk nyílt észrevételeik megtételére. A Bizottsághoz egyetlen észrevétel sem érkezett, amely kifogásolta volna Törökország megfelelő analóg országként való kiválasztását. Ezért megállapításra kerül, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja nem sérült, és megerősítésre kerülnek az ideiglenes rendelet (44)-(48) preambulumbekezdésében foglalt megállapítások.

(50)

Észrevételek hiányában megerősítést nyer a rendes érték megállapításának az ideiglenes rendelet (49) és (50) preambulumbekezdésében meghatározott általános módszere.

(51)

Két exportáló termelő észrevételezte, hogy nem kerültek betartásra az exportár megállapításával kapcsolatban az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésében lefektetett követelmények, és hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók azokban az esetekben, amikor az exportár kiigazításának oka a harmadik országbeli kapcsolt vállalaton keresztül történő közösségi értékesítés.

(52)

Ebben a vonatkozásban megerősítésre kerül, hogy - amint azt az ideiglenes rendelet (53) preambulumbekezdése is említi - alkalmazásra kerültek a 2. cikk (10) bekezdésének rendelkezései, nevezetesen az említett bekezdés i) pontja.

(53)

A PE-ben részesülő exportáló termelők felhívták a figyelmet arra, hogy az exportár számítása során elírási hibák fordultak elő, illetve kifogásolták a szükségesnek ítélt kiigazítások értékelésének módszerét. Ezeket a kérdéseket a Bizottság újra megvizsgálta, és a szükséges módosításokat végrehajtotta.

(54)

A mintába kiválasztott és PE-ben részesülő exportáló termelők egyike indokolatlannak tartotta, hogy a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja alapján kiigazításokat hajtott végre harmadik országbeli leányvállalatán keresztül megvalósított közösségi értékesítései tekintetében. Az exportáló termelő szerint az adott leányvállalat feladatköre nem haladta meg egy exportértékesítési részleg szokásos tevékenységi körét. Az exportáló termelő továbbá megjegyezte, hogy amennyiben mégis kiigazításra kerül sor, annak mértéke nem haladhatja meg a független ügynököknek fizetett jutalék szokásos mértékét. Két további exportáló termelő ugyancsak észrevételezte, hogy a kiigazításnak az értékesítés közvetlen költségeire kell korlátozódnia.

(55)

Ebben az összefüggésben a vizsgálat feltárta, hogy az értékesítést végző leányvállalat feladatköre a valóságban meghaladja azt, amelyet exportőr vállalatok exportértékesítési részlegei szokásosan ellátnak, és közelebb áll a jutalék alapján dolgozó ügynökök feladatköréhez az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja értelmében.

(56)

Ennek megfelelően a kapcsolódó fél költségei ténylegesen csökkentik az exportáló vállalatok bevételét, és levonandók az első közösségi független vásárló által fizetett árból.

(57)

Megjegyzendő, hogy a fenti exportáló termelővel azonos helyzetben lévő két másik exportáló termelő osztotta a Bizottság arra vonatkozó álláspontját, hogy a méltányos összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja alapján kiigazítást kell tenni (lásd a fenti (51) preambulumbekezdést).

(58)

Végül megállapításra került, hogy a kiigazítás mértékét megfelelő módon, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése i) pontjával összhangban, azaz a kapcsolt vállalat által kapott árrés alapján számították ki. Jelen esetben az árrés a kapcsolt vállalatok tényleges értékesítési, általános és igazgatási költségeit és a haszon ésszerű mértékét tartalmazta. Az árrés kiszámítása nem korlátozódhat csupán az értékesítés közvetlen költségeire. Az exportáló termelők észrevételei ezért elutasításra kerültek.

(59)

Több érdekelt fél indokolatlannak tartotta a vissza nem térített HÉA-hoz kapcsolódó kiigazítást, és úgy vélte, annak oka a rendszerről alkotott hibás kép. Más exportáló termelők, közöttük az, amely elvben egyetértett a kiigazítással, kifogásolta a kiigazítás kiszámításának módját, és kérelmezte, hogy a kiigazítás a vissza nem térítendő HÉA tényleges összege alapján kerüljön kiszámításra.

(60)

Az első észrevétel indoklás és a hibás megértés vélelmét alátámasztó további bizonyítékok hiányában elutasításra került.

(61)

Ami a tényleges összegek alapján történő kiszámításra vonatkozó kérelmet illeti, ezeket azért nem volt mód figyelembe venni, mert az összegeket az érintett exportáló termelők sok esetben nem közölték, vagy azokat nem támasztották megfelelően alá bizonyítékokkal. Ezek az észrevételek ennek következtében elutasításra kerültek.

(62)

Több érdekelt fél észrevételei nyomán egyértelművé kell tenni, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése a) pontjával összhangban a törökországi belföldi piacon értékesített hasonló terméktípusok árai, melyek a rendes érték meghatározása során játszottak szerepet, szükség esetén ugyancsak kiigazításra kerültek annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a méltányos összehasonlítást a kínai termelők által a Közösség országaiba exportált terméktípusokkal. E kiigazításokra a különbségek piaci értékének ésszerű becslése alapján került sor. Két vállalat esetében az ideiglenes szakaszban végrehajtott kiigazítást a vállalatok egyedi helyzetére tekintettel korrigálni kellett, és a megfelelő különbözet ennek hatására módosult.

(63)

A PE-ben részesülő három vállalat közül kettő észrevételezte, hogy a VI során érvényesülő kapcsolatuk jellege megváltozott, mivel rövid idővel a VI-t követően a három vállalatot összekötő részvényesi viszony a kérdéses részvényeknek független személyek számára történt eladása következtében megszűnt. A vállalatok kérelmezték az új helyzet figyelembevételét, valamint azt, hogy számukra - mivel kapcsolt vállalati jellegük megszűnt - saját helyzetüket tükröző, egyedi dömpingkülönbözeteket állapítsanak meg.

(64)

A vizsgálat azonban megállapította, hogy a VI során az érintett vállalatok között fennálló viszony szorosabb volt a részvényesi viszonynál. Megállapításra került, hogy a részvénytulajdonosi viszonyon túlmenően a három vállalat igazgatótanácsának tagjai között is átfedés volt. A közös igazgatók jelenléte hozzájárult a részvénytulajdonlás által létrejött viszony szorosabbra fűzéséhez.

(65)

Ezen okok miatt a Bizottság úgy határozott, hogy a vállalatok a VI idejére kapcsolt vállalkozásokként kezelendők. Jóllehet a helyzet rövid idővel a VI-t követően megváltozhatott, korai lenne arra az álláspontra helyezkedni, hogy e változások tartósak. A VI idejére megállapított viszony természetének ismeretében nem zárható ki annak kockázata, hogy a vállalatok a legalacsonyabb vámtétellel rendelkező vállalaton kereszül megkísérlik kijátszani a rendelkezéseket. Továbbá, mivel e viszony a VI során gyakorolhatott hatást a vizsgálat megállapításaira, a viszony jellege tekintetében a VI-t követően bekövetkezett változások nem tekinthetők relevánsnak.

(66)

A vállalatok észrevételeit ennek következtében el kell utasítani.

(67)

Több érdekelt fél kifogással élt továbbá a mintavételre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kapcsolatban. Mivel a PE-ben részesülő és a mintában szereplő három vállalat kapcsolt vállalkozás volt, a felek felvetették, hogy egyetlen egységet képeznek, és ennek következtében dömpingkülönbözetükből nem számolható érvényes átlag az alaprendelet 9. cikke (6) bekezdésének szövegezése értelmében. Ennek oka, hogy a megjelölt cikk a mintában részt vevő felekre nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagára hivatkozik, azaz a dömpingkülönbözetnek szükségképpen több vállalatra nézve tett megállapításokon kell alapulnia. A felek utaltak a WTO fellebbviteli testületének az EK-India ágyneművita keretében tett jelentésére ( 3 ), amely megállapítja, hogy a súlyozott átlag kifejezésnek szükségképpen több vállalatra kell vonatkoznia.

(68)

Ebben a tekintetben utalni kell arra, hogy a fellebbviteli testület következtetései, melyeket eltérő összefüggésben, nevezetesen a dömpingellenes megállapodás 2. cikke 2.2.2. pontja ii. alpontjának összefüggésében, illetve eltérő ügyben hoztak, a jelen esetre nem alkalmazhatók közvetlenül. Másodsorban, az észrevételt azért kell elutasítani, mert a jelen esetben a minta súlyozott átlaga az egyes vállalatok saját rendes értékén és exportárán alapul, és e vállalatok nem képeznek egyetlen egységet. A dömpingkülönbözetek súlyozott átlagának meghatározására a kapcsolt vállalatok tekintetében csak a három egyéni különbözet meghatározását követően került sor, megakadályozandó azt, hogy kapcsolatukat kihasználva e vállalatok összes kivitelüket a legalacsonyabb megállapított dömpingkülönbözettel rendelkező vállalaton keresztül bonyolítsák. Utalni kell arra is, hogy az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése nem zárja ki dömpingkülönbözetek megállapítását a mintába felvett kapcsolt vállalatok számára. Az észrevételek ennek következtében elutasításra kerültek.

(69)

Észrevételek hiányában megerősítést nyer az EE-ben részesülő vállalatok számára meghatározott dömpingkülönbözet megállapításának az ideiglenes rendelet (57) preambulumbekezdésében megállapított módszere.

(70) A fentiek alapján a vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezett, végleges dömpingkülönbözetek a következők: Vállalat Végleges dömpingkülönbözet Far Eastern Industries (Shangai) Ltd. 14,1 % Fuzhou Fuhua Textile & Printing Dyeing Co. Ltd. 14,1 % Fuzhou Ta Tung Textile Works Co. Ltd. 14,1 % Hangzhou CaiHong Textile Co. Ltd. 37,1 % Hangzhou De Licacy Textile Co. Ltd. 14,1 % Hangzhou Fuen Textile Co. Ltd. 37,1 % Hangzhou Hongfeng Textile Co. Ltd. 14,1 % Hangzhou Jieenda Textile Co. Ltd. 14,1 % Hangzhou Jinsheng Textile Co. Ltd. 37,1 % Hangzhou Mingyuan Textile Co. Ltd. 14,1 % Hangzhou Shenda Textile Co. Ltd. 14,1 % Hangzhou Xiaonshan Phoenix Industry Co. Ltd. 37,1 % Hangzhou Yililong Textile Co. Ltd. 14,1 % Hangzhou Yongsheng Textile Co. Ltd. 14,1 % Hangzhou Zhengda Textile Co. Ltd. 37,1 % Hangzhou ZhenYa Textile Co. Ltd. 14,1 % Huzhou Styly Jingcheng Textile Co. Ltd. 14,1 % Nantong Teijin Co. Ltd. 14,1 % Shaoxing Ancheng Cloth industrial Co. Ltd. 14,1 % Shaoxing China Light & Textile Industrial City Somet Textile Co. Ltd. 37,1 % Shaoxing County Fengyi Textile Printing and Dyeing Co. Ltd. 37,1 % Shaoxing County Huaxiang Textile Co. Ltd. 26,7 % Shaoxing County Jiade Weaving and Dyeing Co. Ltd. 14,1 % Shaoxing County Huaxiang Textile Co. Ltd. 14,1 % Shaoxing County Qing Fang Cheng Textile Import and Export Co. Ltd. 36,3 % Shaoxing County Xingxin Textile Co. Ltd. 14,1 % Shaoxing Golden tree silk Printing Dyeing and Sandwashing Co. Ltd. 37,1 % Shaoxing Nanchi Textile Printing-Dyeing Co. Ltd. 37,1 % Shaoxing Ronghao Textiles Co. Ltd. 36,3 % Shaoxing Tianlong Import and Export Co. Ltd. 46,4 % Shaoxing Xinghui Textiles Co. Ltd. 37,1 % Shaoxing Yinuo Printing & Dyeing Co. Ltd. 14,1 % Shaoxing Yongda Textiles Co. Ltd. 37,1 % Hangzhou Zhengda Group Co. Ltd. 14,1 % Wujiang Canhua Import & Export Co. Ltd. 56,2 % Wujiang Longsheng Textile Co. Ltd. 14,1 % Wujiang Xiangshen Textile Dyeing & Finishing Co. Ltd. 14,1 % Zheijang Golden Time Printing and Dyeing knitwear Co. Ltd. 37,1 % Zhejiang Huagang Dyeing and Weaving Co. Ltd. 37,1 % Zheijang Shaoxiao Printing and Dyeing Co. Ltd. 37,1 % Zheijang Shaoxiao Printing and Dying Co. Ltd. 14,1 % Zhejiang Shaoxing Yongli Printing and Dyeing Co. Ltd. 14,1 % Zhejiang XiangSheng Group Co. Ltd. 14,1 % Zhejiang Yonglong Enterprises Co. Ltd. 14,1 % Zhuji Bolan Textile Industrial Development Co. Ltd. 14,1 %

(71)

Észrevétetelek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (59)-(61) preambulumbekezdésének megállapításai.

(72)

Észrevételek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (62)-(63) preambulumbekezdésében ismertetett, a közösségi termeléssel kapcsolatos ideiglenes megállapítások.

(73)

Az érdekelt felek egyike észrevételezte, hogy az eljárást nem támogatta elégséges mértékben a közösségi termelés jelentős hányada. Az észrevétel szerint a vizsgálat időszaka során egy vállalat csődbe ment, ezért nem vehető figyelembe a közösségi iparág meghatározásakor. Az észrevételező azt állította továbbá, hogy a termelők egyike az érintett időszakban importálta az érintett terméket, ezért az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem tekinthető a közösségi iparághoz tartozónak.

(74)

Ebben a tekintetben utalni kell arra, hogy a közösségi termelők egyike igazságügyi hatósági irányítás alatt áll, ám a vizsgálati időszakban termelő tevékenységet folytatott, és jelenleg is termel. Ezért ezt a vállalatot a közösségi iparág részének tekintették. A vizsgálat megerősítette, hogy a közösségi iparághoz tartozó egyetlen vállalat sem importálta az érintett terméket a VI során. Importra a szürke termék, azaz az FPFF alapanyagának esetében került sor. Az észrevételeket ennek következtében el kell utasítani.

(75)

További észrevételek hiányában megerősítést nyer a közösségi iparágnak az ideiglenes rendelet (64) preambulumbekezdésében megadott meghatározása.

(76)

Észrevételek hiányában megerősítést nyer a teljes közösségi fogyasztásnak az ideiglenes rendelet (65)-(66) preambulumbekezdésében meghatározott kiszámítása.

(77)

Észrevételek hiányában megerősítést nyer az érintett behozatal mennyiségének és piaci részesedésének az ideiglenes rendelet (67)-(68) preambulumbekezdésében meghatározott kiszámítása.

(78)

Észrevételek hiányában megerősítést nyer az érintett behozatal árának és az alákínálásnak az ideiglenes rendelet (69)-(71) preambulumbekezdésében meghatározott kiszámítása.

(79)

Emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (98) preambulumbekezdésében a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a közösségi iparág az alaprendelet 3. cikke értelmében jelentős kárt szenvedett.

(80)

A közösségi iparágnak az ideiglenes rendelet (72)-(98) preambulumbekezdésében bemutatott helyzetére vonatkozó számadatokat vagy azok értelmezését egyetlen érdekelt fél sem kérdőjelezte meg. Ezért az ideiglenes rendelet e preambulumbekezdéseiben rögzített megállapítások megerősítést nyernek, és megállapításra kerül, hogy a közösségi iparág az alaprendelet 3. cikke értelmében jelentős kárt szenvedett.

(81)

Az ideiglenes rendeletben megvizsgált egyéb tényezők mellett a Bizottság megvizsgálta a közösségi iparág exportteljesítményét is. Ebben a tekintetben az került megállapításra, hogy a közösségi iparág exportvolumene körülbelül 25 millió folyóméteres érték mellett az időszak egészében változatlan maradt. Utalni kell arra, hogy ez a kivitel a bélés céljára használt termékre vonatkozik, melyet jelentősen alacsonyabb áron értékesítenek. Ezzel párhuzamosan, a teljes EU-25 iparág által exportált termékmix a VI során 270 %-kal magasabb áron került értékesítésre, mint a Kínából származó behozatal. A nyereségességi adatok meghatározása mindazonáltal csupán a közösségi piacon végzett értékesítés figyelembevételén alapult, így ezekre az adatokra az exportteljesítmény nincs hatással. A fent említett okokból az a megállapítás adódik, hogy a közösségi kivitel nem okozott kárt a közösségi iparágnak. Továbbá, az összes egyéb harmadik országból származó behozatal árának átlaga folyamatosan meghaladta a KNK-ból származó behozatal árait. A fentiek miatt és az okozati összefüggéssel kapcsolatos észrevételek hiányában megerősítést nyer az ideiglenes rendelet (99)-(111) preambulumbekezdésében megfogalmazott következtetés.

(82)

A közösségi iparág és az egyéb közösségi termelők érdekével kapcsolatos észrevételek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (112)-(118) preambulumbekezdésében tett megállapítások.

(83)

Több beadványt nyújtottak be független importőrök és importőrök/felhasználók. Szóbeli meghallgatásra került sor azon felek számára, akik ezt igényelték. Az importőrök által előterjesztett állítások megegyeztek a felhasználók állításaival, melyeket az alábbi (87)-(90) preambulumbekezdések tárgyalnak. Utalni kell arra, hogy a Bizottságnál jelentkező importőrök által Kínából behozott mennyiség elhanyagolható nagyságú, a VI alatt Kínából behozott teljes mennyiségnek mindössze 2 %-át képviseli. A fennmaradó 98 % nem reagált az intézkedésekre.

(84)

A független importőrök érdekeivel kapcsolatos további észrevételek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (119)-(121) preambulumbekezdésében tett megállapítások.

(85)

A közösségi beszállítók érdekeivel kapcsolatos észrevételek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (122)-(125) preambulumbekezdésében tett megállapítások.

(86)

Emlékeztetni kell arra, hogy kilenc felhasználó nyújtotta be a kérdőívre adott válaszát, míg közülük csupán egy importálja az érintett terméket (ideiglenes rendelet (127) preambulumbekezdése). Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően azonban négy korábban nem jelentkezett felhasználó nyújtotta be észrevételeit. Közülük kettő lakástextíliák gyártásával foglalkozik, és mind a négy importálta az érintett terméket a KNK-ból. Tekintettel az ágazat szétaprózottságára, ezek a felhasználók az összes felhasználás kevesebb mint 2 %-át képviselik.

(87)

A ruházati cikkeket gyártó felhasználók észrevételezték, hogy gazdálkodásuk súlyos veszélyben van, mivel a KNK-ból származó konfekcionált termékek rendkívül alacsony áron lépnek be a Közösség piacára, miközben saját termelési költségeik jóval magasabbak. Észrevételezték továbbá, hogy a termelésük nyersanyagául szolgáló érintett termék behozatalakor magas dömpingellenes vámot kellene fizetniük. Állításuk szerint késztermékeiket azért képesek némileg magasabb áron értékesíteni, mivel jóval rugalmasabbak, és kis rendeléseket, valamint rövid szállítási határidőt is módjukban áll teljesíteni. Azonban a jelenlegi piaci helyzetet figyelembe véve, az alacsony áron a piacra érkező ruházati termékek, valamint a nyersanyagra kivetett dömpingellenes vám mellett - állításuk szerint - nem lesznek képesek továbbra is a Közösség területén belül működtetni üzemeiket, és termelőegységeik bezárására kényszerülhetnek.

(88)

Utalni kell arra, hogy az érintett ruhagyártók kis- és középvállalatok. Nehéz helyzetük oka a jelentős növekedést mutató késztermék-behozatal, melynek hátterében egyebek mellett a textilkvóta 2005. január 1-jei eltörlése áll. Emellett a vámok növelik nyersanyagköltségeiket is. Miközben igaz az, hogy a ruhaipari ágazat jelenlegi ingatag helyzetét tovább nehezítheti az FPFF-re kivetett dömpingellenes vám, az is világos, hogy a vállalatok nehézségeinek fő oka a KNK-ból származó ruházati cikkek behozatala.

(89)

Egyes felhasználók észrevételezték, hogy a textilbehozatal dömpingellenes vám bevezetése következtében előálló esetleges kiesése érzékenyen érintheti a festő- és nyomóipart. Megjegyezték azt is, hogy a dömpingellenes vám a KNK-beli textilipar termelésének visszafogásán keresztül hatással lehet a magas minőségű textilipari gépek közösségi gyártóira.

(90)

Azonban, amint azt az ideiglenes rendelet (128) preambulumbekezdése megállapítja, feltehető, hogy a KNK-ból származó behozatal folytatódni fog, ám tisztességes árakon, valamint hogy az egyéb nem dömpingelt források továbbra is rendelkezésre állnak majd, tekintve, hogy a közösségi fogyasztás több mint 30 %-át (a KNK-n kívüli) harmadik országból származó behozatal fedezi. Továbbá, figyelembe véve a tényt, hogy számos exportáló termelőre 14,1 %-os dömpingellenes vámot róttak ki, valamint hogy az FPFF a felhasználók termelési költségeinek csupán egy részét képezi, a költségnövekedés valószínűsíthetően nem lesz jelentős. Utalni kell arra, hogy egyes vállalatok állítólagos ingatag helyzetének fő oka a jelek szerint a KNK-ból származó ruhaipari késztermékek behozatala, és hogy a dömpingellenes intézkedések elmaradása ezt a kérdést nem érintené. Ebben az összefüggésben arra is emlékeztetni kell, hogy az észrevételekkel jelentkező felhasználók a behozatal rendkívül csekély mennyiségét képviselik, miközben a túlnyomó többség semmilyen észrevétellel nem élt a vizsgálat során.

(91)

A felhasználók érdekeivel kapcsolatos további észrevételek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (126)-(128) preambulumbekezdésében tett megállapítások.

(92)

Az ideiglenes rendelet (129)-(131) preambulumbekezdésében levont következtetések fényében és figyelembe véve a különféle felek beadványait, azt a végkövetkeztetést kell tenni, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely a KNK-ból származó FPFF behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések bevezetése ellen szólna.

(93)

Az ideiglenes rendelet (132)-(135) preambulumbekezdésében kifejtett módszertan alapján a bevezetni kívánt intézkedések szintjének megállapításához kiszámították a kár megszüntetéséhez szükséges szintet.

(94)

A kárkülönbözet kiszámításához az ideiglenes rendelet 8 %-ban határozta meg a közösségi iparág elvárható haszonkulcsának szintjét. Ez az a szint, amelyet ez a típusú iparág szokásos versenyfeltételek mellett, azaz dömpingelt behozatal hiányában ésszerűen elérhet, és amelyet el is ért 1998 és 1999 során, mielőtt a Kínából származó export nehézségek okozójává vált (az ideiglenes rendelet (134) preambulumbekezdése).

(95)

Az érdekelt felek egyike észrevételezte, hogy az 1998-1999-es évek alapján számolt 8 %-os elvárható haszonkulcs alkalmazása nem helyénvaló. Az észrevétel szerint az elvárható haszonkulcsot a 2000. év, azaz az érintett időszak első évének haszonkulcsai alapján kell kiszámítani, amikor a haszonkulcs már jóval alacsonyabb volt, és a dömpingelt behozatal hatásai még nem érződtek egyértelműen. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a KNK-ból származó import piaci részesedése a 2000. évben már meglehetősen magas, 18,2 %-os volt (ideiglenes rendelet (67) preambulumbekezdés), és a közösségi iparág helyzetében már jelentkeztek az első nehézségek. Ezért helyénvaló volt az elmúlt időszak valamely kiegyensúlyozottabb periódusát alapul venni a dömpingelt behozatal hiányában a közösségi iparág által elérhető, elvárható haszonkulcs megállapítása során.

(96)

A kérdéssel kapcsolatos további észrevételek hiányában megerősítést nyer az ideiglenes rendelet (132)-(135) preambulumbekezdésében meghatározott számítási mód.

(97)

Az eddigiek fényében és az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a dömpingkülönbözet szintjén, illetve a kiszámított kárkülönbözet szintjén minden olyan esetben, ahol ez alacsonyabb, mint a megállapított dömpingkülönbözet.

(98) A fentiek alapján a végleges vámokat a következőképpen kell kivetni: Vállalat Végleges dömpingellenes vám Far Eastern Industries (Shangai) Ltd. 14,1 % Fuzhou Fuhua Textile & Printing Dyeing Co. Ltd. 14,1 % Fuzhou Ta Tung Textile Works Co. Ltd. 14,1 % Hangzhou CaiHong Textile Co. Ltd. 37,1 % Hangzhou De Licacy Textile Co. Ltd. 14,1 % Hangzhou Fuen Textile Co. Ltd. 37,1 % Hangzhou Hongfeng Textile Co. Ltd. 14,1 % Hangzhou Jieenda Textile Co. Ltd. 14,1 % Hangzhou Jinsheng Textile Co. Ltd. 37,1 % Hangzhou Mingyuan Textile Co. Ltd. 14,1 % Hangzhou Shenda Textile Co. Ltd. 14,1 % Hangzhou Xiaonshan Phoenix Industry Co. Ltd. 37,1 % Hangzhou Yililong Textile Co. Ltd. 14,1 % Hangzhou Yongsheng Textile Co. Ltd. 14,1 % Hangzhou Zhengda Textile Co. Ltd. 37,1 % Hangzhou ZhenYa Textile Co. Ltd. 14,1 % Huzhou Styly Jingcheng Textile Co. Ltd. 14,1 % Nantong Teijin Co. Ltd. 14,1 % Shaoxing Ancheng Cloth industrial Co. Ltd. 14,1 % Shaoxing China Light & Textile Industrial City Somet Textile Co. Ltd. 37,1 % Shaoxing County Fengyi Textile Printing and Dyeing Co. Ltd. 37,1 % Shaoxing County Huaxiang Textile Co. Ltd. 26,7 % Shaoxing County Jiade Weaving and Dyeing Co. Ltd. 14,1 % Shaoxing County Huaxiang Textile Co. Ltd. 14,1 % Shaoxing County Qing Fang Cheng Textile Import and Export Co. Ltd. 33,9 % Shaoxing County Xingxin Textile Co. Ltd. 14,1 % Shaoxing Golden tree silk Printing Dyeing and Sandwashing Co. Ltd. 37,1 % Shaoxing Nanchi Textile Printing-Dyeing Co. Ltd. 37,1 % Shaoxing Ronghao Textiles Co. Ltd. 33,9 % Shaoxing Tianlong Import and Export Co. Ltd. 46,4 % Shaoxing Xinghui Textiles Co. Ltd. 37,1 % Shaoxing Yinuo Printing and Dyeing Co. Ltd. 14,1 % Shaoxing Yongda Textiles Co. Ltd. 37,1 % Hangzhou Zhengda Group Co. Ltd. 14,1 % Wujiang Canhua Import & Export Co. Ltd. 56,2 % Wujiang Longsheng Textile Co. Ltd. 14,1 % Wujiang Xiangshen Textile Dyeing & Finishing Co. Ltd. 14,1 % Zheijang Golden Time Printing and Dyeing knitwear Co. Ltd. 37,1 % Zhejiang Huagang Dyeing and Weaving Co. Ltd. 37,1 % Zheijang Shaoxiao Printing and Dying Co. Ltd. 37,1 % Zheijang Shaoxing Tianynan Textile Printing and Dying Co. Ltd. 14,1 % Zhejiang Shaoxing Yongli Printing and Dyeing Co. Ltd. 14,1 % Zhejiang Xiangsheng Group Co. Ltd. 14,1 % Zhejiang Yonglong Enterprises Co. Ltd. 14,1 % Zhuji Bolan Textile Industrial Development Co. Ltd. 14,1 %

(99)

Az ebben a rendeletben megadott egyéni dömpingellenes vámtételeket a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ezért azok a vizsgálat során az említett vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben az "összes többi vállalatra" alkalmazandó országos vámmal) ennek megfelelően kizárólag az érintett országból származó terméknek a név szerint említett vállalatok által előállított behozatalára alkalmazandók. Az e rendelet rendelkező részében név és cím szerint nem megnevezett bármely más vállalat - beleértve a megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló jogi személyeket is - által előállított termékek nem részesülhetnek ezekben a vámtételekben, és azokra az "összes többi vállalatra" alkalmazandó vám vonatkozik.

(100)

Az ezen egyéni dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (például a jogi személy névváltozását vagy új termelési vagy értékesítési egység létrehozását követően) a Bizottsághoz ( 4 ) kell intézni késedelem nélkül, és csatolva minden vonatkozó információt, különösen a vállalat termeléssel kapcsolatos tevékenységeire, belföldi vagy exportértékesítéseire vonatkozó azon információkat, amelyek kapcsolatba hozhatók például a névváltozással, illetve a termelési vagy értékesítési egységek változásával. Szükség esetén a rendelet az egyéni vámtételekben részesülő társaságok listájának aktualizálásával megfelelő módosításra kerül.

(101)

Figyelembe véve a feltárt dömpingkülönbözetek nagyságát és a közösségi iparágnak okozott kár súlyosságát, szükségesnek kellett ítélni az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámokkal biztosított összegek beszedését a véglegesen kivetett vám mértékében. Amennyiben a végleges vám magasabb az ideiglenes vámnál, csak az ideiglenes vám szintjén biztosított összeget kell véglegesen beszedni; a biztosított összegnek azt a részét, amely meghaladja a végleges dömpingellenes vámtételt, fel kell szabadítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre a Kínai Népköztársaságból származó, az ex540751 00 (5407510010 TARIC-kód), 5407 52 00, 5407 54 00, ex540761 10 (5407611010 TARIC-kód), 5407 61 30, 5407 61 90, ex540769 10 (5407691010 TARIC-kód) és az ex540769 90 (5407699010 TARIC-kód) alá tartozó, legalább 85 tömegszázalék végtelen, terjedelmesített és/vagy nem terjedelmesített poliészter szálat tartalmazó szintetikus fonalból készült festett (fehérre festett is) vagy nyomott szövet behozatalára.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alábbi vállalatok által előállított termékek vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértéke a következő:

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Amennyiben bármely új, kínai népköztársasági exportáló termelő a Bizottság számára elegendő bizonyítékot nyújt arra nézve, hogy:

- nem exportálta a Közösségbe az 1. cikk (1) bekezdésében leírt árut a vizsgálati időszakban (2003. április 1. és 2004. március 31. Között),

- nem kapcsolódik az e rendelet által kivetett dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó egyik kínai népköztársasági exportőrhöz vagy termelőhöz sem,

- az érintett terméket az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszakot követően exportálta a Közösségbe, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettség alapján jelentős mennyiséget exportál a Közösségbe,

akkor a Tanács a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság javaslatára egyszerű többséggel módosíthatja az 1. cikk (2) bekezdését oly módon, hogy az új exportáló termelőt hozzáadja vagy i. azokhoz a vállalatokhoz, amelyekre a 384/96/EK rendelet 9. cikkének (5) bekezdése értelmében megítélt egyéni elbánás alapján járó 37,1 %-os súlyozott átlagos vámtétel vonatkozik; vagy ii. azokhoz a vállalatokhoz, amelyekre a 384/96/EK rendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja értelmében megítélt piacgazdasági elbánás alapján járó 14,1 %-os súlyozott átlagos vámtétel vonatkozik.

3. cikk

A 426/2005/EK bizottsági rendelet értelmében a Kínai Népköztársaságból származó, az 5407 52 00, 5407 54 00, 5407 61 30, 5407 61 90 és az ex540769 90 KN-kód (5407699010 TARIC-kód) alá tartozó, legalább 85 tömegszázalék végtelen, terjedelmesített és/vagy nem terjedelmesített poliészter szálat tartalmazó szintetikus fonalból készült festett vagy nyomott szövet behozatalára kivetett ideiglenes dömpingellenes vámokkal biztosított összegeket az ebben a rendeletben meghatározott végleges vámtételek mértékében véglegesen be kell szedni, a következő szabályok szerint.

A biztosított összegnek azt a részét, amely meghaladja a végleges dömpingellenes vám összegét, fel kell szabadítani. Amennyiben a végleges vám magasabb az ideiglenes vámnál, csak az ideiglenes vám szintjén biztosított összeget kell véglegesen beszedni.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

( 2 ) HL L 69., 2005.3.16., 6. o.

( 3 ) WT/DS141/AB/R

( 4 )