A Kúria Gfv.30405/2011/7. számú precedensképes határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása (FEDEZETELVONÓ szerződés hatálytalanságának megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §] Bírók: Csőke Andrea, Szabó Péter, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

A késedelmi kamatot meghaladó kár érvényesíthető, annak felmerülését azonban bizonyítani kell. A fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti per - a pertárgy értéke szempontjából - a követelés biztosítása iránti pernek minősül. Ebből adódóan a pertárgy értéke főszabályként a követelés tőkeösszege, a fedezetelvonó szerződés értéke csak akkor jöhet számításba, ha ez ennél kisebb. 1959. IV. Tv. 301. § (5), 1952. III. Tv. 24. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41326/2010/24., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40095/2011/11., *Kúria Gfv.30405/2011/7.* (BH+ 2012.10.432), 3066/2013. (II. 28.) AB végzés

***********

Gfv.IX.30.405/2011/7.szám

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság dr. Fülöp Hilda ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Unyi Győző ügyvéd által képviselt I.r., II.r. és III.r. alperesek ellen fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt a Fővárosi Bíróságon 15.G.41.326/2010. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.095/2011/11. számú részítéletével befejezett perben a jogerős részítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.095/2011/11. számú részítéletnek felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezéseit nem érinti, felülvizsgálni kért rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II.r. alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 127.000 (Egyszázhuszonhétezer) Ft felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg az államnak 479.100 (Négyszázhetvenkilencezer-egyszáz) Ft feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket.

A III.r. alperessel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja.

Ez ellen a részítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a Fővárosi Bíróság a 2008. április 23-án meghozott 35.G.40289/2007/29. számú ítéletével kötelezte az alperest (jelen per I.r. alperesét), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5.481.027 Ft-ot, és ezen összegből 720.000 Ft után 1995. július 31-től, 1.701.902 Ft után 1996. január 1-től, 1.039.125 Ft után ugyancsak 1996. január 1-től, 2.020.000 Ft után 1996. január 3-ától 2001. december 31-éig évi 20 %-os, 2002. január 1-jétől 2004. december 31-éig évi 11 %-os, 2005. január 1-jétől a kifizetés napjáig járóan a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes alapkamattal megegyező mértékű kamatot. A bíróság a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította.

Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2009. február 25-én meghozott 10.Gf.40.444/2008/6. számú ítéletével helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a 2009. december 15-én meghozott Gfv.IX.30.167/2009/4. számú ítéletével a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezéseit hatályában fenntartotta.

Önkéntes teljesítés hiányában a felperes a Fővárosi Bíróságnál az I.r. alperes ellen végrehajtási eljárást indított.

Az I.r. alperes 2009. február 10-én átruházta az R Korlátolt Felelősségű Társaságban (a továbbiakban: R Kft.) meglévő 60 %-os tulajdoni hányadú üzletrészét gyermekére, a II.r. alperesre. A tagváltozást a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.

M L és M B eladók, valamint az I.r. alperes gyermekei, a II.r. és a III.r. alperesek mint vevők, továbbá az I.r. alperes mint haszonélvezeti vevő között 2007. november 14-én adásvételi szerződés jött létre a B-i alatt felvett, természetben a B számon fekvő, lakásingatlan vonatkozásában. A II. és III.r. alperesek az I.r. alperes javára holtig tartó haszonélvezeti jogot engedtek.

A felperes felemelt kereseti kérelmében arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg, az I.r. alperesnek az R Kft-ben fennállt 60 %-os tulajdoni hányadú üzletrészének a II.r. alperesnek történő értékesítése, valamint a B-i ingatlan adásvétele mint fedezetelvonó ügyletek vele szemben hatálytalanok, s az elvont vagyont érintően kötelezze a II. és III.r. alpereseket a végrehajtás tűrésére. Utalt arra, az I.r. alperes elleni végrehajtási eljárás eredményre nem vezetett, 2010. június 17-én az I.r. alperes hátraléka 17.454.672,10 Ft volt. Kérte továbbá a bíróságot, kártérítés címén az alpereseket egyetemlegesen kötelezze egyrészt 2.853.569 Ft, másrészt 2.444.875 Ft, továbbá 407.471 Ft tőke, valamint 20.278.219 Ft végösszegű összes tőkésített követelése után 2010. október 16-ától a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékű ügyleti kamata, végül 20.278.219 Ft teljes követelése erejéig az általa ténylegesen felvett hitelek után számított 35 %-os mértékű hitelkamat és a keresetben követelt ügyleti kamat (jegybanki alapkamat + 7 %) különbözetének megfizetésére.

Állította, az I.r. alperes részéről a kártérítés esedékességkori megfizetésének elmulasztása, a II.r. és a III.r. alperesek vonatkozásában pedig a végrehajtás tűrésének késedelme számára súlyos kamatveszteséget okozott, melyet kárként az alperesekkel szemben egyetemlegesen érvényesíthet. Nettó követelése a bírósági ítélet szerinti esedékesség napáig, 2008. május 8-ig 14.572.304 Ft volt, melynek meg nem fizetése miatt a késedelmi kamatveszteség jelentkezett, s ennek vonatkozásában is érvényesíthető késedelmi kamat. 2008. május 9-étől 2010. október 15-éig a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatveszteség összege 2.853.569 Ft volt. A II. és III.r. alperesek felelőssége álláspontja szerint a tűrési kötelezettségük késedelmével okozott, a kamatveszteségben megmutatkozó kár mértékéhez igazodik, figyelemmel arra, hogy tűrési kötelezettségüknek haladéktalanul nem tettek eleget. A vélelmezett rosszhiszeműségük miatt szándékosan okoztak kárt, mely rövid időn belül meghaladja az elvont vagyon értékét. 2.444.875 Ft tőkekövetelését arra alapította, hogy a 2008. május 9-e és 2010. október 15-e közötti időszakban a jegybanki alapkamatnál lényegesen magasabb kamatokkal tudta volna a pénzt kölcsön adni, illetőleg hasznosítani. A jegybanki alapkamatot 7 %-kal meghaladó mértékű ügyleti kamattal versenyképes ajánlatot tehetett volna kockázatmentes kölcsön nyújtásra, melyre az éppen kibontakozó pénzügyi és gazdasági válság, továbbá az ebből eredő hitelszűke miatt nagy igény mutatkozott. Az alperesek ténylegesen az őt megillető pénzt használják akkor, amikor azt nem fizetik meg részére; ebből következően ügyleti kamatot kell fizetniük. Az esedékességkor meg nem fizetett ügyleti kamat után is késedelmi kamat jár, melynek összege a 2008. május 9-e és a 2010. október 15-e közötti időszakban 407.471 Ft. Így összes követelése 2010. október 15-én 14.572.304 Ft + 2.853.569 + 2.444.875 + 407.471 = 20.278.219 Ft volt. Ez után 2000. október 16-ától igényelte az alperesektől jegybanki alapkamat + 7 % mértékű ügyleti kamat megfizetését. Ezen túlmenően arra is utalt, hogy a javai tiszteletben tartásához fűződő uniós jogai kikényszerítése érdekében pénzügyi helyzetét hitelfelvétellel kívánja haladéktalanul helyreállítani, melynek költségei az alpereseket terhelik. Ilyen hitelt viszont csak megfelelően vonzó kockázati hitelkamatok mellett tud szerezni. Tárgyalásai során évi 35 %-os hitelkamat mellett tudta legalább egyévi futamidő mellett a potenciális hitelezők érdeklődését felkelteni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy e perben csak a késedelmes teljesítés miatti kamatveszteségek megtérítését, illetve tőkésítését kéri.