BH+ 2012.10.432 A késedelmi kamatot meghaladó kár érvényesíthető, annak felmerülését és összegét azonban bizonyítani kell [Ptk. 301. § (5) bek., Pp. 164. § (1) bek.].

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest (jelen per I. r. alperesét), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5 481 027 Ft-ot, és ez összegből 720 000 Ft után 1995. július 31-től, 1 701 902 Ft után 1996. január 1-jétől, 1 039 125 Ft után ugyancsak 1996. január 1-jétől, 2 020 000 Ft után 1996. január 3-ától 2001. december 31-éig évi 20%-os, 2002. január 1-jétől 2004. december 31-éig évi 11%-os, 2005. január 1-jétől a kifizetés napjáig járóan a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes alapkamattal megegyező mértékű kamatot. A bíróság a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította.

Az ítéletet az ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a ítéletével helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság ítéletével a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezéseit hatályában fenntartotta. Önkéntes teljesítés hiányában a felperes az I. r. alperes ellen végrehajtási eljárást indított.

Az I. r. alperes 2009. február 10-én átruházta az R. Korlátolt Felelősségű Társaságban meglévő 60%-os tulajdoni hányadú üzletrészét gyermekére, a II. r. alperesre. A tagváltozást a bíróság, mint cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.

M.L. és M.B. eladók, valamint az I. r. alperes gyermekei, a II. r. és a III. r. alperesek mint vevők, továbbá az I. r. alperes mint haszonélvezeti vevő között 2007. november 14-én adásvételi szerződés jött létre a B., 8865/14. helyrajzi szám alatt felvett, természetben a B., E. u. 45. számon fekvő, lakásingatlan vonatkozásában. A II. és III. r. alperesek az I. r. alperes javára holtig tartó haszonélvezeti jogot engedtek.

A felperes felemelt kereseti kérelmében arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg, az I. r. alperesnek a R. Kft.-ben fennállt 60%-os tulajdoni hányadú üzletrészének a II. r. alperesnek történő értékesítése, valamint a B., 8865/14. hrsz.-ú ingatlan adásvétele mint fedezetelvonó ügyletek vele szemben hatálytalanok, s az elvont vagyont érintően kötelezze a II. és III. r. alpereseket a végrehajtás tűrésére. Utalt arra, az I. r. alperes elleni végrehajtási eljárás nem vezetett eredményre, 2010. június 17-én az I. r. alperes hátraléka 17 454 672,10 Ft volt. Kérte továbbá a bíróságot, kártérítés címén az alpereseket egyetemlegesen kötelezze egyrészt 2 853 569 Ft, másrészt 2 444 875 Ft, továbbá 407 471 Ft tőke, valamint 20 278 219 Ft végösszegű összes tőkésített követelése után 2010. október 16-ától a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértékű ügyleti kamata, végül 20 278 219 Ft teljes követelése erejéig az általa ténylegesen felvett hitelek után számított 35%-os mértékű hitelkamat és a keresetben követelt ügyleti kamat (jegybanki alapkamat + 7%) különbözetének megfizetésére.

Állította, az I. r. alperes részéről a kártérítés esedékességkori megfizetésének elmulasztása, a II. r. és a III. r. alperesek vonatkozásában pedig a végrehajtás tűrésének késedelme számára súlyos kamatveszteséget okozott, melyet kárként az alperesekkel szemben egyetemlegesen érvényesíthet. Nettó követelése a bírósági ítélet szerinti esedékesség napáig, 2008. május 8-ig 14 572 304 Ft volt, melynek meg nem fizetése miatt a késedelmi kamatveszteség jelentkezett, s ennek vonatkozásában is érvényesíthető késedelmi kamat. 2008. május 9-étől 2010. október 15-éig a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatveszteség összege 2 853 569 Ft volt. A II. és III. r. alperesek felelőssége álláspontja szerint a tűrési kötelezettségük késedelmével okozott, a kamatveszteségben megmutatkozó kár mértékéhez igazodik, figyelemmel arra, hogy tűrési kötelezettségüknek haladéktalanul nem tettek eleget. A vélelmezett rosszhiszeműségük miatt szándékosan okoztak kárt, mely rövid időn belül meghaladja az elvont vagyon értékét. 2 444 875 Ft tőkekövetelését arra alapította, hogy a 2008. május 9-e és 2010. október 15-e közötti időszakban a jegybanki alapkamatnál lényegesen magasabb kamatokkal tudta volna a pénzt kölcsön adni, illetőleg hasznosítani. A jegybanki alapkamatot 7%-kal meghaladó mértékű ügyleti kamattal versenyképes ajánlatot tehetett volna kockázatmentes kölcsön nyújtásra, melyre az éppen kibontakozó pénzügyi és gazdasági válság, továbbá az ebből eredő hitelszűke miatt nagy igény mutatkozott. Az alperesek ténylegesen az őt megillető pénzt használják akkor, amikor azt nem fizetik meg részére; ebből következően ügyleti kamatot kell fizetniük. Az esedékességkor meg nem fizetett ügyleti kamat után is késedelmi kamat jár, melynek összege a 2008. május 9-e és a 2010. október 15-e közötti időszakban 407 471 Ft. Így összes követelése 2010. október 15-én 14 572 304 Ft + 2 853 569 + 2 444 875 + 407 471 = 20 278 219 Ft volt. Ez után 2000. október 16-ától igényelte az alperesektől jegybanki alapkamat + 7% mértékű ügyleti kamat megfizetését. Ezen túlmenően arra is utalt, hogy a javai tiszteletben tartásához fűződő uniós jogai kikényszerítése érdekében pénzügyi helyzetét hitelfelvétellel kívánja haladéktalanul helyreállítani, melynek költségei az alpereseket terhelik. Ilyen hitelt viszont csak megfelelően vonzó kockázati hitelkamatok mellett tud szerezni. Tárgyalásai során évi 35 %-os hitelkamat mellett tudta legalább egyévi futamidő mellett a potenciális hitelezők érdeklődését felkelteni. Hangsúlyozta, hogy e perben csak a késedelmes teljesítés miatti kamatveszteségek megtérítését, illetve tőkésítését kéri.

Az alperesek a kereset elutasítását, valamint a felperes perköltségben marasztalását kérték. Elsődlegesen hatásköri kifogást terjesztettek elő. Az üzletrész átruházási szerződés hatálytalanságára vonatkozó igény elkésett, mivel a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. § (1) és (2) bekezdései szerinti jogvesztő határidőn túl terjesztette a felperes azt elő. Hivatkoztak arra, a Gt. rendelkezései nem tartalmazzák az üzletrész átruházási szerződés hatálytalanságának megállapítására vonatkozó keresetindítási jogosultságot, ezért e tekintetben a felperes kereshetőségi joga megkérdőjelezhető. Ezen, valamint a B., 8865/14. helyrajzi szám alatti ingatlanra vonatkozó igény egyazon keresetben nem érvényesíthető. Az ingatlannal kapcsolatos kereseti kérelem megítélésük szerint zavaros, figyelemmel arra is, hogy a szerződést az alperesek nem egymás között, hanem harmadik személlyel kötötték.

Az első fokon eljárt bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. r. alperes, mint eladó és a II. r. alperes mint vevő között az R. Kft. 60%-os tulajdoni hányadú üzletrésze tárgyában létrejött szerződés a felperessel szemben hatálytalan. Egyetemlegesen kötelezte az I. és II. r. alpereseket annak tűrésére, hogy a felperes a fenti vagyontárgyból az általa az I. r. alperes ellen a 5 481 027 Ft és járulékai iránt indított végrehajtási eljárásban magát követelése és járulékai erejéig kielégítse. Kötelezte az I. r. és a II. r. alpereseket, hogy külön felhívásra egyetemlegesen fizessenek meg a Magyar Államnak 108 000 Ft, a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt kereseti illetéket. Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 10 000 Ft perköltséget, valamint az államnak az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 792 000 Ft kereseti illetéket.