BH 1999.8.390 I. Ha a felülvizsgálatot kérelmező a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését a tényállás okszerűtlen megállapítása miatt kéri, nem elégséges általánosságban erre utalni, konkrétan meg kell jelölni, hogy a bíróság milyen bizonyítékból vont le okszerűtlen következtetést, illetőleg milyen bizonyítási hiányosságok miatt nem tekinthető az ítélet megalapozottnak. Ennek hiányában a kérelem nem alkalmas arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet ebből a szempontból felülbírálja [Pp. 272. § (2) bek.].

II. Ha a jogviszonnyal kapcsolatos döntés meghozatala testület hatáskörébe tartozik, vagyis a munkáltatói jogkört a testület gyakorolja, magát a döntést az arra felhatalmazott testületnek kell meghoznia. Nem kifogásolható azonban, hogy a döntésnek a határozatban megjelölt indokát a testület által megszabott keretben a határozat végrehajtásáért felelőssé tett személy, adott esetben a polgármester fogalmazza meg és közli az érintettel [1992. évi XXIII. tv. 6. § (2) bek.].

A felperes 1990. november 8. óta az alperes jegyzője. A képviselő-testület határozata alapján a polgármester elkészítette a felperes minősítését. A minősítést, ami szerint a felperes alkalmatlan, a képviselő-testület 1995. november 30-i ülésén ismertették, majd a testület a határozatával a felperest a jegyzői tisztségéből alkalmatlanság miatt felmentette. A megindokolt határozatot a polgármester készítette el, és adta ki, eszerint a felperes a minősítése szerint alkalmatlan, amit a több pontban és az intézkedés mellékletében felsoroltak is alátámasztanak.

A felperes a minősítés és a felmentés hatályon kívül helyezése iránt keresetet indított az alperes ellen.

A munkaügyi bíróság az ítéletével a minősítést és a felmentést hatálytalanítva, a felperes közszolgálati jogviszonyát helyreállította, az alperest elmaradt illetmény és étkezési hozzájárulás megfizetésére kötelezte, a szabadságmegváltás tekintetében a pert megszüntette. A minősítést azért találta jogellenesnek, mert az alperes indokolás nélkül állapította meg a felperes alkalmatlanságát. A felmentés többi indokát nem találta valósnak, illetőleg okszerűnek.

Az ítélet felmentéssel kapcsolatos rendelkezésének megváltoztatása iránt az alperes fellebbezett.

A megyei bíróság a részítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét a fellebbezéssel érintett részében megváltoztatta, és a felperes keresetét a felmentés jogellenességével kapcsolatban elutasította, egyebekben hatályon kívül helyezte, és az összegszerűség, valamint a perköltség vonatkozásában az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A megyei bíróság szerint a polgármester a testület felhatalmazása alapján szövegezte meg és adta ki a határozatot. A felmentési okokkal kapcsolatos bizonyítást a megyei bíróság kiegészítette, ennek eredményeként az okok túlnyomó többségét valósnak találta. A felmentés jogszerűségére tekintettel el kell számolni a felperesnek esetleg még járó juttatásokat, az összegszerűségi vita eldöntéséhez szükséges adatokat az új eljárásban kell megállapítani.

A jogerős részítéletnek a felmentéssel kapcsolatos rendelkezése hatályon kívül helyezése iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy az alperes megszegte a minősítésre és a felmentésre vonatkozó garanciális szabályokat, a törvénytelen minősítésre alapozott felmentés a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján ténybélileg is megalapozatlan volt a felmentés. A felmentés indokolására vonatkozó jogot a képviselő-testület nem ruházhatta a polgármesterre. A megyei bíróság a tanúvallomásokból okszerűtlen következtetést vont le, a felperes az ezzel kapcsolatos álláspontját legkésőbb nyolc napon belül részletesen is ki fogja fejteni.

Az alperes kérte a jogerős részítélet hatályban tartását.

A felülvizsgálati kérelem alaptalan.