A Fővárosi Törvényszék K.33536/2011/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1999. évi XLII. törvény (Nvt.) 5. §, 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) 3. §, 10. §, 19. §, 23. §, 26. §] Bíró: Rásóné dr. Sándor Júlia

Fővárosi Törvényszék

22.K.33.536/2011/11.

A Fővárosi Törvényszék

a elnök neve által képviselt felperes neve (cím.) a ........... kormánytisztviselő által képviselt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (cím.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indítottperében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes ....... augusztus 4-én kelt HAJ-01195/6/2011. számú határozatát - a ....... június 23-án kelt BPF-00572-10/2011. számú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az első fokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Megállapítja a bíróság, hogy a kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 15.000-Ft, azaz tizenötezer Ft perköltséget.

Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a rendelkezésére álló közigazgatási és peres iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes neve 2010. november 23-án reklámfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelősége előtt a honlap elérhetőségen illegális dohánykereskedelemmel és reklámozással foglalkozó webáruház üzemeltetője ellen. A beadvány szerint ezen a honlapon számtalan dohányterméket árral együtt ismertet és árul az üzemeltető.

Az első fokon eljáró hatóság ..... november 26-án kelt KMF-15862/2/2010. sz. végzésével eljárást indított az Kft 1. ellen, illetve 3. alszámú végzésével nyilatkozattételre hívta fel az érintettet. Az Kft. 1. az ügyben .... december 8-án nyilatkozatot tett, melyhez mellékelte .........ker. .......Önkormányzat Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott kérelmét, .........Önkormányzat Jegyzője igazolását, valamint a ...... szeptember 15-én kelt V-3023/10/2010. számú határozatot, mellyel jegyző az Kft. 1. (Kft. 1. címe.) részére üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység és csomagküldő kereskedelem tevékenységekre dohánytermékek témakörre Kft 2.elnevezéssel működési engedélyről az igazolást kiadta.

.... február 3-án kelt BPF--3/2011. számú határozatával Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Fogyasztóvédelmi Felügyelősége....Ft fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta az Kft. 1.-t a Grtv. 19. § (1) és (4) bekezdéseire, az 1999. évi XLII. törvény 1. § a) pontjára és az 5. § (5) bekezdésének megsértésére hivatkozva. A hatóság szerint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerint a 3. sz. mellékletben meghatározott termékek kizárólag üzletben forgalmazhatóak, e hivatkozott 3. sz. mellékletben a dohánytermékek meghatározásra kerültek. Így megállapította a hatóság, hogy az internetes honlapon található dohánytermékek reklámja nem felel meg egyik kivételi szabálynak sem. Hivatkozott a hatóság a Grtv. 3. § k) pontjára, a 23. § (1) bekezdésére, 26.§ (1) bekezdésére.

Fenti határozat ellen az eljárást kezdeményező felperes neve fellebbezéssel élt, kérve az elsőfokú határozat megsemmisítését, illetve annak megállapítását, hogy a kifogásolt webáruház a jelenlegi formájában egyáltalán nem működhetne, mert tevékenysége jogellenes. Indítványozta a fellebbező a .... ker. Önkormányzat jegyzőjének megkeresését, ugyanakkor jelen ügyben a tényállás teljeskörű tisztázását, annak megállapítását, hogy nem csupán azért jogellenesek a kifogásolt reklámok, mert fénykép készült az értékesíteni kívánt dohányárukról, hanem azért is, mert szöveges reklámozás is folyik az értékesítés érdekében.

A fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásának eredményeként Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ..... május 9-én kelt HAJ-01195-4/2011. számú végzésévela BPF-572-3/2011. sz. határozatot megsemmisítette és az ügyben új eljárás lefolytatását rendelte el.

Az indokolás szerint a másodfokú hatóság észlelte, hogy az elsőfokú szerv tévesen hivatkozott a Grtv. 26. § (2) bekezdésére, ezen túl a másodfokú végzés kitért arra is, hogy Grtv. 10. §-a alapján akkor lenne helye jogsértés megállapításának, ha az áru előállításának vagy forgalmazásának jogszabályba ütközése egyértelműen megállapítható. Az első fokon eljáró felügyelőség kimondta határozatában, hogy a társaság megsértette a 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdését és 3. sz. mellékletét, azonban arra nem tért ki, hogy hatáskörében áll-e e kormányrendelet 7. § (1) bekezdése alapján eljárni és nem vizsgálta, hogy létezik-e olyan hatóság, amely e jogsértéssel kapcsolatos eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Ezt az új eljárás keretében kell az elsőfokú hatóságnak tisztáznia, és ha megállapítja a hatáskörének hiányát, köteles az ügyet az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz áttenni.

A hatóság álláspontja szerint a webáruházban eladásra kínált egyes termékkategóriákat felsoroló linkek valamelyikére kattintva a fogyasztó elé táruló felület a gyakorlatban a fizikailag létező üzlethelyiségben található termékárusító helynek felel meg, és önmagában az ilyen termékárusító helyen kihelyezett eladásra kínált termék általában nem tekinthető önmaga reklámjának kivéve, ha a termék, illetve annak környezete figyelemfelkeltő módon ábrázolja a terméket, amely a fogyasztókat a termék igénybevételére ösztönzi. Ha a webáruházban kapható termékeket megjelenítő ablak fehér hátterű, vagy olyan színű, amely nem alkalmas a fogyasztók figyelmének a felhívására, valamint a termék lényeges jellemzőinek feltüntetése tekintetében egységes kialakítású, akkor az nem tekinthető reklámnak.

Megismételt eljárásának eredményeként Nemzeti Fogyasztóvédelm HatóságFogyasztóvédelmi Felügyelősége ...... június 23-án kelt BPF-00572-10/2011. sz. határozata rendelkező részében kimondta, hogy a megismételt eljárás eredményeként a vizsgált tényállással kapcsolatban nem állapít meg jogsértést. A határozat indokolása szerint a .... november 25-én a webcím honlapról lementett dokumentumokon tapasztalható tevékenység nem feleltethető meg a Grtv. 3. § d) pontjában rögzített fogalommeghatározásnak, mert a vizsgált tartalmak által legfeljebb a fogyasztói tájékoztatás körébe tartozó információk kerültek nyilvánosságra, melyek a forgalmazott dohánytermékek legalapvetőbb tulajdonságait tüntették fel, nem pedig olyan közlés vagy megjelenítési mód került közzétételre, amely termék, vagy áru értékesítésére, illetve népszerűsítésére irányulna. A felügyelőség a kérelem és az eljárás alá vont nyilatkozatai alapján nem állapított meg jogsértő reklámtevékenységet. Utalt arra is a határozat, hogy a dohánytermékek házhoz szállítását kifogásoló panaszbeadvány tekintetében a bejelentést áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ............ kerület........Önkormányzat Jegyzőjéhez.

Az első fokú határozat ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, fenntartva a bejelentésében, illetve a korábbi fellebbezésében már kifejtett érdemi álláspontját, azzal, hogy dohányterméket kizárólag üzletben lehet forgalmazni, webáruházon keresztül csomagküldő szolgáltatásként nem. A Grtv. 19. § (4) bekezdés c) pontjára hivatkozással előadta a fellebbező, hogy a dohányáru megnevezésének és árának feltüntetése már önmagában is reklámozásnak minősül.