1999. évi XLII. törvény

a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól[1]

Az Országgyűlés[2]

- tekintettel a magyar lakosság kedvezőtlen népegészségügyi mutatóira,

- annak érdekében, hogy a dohánytermékek forgalmazásának részleges korlátozásával csökkentse ezen termékek kiskorúak számára történő hozzáférhetőségét,

- kinyilvánítva abbéli szándékát, hogy a dohánytermékek elsősorban nyilvános helyeken történő fogyasztásának szabályozásával védelmet kell nyújtani a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben,

- felismerve továbbá, hogy a nemdohányzók védelmére vonatkozó szabályozást az egészségtudatos szemléletmód elterjedésével párhuzamosan, rendszeres időközönként felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az állam a magánszféra mind újabb területein is védelmet biztosítson a passzív dohányzás káros hatásaival szemben,

- a magánélethez fűződő jogok tiszteletben tartása mellett nyomatékosan hangsúlyozva, hogy kerülni kell a dohányzást különösen kiskorúak, várandós nők, betegek vagy mozgásukban bármilyen okból korlátozott személyek jelenlétében a magánélet színterein is, különösen a zárt légterű helyiségekben vagy gépkocsik zárt utasterében, mivel a dohányfüst minden esetben mérgező, annak nincs biztonságos egészségügyi határértéke,

- elősegítve ezzel az egészséghez, valamint az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok megvalósulását és védelmét,

- figyelemmel - az ellentétes érdekek megfelelő egyeztetésével - a dohánytermékek fogyasztási kultúrája fejlesztésének szükségességre, a méltányolható fogyasztási szokásokat elismerve

a következő törvényt alkotja:

Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

a)[3] dohánytermék: fogyasztható termék, amely akár csak részben is - géntechnológiával módosított vagy módosítatlan formában - dohányt tartalmaz;

b)[4] dohányzás: a dohánytermék, illetve dohányzási célú gyógynövénytermék elégetése, valamint hevítése

c)[5] közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött;

d)[6] rendezvény: békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések, gyűlések, valamint gazdasági, kulturális, - nem szabadidős jellegű - sport, vallási, érdekvédelmi céllal, legalább két személy egyidejű jelenlétével létrejött szervezett összejövetel, illetve esemény;

e)[7] zárt légterű helyiség: valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy egy oldalának egészét vagy tetejének legfeljebb 1/2-ét kitevő nyílásokkal, nyílászárókkal, vagy mesterséges szellőztető berendezés útján biztosított,

f)[8] kombinált egészségvédő figyelmeztetés: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint olyan egészségvédő figyelmeztetés, amely szöveges figyelmeztetés és annak megfelelő fénykép vagy illusztráció kombinációjából áll;

g)[9] egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott egyesület, ha az alapszabályában meghatározott célja dohányzás visszaszorítása, e célnak megfelelően legalább két éve működik, továbbá az ilyen egyesületek szövetsége.

h)[10] gyűjtőcsomag: olyan csomag, amelyben a dohányterméket vagy kapcsolódó termékeket forgalomba hozzák, és amely egy vagy több csomagolási egységet tartalmaz, ide nem értve az átlátszó csomagolóanyagokat;

i)[11] szállásszolgáltatást nyújtó intézmény: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 22. pontja szerinti szálláshely, valamint a munkásszállók, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott bentlakásos intézmény, és az f) pontjában meghatározott egyéb speciális szociális intézmény.

j)[12] egészségvédő figyelmeztetés: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint a termék emberi egészségre gyakorolt káros hatására vagy a termék fogyasztásának nemkívánatos következményeire való figyelmeztetés;

k)[13] általános figyelmeztetés: a dohányzásra szánt dohánytermékek csomagolási egységén és gyűjtőcsomagján szereplő "A dohányzás halált okoz - szokjon le most!" mondat;

l)[14] tájékoztatás: dohányzásra szánt dohánytermékek csomagolási egységén és gyűjtőcsomagján szereplő "A dohányfüst több mint 70 rákkeltő anyagot tartalmaz." mondat;

m)[15] csomagolási egység: a forgalomba hozott dohánytermék vagy kapcsolódó termék legkisebb egyedi csomagolása;

n)[16] dohányzási célú gyógynövénytermék: növény-, gyógynövény- vagy gyümölcsalapú termék, amely nem tartalmaz dohányt és hevítéssel, vagy égési folyamat során fogyasztható;

o)[17] határokon átnyúló távértékesítés: fogyasztók részére történő távértékesítés, amelynek során a fogyasztó a termék kiskereskedelmi egységből való megrendelésének időpontjában egy olyan tagállamban tartózkodik, amely nem a kiskereskedelmi egység letelepedése szerinti tagállam vagy harmadik ország; egy kiskereskedelmi egység akkor tekinthető egy adott tagállamban letelepedett kiskereskedelmi egységnek:

oa) természetes személy esetében: ha a természetes személy vállalkozásának telephelye az adott tagállamban található;

ob) más esetben: ha a kiskereskedelmi egység létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyintézésének helye vagy telephelye - beleértve a fióktelepet, az ügynökséget vagy bármely más létesítményt - az adott tagállamban található;

p)[18] elektronikus cigaretta: olyan egyszer használatos (eldobható), vagy utántöltő flakonnal utántölthető vagy patronnal működő (többször használható) elektronikus termék, amely szopókán keresztül nikotintartalmú pára fogyasztását teszi lehetővé, vagy annak bármely alkatrésze, beleértve a patronokat, a tartályokat és a patron vagy tartály nélküli készüléket is;

q)[19] utántöltő flakon: az elektronikus cigaretta utántöltésére szolgáló, nikotintartalmú folyadékot tartalmazó tartály;

r)[20] patron: egyes elektronikus cigaretták használatához szükséges, jellemzően egyszer használatos (nem utántölthető) bármilyen formában nikotint tartalmazó folyadékot tartalmazó tartály;

s)[21] dohányzást imitáló elektronikus eszköz: olyan egyszer használatos (eldobható), vagy nikotinmentes utántöltő flakonnal utántölthető vagy nikotinmentes patronnal működő (többször használható) elektronikus termék, amely szopókán keresztül nikotinmentes pára fogyasztását teszi lehetővé; annak bármely alkatrésze, beleértve a tartályokat és a patron vagy tartály nélküli készüléket is;

t)[22] nikotinmentes utántöltő flakon: dohányzást imitáló elektronikus eszköz utántöltésére szolgáló, nikotinmentes folyadékot tartalmazó tartály;

u)[23] füst nélküli dohánytermék: olyan dohánytermék, amelynek a felhasználása nem jár égési folyamattal, beleértve a rágódohányt, a tüsszentésre szolgáló dohányterméket és a szájon át fogyasztott dohányterméket;

v)[24] új dohánytermék-kategóriák: olyan dohánytermék,

va) amely nem tartozik a következő kategóriák egyikébe sem: cigaretta, cigarettadohány, pipadohány, vízipipadohány, szivar, szivarka, rágódohány, tüsszentésre szolgáló dohánytermék vagy szájon át fogyasztott dohánytermék, és

vb) amelyet 2014. május 19-e után hoznak forgalomba;

w)[25] új dohánytermék-kategóriák kiegészítő terméke: olyan áru, amely az új dohánytermék-kategóriák fogyasztását közvetlen módon elősegíti, így különösen a fogyasztáshoz szükséges kiegészítő eszköz, továbbá az új dohánytermék-kategóriák használatához, tárolásához, karbantartásához, működtetéséhez kapcsolódó termékek (tartozék, alkatrész);

x)[26] elektronikuscigaretta-azonosító szám: az elektronikus cigarettákra és az utántöltő flakonokra vonatkozó értesítések közös formátumának meghatározásáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2183 bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott közös adatbeviteli kapun bejelentett termékek azonosítására szolgáló szám;

y)[27] a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék: olyan - dohányt nem tartalmazó, és elektronikus cigarettának, továbbá utántöltő flakonnak vagy patronnak nem minősülő - nikotint tartalmazó termék, amely nem minősül gyógyszernek, és amelynek hatóanyaga szájon át (nyálkahártyán keresztül) jut el az emberi szervezetbe.

z)[28] nikotinmentes patron: a nikotinmentes utántöltő flakonok azon fajtája, amely egyes dohányzást imitáló elektronikus eszközök használatához szükséges, jellemzően egyszer használatos (nem utántölthető) bármilyen formában nikotinmentes folyadékot tartalmazó tartály.

A dohánytermékek fogyasztásának alapvető szabályai

2. §[29] (1)[30] A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát, dohányzást imitáló elektronikus eszközt vagy vízipipát használni[31]

a) közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben,

b) közösségi közlekedési eszközön,

c) munkahelyen,

d) közterületnek minősülő

da) a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,

db) a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló vasúti üzemi létesítmények és a vasúti pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozóhelyen, illetve helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozóhely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozóhelyet kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben tilos,

e) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató közforgalom számára nyitva álló bejáratától számított 10 méteren belül.

(2) Az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel nem jelölhető ki dohányzóhely

a) közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben,

b) munkahelyek zárt légterű helyiségeiben,

c) helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni

a)[32]

b) szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban,

feltéve, hogy a dohányzást az e törvényben foglalt más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja.

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakon túlmenően nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely

a)[33] köznevelési intézményben,

b) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben,

c)[34]

(5)[35] A (7)-(9) bekezdésben foglaltak szerint zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető

a) a 9. §-ban foglalt esetekben,

b) büntetés-végrehajtási intézményekben és a rendőrségi előállító helyiségekben, fogdákban és az őrzött szálláshelyeken a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - számára,

c) az Eütv. 188. § a) pontja szerinti pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára,

d) a munkavállalók részére, ahol a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24 °C-ot meghaladja,

e) azon munkavállalók részére a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes munkahelyeken, létesítményekben, ahol a nyílt légtérben

ea) a munka törvénykönyvében biztosított munkaközi szünettel,

eb) a tűzvédelmi szabályokkal, és

ec) a folytatott tevékenység jellegével

összeegyeztethető dohányzóhelyet nem, vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a nemzetgazdasági érdekeket jelentősen veszélyeztetve lehetne kijelölni.

(5a)[36] Az Eütv. 3. § f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatónál nyílt légtérben csak az egészségügyi szolgáltató területén belül, az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönülő, az útvonaltól legalább 10 méter távolságon kívül lehet dohányzóhelyet kialakítani.

(6) A kijelölt dohányzóhelyek e törvényben előírt rendelkezéseknek való megfelelőségét az egészségügyi államigazgatási szerv, tűzvédelmi szempontoknak való megfelelőségét a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi.

(7)[37] A dohányzási korlátozással és az elektronikus cigaretta, valamint a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatának korlátozásával érintett, valamint a dohányzásra, elektronikus cigaretta és dohányzást imitáló elektronikus cigaretta használatára kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni.

(8) Ha e törvény alapján zárt légterű dohányzóhely kerül kijelölésre, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be. E bekezdés alkalmazásában a légcsere abban az esetben megfelelő, ha a helyiségben legalább

a) a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezés működik, és

b) a dohányzóhelyek kijelölése, valamint a helyiség légöblítése olyan módon került kialakításra, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívócsatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének.

(9)[38] Az (5) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetekben zárt légterű dohányzóhely az egészségügyi államigazgatási szerv előzetes engedélyével, illetve kormányrendeletben meghatározott esetekben bejelentést követően jelölhető ki. Az egészségügyi államigazgatási szerv a dohányzóhely kijelölését abban az esetben engedélyezi, ha az megfelel az (5) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a (7) és (8) bekezdésben fogalt követelményeknek. Az egészségügyi államigazgatási szervnek a dohányzóhely kijelölésének engedélyezésére, bejelentésére irányuló eljárásáért az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

2/A. §[39] (1) A helyi önkormányzat rendeletben a 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakon túl közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat. Az önkormányzat rendeletében a dohányzási korlátozás hatókörét olyan módon kell részletesen szabályozni, hogy az e törvényben foglalt, dohányzóhely-kijelölési kötelezettségüknek a kötelezettek eleget tehessenek. A nemdohányzó közterület kijelölésére a 2. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az e törvényben, valamint az (1) bekezdésben említett önkormányzati rendeletben meghatározott, a közterületet érintő dohányzási korlátozások betartását a 7. §-ban foglaltakon túl - az önkormányzati rendeletben foglaltakra figyelemmel - a közterület-felügyelet is ellenőrizheti, és a dohányzási korlátozás tetten ért megszegőjét 30 000 Ft-ig terjedő helyszínen kiszabott bírsággal sújthatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti helyszíni bírság az önkormányzat bevétele.

(4)[40] A dohányzási korlátozás azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy által történő megszegéséért a (2) bekezdés szerinti helyszíni bírság és a 7. § szerinti egészségvédelmi bírság együttesen nem szabható ki. Ha a dohányzási korlátozás azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy általi megszegése miatt a közterület-felügyelet és az egészségügyi államigazgatási szerv is eljárást indított, az eljárást az a hatóság folytatja le, amelynél az eljárás előbb indult meg.

2/B. §[41] Dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék fogyasztása köznevelési intézményben, valamint gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben tilos.

3. § (1)[42] A közforgalmú intézmény feladatkörében eljáró, valamint a közösségi közlekedési eszköz működtetésében hivatásszerűen közreműködő személy (a továbbiakban együtt: rendelkezésre jogosult) a dohányzásra, elektronikus cigaretta, valamint dohányzást imitáló elektronikus eszköz, vagy vízipipa használatára vonatkozó korlátozást megsértőt a jogsértés haladéktalan befejezésére köteles felhívni. A felhívás eredménytelensége esetén a rendelkezésre jogosult az érintett személyt felszólítja, hogy a közforgalmú intézményt, illetve a közösségi közlekedési eszközt hagyja el, illetőleg kezdeményezi a 7. § (1)-(2), illetve (13) bekezdései szerinti eljárás lefolytatását.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy felhívására - az eljáró intézkedési jogosultságának igazolását követően - az érintett személy személyazonosságát hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

4. § (1)[43] A 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben - a (6) bekezdésben, valamint a 2. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kivétellel - az e törvényben foglaltaknak, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelően, a 2. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kell nem zárt légterű dohányzóhelyet kijelölni és fenntartani. Dohányzóhely - a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények kivételével - a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki. A szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn.

(2)[44]

(3)[45] A 2. § (2) bekezdés c) pontjában nem szereplő közforgalmú, valamint a magánforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközökön a dohányzóhely kijelöléséről az üzembentartó dönt. A kijelölés tűzvédelmi szabályokat vagy közlekedésbiztonsági érdeket nem sérthet.

(4)[46]

(5)[47]

(6)[48] A közforgalmú intézmény üzemeltetője - a 2. § (5) bekezdés a)-c) pontjában foglalt közforgalmú intézmények kivételével - az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben az intézményben dohányzóhelyet nem zárt térben sem kell kijelölni. A nemdohányzó intézménnyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával az intézménynek a közforgalom számára nyitva álló bejáratánál, valamint a nyilvánosság számára nyitva álló valamennyi helyiségében fel kell tüntetni.

(7)[49]

(8)[50] Olyan többcélú intézmény esetében, amelyben vagy amelynek területén egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak, az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó, azzal, hogy dohányzóhely nyílt légtérben is csak úgy jelölhető ki, ha az az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától legalább 10 méterre elkülönül. Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően ezekben az intézményekben dohányzóhely a közforgalom számára nyitva álló bejárattól számított 10 méteres távolságon belül nem jelölhető ki.

(9)[51] Az (1)-(8) bekezdésben, valamint a 4/A. §-ban meghatározott feltételek biztosításáról a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személy, ennek hiányában az intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, a közösségi közlekedési eszköz üzembentartója, a köznevelési intézmény vezetője, illetőleg a munkáltató gondoskodik.

4/A. §[52] (1) A munkáltató a munkahelyet - külön telephely esetén telephelyenként - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzóhelyet kijelölni nem lehet. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával, a munkahelynek a személyforgalom számára nyitva álló valamennyi bejáratánál, valamint a nem kizárólag a munkavállalók által igénybe vett valamennyi helyiségben vagy az ezekhez vezető közlekedőfolyosókon - valamennyi igénybevevő által jól látható módon - fel kell tüntetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, nemdohányzó munkahellyé nyilvánításról szóló döntés

a) kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatónál a kollektív szerződésben,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó munkáltatónál a munkavállalók kezdeményezésére vagy ezek egyetértésével

hozható meg.

(3) A munkavállalók részéről a (2) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezésre jogosult a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet, ennek hiányában a munkáltatónál - telephelyen történő munkavégzés esetén az adott telephelyen - a megállapodás megkötésekor foglalkoztatott munkavállalók legalább 50%-a. A munkáltató kezdeményezése esetén a munkavállalói egyetértésre a kezdeményezési jog szabályai irányadóak. A munkavállalók kezdeményezését a munkáltató köteles figyelembe venni. Ebben az esetben a munkahelyet, illetve telephelyet 30 napon belül nemdohányzóvá kell nyilvánítani.

(4)[53] Azon munkahelyek esetében, ahol dohányzóhely kijelölése a 2. § (2) és (4) bekezdése alapján tilos, illetve ahol dohányzóhely kijelölése a 2. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az (1)-(3) bekezdés nem alkalmazható. Az (1) bekezdés szerint nemdohányzóvá nyilvánított munkahelyen a (2)-(3) bekezdés szerinti szabályok megfelelő alkalmazásával lehet dohányzóhely kijelölését kezdeményezni.

A dohánytermékek forgalomba hozatalának egyes korlátai

5. §[54] (1)[55] A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (továbbiakban: Fdvtv.) 1. § (1) bekezdés b)-i) pontjában felsorolt termékek kiskereskedelmére irányuló tevékenység nem végezhető köznevelési intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint egészségügyi intézményben.

(2)[56] Dohánytermék, valamint az Fdvtv. 1. § (1) bekezdés b)-i) pontjában felsorolt termék árumintaként nem forgalmazható.

(3)[57] Dohánytermék, valamint az Fdvtv. 1. § (1) bekezdés b)-i) pontjában felsorolt termék árusítása automatából nem megengedett.

(4)[58] E § alkalmazásában dohánytermék-kiskereskedelem alatt az Fdvtv-ben ekként meghatározott fogalmat kell érteni.

6. §[59] (1) Dohányterméket forgalomba hozni csak abban az esetben lehet, amennyiben minden csomagolási egysége és gyűjtőcsomagja megfelel az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt előírásoknak.

(2)[60]

(3)[61]

(4) A dohánytermékek címkézésének és csomagolásának további részletes szabályaira az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.

6/A. §[62] (1) A csomagolási egység és a gyűjtőcsomagok címkézése, valamint maga a dohánytermék nem tartalmazhat olyan elemet vagy megoldást, amely:

a) a dohányterméket annak jellemzői, egészségügyi hatásai, veszélyei vagy a kibocsátások tekintetében téves benyomást keltő módon reklámozza, illetve ilyen módon annak fogyasztására ösztönöz; a címkék nem tartalmazhatnak a dohánytermék nikotin-, kátrány- és szén-monoxid-tartalmára vonatkozó információt;

b) azt sugallja, hogy egy adott dohánytermék kevésbé káros, mint más dohánytermékek, vagy a füst egyes káros összetevői hatásának csökkentését célozza, vagy annak vitalizáló, energizáló, gyógyító, fiatalító, természetes, organikus jellemzői vannak, vagy más egészségügyi vagy életmódbeli előnyökkel jár;

c) ízre, illatra, ízesítőanyagra vagy más adalékanyagra, illetve ezek hiányára a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon utal;

d) élelmiszerre vagy kozmetikai termékre emlékeztet;

e) azt sugallja, hogy egyes dohánytermékek biológiai úton könnyebben lebomlanak vagy más környezeti előnyökkel bírnak.

(2) A csomagolási egység és a gyűjtőcsomagok nem sugallhatnak gazdasági előnyt olyan nyomtatott kuponok alkalmazásával, amelyek kedvezményeket vagy ingyenes terjesztést kínálnak, illetve "egyet fizet, kettőt kap" vagy más hasonló jellegű ajánlatot tartalmaznak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján tiltott elemek és megoldások közé a következők tartoznak: szövegek, szimbólumok, nevek, védjegyek, képi vagy más jelölések, valamint az ezekhez hasonló más megjelölések.

6/B. §[63] A dohánytermékek fogyasztók részére történő, határokon átnyúló távértékesítése tilos.

6/C. §[64] Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint bejelentett, a dohánytermékhez, annak csomagolási egységéhez vagy bármely gyűjtőcsomaghoz hozzáadott, dohánytól eltérő anyagok (a továbbiakban: adalékanyag) bejelentése esetén, valamint adalékanyagonként évente tárgyév március 31-éig igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az egészségügyi államigazgatási szerv részére. A bejelentést követő évtől az igazgatási szolgáltatási díj a bejelentés fenntartását szolgálja.

A dohánytermékek fogyasztására, illetőleg forgalmazására vonatkozó tilalmak, valamint kötelezettségek megszegése

7. § (1)[65] A 2-4/A. §-ban, a 7/H. §-ban, a 9. §-ban foglalt, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-a szerinti rendelkezések betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi, és azok megsértése esetén - a jogsértő természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli szervezettel szemben - egészségvédelmi bírságot szab ki. Az egészségügyi államigazgatási szerv eltekinthet a bírság kiszabásától a 4. § (9) bekezdésében meghatározott személlyel szemben, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vagy az elektronikus cigaretta és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz, vagy vízipipa használatára vonatkozó korlátozást megsértővel szemben a 3. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett.

(2)[66] Egészségvédelmi bírság megfizetésére köteles a 4. § (9) bekezdésében megjelölt személy is, aki a dohányzásra vonatkozó, e törvényben foglalt tilalmak, korlátozások betartását feladatkörében nem érvényesíti.

(3)[67] Egészségvédelmi bírság csak azon természetes személy ellen szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte.

(4)[68]

(5)[69]

(6)[70]

(7) Az egészségvédelmi bírság az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak az (1)-(2) bekezdések szerinti magatartásról való tudomásszerzését követő 6 hónapon belül alkalmazható. A jogsértő magatartás tanúsításától számított 1 éven túl egészségvédelmi bírság nem szabható ki, kivéve, ha a magatartás jogsértő állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülési idő a jogsértő állapot megszűnésének napján kezdődik.

(8)[71]

(9)[72] A végleges határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot, valamint a dohánytermékek forgalmazásával összefüggő, e törvényben foglalt tilalmat, korlátozást megszegővel szemben végleges határozattal kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot, valamint a helyszíni bírságot az egészségügyi államigazgatási szerv számlájára kell befizetni.

(10)[73]

(11)[74]

(12) Az egészségvédelmi bírság kiszabása nem érinti a jogsértésnek megfelelő, külön jogszabály szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatóságát.

(13)[75] A köznevelési intézménynek az e törvény szerint elrendelt dohányzási tilalmat - a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség teljesítése, vagy az azzal összefüggő bármely tevékenység során, a köznevelési intézmény, vagy annak feladatkörében működő más intézmény területén - megsértő, 14. életévét betöltött tanulójával szemben a 3. § (1) bekezdése szerinti személy kezdeményezi a külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás lefolytatását.

7/A. §[76] (1)[77] Az 5. és 6. és 6/A. §-ban foglalt rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és - a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alkalmazásával - eljár azok megsértése esetén.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

7/B. §[78] (1) Az ellen, akinek e törvénybe ütköző tevékenysége a lakosság széles körét érinti vagy jelentős népegészségügyi érdeksérelmet okoz, az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezet vagy az ügyész pert indíthat a lakosság széles körének védelme, illetőleg a jelentős népegészségügyi érdeksérelem kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedettek személye nem állapítható meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be.

(3) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.

(4) Az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezetek a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek[79]

a) az egészségügyi államigazgatási szervnek a 2-4/A. §-ban, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt,

b)[80] a fogyasztóvédelmi hatóságnak az 5. és 6. és 6/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt

indult eljárásában.

Az elektronikus cigarettára vonatkozó szabályok[81]

7/C. §[82] A gyógyszerekre és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozás sérelme nélkül, elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék akkor hozható forgalomba és akkor forgalmazható, ha megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek.

7/D. §[83] (1)[84] Az elektronikus cigaretta, az utántöltő flakon és patron, a dohányzást imitáló elektronikus eszköz, a nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék gyártói, importőrei és a magyarországi forgalmazók a forgalomba hozatal előtt hat hónappal bejelentést tesznek az egészségügyi államigazgatási szervnek minden olyan termékről, amelyet forgalomba kívánnak hozni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést elektronikusan, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani.

(3)[85] Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően be kell jelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek

a) az elektronikus cigarettát, utántöltő flakont és patront, a dohányzást imitáló elektronikus eszközt, a nikotinmentes utántöltő flakont, nikotinmentes patront és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméket érintő minden olyan változást, amely a termék e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott műszaki jellemzőit érinti, valamint

b) az elektronikus cigaretta, az utántöltő flakon és patron, a dohányzást imitáló elektronikus eszköz, a nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék gyártója, importőre, vagy magyarországi forgalmazója személyében és elérhetőségében bekövetkező változásokat.

(4)[86] Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentés esetén, valamint a bejelentett és az egészségügyi államigazgatási szerv által az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint kiállított igazolással rendelkező termékek esetében évente, a tárgyév március 31-éig a bejelentésre kötelezettnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie az egészségügyi államigazgatási szerv részére. A bejelentést követő évtől az igazgatási szolgáltatási díj a bejelentés fenntartását szolgálja.

(5)[87] Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján bejelentett termékekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a bejelentő, a gyártó, vagy az importőr, a magyarországi forgalmazó megnevezését,

b) az elektronikuscigaretta-azonosító számot,

c) a márkanevet, almárkanevet,

d) a termék típusát,

e) a bejelentésről kiadott igazolás sorszámát és

f) a lehetséges forgalomba hozatalnak az (1) bekezdés alapján számított első napját.

(6)[88] A forgalmazási tilalommal érintett, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy készletén lévő termékek forgalomból történő kivonásáról, azok visszavásárlásáról a magyarországi gyártónak, importőrnek, forgalmazónak kell gondoskodnia.

7/E. §[89] (1)[90] Az információs társadalmi szolgáltatás keretében, a sajtóban és más nyomtatott kiadványokban tilos minden olyan, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerinti kereskedelmi közlemény, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék népszerűsítése. Ez a tilalom nem vonatkozik azokra a kiadványokra, amelyek kizárólag az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék kereskedelmének szakmai képviselői részére szólnak, továbbá a harmadik országokban nyomtatott és publikált kiadványokra, ha azok nem az uniós piacra készülnek.

(2)[91] Tilos minden olyan, a rádióban elhangzó, az Mttv. szerinti kereskedelmi közlemény, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék népszerűsítése.

(3)[92] Tilos a rádiós médiaszolgáltatásokhoz nyújtott, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklám tv.) szerinti szponzorálás, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék népszerűsítése.

(4)[93] Tilos a rendezvényekhez és tevékenységekhez, valamint az egyes személyek részére nyújtott a Reklám tv. szerinti szponzorálás, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék népszerűsítése.

(5)[94] Az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék tekintetében tilos az Mttv. hatálya alá tartozó audiovizuális kereskedelmi közlemény közzététele.

(6) Tilos az elektronikus cigaretta vagy az utántöltő flakon márkanevével megegyező vagy márkanevére utaló egyéb termékek reklámozása, amelyek közvetett vagy közvetlen hatással lehetnek ezek forgalmazására.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a Reklám tv.-ben meghatározott szabályok szerint.

7/F. §[95] Az elektronikus cigaretta és az utántöltő flakon távértékesítése tilos.

7/G. §[96] (1) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv tudomást szerez róla vagy megbizonyosodik arról, hogy egy adott elektronikus cigaretta vagy utántöltő flakon, vagy egy adott típusú elektronikus cigaretta vagy utántöltő flakon nem felel meg a forgalomba hozatalra vonatkozó, kormányrendeletben meghatározott feltételeknek és így súlyosan veszélyeztetheti az emberi egészséget, az eset súlyosságától függően az alábbi intézkedést hozhatja:

a) felfüggeszti az érintett termék forgalmazását és határidő tűzésével felszólítja a gyártót vagy az importálót a termék biztonságosságát alátámasztó adatok benyújtására,

b) ha az a) pont szerinti adatszolgáltatástól nem várható a termék biztonságos voltának bizonyítása, vagy az a) pont alapján szabott határidő eredménytelenül telik el, a termék forgalmazását megtiltja.

(2) Ha az elektronikus cigaretta és utántöltő flakon gyártó és importáló az e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott bejelentési, adatszolgáltatási vagy tájékoztatásadási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy az elektronikus cigarettát és utántöltő flakont e törvény rendelkezései megsértésével hozza forgalomba, az egészségügyi államigazgatási szerv a jogsértés súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására tekintettel legfeljebb 50 millió forint értékű bírságot szabhat ki.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján meghozott intézkedésről az egészségügyi államigazgatási szerv tájékoztatja az Európai Bizottságot.

7/H. §[97] A 2-4/A. § rendelkezéseit az elektronikus cigaretta és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatára is alkalmazni kell.

7/I. §[98]

Az új dohánytermék-kategóriákra vonatkozó szabályok[99]

7/J. §[100] (1) Az új dohánytermék-kategóriákra az elektronikus cigarettákra vonatkozó, a 7/D-7/H. §-ban megállapított rendelkezéseket az ezen alcímben foglaltak szerint kell alkalmazni.

(2) Az új dohánytermék-kategóriák előzetes bejelentést követően hozhatók kereskedelmi forgalomba. A bejelentés és az első forgalomba hozatal között legalább három hónapnak kell eltelnie.

(3) Jogszabály az új dohánytermék-kategóriák forgalmazására és ismertetésére különös szabályokat állapíthat meg.

(4)[101] Az új dohánytermék-kategóriák gyártói vagy forgalomba hozói a (2) bekezdés szerinti bejelentés esetén, valamint évente, tárgyév március 31-éig termékenként igazgatási szolgáltatási díjat fizetnek az egészségügyi államigazgatási szerv részére. A bejelentést követő évtől az igazgatási szolgáltatási díj a bejelentés fenntartását szolgálja.

7/K. §[102]

7/L. §[103]

Záró rendelkezések

8. §[104] (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hetedik hónap első napján lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépésének napján - érvényes működési engedély alapján - működő vagy folyamatban lévő működési engedélyezési eljárás alapján a működésüket a törvény hatálybalépését követően megkezdő szórakoztató, vendéglátóipari szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények tekintetében a dohányzási korlátozást, illetőleg a dohányzóhely kijelölésére vonatkozó kötelezettséget 2001. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2)[105]

(3)[106] Azok a cigaretta dohánytermékek, amelyek nem felelnek meg az e törvény 6. § (1)-(2) bekezdésében és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseknek nem gyárthatóak és a jövedéki adóról és a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény rendelkezései szerint nem bocsáthatóak szabadforgalomba és e rendelkezés hatálybalépésétől számított egy évet követően nem hozhatók forgalomba.

(4)[107] Felhatalmazást kapnak az érintett miniszterek, hogy az irányításuk, illetve felügyeletük alá tartozó, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tekintetében a dohányzásra, elektronikus cigaretta használatára a dohányzóhelyek kijelölésére, illetve a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó részletes, az e törvénnyel összhangban lévő szabályokat rendeletben meghatározzák.

(4a)[108] Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben

a) az összetevők és kibocsátások vonatkozásában benyújtott információk kézhezvételére, tárolására, kezelésére, elemzésére és közzétételére vonatkozó díjakat,

b) annak megvizsgálásra vonatkozó díjakat, hogy az adott dohánytermék tartalmaz-e jellegzetes ízesítést, hogy felhasználtak-e tiltott adalékanyagokat vagy ízesítést, és hogy a dohánytermék olyan mennyiségben tartalmaz-e adalékanyagot, hogy az jelentős és mérhető módon megnöveli az érintett dohánytermék mérgező vagy függőséget okozó hatását, vagy CMR tulajdonságait

rendeletben határozza meg.

(4b)[109] Felhatalmazást kap a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a dohánytermékek nyilvántartásba vételére és vizsgálatára, valamint a cigaretta kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-kibocsátásának mérésére vonatkozó díjakat rendeletben határozza meg.

(4c)[110] Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben[111]

a)[112] az elektronikus cigaretta, az utántöltő flakon, a nikotinmentes utántöltő flakon, dohányzást helyettesítő nikotin tartalmú termékek és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz forgalomba hozatalára, nyilvántartására és az ezzel kapcsolatos változások bejelentésére, valamint a bejelentések fenntartására vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, és visszatérítésével kapcsolatos,

b) az új dohánytermék-kategóriák bejelentésére, nyilvántartására, valamint a bejelentések fenntartására vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, és visszatérítésével kapcsolatos,

c) a dohánytermékek gyártása során felhasznált adalékanyagok bejelentésére, nyilvántartására, valamint a bejelentések fenntartására vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, és visszatérítésével kapcsolatos

részletes szabályokat rendeletben határozza meg.

(4d)[113]

(5)[114] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a)[115] a kombinált figyelmeztetéseket, egészségvédő figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait, a dohánytermékek fogyasztói csomagolási egységeire és az elektronikus cigaretta, az utántöltő flakon, a dohányzást imitáló elektronikus eszköz, a nikotinmentes utántöltő flakon, a nikotinmentes patron és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék csomagolási egységeire vonatkozó részletes szabályokat, a dohányzási korlátozásra, valamint a dohányzóhelyek és elektronikus cigaretta, valamint dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatának kijelölésére vonatkozó feliratok és jelzések tartalmát, formáját, továbbá a dohánytermékek, valamint az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, a nikotinmentes utántöltő flakon és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki adóról szóló törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit,

b)[116] az egészségvédelmi bírság mértékének, befizetésének, nyilvántartásának részletes szabályait és a bírság megállapításának szempontrendszerét,

c)[117] a dohánytermékek összetevőire vonatkozó részletes szabályokat,

d)[118] a dohánytermékek kibocsátási szintjeire, azok mérésének módszereire vonatkozó részletes szabályokat,

e)[119] a dohánytermékek összetevőinek és kibocsátási szintjeinek bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,

f)[120] a dohánytermékekben megtalálható adalékanyagok jelentéstételi kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,

g)[121] a dohánytermékek csomagolására és címkézésére vonatkozó részletes szabályokat,

h)[122] az új dohánytermékek forgalomba hozatalának szabályait,

i)[123] a dohányzási célú gyógynövénytermékekre vonatkozó részletes szabályokat.

j)[124] az új dohánytermék-kategóriák forgalmazásának és ismertetésének különös szabályait,

k)[125]

(6)[126] Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a)[127]

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelve (2003. május 26.) a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről, 5. cikk (2) bekezdése [a törvény 5. §-ának (4) bekezdése].

c)[128] az Európai Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelve (2014. április 3.) a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

8/A. §[129] (1) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 5. § (1)-(4) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 5. § (1)-(4) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

8/B. §[130] E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel megállapított 1. § s), t) és z) pontjának, 7/C. §-ának, 7/D. § (1), (3), (5) és (6) bekezdésének, 7/E. § (1)-(5) bekezdésének, 8. § (5) bekezdés a) pontjának, valamint 10. § (4a) bekezdésének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

9. §[131] (1)[132] A kereskedelemről szóló törvény szerint szálláshelynek minősülő, jogszabály alapján szállodaként üzemeltetett közforgalmú intézményben a Módosító Tv. hatálybalépésekor már működtetett és a (3) és (4) bekezdés szerint engedélyezett zárt légterű dohányzóhely - szivarszobaként - tovább működtethető. A tovább működtetést az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szivarszobában 2012. január 1-jétől más szolgáltatás nem nyújtható, különösen étel vagy ital nem szolgálható fel, a szolgáltatást igénybevevő dohányzó vendégek ott tartózkodásának tartama alatt a munkavállaló a szivarszobában tartózkodását szükségessé tevő munkaköri feladat ellátására nem kötelezhető.

(3)[133]

(4)[134]

(5)[135]

(6)[136]

10. §[137] (1)[138]

(2)[139] A 2016. november 20-a előtt gyártott elektronikus cigaretták, valamint utántöltő flakonok 2017. május 20-áig hozhatók forgalomba.

(3)[140] A 2016. május 19-én már forgalomban lévő elektronikus cigaretta esetében az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIV. törvénnyel megállapított 7/D. § (1) bekezdése szerinti bejelentést 2016. december 20-áig kell megtenni.

(4)[141] Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXII. törvénnyel megállapított, 6/C. §, 7/D. § (4) bekezdése és a 7/J. § (4) bekezdése szerinti, az adalékanyagok, az elektronikus cigaretták, utántöltő flakonok, dohányzást imitáló elektronikus eszközök, valamint új dohánytermék-kategóriára vonatkozó bejelentések fenntartásáért évente fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat első ízben a termék bejelentését követő év március 31-éig kell megfizetni.

(4a)[142] A 2023. december 30-án már forgalomban lévő nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron, valamint dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék esetében a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel megállapított 7/D. § (1) bekezdése szerinti bejelentést 2024. február 28-ig kell megtenni.

(5)[143] E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Melléklet az 1999. évi XLII. törvényhez[144]

Göncz Árpád s. k., Dr. Áder János s. k.,

a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke