210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet

a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a), b), c), d), h), i) és f) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet a kereskedelmi tevékenység bejelentésének és az üzletek működési engedélye kiadásának, a kereskedők és az üzletek nyilvántartásának, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatásának részletes szabályait állapítja meg.

2. § A Kormány kereskedelmi hatóságként és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként - a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazása kivételével, továbbá a 26. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel -

a)[6] a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, az üzleten kívüli kereskedelem, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében a 6. § (1), (2) és (4)-(7) bekezdése, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 3. § (1) és (5) bekezdése, 6/G. § a) pontja, valamint e rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (4) és (5) bekezdése tekintetében a kereskedő székhelye szerinti település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt,

b)[7] az a) pontban nem említett kereskedelmi tevékenységek esetében e rendelet, a Kertv. 3. § (1) és (5)-(8) bekezdése, 5. § (5) bekezdése, 6. § (2) bekezdés a) pontja, 6. § (5) bekezdése, 6/G. § a) és b) pontja, valamint e rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (4) és (5) bekezdése tekintetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt

jelöli ki.

2/A. §[8] (1)[9] A fővárosi és vármegyei kormányhivatal e rendelet alapján ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket és a felügyeleti jogkört - szakmai irányító miniszterként - a kereskedelemért felelős miniszter gyakorolja.

(2)[10] Az e rendeletben szabályozott hatósági eljárásokban az ügyintézési határidő 20 nap.

Kapcsolódó hatósági eljárások a kereskedelmi tevékenységek bejelentésével, engedélyezésével összefüggő eljárásokban[11]

3. §[12] (1) Ha meghatározott termékkel kapcsolatos bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység bejelentése, illetve az üzlet működési engedélye iránti kérelmének benyújtása esetén az illetékes kereskedelmi hatóság eljárása során a Kertv. 3. § (3) bekezdése szerinti külön hatóság engedélye (a továbbiakban: külön engedély) szükséges, és az ügyfél - a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységre vonatkozó bejelentésének, illetve az üzlet működési engedélye iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg - a külön engedély iránti kérelmét a 2. § szerint meghatározott kereskedelmi hatósághoz nyújtja be, a kereskedelmi hatóság kapcsolódó hatósági eljárás keretében jár el a külön engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban.

(2) A kapcsolódó eljárásban eljáró hatóság az ügyfelet a külön engedély kiadása iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra - az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével - nem hívhatja fel.

(3) Az ügyfél - a külön engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg - a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál is teljesítheti a kereskedelmi tevékenység bejelentését és a bejelentésért fizetendő illeték megfizetését. A külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság a bejelentést - a Szolgtv. 23. §-a szerinti intézkedések megtétele érdekében - haladéktalanul továbbítja a 2. § szerinti, az egyes kereskedelmi formák szerint meghatározott kereskedelmi hatóságnak.

4. §[13]

5. §[14]

A kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás

6. § (1)[15] A kereskedő a Kertv. 3. § (1) bekezdése szerinti bejelentésének az 1. melléklet A) pontjában meghatározott adatokat kell tartalmaznia. A bejelentést a 2. § a) és b) pontjában meghatározott hatóság (a továbbiakban: jegyző) a 2. melléklet A) pontjában meghatározott adattartalommal nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás a 2. melléklet A) pontjában meghatározott adatok tekintetében - azon adatok kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2)[16] A jegyző a Kertv. szerinti vendéglátás folytatása esetén a bejelentés másolatát elektronikus úton megküldi a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerint a környezeti zajkibocsátási határérték megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező környezetvédelmi hatóságnak, kivéve, ha ezen ügyben ugyanazon jegyző jár el.

(2a)[17] A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt elektronikus úton megküldi

a) állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyaga, továbbá növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén, az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés kérdésében

aa)[18] állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak,

ab)[19] állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme esetén a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalának (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal), növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal);

b) élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék forgalmazása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak, termésnövelő anyag forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatalnak.

(2b)[20] Az üzleten kívüli kereskedelem keretében a termék forgalmazása céljából a vásárlónak szervezett utazást vagy rendezvényt a kereskedő köteles - az utazás vagy rendezvény helyének és időpontjának megjelölésével - legkésőbb tizenöt nappal megelőzően az 1. melléklet 4. pontja szerinti adattartalommal a jegyző részére bejelenteni. A jegyző a bejelentés másolatát soron kívül, de legkésőbb a bejelentés beérkezését követő három napon belül elektronikus úton megküldi az utazás vagy a rendezvény helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak.

(3)[21]

(4)[22]

(5)[23] A kereskedő az 1. melléklet A) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitvatartási idő hosszabb ideig, de legalább egy hétig fennálló változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. A nyitvatartási idő rövidebb ideig fennálló, egy hetet el nem érő változása esetén bejelentési kötelezettség nem terheli a kereskedőt. A nyitvatartási idő rövidebb ideig fennálló, egy hetet el nem érő változása a nyilvántartásban feltüntetett nyitvatartási időnél csak rövidebb lehet. A kereskedő a nyitvatartási idő rövidebb ideig fennálló, egy hetet el nem érő változásáról a nyitvatartási idő kifüggesztésével köteles tájékoztatni a vásárlót.

(6)[24] A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi. A jegyző eljárásában a (2) és a (2a) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7)[25] A kereskedelmi tevékenység végzésével kapcsolatos - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott - figyelemfelhívás esetében a területi környezetvédelmi hatóság szükség szerint megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, illetve megkeresi a jegyzőt.

(8)[26] A kereskedelmi tevékenység bejelentésekor a kereskedőnek szükséges igazolnia az üzlet használatának jogcímét, haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását, illetve a közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását.

A kizárólag üzletben forgalmazható termékekre, valamint az ilyen termékeket forgalmazó üzletek működési engedélyezésére vonatkozó szabályok

7. § (1) A 3. mellékletben meghatározott termékek kizárólag üzletben forgalmazhatók.

(2) A kereskedőnek a kizárólag üzletben forgalmazható termék (a továbbiakban: üzletköteles termék) forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedély (a továbbiakban: működési engedély) iránti kérelmet az 1. melléklet B.) pontjában meghatározott adattartalommal az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnél kell benyújtania.

(3) Amennyiben a kereskedő az üzletköteles termékek mellett az üzletben bejelentés alapján forgalmazható terméket is forgalmazni kíván, az e termékek forgalmazására vonatkozó bejelentését a működési engedély iránti kérelemben is megteheti.

(4)[27]

(5) A működési engedélyezési eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az üzlet, valamint - a külön jogszabály szerinti vásáron és piacon, valamint a bevásárlóközpontban lévő üzlet kivételével - az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök.

(6)[28]

7/A. §[29] (1)[30]

(2) A működési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kereskedő igazolja az üzlet használatának jogszerűségét, haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulásának tényét.

8. § (1)[31]

(2)[32] Helyszíni szemle szükségessége esetén a jegyző a helyszíni szemléről szóló értesítést a működési engedély iránti kérelemben megjelölt, az 1. melléklet B) I. pontja szerinti adatokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.

(3) A jegyző az eljárás során a 7. § (5) bekezdésében megjelölt ügyfelek adatait, és az üzlet tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján, vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be.

(4)[33]

9. § (1)[34] A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a 2. melléklet B) pontja szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás a 2. melléklet B) pontjában meghatározott adatok tekintetében - azon adatok kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2)[35]

(3)[36] A jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyagának forgalmazása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatallal, növényvédő szer vagy annak hatóanyagának forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatallal közli.

10. § (1)[37] A kereskedő a működési engedély megadását követően az 1. melléklet B) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitvatartási idő hosszabb ideig, de legalább egy hétig fennálló változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. A nyitvatartási idő rövidebb ideig fennálló, egy hetet el nem érő változása esetén bejelentési kötelezettség nem terheli a kereskedőt. A nyitvatartási idő rövidebb ideig fennálló, egy hetet el nem érő változása a nyilvántartásban feltüntetett nyitvatartási időnél csak rövidebb lehet. A kereskedő a nyitvatartási idő rövidebb ideig fennálló, egy hetet el nem érő változásáról a nyitvatartási idő kifüggesztésével köteles tájékoztatni a vásárlót.

(2)[38] A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi. A jegyző eljárásában a 9. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3)[39]

(4)[40] Az üzlet használatára jogosult személyében történő változást - amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott üzletköteles termékkört nem érinti - annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult köteles bejelenteni.

(5)[41] Az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül be kell jelenteni a jegyzőnek. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul visszavonja a működési engedélyt, és az üzletet törli a nyilvántartásból.

(6)[42]

10/A. §[43] (1)[44] A hatályos működési engedéllyel rendelkező üzletet működtető kereskedő a május 1. és szeptember 30. közötti időszakban megrendezésre kerülő, egybefüggően legfeljebb tíz napon át tartó kulturális fesztiválok területén az ideiglenes jelleggel kifejezetten erre a célra létesített vagy használt épületben, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrészben, illetve helyiségben (a továbbiakban: az üzlet időszakos fióküzlete) a fesztivál helyszíne szerinti település, Budapesten kerületi önkormányzat jegyzőjének, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnek engedélye alapján forgalmazhatja a 3. melléklet 2-7. pontjában foglalt termékkörbe nem tartozó terméket.

(2)[45]

Statisztikai adatok nyilvántartásból történő lekérdezésének rendje[46]

10/B. §[47] A kereskedelemért felelős miniszter, valamint a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából a 6. § (1) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokból közvetlenül kérdezhet le statisztikai adatokat.

Külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenység nyilvántartása

11. § A kizárólag külön engedély birtokában folytatható kereskedelmi tevékenységet a jegyző a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnak a Kertv. 3. § (5) bekezdése szerinti értesítése alapján veszi nyilvántartásba.

Az egyes kereskedelmi formákra vonatkozó rendelkezések

12. § (1) Közterületi értékesítés keretében - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az 5. mellékletben meghatározott termékek forgalmazhatóak.

(2)[48] Közterületi értékesítés keretében a húsvéti, adventi, karácsonyi és szilveszteri ünnepeken, valamint évente egy alkalommal, kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban az 5. mellékletben meghatározott termékeken túl az adott ünneppel, illetve az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazhatók.

(3) Közterületi értékesítést a kereskedő a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, továbbá a nevének és székhelyének feltüntetésével folytathat.

13. § (1)[49] Automatából nem értékesíthető nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy, szeszes ital, élő állat, valamint szexuális termék.

(2) Automatából történő értékesítés a forgalmazott termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában folytatható. A kereskedő köteles az automatán nevét és székhelyét feltüntetni.

14. § (1)[50] Mozgóbolt útján élő állat, nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy nem forgalmazható.

(2)[51] Mozgóbolt útján kereskedelmi tevékenység a termékre vonatkozó jogszabály által előírt feltételek teljesítése mellett, valamint a kereskedő nevének és székhelyének a mozgóboltként üzemeltetett járművön, jól látható módon történő feltüntetésével végezhető.

15. §[52] (1) Az alkalmi rendezvényen történő árusítás a termékre vonatkozó jogszabály által előírt feltételek teljesítése mellett történhet, továbbá a kereskedő jól látható módon köteles feltüntetni nevét, székhelyét az értékesítés helyszínén.

(2) A jegyző

a) a rendezvénytartási engedélyköteles, vagy

b) - a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények, a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések, a vallási közösségek vallásos szertartásai és rendezvényei és a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények kivételével - a közterületen rendezett

olyan alkalmi rendezvényről, amelyen szeszes ital forgalmazása történik, a rendezvény megkezdését megelőző napig tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot.

16. § (1) A közút területének közlekedésre szolgáló részén a járda kivételével kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető.

(2) A kereskedő az üzlete homlokzatával érintkező területen az üzletben való forgalmazás szabályai szerint - a terület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása birtokában - forgalmazhatja az üzletben jogszerűen forgalmazott, a bejelentésben vagy a működési engedélyben meghatározott termékeket.

17. §[53] (1) Csomagküldő kereskedelem útján a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló jogszabály szerinti kedvtelésből tartott állat nem forgalmazható.

(2)[54]

18. § (1) Nem forgalmazható üzleten kívüli (házaló) kereskedelem útján

a) kábítószer és pszichotróp anyag, illetve annak minősülő termék,

b) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy készítmény, gyógyászati segédeszköz, veszélyesnek minősülő anyag és készítmény, növényvédő szer, növényvédelmi célú és termelésnövelő anyag, valamint állatgyógyászati termék,

c) élelmiszer (ideértve a gombát is), a zöldség és a gyümölcs kivételével,

d)[55] élő állat, növényi szaporítóanyag,

e)[56] az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag,

f) veszélyes hulladék, veszélyes komponenseket tartalmazó maradvány és leválasztott anyag,

g) drágakő, nemesfém, nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy,

h) jövedéki termék, valamint

i) olyan egyéb termék, amelynek forgalmazását külön jogszabály előzetes engedélyhez köti.

(2) Üzleten kívüli kereskedés céljából a fogyasztó a lakásán 19 és 9 óra között nem kereshető fel, kivéve, ha ehhez előzetesen hozzájárult.

(3) A fogyasztót a lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén felkereső személy köteles személyazonosságát, és ha nem a saját nevében jár el, képviseleti jogosultságát a fogyasztónak igazolni.

18/A. §[57] Közlekedési eszközön folytatott értékesítés a közlekedési eszköz tulajdonosának, vagy üzembentartójának engedélyével, továbbá az értékesített termékre vonatkozó jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, a kereskedő nevének és székhelyének a vásárlók számára jól látható helyen történő feltüntetésével végezhető.

18/B. §[58] A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendelet szerinti állatvásáron

a) kutyát,

b) házi macskát, valamint

c) madarak vadon befogott egyedét

forgalmazni tilos.

Egyes termékek forgalmazására vonatkozó előírások

19. § Vegyipari termék, háztartási vegyipari készítmény - a komputeres színkeverővel felszerelt speciális festékszaküzletben történő festék kiszerelés kivételével -, valamint gépjármű üzemeltetési segédanyag csak előre kiszerelt formában, egyedi, zárt, használati útmutatóval ellátott csomagolásban forgalmazható. A nem iparilag kiszerelt és csomagolt kozmetikai készítmények zárt csomagolásban forgalmazhatóak.

20. § (1) Szexuális terméket kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos.

(2)[59] Nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális termék nem forgalmazható.

(3) Szexuális termék - a szexuális termék forgalmazására szakosodott üzletek kivételével - csak zárt csomagolásban, a többi terméktől elkülönítve forgalmazható.

20/A. §[60] (1) Azt a gyermekeknek szóló terméket, amelynek meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának vagy a homoszexualitásnak a megjelenítése vagy népszerűsítése vagy a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos.

(2) Az olyan terméket, amelynek kialakítása, külseje vagy csomagolása jól látható módon a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást jeleníti meg vagy a szexualitást közvetlenül, naturálisan vagy öncélúan ábrázolja, kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos.

(3) Nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül nem forgalmazható olyan termék, amelynek meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának vagy a homoszexualitásnak a népszerűsítése vagy a szexualitás öncélú ábrázolása, megjelenítése.

(4) A gyermekeknek szóló olyan termék, amelynek meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának vagy a homoszexualitásnak a megjelenítése vagy népszerűsítése vagy a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, a többi, gyermekeknek szóló terméktől elkülönítve, zárt csomagolásban forgalmazható.

(5) Könyv forgalmazása esetén a kiadó köteles tájékoztatni a kereskedőt arról, ha a könyv meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának vagy a homoszexualitásnak a megjelenítése vagy népszerűsítése vagy a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása. Ez a szabály nem érinti a kereskedőnek a kiadóval szemben érvényesíthető visszkereseti igényét.

(6) A kereskedő a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztó erre irányuló kifejezett kérése esetén köteles biztosítani a (4) bekezdés értelmében zárt csomagolásban forgalmazott termék zárt csomagolás nélküli megvizsgálásának lehetőségét.

21. § (1) Tilos szeszes italt forgalmazni a diáksport egyesület és a nevelési-oktatási intézmény sportlétesítményeiben, kivéve azokat a rendezvényeket, amelyeken 18 éven aluliak nem vesznek részt. Tilos 5%-nál magasabb alkoholtartalmú italok forgalmazása a versenyrendszerben szervezett, illetve a sportág versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvény kezdetét megelőző két órától a sportrendezvény befejezését követő egy óráig terjedő időszakban a sportlétesítmények területén.

(2) A melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével tilos szeszes italt kimérni nevelési-oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül.

(3)[61] A (2) bekezdésben megjelölt intézmények napi működési idejének lejárta után történő szeszes ital kimérést a jegyző - a kimérés helye szerint illetékes rendőrkapitányság, valamint az állami adó- és vámhatóság előzetes írásbeli véleményének figyelembevételével - engedélyezheti.

22. § (1) Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás nyújtható, műsoros előadás, tánc rendezhető, továbbá a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szt.) foglaltak alapján szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék folytatható. Az üzletben az Szt. alapján szerencsejátéknak minősülő játék csak az Szt.-ben meghatározott feltételekkel működtethető, illetve folytatható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység akkor folytatható, ha a vendéglátó üzlet megfelel a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt követelményeknek.

A forgalmazást és kiszolgálást érintő rendelkezések

23. § (1) A kereskedő köteles - a helyben fogyasztott termék kivételével - a megvásárolt terméket jellegének megfelelő módon, élelmiszereknél a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével becsomagolni.

(2) A vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket - a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalmazott termék kivételével - csak hatóságilag hitelesített mérőeszközzel történő lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos.

(3) A használt, minőséghibás, valamint a kölcsönzésre szánt terméket az új terméktől el kell különíteni.

24. § (1) A kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy másolattal köteles igazolni, hogy eleget tett a kereskedelmi tevékenység bejelentési kötelezettségének, illetve rendelkezik működési engedéllyel, továbbá megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét a kereskedő nem teljesíti, emiatt vele szemben nem alkalmazható jogkövetkezmény, ha a kereskedő az ellenőrzés időpontjában tevékenységét ténylegesen a szükséges engedély birtokában vagy bejelentés alapján folytatta.

(3) Az üzletben működő biztonsági szolgálat nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni kell.

25. § (1) A vásárlók könyveként nyomdai úton előállított, legalább tíz A/4-es vagy A/5-ös méretű lapot tartalmazó nyomtatvány alkalmazható.

(2) A vásárlók könyve tartalmazza a kereskedő nevét, címét és székhelyét, valamint cégjegyzékszámát, továbbá az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát és a vásárlók könyve használatba vételének időpontját.

(3) A vásárlók könyvét a jegyző a kereskedő kérelmére aláírásával és bélyegzőlenyomatával haladéktalanul hitelesíti, ha az megfelel az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a bejelentésköteles vagy külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenység esetén a kereskedő ilyen irányú - a bejelentéssel egyidejűleg megtett - kérelmére a jegyző a kereskedő által használni kívánt első vásárlók könyvét az üzlet nyilvántartásba vételével a vásárlók könyve használatba vételének bejelentett időpontjától, mint használatba vételi időponttól hitelesíti. Ebben az esetben a használatba vétel időpontját az üzletet üzemeltető kereskedő cégszerű aláírásával és bélyegzőlenyomatával igazolja.

(5)[62] A kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok három évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát.

A kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére vonatkozó eljárások, szankciók

26. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság jár el[63]

a)[64] a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szabályai szerint a 18. § (1) bekezdés a)-f) és h)-i) pontja, (2) és (3) bekezdése, a 19. §, a 20. §, a 20/A. §, valamint a 23. § szerinti rendelkezések megsértése esetén, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott szabályok szerint a 17. §-ban, a 24. § (3) bekezdésében, továbbá a 12. § (3) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, valamint a 15. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási szabályok megsértése esetén.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

27. § (1)[65] Ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy a kereskedő, illetve az üzletként szolgáló épület a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, a jegyző - a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra a tevékenységet megtilthatja, vagy az üzletet ideiglenesen bezárathatja.

(2) A jegyző a működési engedélyt visszavonja, illetve tevékenység folytatását megtiltja és a kereskedőt, illetve az üzletet a nyilvántartásból törli és az üzletet bezáratja, ha

a) a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

b) a kereskedő az (1) bekezdés szerinti jegyzői határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak,

c) a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, a jogsértő állapot megszüntetéséig elrendelt kötelező éjszakai zárva tartási időszak alatt továbbra is nyitva tart,

d) a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zaj esetén a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszközt használatának megtiltása ellenére tovább használja.

(3) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkező üzletben folytat kizárólag üzlethez kötött kereskedelmi tevékenységet, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni.

(4)[66] A jegyző az (1)-(3) bekezdés alapján hozott határozatát elektronikus úton közli a 6. § (2) bekezdésében megjelölt és a külön engedélyt kiadó hatósággal, a hulladékkezelési és hulladékgazdálkodási követelményeknek való megfelelőség kapcsán eljáró területi környezetvédelmi hatósággal, valamint az egyéni vállalkozót nyilvántartásba vevő állami adóhatósággal, gazdasági társaság esetén az illetékes cégbírósággal.

(5)[67] A jegyző ellenőrzése során a vendéglátó üzletek Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését is vizsgálja.

(6)[68] A jegyző a 2. melléklet A) pontja szerinti nyilvántartásba vett vendéglátó üzlet Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő adatszolgáltatási tevékenységét évente legalább egy alkalommal hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi. A jegyző, ha a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő adatszolgáltatási tevékenység ellenőrzésére irányuló hatósági ellenőrzés eredményes lefolytatásához az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján indokolt, szakértőként a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 4. §-a alapján elsősorban a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságot rendeli ki.

(7)[69] A jegyző értesíti a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét azon vendéglátó üzletekről, amelyeknek alkalmaznia kell vendéglátó szoftvert, de azzal nem rendelkeznek, vagy a hatósági ellenőrzés megállapítása alapján a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnál nem regisztráltak vagy a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettségüket nem vagy nem megfelelően teljesítették.

(8)[70] A jegyző a tárgyévre vonatkozó ellenőrzési tervét előre, a tárgyévet megelőző év december 1. napjáig küldi meg a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjének az általa előírt formában. Az ellenőrzési tervtől történő eltérést minden esetben indokolni szükséges, és az eltérés tényét, valamint annak indokait nyolc napon belül szükséges megküldeni a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjének. Az ellenőrzési terv formai és tartalmi követelményeit és beküldési módját a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a honlapján teszi közzé.

(9)[71] A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője jogosult a jegyző vagy az illetékes hatóság ellenőrzését kezdeményezni. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője által kezdeményezett ellenőrzés alapján a jegyző vagy az illetékes hatóság a kezdeményezéstől számított 15 napon belül köteles eljárni.

(10)[72] A hatósági ellenőrzés eredményeként készült jegyzőkönyvet vagy feljegyzést a jegyző a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője részére a hatósági ellenőrzést követő 8 napon belül megküldi. A jegyzőkönyv és feljegyzés formátumát és beküldési módját a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a honlapján teszi közzé.

(11)[73]

Fogalommeghatározások

28. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) alkalmi rendezvény: olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény - ide nem értve a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendelet szerinti alkalmi és ünnepi vásárokat -, amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak, ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást;

b) büfétermékek: a forgalmazás helyén előállított

ba) grillezett húsok, frissen sültek, sült és főtt kolbász, hurka, virsli, füstölt vagy sült hal,

bb) lángos-, palacsintafélék,

bc) meleg és hideg szendvicsfélék, valamint

az ezek fogyasztásához közvetlenül kapcsolódó termékek, és gyárilag előre csomagolt élelmiszerek, valamint az italok;

c)[74] gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:10. § (1) bekezdése szerinti kiskorú;

d) melegkonyhás vendéglátóhely: meleg- és hideg ételeket, cukrászati készítményeket, sütő- és édesipari termékeket, kávét, szeszesitalt és szeszmentes italokat forgalmazó üzlet, ahol az ételeket meghatározóan a helyszínen készítik;

e)[75]

f) szexuális termék: az Fgytv. 2. § v) pontjában meghatározott termék.

g)[76] vendéglátó szoftver: az adatszolgáltatásra kötelezett vendéglátó üzlet üzemeltetője által kötelezően használt olyan informatikai program, amely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ számára adatok továbbítására alkalmas.

Záró rendelkezések

29. § (1) E rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor már működő és hatályos működési engedéllyel rendelkező üzlet esetében a kereskedőnek csak az 1. melléklet szerinti adatokban bekövetkezett változás esetén kell az e rendelet szerinti új működési engedély iránti kérelmet vagy bejelentést benyújtania. A jegyző a 6. § (6) bekezdése, illetve a 10. § szerint jár el.

(4) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján az üzletekről vezetett nyilvántartás adatait 2009. december 31-ig kell átvezetni a 2. melléklet szerint.

(5)[77] E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 176/2013. (VI. 3.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított 6. § (2a) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépését követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(6)[78] A 6. § (1) bekezdés, valamint a 9. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás 2016. január 1-je előtt bejegyzett adatait a jegyző 2016. február 29-ig küldi meg elektronikusan a Kormányhivatal részére.

29/A. §[79] A 2016. január 1-jéig bejelentett mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenységet, valamint üzleten kívüli kereskedelmet végző kereskedőknek tevékenységüket nem kell bejelenteniük a székhelyük szerinti jegyzőhöz.

29/B. §[80] A 2016. január 1-jéig bejelentett mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenységet, valamint üzleten kívüli kereskedelmet végző kereskedők nyilvántartásának adatait a kereskedelmi tevékenység helye szerinti jegyző 2016. február 1-ig átadja a székhely szerinti jegyzők részére.

30. § A 19. §-ban és a 20. § (3) bekezdésében meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan terméknek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a közerkölcs, a közbiztonság, az emberi egészség és élet védelme, illetve a fogyasztók védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

31. §[81] A 2021. január 1-ig bejelentett vendéglátó üzletek esetén a 4. melléklet szerinti vendéglátó üzlettípust a kereskedő legkésőbb 2021. március 31-ig köteles bejelenteni a jegyzőnek.

32. § A 13. § (1) bekezdése, a 19. §, a 20. § (3) bekezdése tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

33. §[82] (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8., 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet 3. melléklet 2. pontja a 76/768/EGK, a 88/378/EGK, az 1999/13/EK tanácsi irányelveknek, és a 2000/53/EK, a 2002/96/EK és 2004/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2008. december 16-i 112/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének való megfelelést szolgálja.

Kiss Péter s. k.,

a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter

1. melléklet a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelethez[83]

A) A bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés adattartalma

I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai

1. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye;

2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma;

3. a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység helye az alábbiak szerint:

3.1. a kereskedelmi tevékenység címe (több helyszín esetében címek),

3.2. mozgóbolt esetében a működési terület és az útvonal jegyzéke,

3.3. üzleten kívüli kereskedés és csomagküldő kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy - ha a tevékenység egy egész vármegyére vagy az ország egészére kiterjed - a vármegye, illetve az országos jelleg megjelölése,[84]

3.4. a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetén annak a közlekedési eszköznek a megjelölése (a jármű azonosítására használt jelzés feltüntetésével), amelyen kereskedelmi tevékenységet kívánnak folytatni;

4. üzleten kívüli kereskedelem esetén a termék forgalmazása céljából szervezett utazás vagy tartott rendezvény helyének és időpontjának, illetve a szervezett utazás keretében tartott rendezvény esetén az utazás indulási és célhelyének, valamint az utazás időpontjának megjelölése;

5. a kereskedelmi tevékenység helye szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formája a Kertv. 3. § (4) bekezdése szerint;

6. ha a kereskedelmi tevékenység üzletben történik, az üzlet

6.1. napi, heti nyitva tartási ideje,

6.2. tulajdonosa,

6.3. címe, helyrajzi száma,

6.4. használatának jogcíme,

6.5. elnevezése,

6.6. alapterülete (m2),

6.7. - vendéglátó üzlet esetén befogadóképessége és a 4. melléklet szerinti vendéglátóhely üzlettípus megjelölése, valamint azon vendéglátó üzletek esetén, amelyek kötelesek vendéglátó szoftver alkalmazására - nyilatkozata arról, hogy rendelkezik, vagy az adatszolgáltatási kötelezettsége kezdő időpontjában rendelkezni fog a 28. § g) pontja szerinti vendéglátó szoftverrel,[85]

6.8. a 25. § (4) bekezdés szerinti esetben a vásárlók könyve nyomtatvány azonosító adatai és használatba vételének időpontja,

6.9. napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetén az árusítótér nettó alapterülete;

7. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt

7.1. termékek megnevezése és sorszáma a 6. melléklet alapján, illetve ebből

7.2. a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki termékek;

8. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege:

8.1. kereskedelmi ügynöki tevékenység (Kertv. 2. § 10. pont),

8.2. kiskereskedelmi tevékenység (Kertv. 2. § 13. pont), megjelölve a vendéglátást (Kertv. 2. § 30. pont), ha ilyen tevékenységet folytat,

8.3. nagykereskedelmi tevékenység (Kertv. 2. § 18. pont);

9. a kereskedő nyilatkozata kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban arról, hogy

9.1. kíván-e szeszesital-kimérést folytatni, illetve

9.2. kíván-e az üzletben a 22. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytatni.

II. Keltezés, a bejelentő aláírása (bélyegzője).

B) A működési engedély iránti kérelem adattartalma

I. A kereskedő és az üzlet adatai

1. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye;

2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma;

3. az üzlet

3.1. a napi, heti nyitva tartási ideje,

3.2. tulajdonosa,

3.3. címe, helyrajzi száma,

3.4. használatának jogcíme,

3.5. elnevezése,

3.6. alapterülete (m2);

4. üzletek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt

4.1. üzletköteles termékek, megnevezése, sorszáma a 3. melléklet alapján,

4.2. egyéb termékek megnevezése, sorszáma a 6. melléklet alapján, illetve ebből

4.3. a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki termékek megnevezése;

5. üzletek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege:

5.1. kiskereskedelmi tevékenység (Kertv. 2. § 13. pont),

5.2. nagykereskedelmi tevékenység (Kertv. 2. § 18. pont).

II. Keltezés, a kérelmező (bejelentő) aláírása (bélyegzője).

2. melléklet a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelethez

A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján vezetett nyilvántartás

A) Bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenység esetében:

1. a nyilvántartásba vétel száma;

2. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye;

3. a kereskedő cégjegyzékszáma, vállalkozói nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma;

4. a kereskedő statisztikai száma;

5. a kereskedelmi tevékenység helye:

5.1. a kereskedelmi tevékenység címe (több helyszín esetében a címek),

5.2. mozgóbolt esetében a működési terület és az útvonal jegyzéke,

5.3. üzleten kívüli kereskedés és csomagküldő kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy - ha a tevékenység egy egész vármegyére vagy az ország egészére kiterjed - a vármegye, illetve az országos jelleg megjelölése,[86]

5.4. a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetén annak a közlekedési eszköznek a megjelölése (a jármű azonosítására használt jelzés feltüntetésével), amelyen kereskedelmi tevékenységet folytatnak;[87]

5a. üzleten kívüli kereskedelem esetén a termék forgalmazása céljából szervezett utazás vagy tartott rendezvény helyének és időpontjának, illetve a szervezett utazás keretében tartott rendezvény esetén az utazás indulási és célhelyének, valamint az utazás időpontjának megjelölése;[88]

6. a kereskedelmi tevékenység helye szerinti bontásban a kereskedelmi tevékenység formája a Kertv. 3. § (4) bekezdése szerint;

7. amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik,

7.1. a napi/heti nyitva tartási idő,

7.2. az üzlet elnevezése,

7.3. az üzlet alapterülete (m2),

7.4. vendéglátó üzlet esetén befogadóképessége és a 4. melléklet szerinti vendéglátóhely üzlettípus megjelölése,[89]

7.5. a 25. § (4) bekezdés szerinti vásárlók könyve használatba vételének időpontja;

7.6. napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetén az árusítótér nettó alapterülete, az üzlethez létesített gépjármű-várakozóhelyek száma, azok telekhatártól mért távolsága és elhelyezése (saját telken vagy más telken parkolóban, parkolóházban, vagy közterületek közlekedésre szánt területe egy részén, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részén);[90]

8. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban

8.1. termékek megnevezése és sorszáma a 6. melléklet alapján, illetve ebből

8.2. a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki termékek;[91]

9. kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a kereskedelmi tevékenység jellege:

9.1. kereskedelmi ügynöki tevékenység (Kertv. 2. § 10. pont),

9.2. kiskereskedelem (Kertv. 2. § 13. pont), megjelölve a vendéglátást (Kertv. 2. § 30. pont), amennyiben ilyen tevékenységet folytat,

9.3. nagykereskedelem (Kertv. 2. § 18. pont);

10. annak ténye, hogy az üzletben folytatnak-e

10.1. szeszesital-kimérést, illetve

10.2. a 22. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet;

11. ha a kereskedő külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységet folytat, a külön engedély alapján forgalmazott termékek körét, megnevezését, továbbá a külön engedélyt kiállító hatóságot és a külön engedély számát, hatályát (egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban);

12. a kereskedelmi tevékenység megkezdésének, módosításának és megszűnésének időpontja.

B) Működési engedéllyel rendelkező üzlet esetében:

1. a nyilvántartásba vétel száma;

2. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye;

3. a kereskedő cégjegyzékszáma, vállalkozói nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma;

4. a kereskedő statisztikai száma;

5. az üzlet

5.1. a napi/heti nyitva tartási ideje,

5.2. címe, helyrajzi száma,

5.3. elnevezése,

5.4. alapterülete (m2);

6. üzletek szerinti bontásban a forgalmazott

6.1. üzletköteles termékek, megnevezése, sorszáma a 3. melléklet alapján,

6.2. egyéb termékek megnevezése, sorszáma a 6. melléklet alapján, illetve ebből,

6.3. a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki termékek megnevezése;[92]

7. üzletek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege:

7.1. kiskereskedelem (Kertv. 2. § 13. pont),

7.2. nagykereskedelem (Kertv. 2. § 18. pont);

8. ha az üzletben külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységet folytatnak, a külön engedély alapján forgalmazott termékek körét, megnevezését, továbbá a külön engedélyt kiállító hatóságot és a külön engedély számát, hatályát;

9. a kereskedelmi tevékenység megkezdésének, módosításának és megszűnésének időpontja.

3. melléklet a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelethez

A kizárólag üzletben forgalmazható termékek

1.[93]

2. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag;[94]

3. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;

4. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;

5. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;[95]

6. növényvédő szerek és hatóanyagaik;

7. nem veszélyes hulladék;

8. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag.[96]

3/a. melléklet a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelethez[97]

4. melléklet a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelethez[98]

Vendéglátóhely üzlettípusok és azok jellemzői

1. Étterem

2. Büfé

3. Cukrászda

4. Kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely

5. Italüzlet, bár

6. Zenés-táncos szórakozóhely

7. Munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely

8. Gyorsétterem

9. Rendezvényi étkeztetés

10. Alkalmi vendéglátóhely

11. Mozgó vendéglátóhely

5. melléklet a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelethez

Közterületi értékesítés keretében forgalmazható termékek

1. napilap és hetilap, folyóirat, könyv;

2. levelezőlap;

3. virág;

4. léggömb;

5. zöldség, gyümölcs;

6. pattogatott kukorica;

7. főtt kukorica;

8. sült gesztenye;

9. pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró, egyéb magvak;

10. vattacukor, cukorka;

11. fagylalt, jégkrém;

12. ásványvíz, üdítőital, kávéital, nyers tej;

13. büfétermék;[99]

14. sütőipari termékek;

15. előrecsomagolt sütemények, édességek.

6. melléklet a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelethez

Termékkörök

1. Élelmiszer

1.1. Meleg-, hideg étel,

1.2. Kávéital, alkoholmentes- és szeszes ital,

1.3. Csomagolt kávé, dobozos, illetve palackozott alkoholmentes- és szeszes ital,

1.4. Cukrászati készítmény, édesipari termék,

1.5. Hús-és hentesáru,

1.6. Hal,

1.7. Zöldség- és gyümölcs,

1.8. Kenyér- és pékáru, sütőipari termék,

1.9. Édességáru (csokoládé, desszert, nápolyi, cukorkaáru, előrecsomagolt fagylalt és jégkrém stb.),

1.10. Tej, tejtermék (vaj, sajt, túró, savanyított tejtermék stb.),

1.11. Egyéb élelmiszer (tojás, étolaj, margarin és zsír, olajos és egyéb magvak, cukor, só, száraztészta, kávé, tea, fűszer, ecet, méz, bébiétel stb.),

1.12. Közérzetjavító és étrend-kiegészítő termék (gyógynövény, biotermék, testépítő szer stb.);

2. Dohányterméket kiegészítő termék;[100]

3. Textil (szövet, ruházati méteráru, háztartási textiltermék, lakástextília, ágynemű, asztalterítő, törölköző, kötőfonal, hímzéshez, valamint takaró és szőnyeg készítéséhez szükséges alapanyag, rövidáru, tű, varrócérna, gomb stb.);

4. Ruházat (gyermek, női, férfi ruházati cikk, bőrruházat és szőrmeáru, ruházati kiegészítő);

5. Babatermék (csecsemő- és kisgyermek-ruházati cikk, babakocsi, babaülés, babaágy, babaápolási cikk stb.);

6. Lábbeli- és bőráru;

7. Bútor, lakberendezés, háztartási felszerelés, világítástechnikai cikk;

8. Hangszer;

9. Villamos háztartási készülék és villamossági cikk;

10. Audió- és videóberendezés;

11. Audiovizuális termék (zenei- és videó felvétel, CD, DVD stb.);

12. Telekommunikációs cikk;

13. Festék, lakk;

14. Vasáru, barkács, és építési anyag;

15. Szaniteráru;

16. Könyv;

17. Újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány;

18. Papír- és írószer, művészellátó cikk (vászon, állvány stb.);

19. Számítógépes hardver- és szoftver termék;

20. Illatszer, drogéria;

21. Háztartási tisztítószer, vegyi áru;

22. Gépjármű-kenőanyag, -hűtőanyag, adalékanyag és a jövedéki adóról szóló törvény szerinti üzemanyag;[101]

23. Háztartási tüzelőanyag;

24. Palackos gáz;

25. Óra- és ékszer;

26. Sportszer, sporteszköz (horgászfelszerelés, kempingcikk, csónak, kerékpár és alkatrész, tartozék, lovas felszerelés, kiegészítők stb.);

27. Játékáru;

28. Közérzettel kapcsolatos nem élelmiszer termék (vérnyomásmérő, hallókészülék, ortopéd cipő, mankó stb.);

29. Tapéta, padlóburkoló, szőnyeg, függöny;

30. Virág és kertészeti cikk;

31. Kedvtelésből tartott állat;

32. Állateledel, takarmány;

33. Állatgyógyászati termék;

34. Szexuális termék;

35. Fegyver és lőszer,

36. Pirotechnikai termék;

37. Mezőgazdasági, méhészeti és borászati cikk, növényvédő szer, termésnövelő anyag, a tevékenységhez szükséges eszköz, kisgép (pincegazdasági felszerelés, vetőmag, tápszer, kötözőfonal, zsineg stb.);

38. Fotócikk;

39. Optikai cikk;

40. Kegytárgy, kegyszer, egyházi cikk;

41. Temetkezési kellék;

42. Díszműáru, műalkotás, népművészeti és iparművészeti áru;

43. Emlék- és ajándéktárgy;

44. Numizmatikai termék;

45. Kreatív-hobbi és dekorációs termék;

46. Használtcikk (használt könyv, ruházati cikk, sportszer, bútor, egyéb használtcikk, régiség);

47. Személygépjármű;

48. Egyéb gépjármű (tehergépjármű, lakókocsi, 3,5 tonnánál nehezebb jármű);

49. Személygépjármű és egyéb gépjármű-alkatrész és -tartozék;

50. Motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész és -tartozék;

51. Mezőgazdasági nyersanyag, termék (gabona, nyersbőr, toll stb.);

52. Mezőgazdasági ipari gép, berendezés;

53. Irodagép, -berendezés, irodabútor;

54. Speciális gép, berendezés (ipari robot, emelőgép, mérőberendezés, professzionális elektromos gép, berendezés, hajó, repülőgép stb.);

55. Ipari vegyi áru;

56. Egyéb termelési célú alapanyag termék (műanyag-alapanyag, nyersgumi, ipari textilszál, textilipari rostanyag, kartonpapír, drágakő);

57. Nem veszélyes, újrahasznosítható hulladék termék;

58. Zálogház által, a tevékenysége keretén belül felvett és ki nem váltott zálogtárgy;

59. Egyéb (jelölje meg).