A Kecskeméti Törvényszék P.22016/2011/75. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 213. §, 224. §, 1957. évi IV. törvény (Áe.) 62. §, 65. §, 66. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 301. §, 339. §, 344. §, 349. §, 355. §, 1988. évi I. törvény (Kkt.) 13. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 71. §, 96. §, 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet 2. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Bódog Zoltánné

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Kijavító végzés 47. szám alatt!

10.a.P.22.016/2011/45. szám

A dr. Nagy Imre ügyvéd (fél címe 6) által képviselt I.rendű felperes neve I.rendű felperes címe szám alatti lakos I. rendű, II. rendű felperes neve. II. rendű felperes címe szám alatti lakos II. rendű, III.rendű felperes neve III.rendű felperes címe szám alatti lakos III. rendű, I V. rendű felperes neve, címe szám alatti lakos IV. rendű, V.rendű felperes neve V.rendű felperes címe szám alatti lakos V. rendű és VI.rendű felperes neve VI.rendű felperes címe szám alatti lakos VI. rendű felperesek által - dr. Balázs B. Péter ügyvéd (II. rendű alperesi képviselő címe.) által képviselt II.rendű alperes neve. II.r. alperes címe szám alatti székhelyű II. rendű, III. r. alperesi képviselő neve által képviselt III. r. alperes neve III.r.alperes címe szám alatti székhelyű III. rendű, IV. rendű alperesi képviselő neve - címe által képviselt IV.rendű alperes neve. IV. rendű alperes címe alatti székhelyű IV. rendű, dr. Endrődiné dr. Makány Anikó ügyvéd (V. r. alperesi képviselő címe.) által képviselt V.rendű alperes neve V. rendű alperes címe. szám alatti székhelyű V. rendű alperesek ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a törvényszék meghozta az alábbi

RÉSZÍTÉLETET:

A törvényszék a felperesek keresetét a III. rendű alperessel szemben és a II. III. V. és VI. felperesek keresetét az V. rendű alperessel szemben elutasítja.

Kötelezi az I. II. IV. és V. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a III. rendű alperesnek személyenként 15.000,- (azaz tizenötezer) forint perköltséget.

Kötelezi az I-VI. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az V. rendű alperesnek személyenként 19.050,- (azaz tizenkilencezer-ötven) forint perköltséget.

A részítélet ellen a kézbestéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a jelen bíróságnál 10 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

INDOKOLÁS:

A felperesek az 1990-es évek elején vásárolták meg A településen a B utca - C utca csomópontjában, minősítése szerint lakó-pihenő övezetben kialakított építési telkeket, majd azokra családi házakat építettek. 1994-ben a IV. rendű alperes az időközben elkészült családi házakkal szemben az út másik oldalán áruházat épített, melynek működéséhez szükséges áruszállítást az építési engedély a C utcán keresztül engedélyezte LKW típusú gépjárművekkel. A IV. rendű alperes ténylegesen az engedélytől eltérően 3,5 tonna összsúlyt meghaladó járművekkel végezte az áruszállítást, amiért a felperesek bejelentésére a rendőrség azt megtiltotta és arra kötelezte a IV. rendű alperest, hogy a lakó-pihenő övezetnek megfelelően történjen az áruszállítás. Ezt a IV. rendű alperes hosszú éveken keresztül elfogadta és betartotta, majd építési engedélyt kért és kapott a C utca kiszélesítésére a kamionos áruszállítás megoldása érdekében.

A felperesek jogorvoslati kérelmei eredményre nem vezettek.

A keresetükben alperesek egyetemleges marasztalását kérték szerződésen kívül okozott kár címén. I-II. rendű és IV-V. rendű felperesek személyenként 500.000 forint tőke és járulékai, III. és VI. rendű felperesek személyenként 1.000.000 forint tőke és járulékai valamint a perköltségek megfizetése iránt, III. rendű alperessel szemben közigazgatási jogkörben okozott kár címén, a II. rendű alperessel szemben, mint az ingatlan tulajdonosa kérték a marasztalást. Arra hivatkoztak, hogy az áruszállítások nap mint nap zavarják a nyugalmukat, ellehetetlenítik az életüket. Az ingatlanjaikban bekövetkezett értékcsökkenés azért is nyilvánvaló, mert az önkormányzat által korábban elhelyezett lakó-pihenő övezetet jelölő tábla áthelyezésre került a C utca másik kijáratához, miáltal a felperesek ténylegesen lakó-pihenő övezeten kívüli ingatlant birtokolnak annak ellenére, hogy az övezet korábbi jellege az építési telkek kiválasztása és a beruházásaik lefolytatása során ezen jövőbeni tervről tudomásuk nem volt.

Az I. r. és IV. r. felperesek előadták, hogy a hatósági engedély kiadásával kapcsolatos határozatokat minden fórumon megtámadták, így peres eljárást is kezdeményeztek, ami végső soron a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 14.K.20.864/2009/3. szám alatt 2009. szeptember 9. napján meghozott ítéletével eredménytelen maradt, a keresetük elutasításra került az V. rendű alperessel szemben útépítési ügyben hozott határozat bíróság felülvizsgálata tárgyában.

A közigazgatási perben az engedély kérelem elutasítását kérték és a meghozott közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését. Álláspontjuk szerint a Közlekedési Főfelügyelet nem vette figyelembe A település Közgyűlésének 1/1 Kh számú határozatát, melyben az útépítés engedélyezéséhez a tulajdonosi hozzájárulást megtagadta. Az engedélyező határozat sérti továbbá az 1988. évi I. törvény 13. § (2) bekezdését is, mely szerint a lakott területeket forgalomszabályozási eszközökkel és megfelelő várakozási díjak alkalmazásával is fokozottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásaitól.

Az V. rendű alperes lakó-pihenő övezeti határt módosító döntése jogellenes és érvénytelen, azért is mert az 1/1 számú határozattal a pihenő övezet kezdetét a B utcai torkolattól jelölte ki a helyi önkormányzat közgyűlése. Ezt a közgyűlési határozatot az alperes jogszabályi felhatalmazás nélkül bírálta felül és módosította.

A 14.K.20.864/2009/3. számú ítélet indokolásában megállapította, hogy az önkormányzat tulajdonosi hozzájárulást megtagadó határozata hiányában az önkormányzati utat az építtető nem veheti birtokba, de ez az engedély kiadását nem teszi jogellenessé. Megállapította, hogy a felperesek által vélt életükre káros környezeti hatások megelőzése érdekében a határozatban foglalt szakhatósági állásfoglalások betartása az elsődleges, azok szerint a közegészségügyi és környezeti károkkal az engedély megvalósulása nem jár, zajvédelmi eljárást a tevékenység során észlelt zaj és rezgésártalom folytán a település jegyzőjénél lehet kezdeményezni. Ilyen tartalmú vélemény beszerzése az engedélyezési eljárásban nem előírás. Megállapította továbbá, hogy a forgalom technikai tervben szereplő forgalom engedélyezésével álláspontja szerint az alperes jogszabálysértést nem valósított meg. Ezért a keresetet elutasította.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

A II. rendű alperes arra hivatkozott, hogy a IV. rendű alperessel fennállott bérleti szerződés értelmében társaságuk semmilyen gazdasági tevékenységet az ingatlanon nem végez, ezért a felperesek által előterjesztett kárigényért nem lehet felelős, hiszen az állítólagos kárt nem ő okozta, jogellenes magatartást sem tanúsított. A kifogásolt útépítés engedélyeztetése során, mint építtető járt el, a A település közterületén megvalósult beruházás engedélyezési eljárása és kivitelezése során minden vonatkozó jogszabályi előírást betartott.