A Kúria Köf.5063/2014/6. számú precedensképes határozata telekadó mértéke tárgyában. Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Nem felel meg a helyi sajátosságokhoz igazodó adóztatásnak, ha a telek m2-ben számított területe alapján meghatározott telekadó mértéke a telek piaci értékéhez képest súlyos aránytalanságot eredményez.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31139/2014., *Kúria Köf.5063/2014/6.* (BH 2015.7.207)

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5063/2014/6.

A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró,

dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó bíró

Az indítványozó: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az érintett önkormányzat: Budapest XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata (Budapest, Grassalkovich út 162.)

Az ügy tárgya: telekadó mértéke

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy a Budapest XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata által alkotott, a helyi adókról szóló 5/2011. (II.25.) önkormányzati rendelete 2015. január 1-jéig hatályos 10. §-ában a külterületi telkekre irányadó telekadó mértéke törvénysértő volt, ezért e rendelkezés nem alkalmazható a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 28.K.31.139/2014. számú ügyben, valamint valamennyi, a törvényellenesség megállapítása időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

- elrendeli, hogy a határozat közzétételére - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

1. A Kúria eljárásának alapját képező bírói kezdeményezés által megállapított tényállás szerint a felperes - ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaság - tulajdonát képezi a Budapest XXIII. kerület 0196317 hrsz. alatti külterületi ingatlan. A bíróság megállapította, hogy a közigazgatási iratok között fellelhető ingatlan-értékbecslés szerint a perbeli ingatlan művelési ága a releváns időszakban kivett csatorna volt (jelenleg fásított terület), az 11.756 m2 földdarab közművekkel és úttal el nem látott mezőgazdasági területen fekszik. Az ingatlan-értékbecslés összefoglalója szerint az ingatlan MO és M5-ös autópálya építése miatt funkcióját vesztett vízelvezető árok, a földterület önmagában forgalomképtelen, valós piaci értéke 0 forint.

2. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Adóosztálya a felperes, mint adóalany terhére a 2012-2013. adóévekre összesen 1.998.520 Ft, a 2014. évtől 999.260 forint telekadó-fizetési kötelezettséget állapított meg. A határozat a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény (a továbbiakban: Htv.) 17. §-ára, 52. § 16. pontjára, továbbá Budapest XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata által alkotott, a helyi adókról szóló 5/2011. (II.25.) önkormányzati rendeletére (a továbbiakban: Ör.) hivatkozott. Az Ör. 10. §-a szerint 2012. január 1-től az adott külterületi telek után az adó mértéke 85 Ft/m2/év.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az első fokú határozatot helybenhagyta. Az alperes - többek között - utalt arra, hogy mivel az Ör. az adóalap számításánál nem a telek korrigált forgalmi értékét, hanem a telek m2-ben számított területét veszi alapul, ezért nincs jelentősége annak, hogy a tárgyi ingatlan 0 Ft értékű, vagy hogy forgalomképtelen.

3. A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Az ügyben eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: indítványozó) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (3)-(4) bekezdése alapján az eljárást felfüggesztette és a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

4. Az indítványozó szerint az Ör. 10. §-ába foglalt adómérték meghatározás - a per alapjául szolgáló ügyben feltárt tényállás alapján - ellentétes a Htv. 6. § c) pontjába foglalt előírással, mert sem a helyi sajátosságokra, sem az adózók teherviselő képességére nincs tekintettel. Az Alaptörvény XXX. cikke - az Önkormányzati Tanács értelmezése alapján is - magában foglalja az adómérték arányosságát, amely követelmény jelen esetben erősen sérül. A közigazgatási bíróság szerint nem egyeztethető össze sem az arányos közteherviselés elvével, sem a helyi adóztatás alkotmányos funkciójával, ha forgalomképtelen, valós piaci értékkel nem rendelkező ingatlant az önkormányzat adózás alá von. A Kúria Önkormányzati Tanácsa több határozata alapján az indítványozó kifejtette, hogy a Htv. 6. § c) pontja szerint az adó mértéke meghatározásakor az önkormányzat köteles differenciálni. Ez a differenciálási kötelezettség különösen fennáll külterületi telkek esetén, ahol jellegüknél, hasznosításuknál, méretbeli jellemzőiknél fogva a nm-en alapuló adómérték számítás eleve aránytalanságot eredményezhet. Jelen ügyben a közel egy millió forint évi tekeadó fizetési kötelezettség a piaci értékkel nem bíró földterület után súlyosan aránytalan.

Az indítványozó szerint a piaci értékkel nem bíró adótárgy adóztatása nem is adó, hanem tulajdonelvonás, kiüresíti a javak békés élvezetéhez való jogot. Így nem egyeztethető össze az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével sem. E körben az indítványozó bíró az Emberi Jogok Európai Bírósága esetjogára is hivatkozott.

5. Végül az indítványozó a vonatkozó Ör.-el kapcsolatban felvetette annak közjogi érvénytelenségét is. E körben - alkotmánybírósági határozatokra hivatkozva - kifejtette, hogy a jogalkotási eljárás garanciális szabályainak a betartása a jogalkotó kötelezettsége. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése szerint a jogszabály előkészítője előzetes hatásvizsgálatot köteles végezni. Ez a jogalkotási eljárás lényeges eleme, amelynek elmaradása kihat a megalkotott normára. Mivel az Ör. hatálya piaci értékkel nem bíró telekre is kiterjed azt bizonyítja, hogy az előzetes hatásvizsgálat az Ör. megalkotásakor elmaradt, vagy nem megfelelően folyt le. Ennek megállapítására indítványozta, hogy az Önkormányzati Tanács a Bszi. 53. § (4) bekezdése alapján hívja fel az önkormányzatot az indítványhoz szükséges iratok megküldésére.