A Pécsi Törvényszék P.20176/2017/45. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 73/A. §, 73/B. §, 164. §, 206. §, 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 339. §, 1992. évi LXXIX. törvény (Métv.) 6. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 13. §, 14. §, 15. §, 77. §, 86. §, 134. §, 244. §, 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet 5. §] Bíró: Nagy Tamás

Pécsi Törvényszék

4.P.20.176/2017/45. szám

A Pécsi Törvényszék a (név) ügyvéd (cím) által képviselt (I.rendű felperes neve) I. r., (II.rendű felperes neve) II. r. és (III..rendű felperes neve) III. r. (mindannyiuk levelezési címe: I. rendű, II. rendű és III. rendű felperesek címe) felpereseknek - a (név) kamarai jogtanácsos által képviselt (alperes neve) (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

r é s z - és k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes kártérítési felelőssége fennáll a 2011. április 8-án az I - II. r. felperesek házasságából született (név 1.) fejlődési rendellenességének a fel nem ismerésével okozati összefüggésben kapcsolatos mulasztásai miatt a felperesek személyhez fűződő jogsértéseivel összefüggő vagyoni és nem vagyoni károkért.

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette az I. r. felperes önrendelkezéshez való, a I - II.r. felperesek családtervezéshez való, valamint az I - II - III. r. felperesek teljes és egészséges családban éléshez fűződő személyiségi jogait.

A rész- és közbenső ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) nap alatt írásban, 3 (három) egyező példányban a Pécsi Törvényszéknél benyújtható fellebbezésnek lehet helye. A fellebbezést a Pécsi Ítélőtábla bírálja el.

A Pp. 73/A. § (1) bekezdése értelmében a jogi képviselet az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata a Pp. 73/B. § (1) bekezdés a.) pontja alapján hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszt elő. Az erre irányuló kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet kérni.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s

A III. r. felperes az I -II. r. felperesek házasságából 2010. március 10-én született egészségesen. Az I. r. felperes első terhessége alatt 2009. szeptember 9-én Down-kór kiszűrésére kombinált tesztet végeztek el, melynek eredménye 1:16000 volt.

Az I. r. felperes második terhességének megállapítására, 29 éves korában, 2010. szeptember 1. napján került sor. Terhesgondozásba vették, a terhesgondozást végző orvos (név 2.) volt. A 2010. szeptember 20-i második ultrahang vizsgálat az embrió megfelelő időarányos növekedését mutatta. Ultrahangvizsgálatok történtek még 2010. október 21. és 2010. november 18., valamint december 2-án. Ezek a várható, megfelelő értékeket mutatták. Kiemelkedő jelentőségű a középidős ultrahangvizsgálat volt, amely a betöltött 18. hét utánit jelentette. A részletes, mindenre kiterjedő ultrahang vizsgálati lelet fejlődési rendellenességre utaló jelet nem mutatott. A továbbiakban még 6 alkalommal történt a várandós időszak alatt ultrahangvizsgálat, így a terhesgondozási protokoll szerint 5 alkalommal ajánlott ultrahangvizsgálattal szemben összesen 11 alkalommal végeztek ultrahangvizsgálatot.

A kombinált teszt a terhesség 11-14. hetében végzett ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációja, amely a Down-kór szűrésére alkalmas eljárás. A szűrés hatékonysága 95% körül van. A Down-kór a leggyakoribb emberi kromoszóma rendellenesség. Születéskori gyakorisága 1:750-hez, gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával növekszik. A 37 év feletti várandósoknál kötelező a magzat kromoszómavizsgálata. 2004. január 1-jétől a protokoll része az első ultrahang szűrővizsgálat során a magzati tarkóredő mérése. A protokoll szerint ezt nyugalmi állapotban, a mid-saggithralis metszetben, a nyakszögletben az echo-mentes sáv belső széle között kell végezni. A 3 mm-nél kisebb érték esetén zárójelben célszerű feltüntetni, hogy "normális érték +", míg 3 mm vagy annál nagyobb érték esetén a zárójelben "a perinatális diagnosztikai központban konzultáció indokolt" szöveget ajánlott írni. A hagyományos jártassági vizsgával rendelkezők által mért úgynevezett NT értékek (magzati tarkóredő) a kombinált szűréshez használt kockázatbecsléshez nem használhatók fel. Ennek indoka, hogy a tizedes pontosságú mérés az FMF vizsgával nem rendelkezőktől nem várható el.

Az I. r. felperes ultrahangvizsgálatát, így a Down-kór kiszűrésére irányuló szűrővizsgálatot is (név 3.) szülész-nőgyógyász szakorvos végezte, aki ugyancsak az alperesi intézmény alkalmazottja. (név 3.) nem rendelkezett ezen időszakban úgynevezett FMF licence-szel, a mérési eredményeit így nem lehetett volna figyelembe venni a kombinált szűrővizsgálat alkalmazásánál.

A (név 4.) (Sejtbank) 2010. október 27-én adta ki a DC1666 azonosító kódú leletet az alperes részére. A felperes erről SMS értesítést kapott, amelyben található kód segítségével nézhette meg a Sejtbank leletnéző felületén az eredményt. A Down-kór kiszűrésére alkalmazott kombinált teszt 1:640 arányú eredményt adott. A lelet minősítése: negatív. Ebben az időszakban a (név 4.) és az alperes között együttműködési megállapodás nem volt, a korábbi 2009. március 20-án megkötött szerződés 2010. március 30. napján a határozott idő lejártával letelt.

Az I. r. felperes a DC1666 azonosító kódú lelet ismeretében tájékoztatást kért a terhesgondozást végző szakorvostól, figyelemmel arra, hogy a korábbi terhességéhez képest a kombinált teszt eredménye rosszabb értéket mutatott. (név 2.) azt a tájékoztatást adta az I. r. felperesnek, hogy a bekövetkezett változás a kockázat szempontjából közömbös, mert kizárólag az 1:250, úgynevezett "cut-off" értéknek van jelentősége. Ez azt jelenti, hogy 250 ugyanilyen hormonparaméterű terhesség közül 1 lesz Down-szindrómás. A cut-off érték a beavatkozási szint. Ezt a tájékoztatást egészségügyi dokumentációban nem rögzítették, a tájékoztatás szóbeli volt.

Az alperesi intézmény az akkor hatályos protokollnak megfelelően AFP szűrést is elrendelt, ami a 2010. november 19-i lelet szerint 0,56 MoM értéket mutatott, amely a normál tartományon (0,7- 2,5 MoM) kívül eső érték. Mivel rendelkezésre állt akkor már a kombinált teszt negatív eredménye, ennek a körülménynek jelentőséget nem tulajdonított a terhesgondozást végző orvos.

A továbbiakban zavartalan terhesgondozás zajlott, a várandós panaszmentes volt, az elvégzett magzati állapotdiagnosztikai vizsgálatok negatív eredményeket adtak.

A 2011. április 6-i ultrahangvizsgálat eredményei alapján a terhességi kor 36 hét + 2 napjánál észlelték a magzat elvárható növekedésében történt elmaradást, valamint jelzetten kóros flo-metria értékeit, ami a magzati vérkeringés kezdeti zavarára utalt, ezért azonnali kórházi felvételt tartottak szükségesnek. Az I.r. felperest az alperes szülészeti osztályára utalták. Az észlelés követően két nappal később 2011. április 8-án a 36. betöltött terhességi hét után 4 nappal szülésindukció, majd császármetszés segítségével született meg (név 1.), az I-II.r. felperesek második gyermeke. Neonatológus által végzett vizsgálatok eltérést nem találtak az újszülöttnél, így a szokott időben az anyát és újszülöttjét hazabocsátották.