Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH 2000.5.214 I. A polgármester az önkormányzat képviselőjeként jár el - ha a képviselő-testület ettől eltérően nem rendelkezik -, ezért a polgármester által harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettség - pl. garanciavállalás - érvényességéhez az önkormányzat jegyzőjének ellenjegyzésére nincs szükség [Ptk. 36. § (2) bek., 37. § (1) bek., 218. §, 249. §, 273. § (1) bek., 1990. évi LXV. tv. 9. § (1) bek., 1991. évi XX. tv. 139. § d) pont, 140. § (1) bek. k) pont, 1992. évi XXXVIII. tv. 66. §, 100. § (1)-(3) bek.].

II. A szerződési szabadság elve folytán a nem üzletszerűen gyakorolt garanciavállalás vagy kezesség miatt - azon a címen, hogy a vállaló nem pénzintézet volt - a szerződés semmissége nem állapítható meg [Ptk. 200. § (1)-(2) bek., 1991. évi LXIX. tv. 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (1) bek. d) pont, 8. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság a felperes módosított keresetét - amelyben az alpereseket a Ptk. 313. §-ára, illetve 339. §-ára alapítva vagylagosan 136.354.140,-Ft és "törvényes késedelmi kamatainak" a megfizetésére kérte kötelezni - elutasította. Ítéletében tényként állapította meg, hogy az I. r. alperes egyik alapítója volt a TV 16 M. Kft.-nek, amely a XVI. kerületben sugárzandó kábeltelevíziós műsorok készítésére alakult. A kábeltelevíziós műsorok előállításához, illetve sugárzásához szükséges különböző videotechnikai eszközök beszerzése érdekében a CWAG Leasing GmbH és a V. Kft. lízingszerződést kötöttek. E lízingszerződésbe foglalt fizetési kötelezettség biztosítékaként F. G. polgármester aláírásával ellátva - pontosan meg nem állapítható időpontban - egy okirat készült, amelyben a kerületi önkormányzat polgármesteri hivatala az U. Kft. megbízásából garanciát vállalt a felperes javára 2.145.000 DEM (tíz ráta szorozva 214.500 DEM) devizaösszeg forintellenértékének erejéig a lízingszerződés lejáratát követő három hónapig. E garanciavállalásban a polgármesteri hivatal feltétel nélkül és visszavonhatatlanul kötelezte magát arra, hogy amennyiben a V. Kft. a lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a felperes írásbeli felszólítására az alapjogviszony vizsgálata nélkül fizetést teljesít. A V. Kft. a lízingdíjfizetéssel késedelembe esett, ezért a lízingbe adó a lízingszerződést 1994. november 30-án felmondta. A felperes az alperesekkel szembeni követelését elsődlegesen az említett garancavállalási nyilatkozatra alapította, amelynek teljesítésétől az alperesek - többek között a megállapodás érvénytelenségére hivatkozva - elzárkóztak.

Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint "fizetési" garanciát csak bank vállalhat, ezért az okiratban foglalt kötelezettségvállalás - tartalma szerint - kezességnek minősül. A vitatott nyilatkozat létrejöttének körülményeit vizsgálva megállapította, hogy az nem az ügyiratokra előírt formában készült, és az iratkezelésre vonatkozó szabályoknak megfelelő módon nem is került kiadásra. Figyelemmel a beavatkozó által korábban kiállított kötelezettségvállalásokra is, elfogadta a beavatkozónak azt az előadását, hogy ő a felperes által szövegezett okiratot mint munkaközi példányt írta alá, és a már korábban aláírt nyilatkozat felhasználására olyan módon került sor, hogy azon valaki az 1993. április 7-i dátumot feltüntetve, azt a felperes részére visszajuttatta. A "hivatalos alakszerűséget" nélkülöző iratot a Ptk. 4. §-ára figyelemmel a gazdasági ügyekben jártas felperes nem tekinthette az önkormányzat nevében és képviseletében kiállított okiratnak. Megállapította azt is, hogy a garanciavállaló nyilatkozat olyan szerződésre vonatkozott, amelyben a bérlő fizetési kötelezettségének a teljesítéséért bankgarancia-vállalás volt kikötve, amelynek vállalására az önkormányzat a Ptk. 249. §-ára figyelemmel nem volt jogosult. Amennyiben viszont az említett biztosítékot a lízingszerződés alanyai önkormányzati garanciára módosították, akkor ezt a megállapodást meg kellett volna küldeni a garanciavállaló részére is. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. §-ának (1) bekezdése szerint az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, ezért a testületet képviselő polgármester kötelezettségvállalásához önkormányzati döntésre lett volna szükség. Az alperesek nem alkották meg a szervezeti és működési szabályzatot, ebből azonban nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a törvény által általánosan meghatározott képviselő-testületi jogosultságokból 100 millió forintos nagyságrendű garanciavállalási nyilatkozat kiadására "önmagában" a polgármester jogosult lett volna. Az elsőfokú bíróság az 1992. évi XXXVIII. törvény 66. §-ának, valamint 100. §-a (1) és (3) bekezdésének összevetéséből arra következtetett, hogy a perbeli rendkívüli kötelezettségvállalás nem tekinthető olyan gazdálkodási feladatnak, amelynek során az 1991. évi XX. törvény 139. §-a alapján a helyi önkormányzat nevében a polgármester kötelezettséget vállalhatna.

A felperes fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság részítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének azt a rendelkezését, amellyel a felperes keresetét a szerződés teljesítése iránti részében elutasította, helybenhagyta. Egyebekben - a perköltség viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság ítéletét, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság a tényállást részben kiegészítette, de ennek alapján is egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal a jogi álláspontjával, hogy a beavatkozó nyilatkozata az 1991. évi LXIX. törvény 4. §-ának (1) bekezdésére is figyelemmel nem minősül bankgarancia-vállalásnak. Annak tartalmából arra kell következtetni, hogy a beavatkozó készfizető kezességvállaló nyilatkozatot tett. A beavatkozó, a volt polgármester a kerületi önkormányzat polgármesteri hivatala nevében vállalta a kezességet, ebből pedig az következik, hogy a felperesnek az I. r. alperessel szemben előterjesztett keresete alaptalan, a kezesi szerződés alapján az I. r. alperestől teljesítést nem követelhet. De a kezesi nyilatkozat alapján a polgármesteri hivatal sem kötelezhető arra, hogy a felperesnek teljesítsen. A kezesi szerződés ugyanis a CWAG GmbH javára szóló teljesítésről rendelkezik arra az esetre, ha a V. Kft. a lízingdíj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. A felperest ezért a kezesi szerződés csak arra jogosította fel, hogy a kötelezett teljesítésének elmulasztása esetén felhívja a kezest arra, hogy a CWAG GmbH javára fizetést teljesítsen. A felperes a kezességvállaló nyilatkozat alapján a saját nevében és a saját részére a követelést - engedményezés hiányában - nem érvényesítheti. Ezért a felperesnek a II. r. alperessel szemben - a kezesi szerződés teljesítésére irányuló - keresete alaptalan.

A Legfelsőbb Bíróság a továbbiakban arra mutatott rá, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100. §-ának (3) bekezdése a polgármesteri hivatal kezességvállalása esetén az önkormányzat pozitív testületi döntését kívánja meg, ennek hiányában nincsen olyan ügy, amelyre a polgármesternek a törvényben biztosított képviseleti joga kiterjedne. Ezt a hiányosságot a felperes - az 1992. december 2-i keltezésű leveléből kitűnően - maga is észlelte. A kezességvállalás további alaki feltétele az 1991. évi XX. törvény 140. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy ellenjegyzése, amely az adott esetben hiányzott. Kifejtette még a Legfelsőbb Bíróság, hogy a feltétlen és visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalás a Ptk. 273. §-a (1) bekezdésének rendelkezésébe ütközik, amely szerint a kezesi kötelezettség az alapjogviszonyhoz igazodik. Az alapjogviszony viszont tisztázatlan, mert nem állapítható meg, hogy a beavatkozó az 1993. április 7-i nyilatkozatával hogyan vállalhatott magasabb bázisösszeget, mint amennyit a lízingszerződés tartalmaz. A fentiekre tekintettel az alapjogviszonyt figyelmen kívül hagyó kezességvállalás a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogszabályba ütköző semmis szerződésnek minősül. A másodfokú bíróság a fellebbezést annyiban találta alaposnak, hogy az elsőfokú bíróság nem bírálta el a felperes másodlagos, kártérítés fizetésére irányuló keresetet, ezért ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!