BH 1998.4.200 Ha az adós a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal elrendelt végrehajtás során vitatja, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen jött volna létre - feltéve, hogy a törvény szerinti eljárás keretében nincs lehetőség a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására - a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat. A végrehajtás-megszüntetési perre az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte [1994. évi LIII. tv. (Vht.) 10. §, 211. § (2) bek., 212. § (1) bek., Pp. 366. §, 369. § a) pont, 367. §].

A városi bíróság végrehajtási záradékkal látta el az alperes határozatát, amellyel 100.000,-Ft kártérítés megfizetésére kötelezte a felperest.

A felperes a keresetében a kártérítési határozat hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta, hogy a határozat végrehajthatóvá vált, mert azt részére nem kézbesítették, arról a végrehajtható okiratból szerzett tudomást.

A munkaügyi bíróság végzésével a hatáskörének és illetékességének hiányát megállapítva, az iratokat a városi bírósághoz rendelte áttenni, mert a kereset végrehajtás megszüntetésére irányul, mivel az alperes követelése már végrehajtási szakban van.

A végzés ellen a felperes fellebbezett.

A megyei bíróság végzésével helybenhagyta a munkaügyi bíróság végzését, mert a városi bíróság illetékessége kizárólagos. Megjegyezte, hogy az Mt. 6. §-ának (4) bekezdése szerint az írásbeli nyilatkozat közlése akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja, vagy szándékosan akadályozza. Ebből következően a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a végrehajtható okirat átvételével került abba a helyzetbe, hogy a kártérítési határozatot megtámadja.

A másodfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezése és a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a városi bíróság tévesen záradékolta az alperes kártérítési határozatát, mert a 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet szerint postai úton kellett volna kézbesíteni a határozatot. A kézbesítést nem pótolja a határozat átvételének megtagadásáról felvett jegyzőkönyv.

Az alperes ellenkérelme a másodfokú végzés hatályban tartására irányult, mert a felperes által hivatkozott MT rendelet nem a munkáltató, hanem az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szervek iratainak kézbesítésére vonatkozik.