BH 2005.5.172 A gépjármű üzemben tartója felel a járműve jogszerű használatáért, ennek keretében a személygépkocsit bérlő által ki nem fizetett parkolási díjért (pótdíjért) [Ptk. 98-99. §-ok; 1988. évi I. tv. 15. §].

Az alperes a tulajdonában álló V. típusú személygépkocsi határozott idejű használatára bérleti szerződést kötött. A szerződés időtartama alatt a bérlő a felperes S., P. sétány T. melletti parkolóját díjfizetés nélkül használta, ezért a felperes 10 000 forint pótdíjat szabott ki, amelynek megfizetésére az alperest kérte kötelezni előbb kártérítés, majd szerződés teljesítése címén. A parkolóhely üzemeltetőjének felhívására az alperes közölte a bérlő nevét és címét.

A másodfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasító elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10 000 forintot és ennek 2002. október 31-étől járó késedelmi kamatát. Az ítélet indokai szerint a helyi közút kezelője és a parkolóhely igénybevevője között a parkolóhely használatával a közterület közlekedési célú használatára keletkezett jogviszony. Az alperes mint tulajdonos a dolog birtokát használatra másnak átengedte, ez azonban a Ptk. 99. §-a szerint nem jelentette a dolog terhei alóli mentesülést. Ezért az alperes tulajdonosként köteles viselni a parkolással felmerült díjat.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása érdekében az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértően értelmezte a Ptk. 99. §-át, sértette a Ptk. 201. §-ának (1) bekezdésében és a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezéseket és ellentétes S. Város Önkormányzatának 11/1999. (IV. 23.) rendeletében írtakkal. A hivatkozott rendelkezések értelmében a parkolóhely használatáért az igénybevevő és nem a gépjármű tulajdonosa köteles díj (pótdíj) fizetésére. A várakozóhely használatára a peres felek között szerződés nem jött létre. A közterület használójának az 1988. évi I. tv. 3. §-a értelmében a járművezető minősül, jogviszony tehát a bérlő és a felperes között keletkezett. Ennek alapján teljesítésre is a bérlő köteles.

E jogkérdésben a jogerős ítélet tévesen foglalt állást, a jogkérdésben a Legfelsőbb Bíróság hivatalos gyűjteményben közzétett módon még nem hozott döntést, ezért a jogerős ítélet felülvizsgálatának a Pp. 270. § (2) bekezdésének ba) pontjában foglaltak szerint van helye.

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálva [Pp. 275. § (2) bekezdés] megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. (a továbbiakban: Tv.) 15. §-ának (3) bekezdése értelmében közút területén, vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendelheti el.

A törvény felhatalmazása alapján alkotott, a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) szabályai - az 1. §-ának (1) bekezdése alapján - azokra a jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra és magánszemélyekre terjed ki, akik a Magyar Köztársaság területén közúti közlekedési szolgáltatást végeznek, illetőleg közúti járművet tartanak üzemben. A rendelet 15. §-ának (1) bekezdésében kimondja, hogy a járművek jogszerű használatárért, valamint az üzem-, forgalombiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő műszaki állapotáért az üzemben tartó felelős.