A Kúria Bfv.819/2013/5. számú precedensképes határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 225. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 427. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Soós László

A határozat elvi tartalma:

Nem valósítja meg a hivatali visszaélés bűntettét az a rendőr, aki szolgálaton kívül, magánemberként úgy utazik a vonaton, hogy nem vált jegyet, a jegyvizsgálónak pedig szolgálati igazolványát mutatja fel az ingyenes utazás engedélyezése reményében, de egyébként nem kelti hivatalos eljárás látszatát.

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék B.188/2011/10., Debreceni Ítélőtábla Bf.333/2012/4., *Kúria Bfv.819/2013/5.* (BH 2014.3.68)

***********

KÚRIA

Bfv.I.819/2013/5.szám

A Kúria Budapesten a 2013. év november hó 12. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A hivatali visszaélés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítvány alapján eljárva a Debreceni Törvényszék 13.B.188/2011/10. számú, valamint a Debreceni Ítélőtábla Bfv.I.333/2012/4. számú ítéletét megváltoztatja,

a terheltet az ellene hivatali visszaélés bűntette [1978. évi IV. törvény 225. §] miatt emelt vád alól felmenti;

elrendeli a terhelt által esetlegesen megfizetett pénzbüntetés visszatérítését annak a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült 11.430,-(tizenegyezer-négyszázharminc) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A terheltet a Debreceni Törvényszék a 2012. január 17-én kihirdetett 13.B.188/2011/10. számú ítéletével hivatali visszaélés bűntette [1978. évi IV. törvény 225. §] miatt kétszázhúsz napi tétel, napi tételenként 2.500 forint, összesen 550.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2012. június 19-én jogerős Bf.I.333/2012/4. számú ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatva a pénzbüntetés napi tételeinek számát enyhítette, és az így kiszabott százhúsz napi tétel, összesen 300.000 forint pénzbüntetés megfizetésére a terhelt számára tizenkét havi részletfizetést engedélyezett.

Az irányadó tényállás lényege szerint a terhelt 2008. június 16. napjától hivatásos rendőrként teljesített szolgálatot, a cselekmény elkövetésének időpontjában rendőr főtörzsőrmesteri rendfokozatban, járőr beosztásban.

A terhelt 2010. december 20-án a kora reggeli órákban - szabadságának ideje alatt - magánszemélyként felszállt gyorsvonatra. Menetjegyet azonban nem vásárolt, és amikor a jegyvizsgáló a menetjegyét kérte, a terhelt a díjmentes utazásának igazolása céljából rendőrségi szolgálati igazolványát mutatta fel. A jegyvizsgáló a szolgálati igazolvány kódszámának ellenőrzését követően megállapította, hogy az nem jogosítja fel őt a vasúti szolgáltatás díjmentes igénybevételére.

A terhelt elismerte a jegyvizsgálónak, hogy nem rendelkezik menetjeggyel, közölte azonban vele, hogy korábban az általa konkrétan meg nem jelölt időpontban és szerelvényen történt utazásai során a jegyvizsgálók ugyanezt az igazolványt díjmentes utazásra alkalmasnak találták.

Miután a jegyvizsgáló a terheltet eredménytelenül hívta fel a menetjegy árának és a pótdíj összegének megfizetésére, valamint személyi igazolványának és lakcímkártyájának átadására, telefonon kért segítséget a rendőrkapitányságtól. A terhelt és a jegyvizsgáló a szerelvényről leszállt, ahol a terhelt a vele szemben intézkedő rendőrök előtt is elismerte, hogy menetjeggyel nem rendelkezik, nekik szolgálati igazolványával igazolva magát.

A tényállás tartalmazza azt is, hogy a rendőrség hivatásos állományú tagjait a gyorsvonat másodosztályú kocsijára szóló - ötven százalékos - utazási kedvezményt figyelembe véve a vasúti menetjegy fejében a terheltnek 2010. december 20-án 1.240 forintot kellett volna fizetnie, és a pótdíj összege ezen felül abban az esetben, ha az utas a jegyvizsgálónál vásárolja meg a menetjegyet, 2.600 forint, amennyiben pedig az utas a jegyvizsgálónál sem vásárolta meg a menetjegyet, 8.000 forint volt.

A jogerős határozatok ellen a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség terjesztett elő a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott okból a terhelt javára felülvizsgálati indítványt.

Indokai szerint a jogerős határozatok téves jogértelmezésen és téves jogi következtetésen alapulnak, ugyanis a terhelt cselekménye az 1978. évi IV. törvény 225. §-ában meghatározott hivatali visszaélés bűntettének megállapítására nem alkalmas.

Az indítványozó szerint a hivatali visszaélés bűntettének megállapítására abban az esetben kerülhet sor, ha a hivatalos személy a törvényi tényállásban írt magatartást úgy fejti ki, hogy annak gyakorlása közvetlen kihatással van a hivatalos tevékenységére, sérti vagy veszélyezteti az állami szerv működési rendjét, illetve a törvényességébe vetett bizalmat.

Az irányadó tényállásra figyelemmel azonban megítélése szerint a terhelt nem járt el hivatalos személyi minőségében, az nem tartalmaz olyan megállapítást sem, amely szerint abból a célból mutatta volna fel a szolgálati igazolványát, hogy hivatalos eljárás látszatát keltse, nem hivatkozott arra, hogy szolgálatban lenne, és olyan tevékenységet végezne, amely rendőrként a munkakörébe tartozik; a terhelt célja egyértelműen az volt, hogy szolgálati igazolványával igazolja, miszerint a rendőrség a munkáltatója és ezáltal díjmentesen utazhat, és nem kérte azt sem, hogy a MÁV alkalmazottja azért tekintsen el a jegy árának és a pótdíjnak a megfizetésétől, mert rendőrként közhatalmat gyakorol, a rendőri foglalkozáshoz kapcsolódó intézkedési jogosultságra, befolyásra még csak közvetve sem utalt.