A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27819/2015/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TELEKADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 67. §, 78. §, 164. §, 330. §, 339. §, 340. §, 1990. évi C. törvény (Htv.) 52. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 38. §, 42. §, 43. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 5. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. §, 33. §, 50. §, 71. §, 72. §, 109. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Szivák József

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

6.K. 27.819/2015/8.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ... ügyvédi iroda (...) eljáró ügyvéd dr. ... által képviselt ... (...) felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (...) alperes ellen telekadó tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 60.000,- (azaz: hatvanezer) Ft perköltséget az államnak külön felhívásra 117.600,- (azaz: száztizenhétezer-hatszáz) Ft le nem rótt eljárási illetéke.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A bíróság felperes kereseti kérelme, alperes érdemi ellenkérelme a csatolt és megküldött közigazgatási iratok, továbbá a tárgyalás anyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A történeti tényállás szerint az elsőfokú határozattal az önkormányzati adóhatóság - utólagos adómegállapítás keretében - a felperes terhére a 2011. adóévre 2.020.652.- forint adóhiánynak minősülő telekadó-különbözetet, valamint a 2012. adóévre az I. félév tekintetében 220.046 forint adóhiánynak minősülő telekadó-különbözetet, a II. félév tekintetében 220.047.- forint telekadó fizetési kötelezettséget, továbbá 3.593.- forint késedelmi pótlékot állapított meg az ingatlan után., míg az adóbírság megállapításától kivételes méltányosságból saját hatáskörben eltekintett.

A felperes a törvényes határidőn belül az elsőfokú határozat ellen fellebbezéssel élt, amelyet elbírálva a hivatal, mint másodfokú hatóság meghozta a jelen eljárás tárgyát képező, 2012. október 18. napján kelt felülvizsgálni kért döntést, amellyel a felperes terhére 2.460.745.- forint telekadó fizetési kötelezettséget megállapító részében 2.460.733.- forint összegre megváltoztatta, az adóbírság megállapítását mellőző részében helybenhagyta míg a 3.593.- forint késedelmi pótlékot megállapító részében megsemmisítette és az önkormányzati adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasította.

Az alperesi adóhatóság hangsúlyozta, hogy ... Város Önkormányzat képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 10/2002 (V. 15.) számú rendelet módosításáról szóló 2008. december 19-étől hatályos 39/2008 (XII. 19.) rendelete (ingatlan-HÉSZ) kifejezetten az ingatlan szabályozási tervére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat tartalmaz. Az ingatlan-HÉSZ egyértelműen lehetővé teszi az ingatlan beépíthetőségét, tehát az ingatlan beépíthetőségének helyi építési szabályzat szerinti jogi lehetősége fennáll. A tárgy szerinti ügyben az építési engedély iránti kérelem egyedi építési hatósági ügyben valamely jogszabályi feltétel teljesülésének hiányára hivatkozással esetleges elutasítása nem azt jelenti, hogy az ingatlan beépíthetősége jogilag azaz az ingatlan-HÉSZ szerint nem lehetséges (tehát kizárt), hanem azt, hogy az építési engedély kiadásához eleget kell tenni a megjelölt jogszabályi előírásoknak, így például nem csak az adózó által hivatkozott távvezeték-kiváltás elmaradása, hanem az engedélyezhető beépítés fentiekben ismertetett paramétereinek be nem tartása is eredményezheti az építési engedély iránti kérelem elutasítását. Ez nem azonosítható azzal, hogy az ingatlan beépíthetetlen lenne. A tárgy szerinti ügyben nem állapítható meg a felperesi adózó adómentessége a perbeli ingatlan tekintetében.

A felperes a 2012. november 21-én kelt beadványában jogi képviselője útján keresetet terjesztett elő a hivatal által hozott felülvizsgálni kért döntés ellen a bíróság jogelődjének minősülő Budapest Környéki Törvényszékhez címezve, melyben kérte a felülvizsgálni kért döntés hatályon kívül helyezését, valamint az abban foglaltak végrehajtásának felfüggesztését.

Felperes kereseti kérelmében az első-és másodfokú közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte.

A felperesi álláspont szerint a ... ... hrsz-ú telekingatlanban meglévő 136162/1791989 tulajdoni hányad utáni adófizetésre kötelezése a felperesnek törvénysértő és megalapozatlan mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében.

Jogalap vonatkozásában hivatkozott a ... Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló módosított 28/2010(12.16.) - módosítás 2011(01.28.) - rendeletének 2.§ (1) bekezdésére.

("2. §. Mentes a telekadó alól:

1/ Amennyiben a telek a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően nem építhető be.")

Hivatkozott ... Város Önkormányzat 39/2008.(XII.19.) sz. rendelete; a 10/2002(05.15.) számú Helyi Építési Szabályzatáról szóló Önkormányzati Rendelete módosítása szerint az 1. § tartalma újabb bekezdéssel egészül ki:

A 2.m. számú melléklet tartalmazza ... Város ... út melletti 14,5 ha kiterjedésű ... hrsz.-ú telekre készült szabályozási tervét.

LkeSz-20-50/5,0-1000 jelű építési övezet előírásai a 3. §. (13) bekezdés szerint a területet átszelő 20 kV-os távvezeték által érintett telkeken a távvezeték kiváltását követően adható ki építési engedély.

A 3. §. (17) bekezdés szerint a 2/m számú mellékletben lehatárolt kertvárosias lakóterület építési telkein az építési engedélyezési terv kiadására csak a műszaki infrastruktúra megoldása után kerülhet sor (vízbázis növelés, hálózatok kiépítése).

Felperes utalt arra, hogy az osztatlan telekre vonatkozó beépíthetőséget tiltó feltételeket a hatályos HÉSZ tartalmazza. Ennek megfelelően a helyi adókról szóló hivatkozott önkormányzati rendelet 2. §. (1) rendelkezése a felperes tulajdonát képező tulajdoni illetősége vonatkozásában számára egyértelműen a telekadó alóli mentességet írja elő, illetve biztosítja.

Álláspontja szerint a felperessel szemben kivetett hivatkozott telekadókat tartalmazó határozat téves és iratellenes jogértelmezéseken alapul.

Az adóbevallási nyomtatvány vonatkozásában megjegyezte, hogy az 1997. évi LXXVIII tv. egyértelmű definíciókat tartalmaz. A 28/2010(12.16.) sz., rendelet nem a beépítésre szánt területet, mint adózási tárgyat definiálja, hanem " nem beépíthető telek" kategóriában a HÉSZ előírása szerinti mentességet ad.

A rendelet szerinti definíció eleve építési telket jelöl meg, amelyre az építési szabályoknak megfelelően kialakított telek megléte és beépítési feltételei is érvényesek. Beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké kell alakítani.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(12.20.) Korm. rendelet írja elő az önkormányzatok részére a helyi építési szabályzataik megalkotásával kapcsolatos követelményeket.