BH 2020.5.129 A részesként elkövetett költségvetési csalási cselekmény nem vonható a tettesként elkövetett cselekménnyel törvényi egységbe [Btk. 13-14. §, 356. §].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.1100/2013/280., Fővárosi Ítélőtábla Bf.77/2019/39., Kúria Bhar.1261/2019. (*BH 2020.5.129*), 3454/2020. (XII. 9.) AB végzés, 3456/2020. (XII. 9.) AB végzés, Fővárosi Ítélőtábla Bf.18/2020/19.

***********

[1] Az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmény miatt N. P. J. és 11 társa ellen a főügyészség emelt vádat a törvényszékre 2013. május 28. napján benyújtott vádiratában, köztük a X. rendű vádlottal szemben

- 1 rendbeli adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette [1978. évi IV. tv. - továbbiakban: korábbi Btk. - 310. § (1) bek., (4) bek.], mind, bűnsegéddel, és

- 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (korábbi Btk. 276. §), mint bűnsegéddel szemben.

[2] A törvényszék a 2018. november 6. napján meghozott és kihirdetett ítéletében a X. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki

- bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [2012. évi C. tv. - továbbiakban: Btk. - 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. a) pont], és

- bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §).

[3] Ezért őt - a halmazatra történő utalás feltüntetését mellőzve - 1 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte.

[4] A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.

[5] A szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén a vádlott által őrizetben töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította.

[6] Kimondta, hogy a szabadságvesztés esetleges végrehajtása során a vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[7] Az ellentétes irányú fellebbezések bejelentése okán eljáró ítélőtábla a 2019. június 6. napján kihirdetett ítéletében az elsőfokú ítéletet a X. rendű vádlott vonatkozásában oly módon változtatta meg, hogy e vádlottal szemben az elsőfokú ítéletet a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette és a bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége tekintetében hatályon kívül helyezte, és az eljárást a vádlottal szemben - ítélt dolog miatt - megszüntette.

[8] A megszüntetés okaként azt jelölte meg, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalát követően - 2019. április 15-én - a kerületi bíróság jogerős ítéletet hozott, melyben a X. rendű vádlottat a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt - halmazati büntetésül - 1 év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.

[9] Az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a törvényszék eljárási szabályt sértett akkor, amikor a kerületi bíróság előtt folyó, kisebb súlyú, de hasonló elkövetési magatartást tartalmazó ügyet nem egyesítette, mert ennek az lett a következménye, hogy az ugyanazon elkövetési időszakra eső, költségvetést károsító cselekményt ítélt dologként kellett figyelembe vennie az ítélőtáblának, s ez eredményezte az eljárás megszüntetését.

[10] Miután az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a X. rendű vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítéletet a terhére megállapított valamennyi bűncselekmény tekintetében hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette, erre figyelemmel a Be. 615. § (1) bekezdése és (2) bekezdés b) pontja alapján a harmadfokú eljárás lehetősége megnyílt.

[11] A másodfokú nyilvános ülésen az ügyészség nem képviseltette magát. A 2019. június 6. napján kihirdetett és a fellebbviteli főügyészség részére 2019. július 3. napján kézbesített ítélet ellen az ügyészség a X. rendű vádlott terhére fellebbezést jelentett be a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése és új másodfokú eljárás lefolytatása végett. Az ügyészség fellebbezése a Be. 615. § (3) bekezdés a) pontja alapján az ellentétes döntést sérelmezi, ezért a harmadfokú eljárás lefolytatását megalapozza.

[12] A X. rendű vádlott és védője a másodfokú ítéletet tudomásul vették.

[13] A másodfellebbezést bejelentő fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az ítélőtábla részéről a fellebbezéssel érintett vádlott vonatkozásában a "res iudicata" megállapítására törvénysértően került sor.

[14] Indokolásában kifejtette: a törvényszék ítéletének a X. rendű vádlottat is érintő 2. tényállási pontja szerint a X. rendű vádlott 2010. január 25. napjától a IX. rendű vádlott (a T. E. Kft. ügyvezetője) felkérésére a C. C. Kft. ügyvezetője volt. A cége nevében fiktív számlákat állított ki, azokat a IX. r. vádlott utasításainak megfelelően aláírta. A IX. r. vádlottnak teljes körű képviseleti jogosultságot adott a C. C. Kft. nevében történő eljárásokhoz is.

[15] Így a IX. r. vádlott intézte a T. E. Kft. és a X. rendű vádlott ügyvezetése alatt álló C. C. Kft. irányából fiktív "fedőszámlák" kibocsátását az M. Kft. felé, mely azokat könyvelésében elhelyezte, s a számlák áfatartalmát jogosulatlanul levonásba helyezte. Az elkövetési időszak 2010 I. és II. negyedéve.

[16] A főügyészség a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján végindítványában az általa benyújtott vádiratban megjelölt elkövetői minőségen - bűnsegéd - nem változtatott, az adócsalás bűntettének és a magánokirat-hamisítás vétségének rendbeliségén módosított, s 2-2 rendbeli cselekményben indítványozta a X. rendű vádlott bűnösségének kimondását.

[17] Az ítélőtábla másodfokú határozatába átemelte a kerületi bíróság jogerős ítéletének tényállását, melynek lényege szerint a X. r. vádlott mint a C. C. Kft. ügyvezetője és tagja 2010. év I-II. és III. negyedévében az M. Kft. felé kibocsátott fiktív számlák összegének utalásával generált számlaforgalmat 25 millió forint összegű hitelkérelem kedvező elbírálása érdekében használta fel. A folyósított hitelt a vádlott felvette, de nem törlesztette. A vádlott és az általa vezetett C. C. Kft. a bank számára elérhetetlenné vált, ezért a bank a G. H. Zrt. készfizető kezességével nyújtott állami kamat- és garanciadíj-támogatást hívta le, amellyel a vádlott a költségvetésnek 19 652 836 forint vagyoni hátrányt okozott.

[18] Az ítélőtábla téves érvelése szerint a megszüntetés szempontjából nem bír relevanciával az, hogy a törvényszéki ügyben a X. rendű vádlottat bűnsegédként, míg a kerületi bíróság ügyében tettesként vonták felelősségre, ennek csak a folytatólagosan elkövetett cselekmények esetén lenne jelentősége. Az azonos időszakban, azonos számlák felhasználásával elkövetett költségvetést károsító bűncselekmények esetén ennek nincs jelentősége.

[19] A másodfellebbező szerint azonban az ítélőtábla nem vette figyelembe az EBH 2019.B6. számú elvi határozatban, valamint a Kúria Bhar.III.201/2015/4. számú határozatában is kifejtett azon bírói gyakorlatot, miszerint a részesként elkövetett költségvetési csalási cselekmény mint tényálláson kívüli magatartás nem vonható a tettesként elkövetett cselekménnyel törvényi egységbe. A részesi magatartások is csak akkor alkotnak törvényi egységet, ha azonos tettes cselekményeihez kapcsolódnak; ha a részes különböző tettesek által elkövetett alapcselekményhez fűződően követnek el költségvetési csalást, a részesi cselekmények rendbelisége a tettesi alapcselekményhez igazodik.