A Fővárosi Ítélőtábla Bf.18/2020/19. számú határozata adócsalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 43. §, 47. §, 85. §, 89. §, 137. §, 276. §, 310. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 345. §, 396. §, 459. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 4. §, 574. §, 590. §, 592. §, 593. §, 605. §, 606. §, 615. §, 631. §] Bírók: Halász Etelka, Hrabovszki Zoltán, Németh Nándor

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.1100/2013/280., Fővárosi Ítélőtábla Bf.77/2019/39., Kúria Bhar.1261/2019. (BH 2020.5.129), 3454/2020. (XII. 9.) AB végzés, 3456/2020. (XII. 9.) AB végzés, *Fővárosi Ítélőtábla Bf.18/2020/19.*

***********

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2021. február 23. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

Az adócsalás bűntette miatt I. r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2018. november 6. napján kihirdetett 24.B.1.100/2013/280. számú ítéletét a X. r. vádlott tekintetében megváltoztatja.

A X. rendű vádlott cselekményeit helyesen az 1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdésébe ütköző és (4) bekezdése szerint minősülő bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének, és az 1978. évi IV. törvény 276. §-ába ütköző bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének minősíti.

A X. rendű vádlottal szembeni büntetést halmazati büntetésként kiszabottnak tekinti.

A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezést mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a X. rendű vádlott tekintetében helybenhagyja.

A másod- és harmadfokú eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

1. Az adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmény miatt a Fővárosi Főügyészség emelt vádat I. r .vádlott és 11 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken a 2013. év május hó 28. napján benyújtott KÜO.30857/2010/103-I. számú vádiratával. Az ügyészség a jelen eljárásban érintett X. rendű vádlottat mint bűnsegédet adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettével [1978. évi IV. törvény (továbbiakban korábbi Btk.) 310. § (1) bekezdés, (4) bekezdés], valamint szintén mint bűnsegédet folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével [korábbi Btk. 276. §] vádolta.

2. A Fővárosi Törvényszék a 2018. év november hó 6. napján kihirdetett 24.B.1100/2013/280. számú ítéletével a X. rendű vádlottat bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 396. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés a) pont], valamint bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége [Btk. 345. §] miatt 1 év 4 hónap börtön büntetésre, 2 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztésbe annak esetleges végrehajtása elrendelése esetén a X. rendű vádlott által őrizetben töltött időt beszámítani rendelte, továbbá határozott a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi lehetőségéről. Végül kötelezte őt 578.061 Ft bűnügyi költség megfizetésére.

3. A Fővárosi Törvényszék fenti ítélete ellen az ügyész a X. rendű vádlott terhére anyagi jogszabálysértés miatt és súlyosabb büntetés kiszabása végett, a X. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett jelentett be fellebbezést.

4. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a 2019. év június hó 6. napján kihirdetett 1.Bf.77/019/39. számú ítéletével a X. rendű vádlottal szemben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárást vele szemben - ítélt dolog miatt - megszüntette. A megszüntetés okaként a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2019. április 15-én hozott 7.B.12.029/2016/36. számú jogerős ítéletét jelölte meg, melyben a bíróság a X. r. vádlottat, mint XV. rendű vádlottat költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a) pont] és más bűncselekmények miatt halmazati büntetésül 1 év - 2 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte. Az ítélőtábla álláspontja szerint a törvényszék eljárási szabályt sértett, amikor a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt folyó, hasonló elkövetési magatartást elbíráló ügyet nem egyesítette az előtte folyamatban lévő ügyhöz, amely azt eredményezte, hogy az ugyanazon elkövetési időszakra eső és részben ugyanazokra a számlákra nézve megvalósított költségvetést károsító cselekmény ítélt dolognak minősül.

5. Megállapította továbbá, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.B.12.029/2016/36. számú jogerős ítéletének tényállásában írt magatartás (az állami hitelgarancia fiktív számlázáson alapuló, megtévesztéssel való lehívásával a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány) és a folyamatban levő ügyben felhasznált azonos fiktív számlák (fiktív számla kibocsátással történő segítségnyújtás a befogadó gazdasági társaság által elkövetett és ugyancsak a költségvetést károsító bűncselekményhez) ellenére a két magatartás a költségvetési csalás törvényi konstrukciója okán nem állhat egymással halmazatban, ezért az utóbb elbírált magatartás ítélt dolognak minősül. Korábbi eljárásában az ítélőtábla meglátása szerint nem bírt relevanciával, hogy a jogerős elítélésre tettesként, míg a vizsgált ügyben bűnsegédként került sor, mert az elkövetői alakzat csak a folytatólagosan megvalósított cselekmények esetén eredményez különböző cselekményt, míg az azonos időszakban, azonos számlák felhasználásával elkövetett költségvetést károsító bűncselekmények esetén ennek nincs jelentősége. Mivel a vádlott cselekményei csak alaki halmazatban állhatnak egymással, ezért kizárt a két külön büntetőeljárásban való elbírálás még akkor is, ha mindössze az okozott vagyoni hátrány töredéke került jogerősen elbírálásra. Amennyiben a két megemelt vád egy eljárásban került volna elbírálásra, a vádlott akkor is egy költségvetési csalásban és egy okirattal visszaélésben került volna elmarasztalásra.

6. Az ítélőtábla határozata ellen bejelentett ügyészi másodfellebbezés folytán eljáró Kúria a 2019. év december hó 12. napján kelt Bhar.II.1261/2019/ 3. számú végzésével a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletét a X. rendű vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot e vádlott vonatkozásában új eljárásra utasította.

7. A Kúria eljárása során azt vizsgálta, hogy az irányadó tényállásra figyelemmel a Be. 4. § (3) bekezdése szerinti "res judicata" mint a büntetőeljárás akadálya fennállt-e.

8. A Kúria az ítélőtábla álláspontjával szemben a VI. számú Büntető Elvi Döntésben kimondottakra hivatkozott, mely szerint részesként elkövetett költségvetési csalási cselekmény mint tényálláson kívüli magatartás nem vonható a tettesként elkövetett cselekménnyel törvényi egységbe. A részesi magatartások is csak akkor alkotnak törvényi egységet, ha azonos tettes cselekményeihez kapcsolódnak; ha a részes különböző tettesek által elkövetett alapcselekményhez fűződően követte el a költségvetési csalást, a részesi cselekmények rendbelisége a tettesi alapcselekményhez igazodik. (EBH 2019. B. 6.; BH2015. 178.)