2032/1982. (XI. 26.) MT határozat
a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet (NSZ) végrehajtása tárgyában kiadott 2032/1982. (XI. 26.) MT határozat (NSZv) szövege.
1. A NSZ rendelkezéseit a nemzetközi szerződéssel kapcsolatban eljáró szerveknek valamennyi, az NSZ 1. § a) pontjában foglaltaknak megfelelő okmány tekintetében alkalmazniok kell, függetlenül a szerződésben részes felek számától, a szerződés formájától vagy elnevezésétől (szerződés, egyezmény, megállapodás, jegyzőkönyv, jegyzékváltás, emlékeztető, levélváltás stb.).
2. A nemzetközi szerződés szövegének elfogadása kézjeggyel ellátással (parafálással), aláírással, záróokmány elfogadásával, jegyzőkönyv felvételével vagy egyéb alkalmas - a nemzetközi szerződés megkötésének nem minősülő - cselekménnyel történhet.
3. Az NSZ 5. §-ában meghatározott követelmények érvényesítése a nemzetközi szerződés előkészítéséért felelős szerv vezetőjének a feladata. E feladatkörben - az NSZ 5. §-ában foglalt követelmények megvalósítására vonatkozó kötelezettsége szem előtt tartásával - dönt az előkészítésbe bevonandó szervek bevonásának módjáról.
4. A nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó döntések végrehajtását célzó rövid- és hosszútávú tervek, javaslatok kidolgozása és megvalósítása során - ha ehhez nemzetközi szerződés kötése szükséges - a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői (a továbbiakban: miniszter) a nemzetközi szerződés, előkészítését mind tartalmi, mind eljárási vonatkozásban a kellő időben megkezdik.
5. A nemzetközi szerződés előkészítésével összefüggő kérdésekről a szerződés előkészítéséért felelős szerv vezetője szükség szerint tájékoztatja a Kormánynak a felügyeletével megbízott tagját és a szerződés tárgya szerint illetékes kormánybizottság elnökét.
6. Nemzetközi szerződés tervezete az NSZ 6. § (2) bekezdésében említett esetben és célra is csak akkor adható át, ha az NSZ 5. §-ában és az 5. pontban meghatározott követelmények a tervezet vonatkozásában teljesültek.
7. Nemzetközi szerződés kezdeményezésére, létrehozására és megkötésére a nemzetközi szerződés előkészítéséért felelős szerv vezetője a külügyminiszterrel - és ha a szerződés több miniszter hatáskörét érinti, ez utóbbiakkal is - egyetértésben tesz az előkészítés fokától függően egy vagy több előterjesztést a Kormányhoz. A kihirdetést igénylő, illetőleg az NSZ 16. §-ában említett, közzétételre kerülő szerződéssel kapcsolatos előterjesztéshez az igazságügyminiszter egyetértését is be kell szerezni. Azonos típusú, több állammal megkötendő nemzetközi szerződések kezdeményezésére, létrehozására és megkötésére lehetőleg egy előterjesztésben kell javaslatot tenni.
8. Az államok közötti nemzetközi szerződés esetében a külügyminiszter tesz a Kormány állásfoglalásának megfelelő előterjesztést.
9. Az előterjesztésben ismertetni kell
a) a szerződés megkötésével elérni kívánt célokat;
b) a szerződés megkötéséből származó jogokat és kötelezettségeket;
c) az NSZ 5. §-ában foglaltak szerinti eljárás eredményét az esetleges eltérő véleményekkel együtt,
és javaslatot kell tenni - ha szükséges, több változat bemutatásával - a szerződés kezdeményezésével, létrehozásával és megkötésével, kihirdetésével vagy közzétételével, kihirdetés esetén a jogszabály szintjével kapcsolatos valamennyi lényeges kérdésben való döntéshozatalra.
10. Az előterjesztéshez mellékelni kell a Kormány határozatának tervezetét, amelynek a következő kérdések eldöntésére vonatkozó javaslatot kell tartalmaznia:
a) a szerződés kezdeményezése és létrehozása;
b) a tárgyalási irányelvek;
c) a szerződése létrehozásában eljáró személyek (küldöttség) kijelölése, vagy annak a személynek a meghatározása, aki az eljáró személyi (küldöttséget) kijelöli, valamint az eljáró személy (küldöttség) meghatalmazásának terjedelme;
d) a szerződés megkötése és annak módja;
e) az esetleg szükséges fenntartások, más szerződő fél által fenntartással szembeni kifogások és egyéb nyilatkozatok megtétele;
f) a szerződés megkötését hatályba léptetésével, kihirdetésével vagy közzétételével (közzététel mellőzésével), valamint a végrehajtásával kapcsolatos további teendők.
11. Az előterjesztésnek a szerződés tárgya szerint érintett miniszterekkel való egyeztetés mellőzhető, illetőleg az előterjesztés, valamint a határozati javaslat tartalma megfelelően egyszerűsíthető, ha
a) a nemzetközi szerződés kezdeményezésével, létrehozásával, megkötésével és végrehajtásával összefüggő kérdéseket kormánybizottság előzetesen megtárgyalta és ezáltal teljesültek az NSZ 5. §-ában meghatározott követelmények;
b) olyan nemzetközi szerződés megkötése, illetőleg kihirdetésére irányul, amelynek kezdeményezéséről és létrehozásáról a Kormány már korábban, a 7. pontnak megfelelő előterjesztés alapján határozott, feltéve, hogy a szerződés a határozatban megjelölt tartalommal jött létre.
12. Az olyan nemzetközi szerződés esetében, amelynek végrehajtása a szerződő feleknek a szerződésben meghatározott vagy abból következő folyamatos vagy rendszeres együttműködését (végrehajtási szerződések kötését, vegyesbizottság létesítését és működtetését, munkatervek, jegyzőkönyvek vagy más hasonló okmányok készítését, elfogadását, aláírását és végrehajtását stb.), illetőleg több miniszter tevékenységének összehangolását igényli, az előterjesztésben e végrehajtási tevékenységgel összefüggő kérdésekben való döntésre is javaslatot kell tenni.
13. Ha a Kormány a nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, a 12. pontban megjelölt cselekmények elvégzéséről a szerződés egész időbeli hatályára kiterjedő döntést hoz, a végrehajtáshoz eseti, előzetes felhatalmazás nem szükséges.
14. A nemzetközi szerződésnek egyetlen aktussal (a megerősítés vagy jóváhagyás mellőzésével történő aláírással, csatlakozással, elfogadással stb.) való megkötésére a 11. pont a) alpontja, továbbá hatályba lépett vagy a szerződő felek által már véglegesen elfogadott szövegű többoldalú nemzetközi szerződés, valamint olyan más nemzetközi szerződés esetében is javaslatot lehet tenni, amelyre nézve a NSZ. 5. §-ában, valamint a 7., 9., 10 és 12. pontban foglaltaknak eleget tettek és a megerősítést vagy jóváhagyást a szerződés tartalmával össze nem függő más fontos körülmény sem indokolja. Ilyen esetben a szerződés előkészítéséért felelős szerv vezetője egyidejűleg a szerződés kihirdetésével vagy közzétételével, továbbá a végrehajtásával kapcsolatos kérdések eldöntésére is javaslatot tesz.
15. A 14. pontban említett feltételekkel a megerősítést vagy jóváhagyást igénylő nemzetközi szerződések a hatálybalépést megelőző ideiglenes alkalmazására is javaslatot lehet tenni.
16. Ha a nemzetközi szerződés létrehozása során nem sikerül a másik (többi) szerződő féllel a tárgyalási irányelveknek megfelelő megállapodásra jutni, vagy a másik (többi) fél olyan kérdések megtárgyalását javasolja, amelyekre nézve az irányelvek nem adnak útmutatást, illetőleg amelyekre az adott meghatalmazás nem terjed ki, a szerződés létrehozásában eljáró személy (küldöttség) belátása szerint
a) a szerződés előkészítéséért felelős szerv vezetője útján javaslatot tesz a tárgyalási irányelvek felülvizsgálatára (módosítására);
b) felfüggeszti a tárgyalásokat;
c) a magyar fél végleges álláspontja későbbi közlése jogának fenntartásával, kötelezettség vállalás nélkül folytatja a tárgyalásokat.
17. A nemzetközi szerződés előkészítéséért felelős szerv vezetője a szerződés létrehozását követően előterjesztést tesz a Kormányhoz a szerződés megkötésével, kihirdetésével vagy közzétételével, valamint a végrehajtásával kapcsolatos kérdések eldöntésére, feltéve, hogy ezek tekintetében a szerződés kezdeményezéséről és létrehozásáról hozott határozat nem intézkedett.
Ha a szerződés létrehozására irányuló tevékenység nem járt eredménnyel, a szerződés előkészítéséért felelős szerv vezetője szükség szerint tájékoztatja erről a Kormánynak a felügyeletével megbízott tagját és a szerződés tárgya szerint illetékes kormánybizottság elnökét, valamint a külügyminisztert.
18. Ha a kormányok közötti, vagy az NSZ 4. § (3) bekezdésében említett nemzetközi szerződés kezdeményezésére, létrehozására és megkötésére előírt eljárás követése a szerződés megkötésének meghiúsításához vagy elhalasztásához vezetne és ez a Magyar Köztársaság érdekeit sértené, az NSZ 6. § (1) bekezdése szerint szükséges felhatalmazást a szerződés előkészítéséért felelős szerv vezetőjének javaslatára a Miniszterelnök jogkörében eljárva adja ki.
Az ilyen felhatalmazás alapján létrehozott szerződés - amennyiben a Kormány másként nem dönt - csak megerősítéssel vagy jóváhagyással köthető meg.
Az ebben a pontban foglaltak szerinti eljárás során a 9-17. pontok rendelkezéseit az adott körülmények figyelembevételével megfelelően alkalmazni kell.
19. A nemzetközi szerződés előkészítéséért felelős szerv vezetője a nemzetközi szerződés eredeti, aláírt példányát, többoldalú nemzetközi szerződés esetén pedig annak a letéteményes által hitelesített másolatát az aláírást vagy kézhezvételt követően haladéktalanul megküldi a külügyminiszternek vagy a Kormány által kijelölt más szerv vezetőjének.
20. Ha a nemzetközi szerződés megőrzésére nem a külügyminiszter kapott megbízást, a megőrzéssel megbízott szerv vezetője a szerződés nyilvántartásba vételéhez szükséges adatokat a külügyminiszter rendelkezésére bocsátja.
21. A nemzetközi szerződés kihirdetésére irányuló előterjesztéshez mellékelni kell a kihirdető jogszabály tervezetét.
22. Ha a nemzetközi szerződés és a belső jogszabály összhangjának a megteremtéséhez ez utóbbi módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, az előterjesztésben ennek a kihirdető jogszabály által vagy egyéb jogszabály alkotásával történő megtételére is javaslatot kell tenni, ha erre korábban, a szerződés előkészítésével, létrehozásával vagy megkötésével kapcsolatban nem került sor.
23. Ha a nemzetközi szerződést törvénnyel kell kihirdetni, a Kormány az erre vonatkozó javaslatát megküldi az Országgyűlés elnökének.
24. A nemzetközi szerződés közzétételére a szerződés előkészítéséért felelős szerv vezetője jogosult.
25. A nemzetközi szerződés közzététele esetén a Kormány a szerződés megkötésére vonatkozó határozata tartalmazza az NSZ 14. § (1) bekezdése f) pontjának megfelelő, valamint a szerződés végrehajtásával összefüggésben hozott egyéb rendelkezéseket.
26.A kétoldalú nemzetközi szerződés egyik hiteles szövegét magyar nyelven kell készíteni, ha a másik hiteles szöveg a másik szerződő fél hivatalos nyelvén készült, kivéve, ha ezt a szerződés megkötésének módja vagy más fontos körülmény nem teszi lehetővé.
Ha a másik szerződő fél hivatalos nyelve nem az angol, bolgár, cseh, francia, lengyel, német, orosz, román, spanyol, szerb-horvát vagy szlovák nyelv, törekedni kell arra, hogy a szerződés angol, francia vagy orosz nyelven készült harmadik, a két másik szöveg közötti eltérés esetén irányadó hiteles szöveggel is kiegészüljön.
27. A szerződés előkészítéséért felelős szerv vezetője - szükség esetén az igazságügyminiszterrel és a külügyminiszterrel együttműködve - gondoskodik arról, hogy a szerződés előkészítésében és létrehozásában a nemzetközi szerződések jogában és a szerződéskötési eljárásban megfelelő ismeretekkel rendelkező szakemberek is részt vegyenek.
28. A kizárólag idegen nyelven készült nemzetközi szerződés hivatalos magyar nyelvű fordításáról a szerződés előkészítéséért felelős szerv vezetője gondoskodik, a jogszabályalkotás, valamint a nemzetközi jog szempontjainak érvényesítése végett az igazságügyminiszterrel és a külügyminiszterrel egyetértésben.
29. A külügyminiszter folyamatos figyelemmel kíséri a nemzetközi szerződések előkészítésére, kezdeményezésére, létrehozására, megkötésére, illetőleg kihirdetésére és közzétételére vonatkozó jogszabályok végrehajtását és tapasztalatairól szükség szerint tájékoztatja az illetékes minisztert, indokolt esetben pedig a Kormányt is.
30. A külügyminiszter a kihirdetést igénylő többoldalú nemzetközi szerződésben részes államok listájáról - ha ezek magában a szerződésben nincsenek megjelölve - a szerződés kihirdetésével egyidejűleg tájékoztatót ad ki. A kihirdetett vagy közzétett többoldalú nemzetközi szerződésben részes állam listájában kihirdetést vagy közzétételt követően bekövetkezett változásokról a külügyminiszter évente egyszer tájékoztatót ad ki. E tájékoztatókat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában kell közreadni.
31. E határozat a közzététele napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
32. E határozat hatályba lépésével egyidejűleg KGST tagállamai közötti együttműködés keretében a miniszterek között létrejött nemzetközi megállapodások megkötésének rendjéről szóló 2010/1971. (IV. 15.) Korm. határozat, a KGST tagállamai közötti nemzetközi szakosítás és kooperáció egyes kérdéseiről szóló 2028/1971. (IX. 23.) Korm. határozat 3. pontja, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2046/1973. (XII. 24.) MT határozat hatályát veszti.
Megjegyzés:
1. A Külügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium által a nemzetközi szerződések megkötésével kapcsolatban kiadott tájékoztatóban foglaltak (Határozatok Tára 1977. február 16-i 3. szám) - az iratminták kivételével - a jövőben nem alkalmazandók.
2. Az új szabályozás gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben az érintett szerveknek a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Osztály készséggel ad felvilágosítást.