T/4714. számú törvényjavaslat indokolással - Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről

2011. évi CCX. törvény

Az Országgyűlés megerősítve nemzetközi jogi elkötelezettségét, miszerint a nemzetközi jogban legsúlyosabban minősülő bűncselekményeket elévülhetetlennek tekinti, a következő törvényt alkotja:

1. §

(1) Az 1971. évi 1. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által New Yorkban az 1968. évi november hó 26. napján elfogadott nemzetközi egyezmény I. cikkének b) pontjában hivatkozott, a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányának 6. cikk (c) pontjában meghatározott emberiesség elleni bűncselekményre a Btk. 33. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekmények büntetési tételét a Btk. 2. §-ára figyelemmel az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani.

2. §

(1) A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmány 6. cikkének angol nyelvű hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

"The Charter of the International Military Tribunal

[...] Article 6.

The Tribunal established by the Agreement referred to in Article 1 hereof for the trial and punishment of the major war criminals of the European Axis countries shall have the power to try and punish persons who, acting in the interests of the European Axis countries, whether as individuals or as members of organizations, committed any of the following crimes.

The following acts, or any of them, are crimes coming within the jurisdiction of the Tribunal for which there shall be individual responsibility:

(a) Crimes against peace: namely, planning, preparation, initiation or ' waging of a war of aggression, or a war in violation of international treaties, agreements or assurances, or participation in a common plan or conspiracy for the accomplishment of any of the foregoing;

(b) War crimes: namely, violations of the laws or customs of war. Such violations shall include, but not be limited to, murder, ill-treatment or deportation to slave labour or for any other purpose of civilian population of or in occupied territory, murder or ill-treatment of prisoners of war or persons on the seas, killing of hostages, plunder of public or private property, wanton destruction of cities, towns or villages, or devastation not justified by military necessity;

(c) Crimes against humanity: namely, murder, extermination, enslavement, deportation, and other inhumane acts committed against any civilian population, before or during the war, or persecutions on political, racial or religious grounds in execution of or in connection with any crime within the jurisdiction of the Tribunal, whether or not in violation of the domestic law of the country where perpetrated. [...]".

"A Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmánya

6. cikk

Az 1. Cikkben említett, az európai tengelyhatalmak háborús főbűnöseinek üldözéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény alapján a Törvényszék eljárhat és megbüntetheti azon személyeket, akik a tengelyhatalmak érdekében tevékenykedve, magánszemélyként vagy szervezetek tagjaiként az alábbi bűntettek bármelyikét elkövették. A Törvényszék hatáskörébe a következő, egyéni büntetőjogi felelősséget keletkeztető cselekmények tartoznak:

(a) Béke elleni bűncselekmények: a nemzetközi szerződéseket, egyezményeket, vagy garanciákat sértő agresszív háború tervezése, előkészítése, kezdeményezése, vagy folytatása, illetve az olyan közös tervben vagy összeesküvésben való részvétel, amelyek az előzőek megvalósítására jöttek létre;

(b) Háborús bűncselekmények: a háború jogának vagy szokásainak a megsértése, különösen a megszállt területen élő vagy tartózkodó polgári lakosság tagjainak megölése, bántalmazása, rabszolgamunkára fogás vagy bármilyen más célból történő áttelepítése; a hadifoglyok vagy tengeren tartózkodó személyek megölése vagy bántalmazása; túszok kivégzése, köz-, vagy magántulajdon fosztogatása, illetve városok, falvak katonai szükséglet által nem indokolt önkényes elpusztítása vagy lerombolása.

(c) Emberiesség elleni bűncselekmény: bármely polgári lakosság tagja ellen, a háború előtt vagy alatt elkövetett emberölés, kiirtás, rabszolgaságba taszítás, áttelepítés és embertelen cselekedetek, valamint a Törvényszék hatáskörébe tartozó más bűncselekmény végrehajtása során vagy azzal összefüggésben elkövetett politikai, faji, vagy vallási alapon történő üldözés, függetlenül attól, hogy sérti-e az elkövetés országának jogát. [...]"

3. §

(1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak)

"j) az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényben meghatározott emberiesség elleni bűncselekmények."

(2) A Be. 17. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A Be. 16. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott bűncselekmények miatt indított eljárásban a Fővárosi Bíróság soron kívül jár el."

(3) A Be. 29. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:)

"h) az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényben meghatározott emberiesség elleni bűncselekmények. Ez esetben a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség végzi."

4. §

Az 1. §-ban felsorolt bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásra egyebekben a Be. szabályai irányadóak.

5. §

Ez a törvény a kihirdetésétől számított nyolcadik napon lép hatályba.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A magyar állam nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt az 1971. évi 1. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által New Yorkban az 1968. évi november hó 26. napján elfogadott nemzetközi egyezményben (továbbiakban: Egyezmény) arra, hogy visszamenőleges hatállyal elévülhetetlenné nyilvánítja a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék (továbbiakban: Törvényszék) alapokmányának (továbbiakban: Alapokmány) 6. cikk (c) pontjában található emberiesség elleni bűncselekményeket.

Az Alkotmánybíróság töretlen joggyakorlata alapján "a háborús és emberiség elleni bűncselekmények megbüntetésére vonatkozó nemzetközi kötelesség a teljes kógens nemzetközi joganyagra vonatkozik". Ez a kötelező joganyag felöleli a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, vagyis a nemzetközi szokásjogot és a nemzetek közössége által elismert általános elveket is (53/1993. (X. 13.) AB határozat). Amely állam ezeket a nemzetközi bűncselekményeket üldözi és megbünteti, a nemzetek közösségének mandátuma alapján cselekszik a nemzetközi jogban megállapított feltételek szerint, "függetlenül attól, hogy a belső jog tartalmaz-e hasonló bűncselekményeket, vagy hogy a megfelelő egyezményeket az egyes országok belső joggá tették-e" (53/1993. (X. 13.) AB határozat). Mivel az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint "a háborús bűncselekmények és emberiség elleni bűncselekmények tényállását és büntethetőségük feltételeit is a nemzetközi jog határozza meg [...]" (53/1993. (X. 13.) AB határozat, V.1. pont), ezért azok értelmezését is a nemzetközi jog szabályainak és elveinek alapján kell elvégezni.

A törvényjavaslat - az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC törvény mintájára - az Egyezményt kihirdető magyar jogszabály alapján történő jogalkalmazást kívánja előmozdítani. A törvényjavaslat deklarálja, hogy az Alapokmányban foglalt emberiesség elleni bűncselekmény - az Egyezményben vállalt nemzetközi jogi kötelezettség alapján - a magyar büntetőjog részét képezte és képezi továbbra is, valamint hogy el nem évülő bűncselekménynek számít.

Az Alkotmánybíróság határozata alapján az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülhetőségére tett nemzetközi jogi kötelezettségvállalás nem sérti az Alkotmány 57. § (4) bekezdésében megfogalmazott visszamenőleges büntetőjog tilalmát, mivel az Egyezmény "a büntethetőségnek a belső jogoktól való függetlenségét a büntethetőség időtartamára is kiterjeszti" (53/1993. (X. 13.) AB határozat). Ezt a jogértelmezést a salgótarjáni sortűzperben a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette (Legf. Bír. Bf. IV. 1847/1996. sz.))

A bűncselekmény elnevezése a nemzetközi dokumentumokban egységes: angolul crimes against humanity, franciául crime contre l'humanité, spanyolul crímenes de lesa humanidad, németül Verbrechen gegen die Menschlichkeit. Ennek ellenére a hatályos magyar joganyag hétféle különböző elnevezést használ:

emberiség elleni bűnök,

emberiesség ellen elkövetett bűnök,

emberiség elleni bűncselekmény,

emberiség ellen elkövetett bűncselekmény,

emberiség elleni bűncselekmények,

emberiség ellem bűntettek, emberiesség elleni bűncselekmény.

A törvényjavaslat az egységes terminológia megteremtése, valamint a Btk. XI. fejezetének címétől (emberiség elleni bűncselekmények) való megkülönböztetés céljából - követve a szakirodalmi álláspontot és a legújabb kodifikációs tendenciákat - az emberiesség elleni bűncselekmények elnevezést használja.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A javaslat az Egyezmény I. cikk b) pontjában foglalt bűncselekmény elévülhetetlenségéről rendelkezik. Az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozatában már megállapította, hogy "az ENSZ Közgyűlés 1946. február 13-án kelt, 3/1. számú, illetve 1946. december 11-én kelt, 95/1. számú határozata megerősítette és a nemzetközi jog alapelveinek nyilvánította az Alapokmányban található, valamint a Bíróság ítéleteiben elismert jogelveket, valamint a háborús és az emberiség elleni bűntettek meghatározásait (2/1994. (I. 14.) AB határozat).

A 2. §-hoz

A Törvényszéket az európai tengelyhatalmak háborús főbűnöseinek üldözéséről és megbüntetéséről szóló 1945. évi augusztus 8-án Londonban kelt egyezmény állította fel. A szerződő felek az egyezményhez csatolt Alapokmányban található emberiesség elleni bűncselekmény angol és francia meghatározását 1945. október 6-án pontosították (ún. Berlini jegyzőkönyv). A törvényjavaslat ennek a figyelembevételével az Alapokmány 6. cikkének hiteles angol nyelvű szövegét és hivatalos magyar nyelvű fordítását az 1945. október 6-ai módosítással egységes szerkezetben közli.

A 3-4. §-hoz

Eljárási szabályokat állít fel az érintett bűncselekmények kivizsgálásával kapcsolatban.

Az 5. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.