A Fővárosi Ítélőtábla Bhar.36/2019/9. számú határozata testi sértés vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 296. §, 583. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 164. §, 240. §] Bírók: Fülöp Ágnes, Patassy Bence, Ujvári Ákos

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság B.9/2017/12., Fővárosi Törvényszék Bf.6147/2018/6., *Fővárosi Ítélőtábla Bhar.36/2019/9.* (ÍH 2019.73)

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság

16.Bhar.36/2019/9.

A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Budapesten, 2019. év május hó 16. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta és kihirdette a következő

v é g z é s t :

A testi sértés vétsége miatt a ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 20.Bf.6147/2018/6. számú ítéletét helybenhagyja.

Az állam köteles az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül a védő részére 12.700,- (tizenkétezer-hétszáz) forint védői díjat megfizetni.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A vádlottat a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2017. december 11. napján kihirdetett, 6.B.9/2017/12. számú ítéletével bűnösnek mondta ki gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségében [Btk. 164. § (1) bekezdés (3) bekezdés (9) bekezdés a) pont].

Ezért őt 180 napi tétel pénzbüntetésre ítélte; egynapi tétel összegét 1000 Ft-ban állapította meg; az így kiszabott összesen 180.000 Ft összegű pénzbüntetés megfizetésére 10 havi, havi, részletenként 18.000 forint részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról.

A vádlottat 184.830 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2018. november 20. napján kihirdetett 20.Bf.6147/2018/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta.

A vádlottat az ellene gondatlanságból elkövetett testi sértés vétsége [Btk. 164. § (1) és (3) bekezdés, (9) bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette.

Úgy rendelkezett, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

Kötelezte továbbá az államot arra, hogy a meghatalmazott védő részére a védői díjat térítse meg.

Helyesbítette a vádlott lakcímét és személyazonosító igazolványának számát.

A másodfokú ügydöntő határozat ellen fellebbezési jogot biztosított.

Az ítélet ellen az ügyész - a törvényes határidőn belül - fellebbezést jelentett be a vádlott terhére, a gondatlanságból elkövetett testi sértés vétségében történő bűnösségének megállapítása és pénzbüntetés kiszabása érdekében.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.56/2019/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést a vádlott bűnösségének a megállapítására irányuló részében fenntartotta, az indítványozott jogkövetkezmény tekintetében módosította.

Álláspontja szerint az eljárási szabályokat mind az első, mind a másodfokú bíróság megtartotta.

A megalapozottság tekintetében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a tényállást azonban hiányosan állapította meg, a másodfokú bíróság a hiányosságot túlnyomórészt orvosolta, a másodfokon korrigált tényállás azonban továbbra is részben megalapozatlan maradt. Az ügyészi álláspont szerint a személyi körülmények között szükséges feltüntetni azt, hogy a vádlott, a Budaörsi Járásbíróság 7.B.15/2014/20. számú ítéletével elbírált cselekményét 2013. április 3-án követte el, illetve, hogy e cselekmény miatt 10 óra közérdekű munkára ítélte őt a bíróság. Hiányos a tényállás, mert a másodfokú bíróság által módosított tényállás már nem tartalmazza annak megállapítását, hogy "a vádlott a forgalmi okból álló járművek között próbált átjutni az úttest másik oldalára". A tényállás ugyanakkor a harmadfokú eljárásban az iratok alapján megalapozottá tehető és így a vád tárgyává tett cselekmény elbírálható.

A főügyészség jogi álláspontja szerint a másodfokú bíróság téves jogi következtetés miatt mentette fel bűncselekmény hiányában a vádlottat.

A másodfokon eljáró Fővárosi Főügyészség fellebbezésében írtakra is utalva azzal érvelt, hogy a vádlott tévedése nem alapozhatja meg felmentését, hiszen a vádlott nem észlelte sértett közeledését, így a sértett nem is téveszthette meg közlekedési szabályszegésével a vádlottat; ezen túlmenően a vádlott azért sem hivatkozhat a bizalmi elvre, mert maga szabálytalanul közlekedett.

A gyalogos vádlott több közlekedési szabályt is megsértett. Egyrészt - noha a közelben volt ilyen - nem a kijelölt gyalogátkelőhelyen kelt át az úttesten [KRESZ 21. § (5) bekezdés]. Másrészt záróvonalat is átlépett, az azon történő áthaladás a vonatkozó rendelkezések együttes értelmezése mellett a gyalogos vádlott számra is tilos volt [KRESZ 18. § egy bekezdés c) pont, 21. § (5) és (6) bekezdés 3. § (1) c) pont]. Álláspontja szerint a vádlottnak kellő gondosság tanúsítása mellett meg kellett volna győződnie arról is, hogy balról érkezik-e jármű. Az adott helyen balról szabályosan előre soroló motorkerékpár közlekedhetett volna. A gyakorlati élet is indokolja a körültekintést, a sértett szabályszegése ugyanis nem kivételes, mert az egynyomon haladó járművek záróvonal ellenére történő szabálytalan előrehaladása rendszeresen tapasztalható a budapesti közlekedésben.

A vádlottnak realitással kellett számolnia azzal is, hogy a motorkerékpár az ütközés vagy hárítás során felborul, és annak vezetője megsérül. Téves tehát a másodfokú bíróságnak az érvelése, hogy ilyen következménnyel a gyalogos vádlottnak "mint a közlekedés legkisebb veszélyfaktorú résztvevőjének" nem kellett számolnia.

A baleset a vádlott szabályszegő magatartása nélkül nem következett volna be, a sértettnek nem kellett számolnia azzal, hogy a vádlott nem a közelben lévő gyalogos átkelőhelyen megy át az úttesten.

A vádlott bűnösségét a Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdésre tekintettel a (9) bekezdés a) pontja szerint minősülő testi sértés vétségében meg kell állapítani.

Tekintettel arra, hogy a cselekmény óta hosszabb idő telt el és, hogy a balesetben a vádlott maga is megsérült, a próbára bocsátás elégséges jogkövetkezmény, emellett a vádlottat kötelezni kell a felmerült bűnügyi költség viselésére.