25/2018. (VI. 21.) ORFK utasítás

a szagmaradványok és személyi szagminták rögzítésével, konzerválásával, valamint azonosításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a bűncselekmények helyszínén fellelhető szagmaradványokkal és személyi szagmintákkal kapcsolatos feladatok - rögzítés, tárolás, nyilvántartás és szolgálati kutyával történő azonosítás - szabályozására kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya

a) az Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: ORFK);

b) a Készenléti Rendőrségre, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban együtt: területi szervek);[1]

c) a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központra, valamint

d) a rendőrkapitányságokra

terjed ki.

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

1. Szagmaradvány rögzítése

2. A nyomozó hatóság a személyek egyedi szag alapján történő azonosítása céljából a bűncselekmény helyszínén szagot rögzíthet, és a gyanúsítottról, továbbá más személyről szagmintát vehet.

3. A szagmaradványokat fel kell kutatni, rögzíteni és konzerválni kell.

4. Szagmaradványok után kell kutatni az elkövető által feltételezhetően bejárt útvonalon, feltételezett tartózkodási helyein, hátrahagyott tárgyain, melyet megfoghatott, érinthetett. Ott kell rögzíteni a szagmaradványokat, ahol azok létrejöhettek, és addig, amíg azonosításra alkalmasak.

5. A szagmaradvány felkutatását és rögzítését kizárólag bűnügyi technikus, bűnügyi kutyavezető vagy baleseti helyszínelő végezheti. A bűncselekmény helyszínére - amennyiben fontos bűnügyi érdek nem sérül - a szagrögzítés és a sikeres nyomkövető kutya alkalmazás érdekében elsőként a forrónyomos parancsnok engedélyével a bűnügyi kutyavezető léphet be, amennyiben igénybevétele megelőzi a szemlebizottság kiérkezését.

6. Szagmaradvány felderítésekor a bűncselekmény helyszínének jellegéből kiindulva kell meghatározni azokat a helyeket, ahol az elkövető időzhetett, és azokat a tárgyakat, amelyekkel közvetlen kapcsolatba kerülhetett, illetve amelyekkel fizikai munkát végezhetett. Nem rögzíthető olyan helyről szagmaradvány, amely későbbiekben a szagazonosító szolgálati kutya életét, testi épségét veszélyeztetné (így különösen holttestről, véres felületről, nedves felületről, élelmiszerről, ürülékről, vegyi anyagokkal, fűszerekkel szennyezett felületről).

7. A helyszín biztosításánál óvni kell a szagmaradványokat is, ezért rögzítése előtt kerülni kell a helyszínen történő felesleges mozgást, a különböző tárgyak megfogását annak érdekében, hogy idegen szagok ne fedjék el az elkövető egyedi szagmaradványát. A szagmaradvány felvételének - amennyiben nem veszélyezteti egyéb bizonyítási eszköz sérülését - meg kell előznie minden más nyomrögzítést úgy, hogy a tárgyak kontaminációját el kell kerülni.

8. A szagmaradvány rögzítését a kontamináció elkerülés érdekében egyéni védőfelszerelés használata mellett (arcmaszk, kesztyű, lábtyű használata a kiemelt bűncselekmények helyszínén, védőruha) kell elvégezni. Szagmaradvány rögzítésre szagrögzítő textilt kell használni.

9. A szagrögzítő textilt hosszú csipesszel megfogva kell letakarni a feltételezett elkövető vélt tenyér-, és ujjnyomait, cipőtalp lenyomatát stb., a feltételezhetően megfogott vagy otthagyott tárgyakat (pl. ruházat, eszköz), majd alufóliával lefedni. A szagazonosításhoz szükséges mennyiségű - legalább 4 db - szagrögzítő textillel kell elvégezni a szagmaradvány rögzítését.

10. A szagrögzítéshez felhasznált szagrögzítő textil lehet teljes (gyári) méretű vagy darabolt.

11. A darabolást a szagot rögzítő személynek kell elvégeznie a helyszínen. Ehhez külön erre a célra használt, szagmentes daraboló eszközt (olló) kell használni. A darabolás során a téglalap alakú textilt, illetve textildarabot mindig a hosszabbik oldalán, a közepénél kell elvágni. A darabolás lehet 1/2, 1/4 vagy 1/8 méretű. A darabolás tényét, okát és a felhasznált textildarabok számát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

12. A szagrögzítő textilnek legalább 30 percig kell a feltételezett szagmaradványon maradnia úgy, hogy az a különböző szakértői - így különösen daktiloszkópiai, nyomtani, kémiai, genetikai - vizsgálatra alkalmas maradjon. Ezután a közvetlen érintkezés elkerülése érdekében, csipesszel kell megfogni a szagrögzítő textilt, majd szagtalanított szagkonzerves üvegbe (a továbbiakban: szagkonzerv üveg) kell helyezni, melyet lezárás után bűnjelcímkével és biztonsági címkével kell ellátni.

13. Az ORFK által meghatározottaknak megfelelő formátum szerint alkalmazandó hitelesítő biztonsági címke tartalmazza

a) a szagrögzítés időpontját;

b) a gyanúsított és egyéb érdekelt nevét;

c) a nyomozó hatóság tagja, a jelen lévő gyanúsított és egyéb érdekelt aláírását;

d) a szag rögzítéséről készített jegyzőkönyv számát (kivétel, amennyiben helyszíni szemle keretében történik);

e) a szagmaradvány vagy a szagminta megnevezését.

14. A szagazonosítás megkezdése előtt a dokumentációban megfelelő módon rögzíteni kell a szagkonzerv-hitelesítő biztonsági címke állapotát és adatait.

15. A bűnjelcímke tartalmazza

a) a szagrögzítő nevét;

b) azt, hogy milyen szaghordozóról (pl. bőrkesztyű, kötött sapka, feszítővas, telefonkagyló, ablakpárkány, üvegpohár, autó bőrülés, parketta padozat), mikor és hol történt a szagmaradvány-rögzítés;

c) az egyéb érdekelt nevét;

d) a bűncselekmény megnevezését.

16. Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvben, helyszínrajzon, valamint fénykép- vagy videofelvételen a büntetőeljárás szabályai szerint rögzíteni kell a szagrögzítő textilek elhelyezésének helyzetét, esetleges egyéb körülményeit.

17. A szagmaradvány rögzítésről a jegyzőkönyvet a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló Korm. rendelet szabályai szerint kell felvenni.

2. Szagminta rögzítése

18. A szagmaradványok azonosításához az érintett személyek szagmintája szükséges. Azokról a személyekről (gyanúsított, egyéb érdekelt) kell felvenni szagmintát, akik egyedi szagának a szagmaradvánnyal való összehasonlítása szükségessé válik. Minden esetben személyenként legalább két - egyenként legalább 5 szagrögzítő textilt tartalmazó - szagkonzerv üvegben kell elhelyezni a szagmintát.

19. Szagminta felvétele történhet közvetlen vagy közvetett úton.

20. Szagmintavétel előtt, ha szükséges, meleg folyóvízben - szappan és egyéb kézmosószer alkalmazása nélkül - kell megmosatni a kérdéses személy kezét, és szárazra kell töröltetni. A kéztörlésre használt szagrögzítő textil konzerválásra nem használható. Ezután a személynek 10 percig kell tartania a kezeiben az 5 db szagrögzítő textilt, majd - a szagmaradvány-rögzítéshez hasonlóan - a szagkonzerv üvegbe kell helyezni azokat, melyet lezárás után bűnjelcímkével és biztonsági címkével kell ellátni.

21. A mintavételre nem kerülhet sor a mintaadó rabosítását követően, továbbá alkoholos befolyásoltság, illetve menstruáció ideje alatt. A szagmaradványok és szagminták hitelesítését a bűnügyi kutyavezető, a bűnügyi technikus vagy a helyszíni szemlebizottság vezetője végezheti.

22. A szagminta rögzítésekor felvett jegyzőkönyvet a bűnügyi iratokhoz történő hiteles elektronikus másolat elkészítése és papíralapú csatolás végett az ügy előadójának kell átadni. A jegyzőkönyv egy példányát a szagkonzervhez kell csatolni. A szagminta rögzítéséről - ha lehetőség van rá - kép- és hangfelvételt kell készíteni. Amennyiben a jegyzőkönyv kézírással készült, annak gépírással történő rögzítéséről 8 munkanapon belül intézkedni kell.

23. A bűnjelcímke hátoldalán fel kell tüntetni az érintett személy nevét. A szagkonzerv lezárása után a szagmintát adó személlyel alá kell íratni a bűnjelcímkét és a biztonsági zárócímkét.

24. A nyomozó hatóság - a szagazonosítás lefolytatásához - lefoglalja annak a gyanúsítottnak, egyéb érdekeltnek a szagmaradványát hordozó ruhadarabjait, tárgyait, aki a szagmintavételben való közreműködést megtagadja. A lefoglalt dolgokról az azonosításhoz szükséges szagmintát a szagmaradvány rögzítésénél leírt módon kell biztosítani. A szagkonzerv üveget bűnjelcímkével és biztonsági címkével kell ellátni, és az ezúton végrehajtott hitelesítés után a szagminta rögzítési jegyzőkönyvben kell dokumentálni.

3. Szagmaradványok és szagminták megőrzése

25. Szagmaradványok és szagminták (a továbbiakban együtt: szagkonzervek) tárolása a területi rendőri szervek bűnügyi technikai osztályainak, illetve az ezek feladatait ellátó szervezeti elemek feladata. Erre a célra alkalmas helyen, szagbankban, szobahőmérsékleten, elkülönítve kell tárolni a szagkonzerveket. Ebben a helyiségben - a szagkonzerveken kívül - kizárólag a szagrögzítéshez használatos anyagok és eszközök tárolhatók, amelyekről nyilvántartást kell vezetni.

26. A szagot rögzítő helyi rendőri szervek a jegyzőkönyv egy példányával 72 órán belül kötelesek a szagbankban történő elhelyezés és nyilvántartásba vétel céljából a területi rendőri szervek bűnügyi technikai osztályaira, illetve az ezek feladatait ellátó szervezeti elemekhez eljuttatni az általuk rögzített szagkonzerveket.

27. A szagkonzerveket különválasztva, évjárat, jelleg (szagmaradvány, szagminta), valamint a beküldő szerv szerint kell tárolni.

28. A szagbankban elhelyezett szagkonzerveket a bűnjelkezelés szabályai szerint kell megőrizni és selejtezni. A nyilvántartást bűnjelnyilvántartó könyvben kell vezetni.

29. A selejtezés a területi rendőri szervek bűnügyi technikai osztálya, illetve az ezek feladatait ellátó szervezeti elemek vezetőinek hatáskörébe tartozik, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni. A selejtezést a szagbank-kezelő bevonásával kell végezni. A selejtezett szagkonzervek a rögzítéskor felvett adatok törlése után azonosítási gyakorlásra (képzésre), illetve szagazonosítások során zavaró szagként felhasználhatók. A szagkonzervek tárolásának elkülönítve kell történnie. A selejtezési jegyzőkönyveket a bűnjelnyilvántartásból való kivezetés céljából az eljáró hatóság részére meg kell küldeni.

30. A szagbankban szükséges az alábbiak biztosítása:

a) legalább 1000 szagkonzerv tárolására alkalmas polcrendszer;

b) nyilvántartó napló szagkonzervek részére;

c) esetleges számítógépes nyilvántartáshoz szükséges eszközök és programok.

31. A szagbank nyílászáróit külső behatolás ellen - a bejárati ajtót biztonsági zár és pecsét felszerelésével - védetté kell tenni, lehetőség szerint gondoskodni kell jelző- vagy riasztóberendezés felszereléséről.

4. Szagkonzerválás és szagazonosítás tárgyi-technikai feltételei

32. A szagrögzítő felszerelés tartalma:

a) szagmentes konzervüvegek;

b) orvosi csipeszek (nagy méretű, legalább 20 cm hosszúságú);

c) szagrögzítő textil;

d) alufólia;

e) bűnjelcímkék;

f) jegyzőkönyv szagmaradvány- és szagminta-rögzítésről;

g) golyóstoll (kék);

h) nemzeti színű bűnjelzsinór;

i) hitelesítő biztonsági címke;

j) olló;

k) szagmentes daraboló olló.

33. A szagazonosító helyiségnek legalább 3 m szélesnek és 8-10 m hosszúnak, simának, de nem csúszós padlózatúnak, szobahőmérsékletűnek,jól szellőztethetőnek kell lennie. A szagazonosító helyiség mellett kell lennie a figyelőszobának, melynek ablakán legalább 4 személy nézheti a szagazonosítást, illetve videófelvételt készíthet. A szagazonosító helyiségben gondoskodni kell a légkondicionáló berendezés felszereléséről, amennyiben a hőmérséklet 24 Celsius fölé emelkedik.

34. A szagazonosító helyiséget az alábbi berendezésekkel kell ellátni:

a) fém üvegtartók;

b) íróasztal;

c) 1 méter széles gumiszőnyeg a helység teljes hosszában;

d) üvegablakkal ellátott figyelőhelyiség;

e) üvegmozgató rudak;

f) kamera;

g) légkondicionáló berendezés.

35. Előkészítő helyiséget az alábbi berendezésekkel kell ellátni:

a) fagyasztószekrény (jutalomfalat tárolására);

b) kéttálcás mosogató;

c) automata mosogatógép, ami szárít, illetve szárítógép;

d) mikrohullámú sütő;

e) orvosi csipeszek (nagy méretű, legalább 20 cm hosszúságú);

f) üveghordó rekesz;

g) szagmentes konzerves üvegek;

h) szagrögzítő textilek.

5. Személyazonosítás egyedi szag alapján

36. A személyazonosítás egyedi szag alapján biológiai vizsgálattal végzett eljárási cselekmény, melynek kapcsán teljesíteni kell az értesítéssel és a jelenléti jog biztosításával kapcsolatban jogszabályban előírt követelményeket.

37. A szagazonosítást a felismerésre bemutatás általános szabályai szerint kell végrehajtani.

6. A szagkonzervekre vonatkozó rendelkezések

38. A szagkonzerv üveget, valamint az azt hitelesítő biztonsági címkét be kell mutatni azoknak, akiket az eljárási cselekményre idéztek, és csak ezt követően lehet azokat felbontani.

39. A szagazonosító helyiség padozatán az 5 szagkonzerv üveget egyenes vonalban, egymástól 1-1 méter távolságban kell elhelyezni. A szagazonosító helyiségben a kutyavezetőn kívül egy segítő tartózkodhat. Indokolt esetben a szagkonzerv üvegek elhelyezési módja eltérhet az egyenestől, de köztük a távolságnak ekkor is legalább 1 méternek kell lennie. Az eltérés módját és indokát a feljegyzésben rögzíteni kell. A szagkonzerv üvegek helyét ebben az esetben is egytől ötig számmal ellátva kell meghatározni.

40. Szagazonosításnál 4 szagkonzerv üvegnek idegen (zavaró) szagmaradványt vagy szagmintát, míg 1 szagkonzerv üvegnek a kérdéses szagmaradványt, illetve szagmintát kell tartalmaznia.

41. A szagazonosítás során felhasznált "zavaró" szagkonzerveknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a) ellenőrzött körülmények között, a szagrögzítés szabályainak betartásával, elsősorban az azonosító és az azonosítandó szagkonzervet beküldő szerv által kell rögzítésre kerülniük;

b) az azonosítandó szagkonzervben nyilvánvalóan megtalálható járulékos szagokhoz hasonló, lehetőleg azokkal azonos járulékos szagot vagy szagokat kell tartalmaznia;

c) a szagmintákat az azonosítandó szagmintát adó személlyel azonos nemű személyekről kell rögzíteni;

d) a zavaró szagok rögzítése naptári idejének - lehetőség szerint - minél inkább meg kell közelítenie az azonosítandó szagkonzervét;

e) a 24 órán belül rögzített zavaró szagok szagkonzerv azonosítására nem használhatók fel.

42. A "zavaró" szagkonzerveket a bűnügyi szagkonzervektől elkülönítetten kell nyilvántartani.

7. Szagazonítás

43. Kizárólag szakképzett kutyavezető, érvényes szolgálati minősítéssel rendelkező szolgálati kutyával (a továbbiakban: szolgálati kutya) végezhet szagazonosítást. A szolgálati kutyának minden esetben póráz nélkül, szabadon kell dolgoznia. A szolgálati kutya fekvéssel, üléssel vagy állással, de mindig azonos módon jelezheti a szagazonosságot. Azonosság hiányában a szolgálati kutyának vezényszó kiadása nélkül kell a vezetőjéhez visszatérnie.

44. Szagazonosításnál a szagkonzerv üvegek elhelyezési sorrendje véletlenszerű, de törekedni kell arra, hogy az azonosítandó szagot tartalmazó szagkonzerv üveg mind az öt helyre kerüljön. Szagazonosításnál a szagkonzerv üvegek elhelyezési sorrendje véletlenszerű, az azonosítandó szagkonzerv üveg a kihelyezett sorban nem kerülhet két alkalommal azonos helyre.

45. Az ellenőrző indításnak meg kell előznie a szagazonosítás végrehajtását, így az eljáró hatóság tagjai meggyőződhetnek arról, hogy a szolgálati kutya nem mutat-e érdeklődést az azonosítandó szag iránt.

46. Az ellenőrzéshez egy azonosítandó és négy idegen szagkonzervet tartalmazó szagkonzerv üveget kell kihelyezni.

47. A szolgálati kutyát valamelyik kihelyezett szagkonzervvel megegyező azonosítandó szagról kell indítani. Elvárt, hogy a szolgálati kutya minden szagkonzerv üvegbe beleszagoljon. Szükség szerint több ellenőrző indítás is végrehajtható.

48. A szagazonosítást legalább két szolgálati kutyával kell végrehajtatni.

49. Amennyiben a szolgálati kutya azonosságot jelez, mindösszesen ötször kell indítani, miközben változtatni kell a szagkonzerv üvegek sorrendjét.

50. Amennyiben a szagazonosítás során a szolgálati kutya az első kettő indításnál azonosságot jelez, úgy a szolgálati kutyát még négyszer újra kell indítani. Az indítások során egy olyan indítást kell végrehajtani, amikor a keresett szag nincs az azonosítandó szagminták között. Az ismétlések során ügyelni kell arra, hogy a keresett szag mindegyik helyen szerepeljen.

51. Amennyiben a szagazonosítás során a szolgálati kutya az első kettő indításnál az azonosítandó és az azonosító szagot nem azonos személytől származónak érzi, több indítást a szolgálati kutyával nem kell végrehajtani. A szagazonosítás során ebben az esetben üres keresést nem kell a szolgálati kutyával végrehajtani, és a szagazonosítást "nem azonos" eredménnyel kell rögzíteni.

52. A szagazonosítás során 1 szolgálati kutyával, 1 gyakorlathoz 1 szagrögzítő textilt lehet felhasználni. A szagazonosítás után tilos visszahelyezni a felhasznált szagrögzítő textileket az eredeti szagkonzervbe.

53. A szagkonzervben található utolsó szagrögzítő textilt az eljárás végéig meg kell őrizni. Ha később feltétlenül szükséges, a szagazonosításokhoz "szagkettőzéssel", az eredeti szagot hordozó szagrögzítő textil használható fel.

54. A "szagkettőzést" úgy kell végrehajtani, hogy a szagkonzerv felnyitása után, az utolsó megmaradt eredeti szagot hordozó szagrögzítő textilre, a szagrögzítéshez használt csipesszel kell helyezni a szagmentes szagrögzítő textilt, majd ismét légmentesen lezárni. A "szagkettőzés" tényét és az eljárást jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.

55. A szagazonosítással kapcsolatos szakértői vizsgálathoz elsősorban a szagazonosítás során készített feljegyzéseket, valamint az esetlegesen készített felvételeket kell felhasználni.

56. A szagazonosítás történhet szagmaradvány és szagminta összehasonlításával.

57. A kutyavezetőnek a szagazonosításról felvett feljegyzést a bűnügyi iratokhoz történő hiteles elektronikus másolat elkészítése és papíralapú csatolás végett az ügy előadójának kell átadni. Az elektronikus iratkezelés szabályai szerint készített és hitelesített feljegyzést is lehet készíteni, mely az elektronikus irat mellékletét képezi.

58. A szagazonosítás lefolyásáról, amennyiben a büntetőeljárás szabályai szerint kép- és hangfelvétel készítése kötelező, abban az esetben ellenőrzésre alkalmas módon, kép- és hangfelvétellel kell rögzíteni, egyéb esetben az eljárás menete rögzíthető. A kamerát össze kell kötni képernyővel annak érdekében, hogy a szolgálati kutya munkája a figyelőhelyiségben tartózkodók számára is követhető legyen.

59. A kamerát távirányítóval kell vezérelni. A kamera kezelését a kutyavezető vagy segítője végezheti. A dátum és az időpont felvételen történő megjelenítése kötelező. A kép- és hangfelvételek megőrzését a rendőrség iratkezelési szabályzatának figyelembevételével és a büntető, szabálysértési és hatósági eljárás szabályainak megfelelően kell végrehajtani.

60. A technikai eszközzel rögzített felvételnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyeket a szagazonosításról készült feljegyzésben fel kell tüntetni. A szagazonosítást kezdetétől a befejezéséig folyamatosan kell rögzíteni.

61. A szagazonosítás megkezdése előtt a hitelesített, sértetlen szagkonzervet be kell mutatni, és kamerával fel kell venni. Az azonosítás befejezése után a lezárást, hitelesítést ugyancsak be kell mutatni. Az újrahitelesítést a bűnügyi kutyavezető, az ügy előadója vagy a szagbank-kezelő végezheti. A szagkonzerv lezárásának és hitelesítésének tényét a feljegyzésben rögzíteni kell.

62. A területi szervek szagazonosító központjában indokolt esetben a szagazonosítás folyamatát videófelvételen kell rögzíteni. A kép- és hangrögzítéshez szükséges technikai eszközök biztosítása a gazdálkodásért felelős rendőri szerv feladata.

63. A szagkonzervek illetéktelen felnyitás elleni védelmét hitelesítő biztonsági címke alkalmazásával kell biztosítani.

64. Amennyiben a szagminta nem szemle során kerül rögzítésre, akkor szükséges a szagmintavételi jegyzőkönyv kitöltése.

65. A területi szervek vezetői szagbank-kezelőt bíznak meg. A szagbank-kezelők feladatait munkaköri leírásban kell meghatározni. A szagbank külső bűnjeltárolásnak minősül, arra a bűnjelek kezelésének, tárolásának szabályait az utasításban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

8. Szagazonítással kapcsolatos oktatás

66. Az érintett személyi állomány (vizsgálók, nyomozók, közlekedési helyszínelők, bűnügyi technikusok és bűnügyi kutyavezetők) kötelező oktatásban vesz részt.

67. A szagazonosító szolgálati kutyákkal és vezetőikkel kapcsolatos alap- és továbbképzési tevékenység általános szakirányítását az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztály, a hatósági vagy büntetőeljárás során végzett alkalmazás és igénybevétel szakirányítását az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnügyi Osztály a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Műveleti Szolgálat Bűnügyi Technikai Főosztályán keresztül végzi.[2]

9. Szagazonosítás végrehajtása, térítési díja

68. Szagazonosító szolgálati kutyával nem vagy csak részben rendelkező területi szerv más területi szervtől kérheti a szagazonosítás végrehajtását. A végrehajtásra felkért területi szerv vezetője engedélyezi a szagazonosítás - térítés ellenében történő - végrehajtását.

69. A felkért területi szerv vezetője a szagazonosítás végrehajtását a szolgálat érdekében, illetve túlterheltségre hivatkozva megtagadhatja.

70. A két szolgálati kutyával végrehajtott szagazonosítás térítési díja bruttó 20 000 Ft. Egy szolgálati kutyával végrehajtott - kontroll - szagazonosítás térítési díja bruttó 10 000 Ft. A térítési díjak egy-egy alkalommal végrehajtott és feljegyzésben rögzített szagazonosítási eljárási cselekményre vonatkoznak.

71. A szagrögzítéssel, illetve szagazonosítással kapcsolatos kérdések tisztázására eseti szakértőként az a kriminál kinológus szakértő rendelhető ki, aki az említett végzettséget bizonyítvánnyal igazolni tudja.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

72. Ez az utasítás 2018. július 1-jén lép hatályba.

73.[3]

74. Hatályát veszti a szagmaradványok és személyi szagminták rögzítésével, konzerválásával, valamint azonosításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 22/2008. (OT 12.) ORFK utasítás.

Dr. Balogh János r. vezérőrnagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány