BH 2019.11.286 A befolyással üzérkedés bűntettének befejezett alakzatát valósítja meg az az elkövető, aki folyamatban lévő büntetőeljárásban a letartóztatott gyanúsított szüleinek azt ajánlja, hogy 10 000 euró ellenében két rendőr és egy bíró megvesztegetésével elintézi fiuk letartóztatásának megszüntetését és azt, hogy az általa elkövetett bűncselekményért enyhe büntetést kapjon.

A befolyással üzérkedés elkövetési magatartása az előny kérésével befejeződik, s a tényállásszerűséghez, a kért összeg átvétele (az előny tényleges megszerzése) már nem szükséges. A befejezett bűncselekményt elkövető javára pedig az önkéntes elállás - mint büntethetőséget megszüntető ok - figyelembevétele fogalmilag kizárt [Btk. 10. § (4) bek. a) pont, 299. § (1), (2) bek. a) pont].

[1] Az elsőfokú bíróság a 2017. december 14-én kihirdetett ítéletével a terheltet befolyással üzérkedés bűntette [Btk. 299. § (1) bek., (2) bek. a) pont] miatt 3 év 8 hónapi börtön fokozatú szabadságvesztésre és 4 évre a közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. Egyben elrendelte egy korábbi ítéletével kiszabott 1 évi, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés utólagos végrehajtását is. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a lefoglalt bűnjelekről és 2 022 410 forint bűnügyi költség viselésére kötelezte a terheltet.

[2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a törvényszék a 2018. július 4-én meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot megváltoztatta. A terhelt szabadságvesztésének tartamát 2 év 4 hónapra enyhítette, s az általa megfizetendő bűnügyi költség összegét 1 527 348 forintra módosította. Ezt meghaladóan helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

[3] A terheltnek - egészségi állapota miatt - a vele szemben jogerősen kiszabott szabadságvesztés letöltésének megkezdésére a bíróság 2019. január 15-én kelt végzésével egyévi halasztást engedélyezett.

[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője útján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

[5] A Be. 649. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt okból arra hivatkozással kérte a másodfokú ítélet megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát, hogy a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta: a terhelt belső elhatározásból, önként felhagyott a cselekmény folytatásával, azaz elállása folytán nem került sor az általa kért pénz átvételére.

[6] Ennek megfelelően önkéntes elállása okán a Btk. 10. § (4) bekezdés a) pontja értelmében nem büntethető. A törvénynek megfelelő határozat meghozatalát kérte és kezdeményezte a terhelt szabadságvesztés-büntetése végrehajtásának felfüggesztését is.

[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, mivel a jogerős ítéleti tényállás alapján a terhelt a terhére rótt bűncselekmény elkövetését befejezte, így a kísérlethez kapcsolódóan önkéntes elállásra nem lehet hivatkozni.

[8] Indítványozta a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján a határozat hatályban tartását azzal, hogy a végrehajtás félbeszakítását nem tartotta indokoltnak.

[9] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe; a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[11] A törvényi feltételeknek megfelelő [a Be. 649. § (1) bekezdésében felsorolt] törvényes ok a felülvizsgálatra, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont], ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével [Be. 649. § (1) bek. b) pont ba) alpont] szabott ki törvénysértő büntetést. A felülvizsgálatot lehetővé tevő eljárási szabálysértéseket a törvény kimerítően sorolja fel [Be. 649. § (2) bek. a)-d) pont].

[12] A Be. 659. § (1) bekezdése folytán a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

[13] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[14] Tényként állapította meg sérelmezett ítéletében a bíróság, hogy a terhelt - aki a megyei rendőr-főkapitányságon A. R. A. és társai ellen embercsempészet bűntette miatt indult büntetőeljárásban kurd és török nyelvű tolmácsként működött közre - az előzetes letartóztatásban lévő A. R. A. gyanúsított Németországban tartózkodó szüleit telefonon B.-re hívta, majd 2016 szeptemberében személyes találkozásuk alkalmával felajánlotta nekik, hogy 10 000 euró készpénz ellenében, két rendőr és egy bíró megvesztegetésével elintézi, hogy fiuk előzetes letartóztatását megszüntessék, illetve az általa elkövetett cselekményért enyhébb büntetésre ítéljék. Megállapodtak a pénzátadás pontos idejéről és helyéről is, azonban a terhelt a 2016. október 17-i találkozóra nem ment el.

[15] A Btk. 299. § (1) bekezdése értelmében befolyással üzérkedés bűntette miatt büntetendő, aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért. A (2) bekezdés a) pontja szerint a cselekmény súlyosabban büntetendő, ha az elkövető azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget meg.

[16] A Btk. 299. § (6) bekezdése megteremti a lehetőséget a befolyással üzérkedés elkövetője vonatkozásában a büntetés korlátlan enyhítésére, különös méltánylást érdemlő esetben pedig a mellőzésére. A kedvezmény azonban csak a hivatali befolyással üzérkedés, illetve a gazdasági befolyással üzérkedés alapesetének az elkövetőjét illetheti meg, abban az esetben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt, vagy ha az már nincs meg, akkor annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. A terhelt terhére rótt minősített bűncselekmény kapcsán sem korlátlan enyhítést, sem mellőzést nem enged a törvény.

[17] A Btk. 10. § (4) bekezdése szerinti kísérlettől való önkéntes visszalépés - dogmatikai karakterét tekintve - büntethetőséget megszüntető ok, mivel nagyobb érdek fűződik a bűncselekmény befejezettségének megakadályozásához, mint a tettes minden körülmények közötti megbüntetéséhez.