A Kúria Mfv.10313/2013/7. számú precedensképes határozata jogellenesség megállapítása tárgyában. [1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 46. §] Bírók: Bicskei Ildikó, Stark Marianna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina

A határozat elvi tartalma:

Ha a vezetői megbízás visszavonását több okkal indokolta a munkáltató, egyes indokok valótlansága, illetve okszerűtlensége ellenére a munkáltatói intézkedés jogszerű, amennyiben marad legalább egy indok, amely valós, okszerű és kellő súlyú ahhoz, hogy a megbízás visszavonása megalapozott legyen.

***********

Mfv.II.10.313/2013/7.szám

A Kúria az Adamis Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Adamis Krisztina ügyvéd) által képviselt felperesnek - a dr. Salamon Ferenc ügyvéd által képviselt alperes ellen vezetői megbízás visszavonása jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 22.M.2489/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 59.Mf.633.187/2012/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - a 2014. február 12. napján megtartott tárgyalás alapján - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 59.Mf.633.187/2012/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000,- Ft (Húszezer forint) és 5.400,- Ft (Ötezer-négyszáz forint) áfa felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 1992. október 1-jétől állt határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel, munkáját a ... Kar Dékáni Hivatalában - 1996. január 1-jétől hivatalvezetői megbízással - végezte. A ... Kar dékánja 2005. július 14-én ad hoc bizottságot állított fel a hivatal átvizsgálására. A bizottság a megállapításait a 2005. július 20-án kelt jegyzőkönyvben rögzítette és a felperes munkájával kapcsolatos kifogásokat öt pontban fogalmazta meg. A felperes ezt követően tartós betegállományba került, ezért vezetői megbízása visszavonására keresőképessé válását követően 2006. április 20-án került sor. Az alperes a felperes kérésére az intézkedést a takarékos gazdálkodás és a munkaidő nyilvántartás szabályainak megsértésével, a munkakörébe tartozó feladatok hiányos ellátásával, hiányos szakmai ismereteivel és a Kar vezetői részéről fennálló bizalomhiánnyal indokolta.

A felperes a vezetői megbízása visszavonásának jogellenessége megállapítása iránt benyújtott keresete alapján a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 15.M.2708/2006. szám alatt folyt eljárásban a felperes kereseti kérelmét elutasította.

A másodfokú bíróság az 59.Mf.632.207/2010/5. sorszám alatti végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A megismételt eljárást követően a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 22.M.2489/2011/13. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a munkáltató a felperes munkaköréhez külön szakképzettséget nem írt elő, a felperes alapvető informatikai ismeretekkel nem rendelkezett, feladatait a munkaköri leírás rögzítette.

A felperes a korábbi dékán beleegyezésével egyedi gyártású íróasztalt rendelt meg, amelynek az ára az általa kezdeményezett különböző módosítások miatt az eredetihez képest jelentősen, 857.337,- Ft-ra növekedett, amiről az új dékán, ... nem tudott. A felperes a munkavégzése során működőképes számítógép monitorokat cseréltetett le drágább monitorokra, majd a használatból kivont eszközöket szakszerűtlenül, állaguk megóvásának biztosítása nélkül tárolta. A felperes a Dékáni Hivatal költségére mobiltelefont vásárolt, de azt nem a munkáltató érdekében, a munkafeladatainak ellátásához kapcsolódóan használta. A számlákat ellenjegyzés nélkül saját maga számára igazolta. 2011. február hónapban két darab notebookot vásárolt 2.945.000,- Ft értékben, amelyet a hivatali munkájához nem használt és azok nem is voltak fellelhetők a munkahelyen. Az ad hoc bizottság a vizsgálata során megállapította, hogy a felperes az eszközt nem tudta működtetni. A felperes a jelenléti ívek többségét nem írta alá, jelenléte és távolléte, annak indokoltsága ezért nem volt megállapítható. A felperes nem tartott munkaértekezleteket.

A felperes illetmény-kiegészítésben részesült, amelyre vonatkozó iratokat a dékánhelyettessel íratta alá. Ennek során úgy tájékoztatta, hogy a dékánnal ezt korábban megbeszélte, aki a kifizetéseket jóváhagyta, azokkal egyetértett, holott a dékán nem ismerte az illetmény-kiegészítéssel kapcsolatos iratokat és nem is tudott azokról.

A felperes nem ismerte továbbá az iratkezelésre vonatkozó rendelkezéseket sem, a Dékáni Hivatal iratait 131 zsákba csomagolva irattárolásra alkalmatlan módon és helyen helyeztette el.

Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes az iratok elhelyezése tekintetében megsértette a munkáltató iratkezelés szabályzatát, a beszerzések vonatkozásában pedig megszegte a vezetőtől elvárható takarékos gazdálkodás szabályait. A munkavégzése során a leadott számlákat nem ellenjegyeztette, a munkaköri leírásban foglaltakat nem tartotta be és előírt kötelezettségeit sem teljesítette. A munkaügyi bíróság nem látta bizonyítottnak az intézkedés 3. pontjában megfogalmazott kollegiális viszony hiányát, a hivatal vezetéséhez szükséges szakképesítés hiányát, mert ilyen előírásra nem került sor. Kifejette, hogy a hatékony munkaszervezés hiányára vonatkozó indok ugyancsak bizonyítatlan maradt, illetőleg annak megfogalmazása pontatlan volt.

A fentiek alapján az elsőfokú bíróság a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 23. § (1)-(4) bekezdése, valamint a Kjt. végrehajtására kiadott 33/2000.(XII.26.)OM rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontja és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény, valamint a 2005. évi CXXXIX. törvény 96. § (1) bekezdésére hivatkozással a vezetői megbízás visszavonásának indokait túlnyomórészt valósnak találta azzal, hogy azokból okszerűen következett az intézkedés kiadása.

A felperes fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Törvényszék az 59.Mf.633.187/2012/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A rendelkezésre álló iratok alapján a tényállást kiegészítette. Megállapította, hogy az alperesnél költségkeret gazdálkodás folyt, amelynek alapján a Dékáni Hivatal önálló költségkerettel rendelkezett, ezt a felperes nem lépte túl. A beszerzések közbeszerzés útján történek. A perbeli egyedi gyártású íróasztal megrendelésére 2001-ben került sor, az akkori dékán tudomásával 277.000,- Ft + 85.321,- Ft ellenértékért. 2004. március 10-én az íróasztal szállítólevele alapján az ára 856.337,- Ft-ra növekedett. Az íróasztal a Dékáni Hivatal dékánnal közösen, bár általa csak ritkán használt helyiségébe került.

A felperes részére a munkáltató 2002-ben vásárolt 99.000,- Ft-os összegben mobiltelefont, amelynek számláit 2004-ig az egyetem fizette. 2004. decemberében ... dékánhelyettes ellenőrzést végzett, amelynek során észlelte a 10.000,- Ft összeget meghaladó telefonszámlákat és azok további kifizetését megtiltotta. A perbeli mobiltelefon számát a felperes a munkatársak elérhetőségét tartalmazó listáról lehúzta, azon az otthoni és egy másik mobiltelefon számát tüntette fel.