A Kúria Jpe.60022/2022/6. számú precedensképes határozata illetmény (ILLETMÉNYKÜLÖNBÖZET) tárgyában. [2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 41/D. § (3) bek.] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Fehérné dr. Tóth Kincső, Gimesi Ágnes, Gyarmathy Judit, Kalas Tibor, Márton Gizella, Molnár Ferencné, Mudráné dr. Láng Erzsébet, Orosz Árpád, Patyi András, Puskás Péter, Salamonné dr. Piltz Judit, Simonné dr. Gombos Katalin, Stark Marianna, Suba Ildikó, Szabó Klára, Varga Zs. András, Vitál-Eigner Beáta

A határozat elvi tartalma:

I. A jogegységi panasz eljárásban az vizsgálható, hogy a Kúria ítélkező tanácsa eltért-e a már közzétett és összevetésre alkalmas, ügyazonossági követelményeknek megfelelő ügyben követett jogértelmezéstől. Nem sérül a jogegység követelménye, ha az ítélkező tanács nem követi az eltérő ténybeli és jogi megítélésű ügyekben alkalmazott jogértelmezési módszereket.

II. A Kúria a támadott határozatában nem tért el jogkérdésben a hivatkozott határozatoktól, ezentúl az ügyazonosság sem volt megállapítható, ezért a Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt a Bszi. 41/D. § (3) bekezdése alapján elutasította.

***********

A Kúria

Jogegységi Panasz Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Jpe.II.60.022/2022/6.

A felperes: a felperes neve

(a felperes címe)

A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet

(a felperes képviselőjének címe,

eljáró képviselő: dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos)

Az alperes: Budapesti Rendőr-főkapitányság

(az alperes címe)

Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos

A per tárgya: illetmény-különbözet megfizetése

A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperes

A jogegységi panasszal támadott határozat:

Kf.VII.40.450/2021/4. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a felperes jogegységi panaszát elutasítja.

A jogegységi panasz eljárásban felmerült 50 000 (ötvenezer) forint illeték az állam terhén marad.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A jogegységi panasz alapjául szolgálató tényállás

[1] A felperes 1988. november 1-től hivatásos szolgálati jogviszonyban állt az alperessel körzeti megbízott beosztásban.

[2] Az alperes a 2015. július 1-től hatályba lépett, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) alapján a felperest a betöltött szolgálati beosztásának és szolgálati éveinek, a besorolási fokozat szempontjából elismert szolgálati idő kezdő időpontjának (1988. november 1.) a figyelembevételével a tiszthelyettesi besorolási osztály "D" besorolási kategória 7. fizeti fokozatába besorolta. A felperes a korábban hatályos szabályozás [a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: régi Hszt.)] alapján 2016. november 1-től lett volna jogosult a "D" besorolási kategória 8. fizetési fokozatba történő előresorolásra, azonban a Hszt. 359. § (1) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagjait a fizetési fokozatban első alkalommal 2018. január 1-jei hatállyal lehetett előresorolni.

[3] Az alperes ennek megfelelően első alkalommal, 2018. január 1-jei hatállyal sorolta be a felperest a 8. fizetési fokozatba és megállapította, hogy négy év várakozási idő figyelembevételével a felperes tiszthelyettesi besorolása a következő "D" besorolási kategória 9. fizetési fokozatába 2022. január 1-jei hatállyal esedékes.

[4] A felperes szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, miszerint 2020. november 1-től jogosult a tiszthelyettesi "D" besorolási kategória 9. fizetési fokozat szerinti besorolásra, valamint a rendőr főtörzszászlós rendfokokat címzetes előjel nélküli viselésére, kérte továbbá kötelezni az alperest a 2020. november 1-től 2021. január 31-ig terjedő időszakra illetmény-különbözet és késedelmi kamata megfizetésére.

[5] A felperes a 2015. július 1-től hatályos besorolás, és ennek alapján a szolgálati idő kezdete időpontjának megállapítását, valamint a következő előresorolás eltolt időpontjaként megjelölt 2018. január 1. napjának jogszerűségét nem vitatta, azonban vitatta a 2018. január 1-től irányadó besorolásában a következő előresorolás időpontjaként 2022. január 1. napjának jogszerű megjelölését. Arra hivatkozott, hogy a szolgálati idejének kezdő időpontja figyelembevételével 2016. november 1-től jogosultságot szerzett a "D" besorolási kategória 8. fizetési fokozatára, a Hszt. 359. § (2) bekezdése pedig átmeneti és ezáltal egyszeri, kivételes esetként halasztotta el a fizetési fokozatra jogosító szolgálati idő alapján az esedékes előresorolást 2018. január 1-ig. Ha a 2018. január 1-jei előresorolás időpontjához viszonyítottan négy év várakozási idő elteltével, azaz 2022. január 1-jén valósulna meg a következő fizetési fokozatba történő előresorolás, akkor azzal a fizetési fokozat szolgálati idejének megállapítása teljes egészében figyelmen kívül maradna és értelmetlenné válna, mert 2018. január 1-ét követően már nem az 1988. november 1-jei jogosultsági kezdő időponthoz viszonyítottan történne az előresorolás.