32004R0422[1]

A Tanács 422/2004/EK rendelete (2004. február 19.) a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK rendelet módosításáról

A Tanács 422/2004/EK rendelete

(2004. február 19.)

a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK rendelet módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

mivel:

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet [3] közösségi lajstromozás útján egységes védjegyoltalmi rendszert hozott létre a tagállamokban. Ez a rendszer összességében megfelelt a felhasználók várakozásainak. E rendszer jótékony hatást gyakorolt a belső piac hatékony megvalósítására is.

(2) A rendszer működése lehetővé tette a rendszer tisztázását és kiegészítését előmozdító egyéb olyan szempontok felismerését, amelyek segítségével a rendszer hatékonysága és az általa hozzáadott érték növelhető, és a jelenlegi helyzet alapján felmérhetők a leendő tagok csatlakozásának következményei anélkül, hogy a kitűzött célok szempontjából a lehető leghatékonyabbnak bizonyuló rendszert lényegét tekintve meg kellene változtatni.

(3) A közösségi védjegyrendszert viszonossági, egyenértékűségi, illetve nemzetiségre vonatkozó követelmények előírása nélkül mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Ez ösztönözné a világpiacon folytatott kereskedelmet is. Az ilyen követelmények a rendszert bonyolulttá, rugalmatlanná és kevéssé hatékonnyá teszik. Mindemellett az új közösségi formatervezési mintaoltalmi rendszer tekintetében a Tanács rugalmas irányvonalat követ e kérdésben.

(4) Az eljárás ésszerűsítése érdekében a kutatási rendszert módosítani kell. A kutatási rendszert a közösségi védjegyek vonatkozásában kötelezően fenn kell tartani, szabadon választhatóvá kell azonban tenni - díjfizetés ellenében - az olyan tagállamok védjegylajstromában végzett kutatást, amelyek közölték, hogy ilyen kutatást kívánnak végezni. Továbbá a kutatási jelentések minőségének javítása céljából formanyomtatványok használata és azok lényeges tartalmának rögzítése útján nagyobb fokú egységességet biztosító intézkedéseket kell hozni.

(5) Bizonyos intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a fellebbezési tanácsoknak további eszközök álljanak rendelkezésére határozathozataluk meggyorsítására és működésük javítására.

(6) A rendszer alkalmazása során szerzett tapasztalatok ráirányították a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyekkel az eljárás egyes vonatkozásaiban továbbfejleszthető. Következésképpen azt egyes pontokon módosítani kell, illetve új elemekkel kell kiegészíteni annak érdekében, hogy a felhasználók számára jobb minőségű, ám továbbra is versenyképes termék álljon rendelkezésre,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 40/94/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"5. cikk

A közösségi védjegy jogosultjai

Közösségi védjegyoltalom jogosultja lehet bármely természetes vagy jogi személy, a közjogi szervezeteket is ideértve."

2. A 7. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

"k) a 2081/92/EGK rendeletnek megfelelően lajstromozott eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll, vagy azt tartalmazza, ha az említett rendelet 13. cikkében foglalt esetek valamelyikének helye van, és ugyanarra a termékre vonatkozik, feltéve hogy a védjegybejelentést az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés lajstromozása iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontját követően nyújtották be."

3. A 8. cikk (4) bekezdésében a bevezető albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) A nem lajstromozott védjegy, illetve a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban használt bármely más megjelölés jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha - az irányadó közösségi vagy tagállami jogszabályok szerint -".

4. A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"21. cikk

Fizetésképtelenségi eljárások

(1) A közösségi védjegyoltalom kizárólag abban a tagállamban vonható fizetésképtelenségi eljárás alá, amelynek területén az adós fő érdekeltségeinek központja található.

Ha az adós a 2001/17/EK irányelvben [4], illetve a 2001/24/EK irányelvben [5] meghatározott biztosítási vállalkozás, illetve hitelintézet, a közösségi védjegyoltalom kizárólag abban a tagállamban vonható fizetésképtelenségi eljárás alá, ahol a vállalkozás, illetve az intézmény az engedélyét megszerezte.

(2) Ha a közösségi védjegyoltalomnak több jogosultja van, az (1) bekezdést az egyes jogosultakat megillető hányadra kell alkalmazni.

(3) Ha a közösségi védjegyoltalmat fizetésképtelenségi eljárás alá vonják, ennek tényét a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság kérelmére a lajstromba be kell jegyezni, és azt a 85. cikkben említett Közösségi Védjegyértesítőben meg kell hirdetni."

5. A 25. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A (2) bekezdésben említett bejelentést a Hivatalhoz való beérkezése napján kell benyújtottnak tekinteni, ha az a benyújtásától számított két hónap elteltét követően érkezik be a Hivatalhoz."

6. A 35. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Ha a közösségi védjegy jogosultja egyben a tagállamok valamelyikében - ideértve a Benelux államokat - lajstromozott azonos korábbi védjegy vagy a tagállamra kiterjedő hatállyal nemzetközi úton lajstromozott azonos korábbi védjegy jogosultja, és a közösségi védjegy árujegyzékébe tartozó vagy annak részét képező áruk, illetve szolgáltatások azonosak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplőkkel, a korábbi védjegy szenioritását igényelheti azon tagállam tekintetében, amelyben vagy amelyre kiterjedő hatállyal e korábbi védjegyet lajstromozták."

7. A 36. cikk (1) bekezdésének b) albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"b) a közösségi védjegybejelentés kielégíti-e az e rendeletben és a végrehajtási rendeletben megállapított követelményeket;".

8. A 37. cikket el kell hagyni.

9. A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"39. cikk

Kutatás

(1) A bejelentési nap elismerését követően a Hivatal közösségi kutatási jelentést készít, amelyben megjelöli az általa fellelt olyan korábbi közösségi védjegyeket és közösségi védjegybejelentéseket, amelyek a 8. cikk alapján a megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozásának akadályát képezhetik.

(2) Ha a közösségi védjegybejelentés benyújtásakor a bejelentő kéri, hogy a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai is készítsenek kutatási jelentést, és a megfelelő összegű kutatási díjat a bejelentési díj megfizetésére nyitva álló határidőn belül megfizették, a Hivatal a közösségi védjegybejelentés bejelentési napjának elismerését követően a bejelentés másolatát haladéktalanul megküldi minden olyan tagállam központi iparjogvédelmi hivatala részére, amely a Hivatallal közölte, hogy a közösségi védjegybejelentésekre vonatkozóan saját védjegylajstroma alapján kutatást végez.

(3) A (2) bekezdésben említett központi iparjogvédelmi hivatal a közösségi védjegybejelentés kézhezvételétől számított két hónapon belül megküldi az általa készített kutatási jelentést, amelyben megjelöli az általa fellelt olyan korábbi nemzeti védjegyeket és nemzeti védjegybejelentéseket, amelyek a 8. cikk alapján a megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozásának akadályát képezhetik, vagy nyilatkozik arról, hogy a kutatás során ilyen jogokat nem tárt fel.

(4) A (3) bekezdésben említett kutatási jelentést a Hivatal által az Igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követően kiadott formanyomtatványon kell elkészíteni. A formanyomtatvány lényeges tartalmát a 157. cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtási rendeletben kell megállapítani.

(5) A Hivatal a központi iparjogvédelmi hivatalok részére a (3) bekezdésnek megfelelően megküldött minden kutatási jelentés után díjat fizet. A díj valamennyi hivatal tekintetében azonos, és annak összegét a tagállamok képviselőinek háromnegyedes többségével elfogadott határozatával a költségvetési bizottság állapítja meg.

(6) A Hivatal a közösségi kutatási jelentést, valamint a kért és a (3) bekezdésben megállapított határidőn belül beérkezett nemzeti kutatási jelentéseket haladéktalanul megküldi a közösségi védjegy bejelentője részére.

(7) A Hivatal a közösségi védjegybejelentést a kutatási jelentéseknek a bejelentő részére történő megküldésétől számított legalább egy hónap elteltével meghirdeti. A közösségi védjegybejelentés meghirdetéséről a Hivatal értesíti a közösségi kutatási jelentésben megjelölt korábbi közösségi védjegyek és közösségi védjegybejelentések jogosultjait."

10. A 40. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"40. cikk

A bejelentés meghirdetése

(1) Ha a közösségi védjegybejelentés megfelel a vizsgált követelményeknek, és a 39. cikk (7) bekezdésében említett időtartam eltelt, a bejelentést - feltéve, hogy azt a 38. cikk alapján nem utasították el - meg kell hirdetni.

(2) Ha a bejelentést a meghirdetést követően a 38. cikk alapján elutasítják, az elutasító határozatot annak jogerőre emelkedését követően meg kell hirdetni."

11. A IV. címben az 5. fejezet címe helyébe a következő cím lép:

"A BEJELENTÉS VISSZAVONÁSA, KORLÁTOZÁSA, MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGOSZTÁSA".

12. A rendelet a következő cikkel egészül ki:

"44a. cikk

A bejelentés megosztása

(1) A bejelentő bejelentését erre irányuló nyilatkozatával megoszthatja, amely szerint az eredeti bejelentés árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy vagy több megosztott bejelentés tárgyát képezik. A megosztott bejelentés árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások nem lehetnek azonosak az eredeti bejelentés vagy a további megosztott bejelentések árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal.

(2) A bejelentés megosztására irányuló nyilatkozatot el kell utasítani, ha

a) az eredeti bejelentéssel szemben benyújtott felszólalás esetén a megosztott bejelentés a felszólalással érintett árukat, illetve szolgáltatásokat osztja meg mindaddig, amíg a felszólalási osztály határozata jogerőre nem emelkedik, vagy a felszólalási eljárás más módon be nem fejeződik;

b) a végrehajtási rendeletben megállapított határidők még nem jártak le.

(3) A bejelentés megosztására irányuló nyilatkozatnak meg kell felelnie a végrehajtási rendelet rendelkezéseinek.

(4) A bejelentés megosztására irányuló nyilatkozat után díjat kell fizetni. A bejelentés nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a megosztás díját meg nem fizetik.

(5) A bejelentés megosztása e ténynek az eredeti bejelentés irataiban a Hivatal által történő feljegyzése napjától hatályos.

(6) A bejelentés megosztására irányuló nyilatkozat Hivatalhoz történő beérkeztét megelőzően az eredeti bejelentés vonatkozásában benyújtott valamennyi kérést és kérelmet, illetve befizetett valamennyi díjat a megosztott bejelentés vagy bejelentések vonatkozásában is benyújtottnak, illetve befizetettnek kell tekinteni. A bejelentés megosztására irányuló nyilatkozat beérkeztét megelőzően az eredeti bejelentés után szabályszerűen megfizetett díj nem téríthető vissza.

(7) A megosztott bejelentés megőrzi az eredeti bejelentés bejelentési napját, illetve - ha van ilyen - elsőbbségi napját, valamint az igényelt szenioritás napját."

13. Az V. cím címe helyébe a következő cím lép:

"A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYOLTALOM IDŐTARTAMA, MEGÚJÍTÁSA, MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGOSZTÁSA".

14. A rendelet a következő cikkel egészül ki:

"48a. cikk

A védjegyoltalom megosztása

(1) A közösségi védjegyoltalmat a jogosult erre irányuló nyilatkozatával megoszthatja, amely szerint az eredeti védjegy árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy vagy több megosztott lajstromozás tárgyát képezik. A megosztott védjegy árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások nem lehetnek azonosak az eredeti lajstromozás vagy a további megosztott lajstromozások árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal.

(2) A megosztásra irányuló nyilatkozatot el kell utasítani, ha

a) az eredeti védjeggyel szemben benyújtott törlési vagy megszűnésmegállapítási kérelem esetén a megosztásra irányuló nyilatkozat a kérelemmel érintett árukat, illetve szolgáltatásokat osztja meg, mindaddig, amíg a törlési osztály határozata jogerőre nem emelkedik, vagy a törlési, illetve megszűnésmegállapítási eljárás más módon be nem fejeződik;

b) a közösségi védjegybíróságnál a védjegy törlése vagy a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránti viszontkereset benyújtása esetén a megosztásra irányuló nyilatkozat a viszontkeresettel érintett árukat, illetve szolgáltatásokat osztja meg, mindaddig, amíg a közösségi védjegybíróság határozatát a 96. cikk (6) bekezdésének megfelelően a lajstromba be nem jegyzik.

(3) A megosztásra irányuló nyilatkozatnak meg kell felelnie a végrehajtási rendelet rendelkezéseinek.

(4) A megosztásra irányuló nyilatkozat után díjat kell fizetni. A nyilatkozat nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a megosztás díját meg nem fizetik.

(5) A megosztás a lajstromba történő bejegyzésétől hatályos.

(6) A megosztásra irányuló nyilatkozat Hivatalhoz történő beérkeztét megelőzően az eredeti lajstromozás vonatkozásában benyújtott valamennyi kérést és kérelmet, illetve befizetett valamennyi díjat a megosztott lajstromozás vagy lajstromozások vonatkozásában is benyújtottnak, illetve befizetettnek kell tekinteni. A megosztásra irányuló nyilatkozat beérkeztét megelőzően az eredeti lajstromozás után szabályszerűen megfizetett díj nem téríthető vissza.

(7) A megosztott védjegyoltalom megőrzi az eredeti védjegyoltalom bejelentési napját, illetve - ha van ilyen - elsőbbségi napját, valamint az igényelt szenioritás napját."

15. Az 50. cikk (1) bekezdésében a d) albekezdést el kell hagyni.

16. Az 51. cikk (1) bekezdésének a) albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"a) a védjegy lajstromozására a 7. cikkben foglalt rendelkezések megsértésével került sor;".

17. Az 52. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A közösségi védjegyet a Hivatalhoz benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján törölni kell továbbá akkor is, ha a megjelölés használata különösen a következő korábbi jogok oltalmára irányadó nemzeti vagy közösségi jogszabályok alapján megtiltható:

a) névhez fűződő jog;

b) képmáshoz fűződő jog;

c) szerzői jog;

d) iparjogvédelmi jog."

18. Az 56. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(6) A Hivatalnak a megszűnés megállapítására irányuló, illetve a törlési kérelem tárgyában hozott határozatát annak jogerőre emelkedését követően a lajstromba be kell jegyezni."

19. A 60. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"60. cikk

Jogorvoslat saját hatáskörben ellenérdekű fél hiányában

(1) Ha az a szervezeti egység, amelynek határozatát megtámadták, úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés elfogadható és alapos, a fellebbezésnek saját hatáskörben tesz eleget, feltéve hogy a fellebbezést benyújtó fél az egyetlen fél az eljárásban.

(2) Ha a fellebbezésnek az alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozat beérkeztétől számított egy hónapon belül nem adnak helyt, azt haladéktalanul, érdemi állásfoglalás nélkül továbbítani kell a fellebbezési tanácshoz."

20. A rendelet a következő cikkel egészül ki:

"60a. cikk

Jogorvoslat saját hatáskörben ellenérdekű fél esetén

(1) Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, és az a szervezeti egység, amelynek határozatát megtámadták, úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés elfogadható és alapos, a fellebbezésnek saját hatáskörben tesz eleget.

(2) A jogorvoslatnak saját hatáskörben csak akkor van helye, ha a megtámadott határozatot hozó szervezeti egység értesíti az ellenérdekű felet arról, hogy a fellebbezésnek saját hatáskörben kíván eleget tenni, és ahhoz az ellenérdekű fél az értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül hozzájárulását adja.

(3) Ha az ellenérdekű fél a (2) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül nyilatkozik arról, hogy nem járul hozzá a saját hatáskörben történő jogorvoslathoz, vagy e határidőn belül nem nyilatkozik, a fellebbezést haladéktalanul, érdemi állásfoglalás nélkül továbbítani kell a fellebbezési tanácshoz.

(4) Ha a megtámadott határozatot hozó szervezeti egység a fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozat beérkeztétől számított egy hónapon belül a fellebbezést nem találja elfogadhatónak és alaposnak, a (2) és a (3) bekezdésben említett intézkedések megtétele helyett a fellebbezést haladéktalanul, érdemi állásfoglalás nélkül továbbítani kell a fellebbezési tanácshoz."

21. A rendelet a következő cikkel egészül ki:

"77a. cikk

A határozat visszavonása

(1) Ha a Hivatal által a lajstromba tett bejegyzés vagy az általa hozott határozat a Hivatalnak tulajdonítható nyilvánvaló eljárási hibában szenved, a Hivatal gondoskodik a bejegyzés törléséről, illetve a határozat visszavonásáról. Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vett részt, és a bejegyzés vagy jogi aktus e fél jogait érinti, a törlésről vagy a visszavonásról akkor is dönteni kell, ha a hiba nem vált nyilvánvalóvá a fél számára.

(2) Az (1) bekezdésben említett törlésről, illetve visszavonásról hivatalból vagy az eljárásban részt vevő felek egyikének kérelmére az a szervezeti egység dönt, amelyik a bejegyzést tette vagy a határozatot hozta. A törlésről vagy a visszavonásról a lajstromba történő bejegyzés, illetve a határozathozatal napjától számított hat hónapon belül kell dönteni, a felekkel és a szóban forgó közösségi védjegy lajstromba bejegyzett bármely jogosultjával folytatott konzultációt követően.

(3) E cikk nem érinti a felek jogát arra, hogy az 57. és a 63. cikknek megfelelően fellebbezést nyújtsanak be, vagy annak lehetőségét, hogy a 157. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási rendeletben megállapított eljárás alapján és feltételeknek megfelelően kijavítsák a Hivatal határozataiban a nyelvi és a másolási hibákat, valamint a nyilvánvaló elírásokat, továbbá a védjegy lajstromozása vagy annak meghirdetése során előforduló, a Hivatalnak tulajdonítható hibákat."

22. A 78. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(5) E cikk nem alkalmazható a (2) bekezdésben, a 42. cikk (1) és (3) bekezdésében és a 78a. cikkben említett határidőkre."

23. A rendelet a következő cikkel egészül ki:

"78a. cikk

Az eljárás folytatása

(1) A közösségi védjegy bejelentője vagy jogosultja, továbbá a Hivatal előtt folyó eljárás egyéb résztvevője, aki a Hivatallal szemben valamely határidőt elmulasztott, kérheti az eljárás folytatását, feltéve hogy az erre irányuló kérelem benyújtásáig az elmulasztott cselekményt teljesíti. Az eljárás folytatása iránti kérelem az elmulasztott határidő lejártától számított két hónapon belül nyújtható be. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az eljárás folytatása után fizetendő díjat meg nem fizetik.

(2) Ez a cikk nem alkalmazható a 25. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikkben, a 29. cikk (1) bekezdésében, a 33. cikk (1) bekezdésében, a 36. cikk (2) bekezdésében, a 42. cikkben, a 43. cikkben, a 47. cikk (3) bekezdésében, az 59. cikkben, a 60a. cikkben, a 63. cikk (5) bekezdésében, a 78. cikkben és a 108. cikkben említett határidőkre, az e cikkben meghatározott határidőkre, illetve a 157. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási rendeletben a 30. cikk értelmében az elsőbbség, a 33. cikk értelmében a kiállítási elsőbbség és a 34. cikk értelmében a szenioritás bejelentés benyújtását követő igénylésére megállapított határidőkre.

(3) A kérelemről az a szervezeti egység határoz, amely előtt a cselekményt elmulasztották.

(4) Ha a Hivatal a kérelemnek helyt ad, a határidő elmulasztásának következményeit meg nem történtnek kell tekinteni.

(5) Ha a Hivatal a kérelmet elutasítja, a díjat vissza kell téríteni."

24. A 81. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(6) A felszólalási osztály, a törlési osztály vagy a fellebbezési tanács megállapítja az előző bekezdések szerint fizetendő költségek összegét, feltéve hogy e költségek kizárólag a Hivatalnak fizetendő díjakat és a képviselet költségeit tartalmazzák. Minden egyéb esetben a fellebbezési tanács irodája, illetve a felszólalási osztály vagy a törlési osztály egy tagja kérelemre állapítja meg a fizetendő költségek összegét. A kérelem csak annak a határozatnak a jogerőre emelkedésétől számított két hónapon belül nyújtható be, amelynek tekintetében a költségek viselésének megállapítását kérték. Az így megállapított összeget a felszólalási osztály, a törlési osztály vagy a fellebbezési tanács az előírt határidőn belül benyújtott kérelem alapján határozattal felülvizsgálhatja."

25. A 88. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

"Azt a természetes vagy jogi személyt, akinek lakóhelye, illetve székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye a Közösségben van, a Hivatal előtt alkalmazottja is képviselheti.";

b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(4) A végrehajtási rendelet meghatározza, hogy az alkalmazottnak milyen esetben és milyen feltételekkel kell az iratokhoz csatolandó, aláírással ellátott képviseleti meghatalmazást a Hivatalhoz benyújtania."

26. A 89. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) a hivatásos képviselő, akinek neve szerepel a Hivatal által e célból vezetett jegyzékben. A végrehajtási rendelet meghatározza, hogy a képviselőnek milyen esetben és milyen feltételekkel kell az iratokhoz csatolandó, aláírással ellátott képviseleti meghatalmazást a Hivatalhoz benyújtania.";

b) a (2) bekezdés c) pontjában az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

"c) védjegyügyekben természetes és jogi személyek képviseletére jogosult a tagállamok valamelyikének központi iparjogvédelmi hivatala előtt."

27. A 96. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(5) Az 56. cikk (2)-(5) bekezdéseit alkalmazni kell."

28. A 108. cikkben a (4), (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Ha a közösségi védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni, a Hivatal értesíti a bejelentőt arról, hogy az értesítés kézbesítésétől számított három hónapon belül az átalakítás iránt kérelmet nyújthat be.

(5) Ha a közösségi védjegybejelentést visszavonták, vagy a közösségi védjegyoltalom a lajstromba bejegyzett lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt, az átalakítás iránti kérelmet a közösségi védjegybejelentés visszavonásának vagy a közösségi védjegyoltalom megszűnésének napjától számított három hónapon belül kell benyújtani.

(6) Ha a közösségi védjegybejelentést a Hivatal határozatával elutasította, vagy a közösségi védjegyoltalom a Hivatal vagy a közösségi védjegybíróság határozata alapján szűnt meg, az átalakítás iránti kérelmet a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított három hónapon belül kell benyújtani."

29. A 109. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A Hivatal megvizsgálja, hogy a kért átalakítás megfelel-e az e rendeletben, különösen a 108. cikk (1), (2), (4), (5) és (6) bekezdésében és e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, valamint a végrehajtási rendeletben megállapított alaki feltételeknek. Ha e feltételek teljesültek, a Hivatal továbbítja az átalakítás iránti kérelmet az abban megjelölt tagállamok iparjogvédelmi hivatalaihoz."

30. A 110. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Az a központi iparjogvédelmi hivatal, amelyhez a kérelmet továbbították, a Hivataltól a kérelemmel kapcsolatosan további tájékoztatást kérhet, amely lehetővé teszi a hivatal számára az átalakítás alapján keletkező nemzeti védjegyoltalom tárgyában a határozat meghozatalát."

31. A 118. cikk (3) bekezdésének második mondatában a "15 napon belül" kifejezés helyébe az "egy hónapon belül" kifejezés lép, és a harmadik mondatban az "egy hónapon belül" kifejezés helyébe a "három hónapon belül" kifejezés lép.

32. A 127. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A felszólalási osztály határozatait háromtagú tanácsban hozza meg. A tagok legalább egyikének jogi végzettséggel kell rendelkeznie. A végrehajtási rendeletben megállapított különleges esetekben a határozatot a tagok egyike hozza meg."

33. A 129. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A törlési osztály határozatait háromtagú tanácsban hozza meg. A tagok legalább egyikének jogi végzettséggel kell rendelkeznie. A végrehajtási rendeletben megállapított különleges esetekben a határozatot a tagok egyike hozza meg."

34. A 130. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A fellebbezési tanács határozatait háromtagú tanácsban hozza meg, a tagok közül legalább kettőnek jogi végzettséggel kell rendelkeznie. A végrehajtási rendeletben megállapított különleges esetekben a határozatot a fellebbezési tanács elnöke által elnökölt bővített tanács vagy a tagok egyike hozza meg, akinek jogi végzettséggel kell rendelkeznie.";

b) a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

"(3) A bővített tanács hatáskörébe tartozó különleges esetek meghatározásához figyelembe kell venni az ügy jogi nehézségét vagy jelentőségét, illetve az egyéb különleges körülményeket. Ilyen eseteket a következők utalhatnak a bővített tanács elé:

a) a fellebbezési tanácsnak a fellebbezési tanácsok 157. cikk (3) bekezdésében említett ügyrendjével összhangban felállított testülete; vagy

b) az ügyben eljáró tanács.

(4) A bővített tanács összetételét és az elé történő utalás szabályait a fellebbezési tanácsok 157. cikk (3) bekezdésében említett ügyrendjének megfelelően kell meghatározni.

(5) Az egy tag hatáskörébe tartozó különleges esetek meghatározásához figyelembe kell venni a felmerült jogi vagy tárgyi kérdések egyszerűségét, az eset korlátozott jelentőségét, illetve az egyéb különleges körülmények hiányát. Ezekben az esetekben az ügyet az egy tag hatáskörébe utaló határozatot az ügyben eljáró tanács hozza meg. A részletes szabályokat a fellebbezési tanácsok 157. cikk (3) bekezdésében említett ügyrendje határozza meg."

35. A 131. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"131. cikk

A fellebbezési tanácsok tagjainak függetlensége

(1) A fellebbezési tanácsok elnökét és az egyes tanácsok elnökeit a Hivatal elnökének kinevezésére a 120. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően öt évre nevezik ki. Ezen időtartam alatt hivatalukból nem mozdíthatóak el, kivéve ha elmozdításukat alapos ok indokolja, és a Bíróság az őket kinevező testület kérelme alapján ilyen értelmű határozatot hoz. A fellebbezési tanácsok elnökének és az egyes tanácsok elnökeinek megbízatása megújítható további öt évre vagy a nyugdíjazásig, ha az érintett személy a nyugdíjkorhatárt az újabb megbízatás időtartama alatt éri el.

A fellebbezési tanácsok elnöke - egyebek mellett - vezetéssel és szervezéssel összefüggő hatáskörrel bír különösen a következő feladatok ellátásában:

a) elnöke a fellebbezési tanácsok testületének, amely a tanácsok eljárási szabályainak megállapításáért és munkájának megszervezéséért felel, és amelyről a 157. cikk (3) bekezdésében említett ügyrend rendelkezik;

b) gondoskodik arról, hogy a testület határozatait végrehajtsák;

c) a fellebbezési tanácsok testülete által meghatározott objektív szempontok alapján elosztja az ügyeket a tanácsok között;

d) a költségvetési előirányzatok elkészítése céljából továbbítja a Hivatal elnökének a tanácsok költségvetési igényeit.

A fellebbezési tanácsok elnöke a bővített tanács elnöke.

A részletes szabályokat a fellebbezési tanácsok 157. cikk (3) bekezdésében említett ügyrendje határozza meg.

(2) A fellebbezési tanácsok tagjait az Igazgatótanács nevezi ki öt évre. Megbízatásuk megújítható további öt évre vagy a nyugdíjazásig, ha az érintett személy a nyugdíjkorhatárt az újabb megbízatás időtartama alatt éri el.

(3) A fellebbezési tanácsok tagjai hivatalukból nem mozdíthatóak el, kivéve ha elmozdításukat alapos ok indokolja, és a Bíróság, azt követően, hogy az Igazgatótanács - a fellebbezési tanácsok elnökének javaslatára, az érintett tagot adó tanács elnökével folytatott konzultációt követően - az ügyet elé utalta, ilyen értelmű határozatot hoz.

(4) A fellebbezési tanácsok elnöke, az egyes fellebbezési tanácsok elnökei és azok tagjai függetlenek. Az elnököket és tagokat a határozatuk meghozatala során semmilyen utasítás nem köti.

(5) A fellebbezési tanácsok elnöke, az egyes fellebbezési tanácsok elnökei és azok tagjai nem lehetnek elbírálók, illetve a felszólalási osztályok, a védjegy-igazgatási és jogi osztály vagy a törlési osztályok tagjai."

36. A 142a. cikk számozása 159a. cikkre változik.

37. A 150. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A 39. cikk (3)-(6) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell."

38. A 157. cikk (2) bekezdésében az 1. és 4. pontot el kell hagyni.

2. cikk

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. cikk 11-14., 21., 23-26., és 32-36. pontjait a szükséges végrehajtási intézkedések elfogadását követően a Bizottság által meghatározott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett naptól kell alkalmazni.

(3) Az 1 cikk 9. pontját 2008. március 10-étől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. február 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. McDowell

[1] 2003. szeptember 27-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[2] HL C 208., 2003.9.3., 7. o.

[3] HL L 11., 1994.1.14., 1. o. A legutóbb az 1992/2003/EK rendelettel (HL L 296., 2003.11.14., 1. o.) módosított rendelet.

[4] A biztosítóintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 110., 2001.4.20., 28. o.).

[5] A hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló, 2001. április 4-i 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 125., 2001.5.5., 15. o.).

--------------------------------------------------