BH 1998.9.435 I. A közbenső ítélet e jellege kizárja, hogy a bíróság a konkrét követelés összege (mennyisége) tekintetében akár részben is rendelkezzen. Nincs tehát eljárásjogi lehetőség arra, hogy az öröklési szerződést megszüntető közbenső ítéletben a bíróság a jogviszony felszámolása körébe tartozó marasztaló vagy kötelező rendelkezést hozzon [Pp. 213. § (3) bek.].

II. Az a körülmény, hogy a jogvita végleges lezárásáig az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés fennmarad, az elszámolás kérdésében való függő jogi helyzet következménye [1972. évi 31. tvr 2. §].

III. Közbenső ítéletben perköltség felől döntés nem hozható [Pp. 77. §].

A felek 1992. július 9-én életjáradéki és tartási elemeket is magában foglaló öröklési szerződést kötöttek egymással, amelyben a felperes - a szerződésben részletezett szolgáltatások ellenében - az alpereseket általános örököseivé nevezte meg, így - egyebek mellett - megörökölték volna a felperesnek a másfél szobás öröklakását is. A szerződés 5. pontja szerint "a szerződő felek tudomással bírnak arról, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a jelen okirat alapján kötelezettek javára öröklési jog kerül bejegyzésre. Ehhez az örökhagyó kifejezetten hozzájárul." Az öröklakás tulajdoni lapjára az illetékes földhivatal előbb az alperesek "öröklési jogát" jegyezte be, majd ennek törlése után az alperesek "tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét" széljegyezte.

Utóbb a felek kapcsolata megromlott, és a felperes pert indított az öröklési szerződés megszüntetése iránt. A szerződés megszüntetését az alperesek sem ellenezték, vita csupán a nyújtott szolgáltatások, illetőleg a felperes előadása szerint az alpereseknek folyósított kölcsön és egyéb pénzbeli juttatások elszámolásában volt a felek között. A felperes közbenső ítélet meghozatalát kérte a szerződés megszüntetése kérdésében azzal, hogy a vitás kérdésekben ezt követően tárgyaljon és döntsön a bíróság. Egyben kérte, hogy a bíróság töröltesse a perbeli ingatlanra bejegyzett jogot, illetőleg széljegyet.

Az alperesek nem ellenezték, hogy a bíróság közbenső ítélettel a szerződést megszüntesse, de álláspontjuk szerint a széljegy törlésére csak az elszámolás tárgyában meghozott ítéletben kerülhet sor.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével a felek által 1992. július 9-én megkötött öröklési szerződést megszüntette. Az indokolásban kifejtette: a Pp. 213. §-ának (3) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy ha az érvényesített jog fennállása és ennek alapján az elszámolás tekintetében a vita elkülöníthető, a bíróság a jog fennállását közbenső ítélettel előzetesen is megállapítsa. A Ptk. 658. §-ának (1) bekezdése értelmében az öröklési szerződés megszüntetése iránti perben alkalmazni kell a Ptk. 589. §-ának (3) bekezdését; eszerint pedig a szerződés megszüntetése és a felek elszámolása tekintetében a vita elkülöníthető, ezért - figyelemmel az alperesek nyilatkozatára - a közbenső ítélet hozatalának nem volt akadálya. Közbenső ítéletben azonban a bíróság csak a jog fennállása, illetőleg adott esetben a vitás jog megszüntetése körében határozhat. Minden további kérdésben, amely a megszüntetés következménye, a bíróság majd a "végső ítéletben" dönthet, így az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről is a teljesítés elszámolásával együtt fog rendelkezni.

A felperes a közbenső ítélet ellen fellebbezett, annak a széljegy törlésével való kiegészítését és a törléssel kapcsolatos indokolási rész elhagyását kérte.

A másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú közbenső ítéletet fellebbezéssel nem támadott részében nem érintette, fellebbezett részében pedig - lényegében helyes indokai alapján - helybenhagyta. Egyben kötelezte a felperest 1.000 forint másodfokú eljárási költség fizetésére.

A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, és az ítélet megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint a bejegyzett széljegy téves, mert az öröklési szerződés nem jogosította fel az alpereseket tulajdonjog bejegyzésére, tehát azt a bíróságoknak már ez okból is töröltetniük kellett volna. De sérti a bíróságok álláspontja folytán jelenleg fennálló helyzet az 1972. évi 31. tvr. 2. §-át is: az ingatlan-nyilvántartásnak ugyanis a tényleges és hiteles állapotot kell tükröznie, s minthogy a jogerős közbenső ítélet az öröklési szerződést megszüntette, nincs alap a széljegy fenntartására sem. Végül azzal érvelt, hogy jogszabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor részére perköltséget nem ítélt meg, illetőleg a másodfokú bíróság, amikor őt kötelezte másodfokú eljárási költség viselésére.