A Fővárosi Törvényszék K.700440/2019/14. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KAMARAI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev.) 5. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. §, 2016. évi XXIX. törvény (Iszktv.) 93. §, 110. §, 157. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 2. §, 78. §] Bírók: Drávecz Margit Gyöngyvér, Garáné dr. Horváth Diána, Minya Krisztián

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.700440/2019/14.*, Kúria Kf.37298/2020/13., 3510/2023. (XII. 1.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék

mint elsőfokú bíróság

102.K.700.440/2019/14.

A Fővárosi Törvényszék a ... ügyvéd (...) által képviselt ... (...) felperesnek, a ... ügyvéd (...) által képviselt alperes neve (1094 Budapest, Mester utca 30-32.) (hiv. szám: ...) alperes ellen kamarai ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Törvényszék az alperes ... napján kelt ... számú határozatának kizárólag a szakterületre vonatkozó kompetenciavétség irányában hozott, a fegyelmi eljárást megtagadó rendelkezését hatályon kívül helyezi és ebben a körben az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30 000.- (azaz harmincezer) forint perköltséget.

A kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen a közléstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Kúriához címzetten a Fővárosi Törvényszéknél kell jogi képviselő útján az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint előterjeszteni.

I n d o k o l á s

A felperes ... napján az alperesnél fegyelmi eljárás elrendelését kérte ... igazságügyi szakértővel szemben kompetenciavétség és a 31/2008. (XII.31.) IRM rendelet (a továbbiakban: R.) 20.§, 20/A.§ és a 20/B.§-ának megsértése miatt. Kezdeményezésében előadta, hogy ... igazságügyi szakértő a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt ... számon folyamatban lévő peres eljárásban szakértői véleményt készített a bíróság kirendelése alapján. Álláspontja szerint a szakértő a szakvélemény elkészítése során a hivatkozott jogszabályhelyek megsértésével járt el, valamint szakterületén túlterjeszkedett, mivel hivatalos és érvényes adatlapja alapján klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológus, valamint neuropszichológiai szakpszichológiai szakképesítéssel rendelkezik, de nem rendelkezik klinikai és mentálhigiéniai gyermek szakpszichológiai képesítéssel.

A alperes neve Fegyelmi Bizottságának eljáró fegyelmi tanácsa a ... napján kelt ... számú határozatával a fegyelmi eljárás megindítását indokoltnak tartotta a szakértői késedelem, valamint az R. 20/B. § (4) bekezdésének első fordulatának megsértése tárgyában. Megtagadta ugyanakkor a fegyelmi eljárás megindítását a szakterületre vonatkozó kompetenciavétség miatt. Továbbá a megindított fegyelmi eljárást felfüggesztette arra hivatkozva, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon ... szám alatt polgári per van folyamatban.

Határozata indokolásában megállapította, hogy a kifogásolt cselekmény utolsó mozzanata ... zárult le, amikor a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő elkészítette a szakvéleményt. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 157. § (4) bekezdése kizárja a fegyelmi felelősség megállapítását azokban az esetekben, amikor a kifogásolt cselekmény a Szaktv. hatálybalépését megelőzően valósult meg. A Szaktv. 93. § (1) bekezdése, ... lépett hatályba. A szakértői késedelem, valamint az R. 20/B. § (4) bekezdés első fordulata megsértésével kapcsolatos panasz tekintetében további adatok bekérése szükséges az érdemi döntés meghozatalához.

Az indokolás tartalmazta továbbá, hogy a szakterületre vonatkozó kompetenciavétség irányában benyújtott panasz kapcsán a fegyelmi eljárás megindítását a 9/2006 (II.27.) IRM r. 2. melléklet 21. pontja és a Szaktv. 110. § (2) bekezdés c) pontja alapján tagadta meg. A döntés a megtagadás tekintetében egyéb érdemi indokolást nem tartalmazott.

A felperes az alperesi határozattal szemben keresettel élt, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását és a fegyelmi eljárás elrendelését, másodlagosan megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Perköltség iránt költségjegyzéken érvényesített igényt terjesztett elő, melynek mértékét a törvényszék mérlegelésére bízta. Álláspontja szerint az alperes eljárása során mind anyagi, mind eljárási jogszabályt sértett. Az alperes a Szaktv. 110.§ (1) és (2) bekezdése alapján rendelkezésére álló 15 napos ügyintézési határidőt jelentősen túllépte, amikor a fegyelmi eljárás lefolytatásáról csak ... napján kelt határozatában értesítette, majd közel egy évvel később ... napi keltezéssel hozott határozatot, amellyel a fegyelmi eljárással kapcsolatos döntéshozatalt is kiüresítette. Az eljárás lefolytatásának éppen az lett volna a célja, hogy a kompetenciavétség fennállása esetén mielőbb új szakértő kirendeléséről lehessen gondoskodni a polgári peres eljárásban. Vitatta a kompetenciavétség hiánya tekintetében tett alperesi megállapítás helytállóságát is, azzal érvelt, hogy az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) szerint különálló képzettség, illetve képzés a gyermek és ifjúsági klinikai szakpszichológia és mentálhigiéniai szakpszichológiai szakképzés, valamint a felnőtt klinikai szakpszichológia és mentálhigiéniai szakképzés. A keresetlevélhez csatolt adatlap szerint ... gyermek szakpszichológus képesítéssel nem rendelkezik, kizárólag az került feltüntetésre az adatlapon, hogy felnőtt szakpszichológus és általános jelleggel az, hogy szakképesítését tekintve neuropszichológiai szakpszichológia. Erre figyelemmel a kiskorú vizsgálatára vonatkozó szakkérdés elkészítésében megfelelő, a gyermekekre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező szakértő bevonása nélkül nem készíthetett volna szakvéleményt, így kompetenciavétséget követett el.

Állítása szerint a szakértő az eljárása során számos további jogszabálysértést követett el, így megsértette az R. 8. §-át, mert a kiskorút szülői beleegyezés hiányában vizsgálta és hallgatta meg. Ez a tény önmagában indokolta volna a fegyelmi eljárás lefolytatását. A szakértő megsértette továbbá a Szaktv. 47. § (1) bekezdés f) pontját, miután a szakvélemény nem tartalmazza a módszertani levélre történő utalást, illetve a módszertani levélben foglaltaktól történő eltérés esetén ennek indokát. Az R. 20. § (1) bekezdés f) pontjának sem felet meg a szakértő eljárása, mert elmulasztotta a nevelési hatások vizsgálatát. Nem volt tekintettel arra a tényre a szakvélemény elkészítése során, hogy az édesanya a gyermeket indokolatlanul tartotta távol a kötelező óvodai oktatástól és az apától, valamint a ... történt anyai erőszakos magatartás gyermekre kifejtett hatását is figyelmen kívül hagyta. Irrelevánsnak és értelmezhetetlennek minősítette azt az alperesi megállapítást, hogy a Szaktv. 157.§ (4) bekezdése és 93. § (1) bekezdése kizárja a fegyelmi vétség megállapítását akkor, amikor a kifogásolt cselekmény a Szaktv. hatálybalépését megelőzően ... napja előtt történt. Figyelemmel arra, hogy az alperes maga rögzítette, hogy a kifogásolt cselekmény utolsó mozzanata ... napján lezárult, ezen időpontra figyelemmel fel sem merül a Szaktv. 157. § (4) bekezdés és a 93. § (1) bekezdésének alkalmazhatósága, így a fegyelmi vétség megállapításának akadálya nem volt. Értelmezhetetlennek minősítette az alperesi határozatnak a fegyelmi eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezését, mert véleménye szerint a fegyelmi eljárásnak nem előkérdése a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt folyamatban lévő peres eljárás lezárása, hanem éppen ellenkezőleg, a fegyelmi eljárás eredménye befolyásolhatja a peres eljárást.