A Pécsi Ítélőtábla Gf.40014/2019/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, (1) bek., 253. §, (2) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 298. §, 301/A. §, (2) bek., 548. §, 553. §, (1) bek., 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 4. §, (1) bek., 35. §, (1) bek., 37. §, 38. §, (3) bek., 48. §, (1) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bírók: Kovács János, Krastenics Ildikó, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Pécsi Ítélőtábla

Gf.III.40.014/2019/5. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Horváth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Horváth Gábor ügyvéd ügyvédi iroda címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Szotáczky Gábor ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Pécsi Törvényszék 2019. március 28. napján kelt 15.G.20.152/2019/5. számú ítélete ellen az alperes 10. sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében részben megváltoztatja és az alperes marasztalását 7.898.802 (hétmillió-nyolcszázkilencvennyolcezer-nyolcszázkettő) forintra leszállítja azzal, hogy 7.144.802 (hétmillió-száznegyvennégyezer-nyolcszázkettő) forint után 2012. július 8. napjától, 754.000 (hétszázötvennégyezer) forint után 2012. augusztus 9. napjától köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összegének megfelelő mértékű késedelmi kamatot megfizetni.

A keresetet az ezen felüli részében utasítja el.

A felepres által fizetendő elsőfokú perköltség összegét 975.757 (kilencszázhetvenötezer-hétszázötvenhét) forintra, a fizetendő feljegyezett elsőfokú eljárási illeték összegét 1.100.000 (egymillió-egyszázezer) forintra felemeli, az alperes által az államnak fizetendő le nem rótt illeték összegét 390.000 (háromszázkilencvenezer) forintra leszállítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 135.300 (százharmincötezer-háromszáz) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes jogelődje, a G. Bt. tulajdonában állt a P., Sz. utca ... szám alatti üzlet ingatlan. A betéti társaság kölcsönszerződést kötött az A. Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-vel, melynek refinanszírozója a R. Bank Zrt. volt. Ennek alapján 2007. szeptember 17-én az A. Zrt. javára vételi jog - majd 2012. április 4-én végrehajtási jog -, a R. Bank Zrt. javára pedig 14.290.703 japán yen és járulékai erejéig önálló zálogjog került bejegyzésre.

A betéti társaság 2007. szeptember 14-én megújította az ingatlanra fennállott biztosítási szerződését, az alperes 2007. szeptember 20-án az ajánlatnak megfelelően kiállította a vállalkozói vagyonbiztosításra vonatkozó biztosítási kötvényt. A 2007. szeptember 15-i kezdetű biztosítási szerződés határozatlan időre jött létre, a kötvényben feltételként az általános vagyonbiztosítási feltételeket kötötték ki, a biztosítás tűz és elemi károkra, betöréses lopásra, rablásra, üvegtörésre, munkahelyi balesetbiztosításra és tevékenységi felelősségre terjedt ki. A szerződő felek 2007. szeptember 20-án fedezetigazolás nyilatkozatot is kiállítottak kedvezményezetti jog megjelölésére, amely szerint a kedvezményezett hitelező a R. Bank Zrt. a 23 millió Ft, illetve 14.290.703 japán yen összegű, 2027. szeptember 10-én lejáró hitel szerződésre figyelemmel azzal, hogy a hitelfedezet tárgya az épület.

Az üzletet a betéti társasággal kötött szerződés alapján V. Kft. üzemeltette R.M néven részben a tulajdonos, részben a saját eszközei használatával.

Az ingatlanban 2011. augusztus 9-én hajnalban tűz ütött ki, a tűzvizsgálati jelentés szerint a tüzet bűncselekmény okozhatta, a rongálás bűntette miatt indult nyomozás során azonban az elkövető kilétét nem lehetett megállapítani, ezért a büntetőeljárás felfüggesztésre került.

A felperes jogelődje a tűzesetről az alperest nyomban értesítette, 2012 márciusában a O. Bt.-vel készíttetett kimutatást az ingatlan újjáépítésének 86.463.465 Ft költségéről, július 24-én pedig benyújtotta a vállalkozók tételes kárbejelentése nyomtatványt is, a károsodott eszközök kapcsán 10.248.701 Ft összegű kárt bejelentve.

A felperes jogelődje az épületet nem állította helyre, azon a K. Kft. építkezett üzlethelyiséget és lakásokat kialakítva átépítéssel és bővítéssel. A biztosítottnak a tűz okozta károk helyreállítása során a teljes épületet nem kellett volna lebontani és egészében újjáépíteni, a kijavítási munkák káridőponti árszinten 10.296.885 Ft költséggel jártak volna, amiből a bontás költsége 1.092.706 Ft, az építés költsége 7.144.802 Ft, az általános forgalmi adó 2.059.377 Ft összeget tett volna ki. A felperes jogelődjének tulajdonát képező ingóságok a tűzben megrongálódtak, megsemmisültek, ezzel őt 754.000 Ft kár érte azok újrabeszerzési költsége figyelembevételével.

A biztosítási szerződés részét képező vagyonőr vállalkozói biztosítás általános vagyonbiztosítási feltételei szerint a biztosító szolgáltatása épületek esetében azok újjáépítési költségével, berendezések esetében pedig a káridőponti újrabeszerzés költségével egyezik meg fő szabály szerint.

Az ügyben az elsőfokú bíróság 15.G.20.366/2013/57. számon hozott közbenső ítéletet megállapítva, hogy a felperes a vállalkozói vagyonbiztosítás alapján a 2011. augusztus 9. napján bekövetkezett biztosítási esemény kapcsán a P., Sz. út ... szám alatti kockázatviselési helyen bekövetkezett tűz- és elemi károkkal érintett, a kötvényben rögzített, saját tulajdonú vagyontárgyak tekintetében biztosítási szolgáltatásra jogosult. A Pécsi Ítélőtábla Gf.VI.40.019/2015/4. számú jogerős közbenső ítéletével az elsőfokú közbenső ítéletet helybenhagyta a jogosult személyének mellőzésével, azzal a pontosítással, hogy a perbeli biztosítási esemény kapcsán az alperes biztosítási szolgáltatás teljesítésére köteles a biztosítási szerződési feltételeknek megfelelően. A jogerős közbenső ítéletet a Kúria Pfv.V.22.150/2016/9. számú közbenső ítéletével hatályában fenntartotta. A Pécsi Ítélőtábla közbenső ítéletének indokolásában rögzítette, a felperes, mint biztosított a jogvitában perbeli legitimációval bír akkor is, ha a biztosító szolgáltatására harmadik személyt jelöl ki. Mivel a peradatokból nem volt megállapítható egyértelműen, hogy pontosan ki a biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje, illetve hány kedvezményezettje van, és ők milyen arányban jogosultak a szolgáltatásra, úgy rendelkezett, hogy a jogviszony jogosultja személyének tisztázása az eljárás folytatására tartozó kérdés.

A folytatódó peres eljárás során a G. Bt. először kényszertörlés, majd felszámolás alá került. A kijelölt felszámoló a betéti társaság képviseletében a felperessel 2017. július 10-én szerződést kötött követelés adásvételéről és engedményezéséről, amely szerint az alperessel szemben a perben érvényesített 30.000.001 Ft biztosítási szolgáltatás iránti bizonytalan megtérülésű követelését a felperesre engedményezte 1 millió Ft vételár ellenében. A felszámoló ezt követően 2017. november 27-én kelt egyoldalú nyilatkozatával azonnali hatállyal felmondta a felperesi jogelőd által az alperessel kötött vállalkozói vagyonbiztosítási szerződés kedvezményezettje kijelölésére vonatkozó megállapodást, a kedvezményezetti jog megjelölésére vonatkozó nyilatkozatát visszavonta. A felmondást az alperes 2017. november 30-án vette át.