32013R1071[1]

Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete ( 2013. szeptember 24. ) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (átdolgozás) (EKB/2013/33)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1071/2013/EU RENDELETE

(2013. szeptember 24.)

a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (átdolgozás)

(EKB/2013/33)

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "monetáris pénzügyi intézmény" (MPI): a következő szektorok bármelyikébe tartozó rezidens vállalkozás: 1. a központi bankok; és 2. egyéb MPI-k, melyek a következőkből állnak a) betétgyűjtő vállalatok: i. a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 2013. június 26-i 573/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek; és ii. nem hitelintézeti betétgyűjtő vállalatok, amelyek: - más pénzügyi intézmények, amelyek elsősorban pénzügyi közvetítéssel foglalkoznak, és amelyek üzleti tevékenysége betéteknek és/vagy betétet lényegében helyettesítő eszközöknek az elfogadása gazdasági egységektől - vagyis nemcsak monetáris pénzügyi intézményektől (az egyéb MPI-k által kibocsátott pénzügyi instrumentumok, illetve a hitelintézeteknél elhelyezett betétek közötti helyettesíthetőségének mértéke határozza meg az "egyéb MPI"-ként történő besorolást) -, valamint a legalábbis közgazdasági értelemben saját kockázatra történő hitelnyújtás és/vagy értékpapír-befektetés, vagy - olyan elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, amelyek főtevékenysége elektronikuspénz-kibocsátás formájában történő pénzügyi közvetítés; vagy b) a 2. cikk szerinti pénzpiaci alapok (MMF);

b) "adatszolgáltató": jelentése azonos a 2533/98/EK tanácsi rendelet 1. cikkében adott meghatározással;

c) "érintett NKB" azon euroövezeti tagállam NKB-ja, amelyben a MPI rezidens;

d) "pénzügyi közvetítő vállalat (PKV)": jelentése azonos a 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 1. cikkében adott meghatározással;

e) "értékpapírosítás": a következő tranzakciók: a) az 575/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározott hagyományos értékpapírosítás; vagy b) a 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 1. cikkében meghatározott értékpapírosítás, amelynek része az értékpapírosított hitelek egy PKV-nak való elidegenítése,

f) "elektronikuspénz-kibocsátó intézmény" és "elektronikus pénz": jelentése azonos a 2009/110/EK európai parlamenti irányelv ( 2 ) 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében adott meghatározással;

g) "leírás": a hitel kétessé válása miatt a mérlegben nyilvántartott hátralékos hitel közvetlen csökkentése,

h) "kivezetés": a hitel teljes nyilvántartott összegének leírása, melynek eredményeként az eszköz a mérlegből kikerül;

i) "hitelgondozó": az az MPI, amely kezeli az értékpapírosítás vagy egyébként átruházott hitel mögött húzódó hitelügyletet a tőke és kamatok adóstól való beszedése tekintetében;

j) "hitel elidegenítése": hitel vagy hitelcsomag átruházása az adatszolgáltató által egy átvevőnek, ami a tulajdonjog átruházásával vagy a hitelnyújtásban részesedés vállalásával valósul meg,

k) "hitel megszerzése": hitel vagy hitelcsomag megszerzése az adatszolgáltató által egy nem MPI átadótól, ami a tulajdonjog átruházásával vagy a hitelnyújtásban részesedés vállalásával valósul meg;

l) "csoporton belüli pozíciók": azonos, egy anyavállalatból és valamennyi, általa közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött euroövezeti csoporttagból álló csoporthoz tartozó euroövezeti hitelgyűjtő vállalatok közötti pozíciók;

m) "a »kisebb« csoporthoz tartozó intézmény": olyan kisméretű MPI, amely a 9. cikk (1) bekezdése szerint eltérést kapott;

n) "kivezetés a mérlegből": a hitel vagy annak egy része kivétele az I. melléklet 2. és 3. részének megfelelően jelentett állományokból, beleértve annak a 9. cikk (4) bekezdésében említett eltérés alkalmazása miatti kivételét is.

2. cikk

A PPA-k azonosítása

Azokat a következő kritériumoknak megfelelő kollektív befektetési vállalkozásokat kell PPA-nak tekinteni, amelyek:

a) befektetési célkitűzése az alap tőkéjének megőrzése és arra a pénzpiaci eszközök kamatlábának megfelelő hozam biztosítása;

b) a következőkbe fektetnek be: olyan pénzpiaci eszközök, amelyek megfelelnek az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 3 ) a pénzpiaci eszközökre meghatározott kritériumoknak, vagy hitelintézetnél elhelyezett betétek, vagy ehelyett biztosítják, hogy az állóeszközök portfóliójának likviditása és értékelése egyenértékű módon kerüljön meghatározásra;

c) biztosítják, hogy a pénzpiaci eszközök, amelyekbe befektetnek, az alapkezelő által meghatározott jó minőségű eszközök legyenek. A pénzpiaci eszközök minősége többek között a következő tényezők alapján határozható meg: i. a pénzpiaci eszköz hitelminősítése; ii. a pénzpiaci eszköz által képviselt eszközosztály jellege; iii. strukturált pénzügyi eszközök esetében a strukturált pénzügyi tranzakcióval járó operatív és partnerkockázat; iv. a likviditási profil;

d) d) biztosítják, hogy portfóliójuk súlyozott átlagos lejárata (WAM) legfeljebb 6 hónap és súlyozott átlagos élettartama (WAL) legfeljebb 12 hónap legyen (az I. melléklet 1. része 2. szakaszának megfelelően;

e) napi nettó eszközértéket (net asset value - NAV) és részvényeik/befektetési jegyeik tekintetében napi árfolyamot jegyeznek, valamint a részvények/befektetési jegyek jegyzése és visszaváltása napi alapon történik;

f) az értékpapír-befektetéseket azon értékpapírokra korlátozzák, amelyeknek a jogszerű visszaváltás napjáig hátralévő futamideje legfeljebb két év, feltéve, hogy legfeljebb 397 nap a következő olyan kamatláb újramegállapítási időpontig hátralévő idő, amikor a változó kamatozású értékpapír kamatozását piaci vagy indexhez kötött kamatozásra kell visszaállítani;

g) a befektetéseket a PPA-k fogalommeghatározásának megfelelő más kollektív befektetési vállalkozásokba történő befektetésre korlátozzák;

h) nem vállalnak közvetlen vagy közvetett tulajdonosi vagy árupiaci kitettséget, beleértve a származtatott eszközök révén történő kitettséget, és származtatott eszközöket csak az alap pénzpiaci befektetési stratégiájának megfelelően használnak. Kizárólag fedezeti célból használhatóak az árfolyam-kockázati kitettséget eredményező származtatott eszközök. A nem bázisvalutában denominált értékpapírokba való befektetés az árfolyamkockázat teljes fedezettsége mellett megengedett;

i) állandó vagy változó nettó eszközértékkel rendelkeznek.

3. cikk

Tényleges adatszolgáltatói kör

(1) A tényleges adatszolgáltatói kör az euroövezeti tagállamok területén rezidens monetáris pénzügyi intézményekből áll (a II. melléklet 1. részének megfelelően).

(2) A tényleges adatszolgáltatói körbe tartozó MPI-k teljes körű statisztikai adatszolgáltatásra kötelezettek, kivéve, ha a 9. cikk szerint megadott bármely mentesítés érvényesül.

(3) Az MPI-kre vonatkozó meghatározásnak megfelelő jogalanyok a rendelet hatálya alá tartoznak, még abban az esetben is, ha azokat kizárták az 575/2013/EU rendelet hatálya alól.

(4) Az I. melléklet 2. része 5.7. szakaszában meghatározott PPA befektetési jegyek tulajdonosainak rezidensi jogállására vonatkozó statisztikai információk gyűjtése céljaira a tényleges adatszolgáltatói körbe beletartoznak a - biztosítók és a nyugdíjalapok kivételével - a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti eltérés hatálya alatt álló egyéb pénzügyi közvetítők (a továbbiakban: EPK-k) is. E rendelet alkalmazásában az NKB-k az adatszolgáltató MPI-k jegyzékét az I. melléklet 2. részének 5.7. szakaszában meghatározott elveknek megfelelően hozzák létre és vezetik.

4. cikk

Az MPI-k statisztikai célú jegyzéke

(1) Az Igazgatótanács az MPI-kről egy statisztikai célú jegyzéket hoz létre és vezet MPI-, figyelembe véve a gyakoriság és határidők tekintetében adódó azon követelményeket, amelyek a jegyzéknek az EKB kötelező tartalékképzési rendszerével összefüggésben történő használatából erednek. Az MPI-k jegyzékében egy rovatban jelzik, hogy az adott pénzintézet jogilag a KBER-ben alkalmazott kötelező tartalékképzési rendszer hatálya alá tartozik-e vagy sem. Az MPI-k jegyzéke naprakész, pontos és a lehető leghomogénebb szerkezetű, valamint statisztikai célokra kellően megbízható.

(2) Az MPI-k statisztikai célú jegyzékét és annak frissített változatait az NKB-k és az EKB teszi hozzáférhetővé adatszolgáltatói kör számára megfelelő módon, ideértve az elektronikus eszközök és az internet használatát vagy az adatszolgáltató szervek kérésére a nyomtatott formát.

(3) Az MPI-k statisztikai célú jegyzéke csak tájékoztató jellegű. Ha azonban a jegyzék legutolsó hozzáférhető változata hibás volt, az EKB nem alkalmaz semmiféle szankciót azon intézményekkel szemben, amelyek helytelenül tesznek eleget statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, amennyiben ezt a pontatlan jegyzékben jóhiszeműen bízva tették.

5. cikk

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1) A tényleges adatszolgáltatói kör az MPI letelepedése szerinti tagállam NKB-jának szolgáltat havi állományadatokat: a) a hó végi mérleghez kapcsolódó állományokról; és b) az összevont átértékelési kiigazításokról. Az összevont átértékelési kiigazításokat a hitelleírások/-kivezetések vonatkozásában kell jelenteni, és az kiterjed az értékpapírok átértékelődésére is. Az egyes mérlegadatokra vonatkozó további részleteket negyedévente vagy évente kell jelenteni. Az NKB-k a negyedéves adatokat havonta is gyűjthetik, ha ez elősegíti az adatok előállítási folyamatát. A szükséges statisztikai információkat részletesen az I. melléklete határozza meg.

(2) Az NKB-k gyűjthetik értékpapíronként az MPI-k által kibocsátott vagy tartott értékpapírokra vonatkozó szükséges statisztikai információkat, amennyiben az (1) bekezdésben említett adatok a IV. mellékletben meghatározott statisztikai minimum-előírásoknak megfelelően levezethetőek.

(3) Az MPI-k a 4. rész 1A. táblázatában meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően jelentik a havi átértékelési kiigazításokat az EKB által megkövetelt teljes adatkör tekintetében. Az NKB-k számára megengedett, hogy további, a minimumkövetelmények körén túli adatokat is gyűjtsenek. E többletadatok az 1A. táblázatban a "minimumkövetelményként" megjelölteken kívüli részletezésre vonatkozhatnak.

(4) Az EKB magyarázó információkat kérhet az NKB-k által gyűjtött "átsorolások és egyéb módosítások" körében tett kiigazításokról.

(5) A statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek nem teljesítéséről szóló 2010. augusztus 19-i EKB/2010/10 határozatban ( 4 ) foglaltakkal összhangban az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, akik elmulasztják az EKB e rendeletében meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítését.

6. cikk

Kiegészítő statisztikai adatszolgáltatás a hitelek értékpapírosítása és hitelek egyéb átruházása tekintetében

Az MPI-k a következőket jelentik:

a) a tárgyidőszakban végzett hitel-értékpapírosítások és egyéb hitelátruházások nettó forgalma, az I. melléklet 5. része 2. szakaszának megfelelően;

b) azon értékpapírosított és mérlegből kivezetett hitelek időszak végén fennálló összege és a pénzügyi tranzakciók - a hitelek adott időszakbeli elidegenítése és megszerzése kivételével - vonatkozásában, amelyek tekintetében az I. melléklet 5. része 3. szakaszának megfelelően MPI a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó, az NKB-k az adatszolgáltatási követelményt kiterjeszthetik az MPI által kiszolgált, mérlegből kivezetett összes olyan hitelre, amelyeket értékpapírosítottak vagy egyébként átruháztak;

c) a negyedév végén fennálló hátralékos összeg minden olyan hitel tekintetében, amelynél az MPI az értékpapírosításban hitelgondozóként jár el, az I. melléklet 5. része 4. szakaszának megfelelően;

d) a 39. Nemzetközi Számviteli Standard (IAS 39), a 9. Nemzetközi Számviteli Beszámolási Standard (IFRS 9) vagy hasonló nemzeti számviteli szabály alkalmazásakor az értékpapírosítás útján elidegenített hitelek tekintetében az időszakvégi azon hátralékos összegeket, amelyek nem kerültek a mérlegből kivezetésre, az I. melléklet 5. része 5. szakaszának megfelelően.

7. cikk

Az adatszolgáltatás határideje

(1) Az NKB-k döntik el, hogy az alább meghatározott határidők betartása érdekében - adott esetben figyelembe véve az EKB kötelező tartalékképzési rendszerében megkövetelt időbeli pontosság követelményét - milyen gyakorisággal és határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól, és erről azokat tájékoztatják.

(2) Az NKB-knak a havi statisztikákat a tárgyhónapot követő hónap 15. napjának végéig kell elküldeniük az EKB részére.

(3) Az NKB-knak a negyedéves statisztikákat a tárgyhónapot követő negyedév 28. napjának végéig kell elküldeniük az EKB részére.

8. cikk

Számviteli szabályok a statisztikai adatszolgáltatás alkalmazásában

(1) Amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik, az MPI-knek az e rendelet szerinti beszámolási kötelezettségük teljesítése alkalmazásában az adott ország jogrendszerébe átültetett, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvben ( 5 ), és bármely más vonatkozó nemzetközi számviteli előírásban megállapított számviteli szabályokat kell követniük.

(2) A betéti kötelezettségeket és hitelek tőkeösszegét névleges hónap végi állományként kell jelenteni, bruttó összegben. Ebből az összegből ki kell zárni a megfelelő számviteli szabályokban meghatározott leírásokat és kivezetéseket. A betéti kötelezettségek és a hitelek más eszközzel és forrással nem nettósíthatók.

(3) Az egyes euroövezeti tagállamokban érvényes számviteli gyakorlat és nettósítási eljárások hatályának sérelme nélkül statisztikai célokból az összes pénzügyi eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni.

(4) Az NKB-k lehetővé tehetik a céltartalékkal fedezett hitelek jelentését a céltartalékokkal csökkentett összegen, valamint a megvásárolt hitelek jelentését a beszerzéskori áron, feltéve, hogy az ilyen adatszolgáltatási gyakorlatokat valamennyi rezidens adatszolgáltató követi.

9. cikk

Eltérések

(1) A kisebb MPI-k (az eloszlás végében lévő MPI-k) számára mentesítés adható a következők szerint:

a) az NKB-k mentesítést engedélyezhetnek a kisméretű MPI-knek, amennyiben az MPI-k nemzeti mérlegéhez való együttes állományi hozzájárulásuk az 5 %-ot nem haladja meg;

b) a hitelintézetek vonatkozásában az a) pontban említett mentesítések hatása az, hogy csökkentik azon hitelintézetek statisztikai adatszolgáltatási terhét, amelyekre az ilyen mentesítések alkalmazhatók, a kötelező tartalék számítására vonatkozóan az e rendelet III. mellékletében meghatározott előírások sérelme nélkül;

c) a nem hitelintézet kisméretű MPI-k tekintetében - az a) pontban említett mentesítés érvényesülésekor - a kisméretű MPI-ket az NKB-k továbbiakban is legalább évente egyszer begyűjtik azoktól a teljes mérlegre vonatkozó adatokat, hogy a "kisebb" csoporthoz tartozó intézmények nemzeti MPI-mérleghez való együttes hozzájárulását figyelemmel lehessen kísérni;

d) az NKB-k az a) pont sérelme nélkül mentesítést engedélyezhetnek az a) és b) pontban megállapított szabályok előnyeit nem élvező hitelintézeteknek, aminek következtében azok adatszolgáltatási követelményei csökkennek az I. melléklet 6. részében megállapított kötelezettségekhez képest, feltéve, hogy azok nemzeti MPI-mérleghez való egyesített állományi hozzájárulása nem haladja meg a 10 %-ot, és az euroövezeti MPI-mérleghez való hozzájárulása sem haladja meg az 1 %-ot;

e) a tagállamok kellő időben ellenőrzik az a) és d) pontban meghatározott feltétel teljesülését annak érdekében, hogy bármely mentesítést minden év kezdetétől számított hatállyal meg lehessen adni, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni;

f) a kis MPI-k választhatják azt is, hogy nem élnek a mentesítés lehetőségével és ehelyett eleget tesznek a teljes körű adatszolgáltatás követelményének.

(2) Az NKB-k a PPA-k számára mentesítést adhatnak a következők szerint:

a) az NKB-k a PPA-kat mentesíthetik az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy a PPA-k ehelyett a 1073/2013/EU (EKB/2013/38) rendeletnek (BA-rendelet) megfelelően teljesítik az adatszolgáltatást, a következő feltételekkel: i. a PPA-k ezeket az adatokat havonta jelentik a 1073/2013/EU (EKB/2013/38) rendeletnek (BA-rendelet) I. mellékletében meghatározott kombinált módszernek megfelelően, az említett rendelet 9. cikkében meghatározott határidőkkel összhangban; ii. a PPA-k a PPA befektetési jegyekre vonatkozó állományi adatokat a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőknek megfelelően jelentik;

b) az NKB-k a PPA-k számára a következő statisztikai adatszolgáltatási követelmények alól is mentesítést adhatnak: i. a pozíciók összegének megadása az alábbiak tekintetében: (1) a központi bankok és betétgyűjtő vállalatok betétei és az ezeknek nyújtott hitelek; (2) a nem pénzügyi vállalati szektor kivételével az összes ügyfélszektor betétei és ezeknek nyújtott hitelek, eredeti futamidő szerinti részletezésben; és (3) az euroövezeti határokon átnyúló betétek és hitelek, ország és szektor szerinti részletezésben; ii. a hitelek és betétek teljes felhalmozott kamatának megadása; iii. a biztosítókkal és a nyugdíjpénztárakkal szemben fennálló eszköz- és forráspozíciók megadása, szektoronként külön; iv. a csoporton belüli pozíciókra, hitelekre és betétekre vonatkozó információk megadása;

c) az NKB-k mentesítést adhatnak a PPA-k befektetési jegyei birtokosainak rezidensi státusára vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelmények alól: i. amennyiben a PPA-k befektetési jegyeinek kibocsátása első alkalommal történik vagy amennyiben a piaci fejlemények a lehetőségek megváltoztatását vagy kombinálását igénylik (az I. melléklet 2. része 5.7. szakasza b) pontjában meghatározottak szerint), az NKB-k felmentést adhatnak egyéves időtartamra az I. melléklet 2. részének 5.7. szakaszában meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények tekintetében; vagy ii. amennyiben a PPA befektetési jegyek tulajdonosainak rezidensi jogállására vonatkozó, szükséges statisztikai információkat más rendelkezésre álló forrásból gyűjtik, az I. melléklet 2. része 5.7. szakaszának megfelelően. E feltétel teljesítését az NKB-k kellő időben ellenőrzik annak érdekében, hogy a mentesítést az EKB-val történő megállapodásban minden év elejétől kezdődően szükség szerint biztosítsák vagy visszavonják.

(3) Mentesítés adható az MPI-knek az átértékelési kiigazítások tekintetében a következők szerint:

a) az (1) bekezdés sérelme nélkül az NKB-k mentesítést engedélyezhetnek a PPA-k számára az átértékelési kiigazítások jelentése tekintetében, ezzel kivéve a PPA-kat minden, az átértékelési kiigazítások jelentésére vonatkozó követelmény hatálya alól;

b) az NKB-k mentesítést engedélyezhetnek az értékpapírok átértékelésének jelentési gyakorisága és határideje tekintetében, és előírhatják ezen adatok negyedévenkénti jelentését az állományadatok negyedévenkénti jelentésére vonatkozó határidővel megegyezően, az alábbi feltételekkel: i. a különböző értékelési módszereket használó adatszolgáltatók eljuttatják az NKB-khoz az értékelési gyakorlatra vonatkozó információkat, ideértve az ilyen instrumentumok állományának százalékos mértékére vonatkozó mennyiségi jelzéseket is; és ii. amennyiben jelentős átértékelésre került sor, az NKB-k jogosultak kiegészítő információkat bekérni az adatszolgáltatótól azon hónapról, amelynek során e fejleményre sor került;

c) Az NKB-k mentesítést engedélyezhetnek az értékpapírok átértékelésének jelentési gyakorisága és határideje tekintetében - beleértve az adatszolgáltatás alóli teljes mentesítést - az értékpapírok havi állományadatait értékpapíronként jelentő hitelintézetek számára, az alábbi feltételekkel: i. a jelentett adatok minden értékpapírra tartalmazzák az értékpapír mérlegben való nyilvántartási értékét; és ii. a nyilvánosan elérhető azonosítóval nem rendelkező értékpapírokra a jelentett adatok tartalmazzák az eszközkategóriára, a futamidőre és kibocsátóra vonatkozó adatokat, és azok legalább elegendőek az I. melléklet 5. részében minimumkövetelményként meghatározott részletezések levezetéséhez.

(4) Mentesítés adható az MPI-knek az azon hitelekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás alól, amelyek értékpapírosítás útján elidegenítésre kerültek.

A 39. Nemzetközi Számviteli Standardot (IAS 39), a 9. Nemzetközi Számviteli Beszámolási Standardot (IFRS 9) vagy hasonló nemzeti számviteli szabályokat alkalmazó MPI-k számára az illetékes NKB engedélyezheti, hogy az I. melléklet 2. és 3. részében előírt állományadatokból kizárják az értékpapírosítással elidegenített hiteleket a nemzeti gyakorlatnak megfelelően, feltéve, hogy ezt a gyakorlatot minden rezidens MPI alkalmazza.

(5) Az NKB-k mentesítést adhatnak a nem euroövezeti tagállamokra vonatkozó egyes negyedéves állományi adatok szolgáltatása tekintetében.

Ha az egy magasabb aggregálási szinten összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy egy bármely nem euroövezeti tagállamban rezidens ügyfelekkel szembeni pozíciók vagy egy nem euroövezeti tagállamban rezidens ügyfelekkel szemben fennálló pozíciók jelentéktelenek, az NKB dönthet úgy, hogy nem kéri az ilyen tagállammal kapcsolatos adatszolgáltatást. E döntésről valamennyi NKB tájékoztatja az adatszolgáltatókat.

10. cikk

Minimum-előírások és nemzeti adatszolgáltatási szabályok

(1) Az adatszolgáltatók betartják a rájuk vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményeket, összhangban az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a IV. mellékletben meghatározott revízióra vonatkozó minimumszabályokkal.

(2) Az NKB-k a nemzeti követelményekkel összhangban határozzák meg és működtetik a tényleges adatszolgáltatói kör által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-knak kell gondoskodniuk arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák a kötelező statisztikai információk szolgáltatását, és hogy lehetővé tegyék IV. mellékletben az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatokra meghatározott minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.

11. cikk

Egyesülések, szétválások és szervezeti átalakítások

Az egyesülés, szétválás vagy bármely más olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségek teljesítésére, a tényleges adatszolgáltatónak tájékoztatnia kell az illetékes NKB-t - amint az ilyen művelet végrehajtásának szándéka nyilvánosságra kerül és még kellő időben az egyesülés, szétválás vagy más szervezeti átalakítás hatálybalépését megelőzően - az e rendeletben megfogalmazott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében tervezett eljárásokról.

12. cikk

A jelentett statisztikai információk felhasználása a kötelező tartalék alkalmazásában

(1) A hitelintézetek által e rendelettel összhangban jelentett statisztikai információkat minden hitelintézetnek saját tartalékalapjának kiszámítására kell felhasználnia az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelettel összhangban. Ezen információkat a hitelintézetek különösen tartalékképzési kötelezettségeik tartalékolási időszak során történt teljesítésének igazolására használják fel.

(2) A mérték alatti intézmények tartalékalap-adatai a két tartalékolási időszakra vonatkozóan az NKB-k által a tárgynegyedév végét követő 28. munkanap végéig gyűjtött adatokon alapulnak.

(3) Az EKB kötelező tartalékképzési rendszerének alkalmazására a III. mellékletben meghatározott különleges szabályok az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet rendelkezéseivel való ütközés esetén elsőbbséget élveznek.

(4) Az EKB és a hitelintézetek likviditáskezelési munkájának elősegítése érdekében a tartalékra vonatkozó követelményeket legkésőbb a tartalékolási időszak első napjáig vissza kell igazolni; kivételes esetekben azonban a hitelintézeteknél felmerülhet annak szükségessége, hogy a tartalékalapra vagy a már visszaigazolt tartalékképzési követelményekre vonatkozó módosításokat jelentsenek be. A tartalékképzési követelmények visszaigazolására vagy tudomásulvételére szolgáló eljárások nem érintik az adatszolgáltató pénzintézeteket azon kötelezettségét, hogy mindenkor kötelesek pontos statisztikai információkat közölni, illetve a korábban esetleg pontatlanul jelentetteket a lehető leghamarabb helyesbíteni.

13. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az adatszolgáltatók által e rendeletben szerint szolgáltatandó információk kötelező begyűjtésére, illetve azok ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az NKB-k gyakorolják, az EKB e jogosultságok gyakorlására vonatkozó jogának sérelme nélkül. Az NKB-nak e jogosultságát különösen akkor kell gyakorolnia, ha a tényleges adatszolgáltatók körébe tartozó valamely intézmény nem teljesíti az e rendelet IV. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatra vonatkozó minimumszabályokat.

14. cikk

Adatszolgáltatás első alkalommal

(1) Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás a 2014. decemberi adatokkal kezdődik.

(2) Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás az olyan cellák tekintetében, amelyek euroövezeti tagállamoknak felelnek meg az I. melléklet 3. részének 3. táblázatában, az euro bevezetésének dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődik.

(3) Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás az olyan cellák tekintetében, amelyek nem euroövezeti tagállamoknak felelnek meg az I. melléklet 3. részének 3. és 4. táblázatában, azok Unióhoz való csatlakozásának dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődik. Amennyiben az illetékes NKB úgy dönt, hogy nem kéri az adott tagállam vagy tagállamok Unióhoz való csatlakozásának dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődő jelentéktelen adatok első jelentését, az adatszolgáltatás 12 hónappal azután kezdődik, hogy az NKB értesíti az adatszolgáltatókat arról, hogy adatokat kér.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 2015. január 1-től hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, és a VI. mellékletben meghatározott megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

16. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

I. MELLÉKLET

MONETÁRIS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

Bevezetés

Azon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok) a monetáris pénzügyi intézményi ágazat (MPI) mérlegeit lefedő statisztikai rendszer az alábbi két fő alkotóelemből áll:

a) az MPI-k statisztikai célú jegyzéke (lásd az 1. részt az egyes MPI-k és PPA-k azonosításához); és

b) az MPI-k által havi, negyedéves és éves gyakorisággal jelentett statisztikai információk részletes leírása (lásd a 2., 3., 4., 5., 6. és 7. részt).

Az MPI-k mérlegére vonatkozó teljes körű információ megszerzése érdekében szükséges a nem PPA befektetési alapokra (BA-k) és a biztosítók és a nyugdíjalapok kivételével az egyéb pénzügyi közvetítők (a továbbiakban: az EPK-k) számára meghatározott statisztikai jelentési kötelezettség előírása is, amennyiben pénzpiaci alapok (PPA) befektetési jegyeit érintő pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban járnak el. A statisztikai információkat a nemzeti központi bankok (NKB-k) az MPI-ktől a 2. résznek megfelelően, az 1. cikkben és a II. mellékletben meghatározott harmonizált fogalommeghatározásokra és besorolásokra alapozva, saját országos szintű rendszereiknek megfelelően gyűjtik be.

A pénzállomány tartalmazza a forgalomban levő bankjegyeket és pénzérméket, valamint az MPI-k más monetáris kötelezettségeit (betéteket és más, a betétek közeli helyettesítőinek minősülő pénzügyi instrumentumokat). A pénzállomány ellentételei tartalmazzák az MPI-mérleg minden más tételét. Az EKB ezenkívül az állományból és más adatokból - ideértve az MPI-k által szolgáltatott átértékelési kiigazító adatokat is - levezetett, pénzügyi ügyletekre vonatkozó kimutatásokat is összeállít (lásd a 5. részt).

A kötelező statisztikai információkat részletesen a 8. rész határozza meg.

1. RÉSZ

Az egyes MPI-k azonosítása

1. SZAKASZ

Egyes MPI-k azonosítása a betétek helyettesíthetőségének elvei alapján

1.1. A nem hitelintézet olyan pénzügyi intézményeket, amelyek a betétek közeli helyettesítőjének minősülő pénzügyi instrumentumokat bocsátanak ki, MPI-ként kell besorolni, ha más vonatkozásban megfelelnek az MPI fogalommeghatározásának. A besorolás alapja a betétek helyettesíthetősége (azaz hogy a kötelezettségek betétnek minősülnek-e), amit azok likviditása határoz meg, tekintettel átruházhatóságuk, átválthatóságuk, megbízhatóságuk és piacképességük kombinált jellemzőire és adott esetben kibocsátásuk futamidejére.

A betétek helyettesíthetőségének e feltételei kerülnek alkalmazásra annak meghatározására is, hogy a kötelezettségek betétnek minősülnek-e, kivéve, ha létezik egy különálló kategória az ilyen kötelezettségek számára.

1.2. A betétek helyettesíthetőségének meghatározása és a kötelezettségek betétként való minősítése céljából egyaránt:

a) az átruházhatóság a fizetőeszközbe fektetett tőke mobilizálásának fizetést lehetővé tevő eszközök, mint például csekkek, átutalási megbízások, közvetlen számlaterhelések vagy hasonló eszközök használatával történő lehetőségére utal;

b) az átválthatóság pénzügyi instrumentumok készpénzre vagy átruházható betétre való átalakításának lehetőségére és költségére vonatkozik; a pénzügyi előnyök ilyen átalakítás esetén történő elvesztése szankciónak tekinthető, ami csökkenti a likviditás mértékét;

c) a megbízhatóság a pénzügyi instrumentum nemzeti valutában kifejezett tőkeértékének előzetes és pontos ismerete; és

d) piacképesnek a szervezett piacon jegyzett és rendszeres kereskedelmi forgalomban részt vevő értékpapírok tekinthetők. A nyílt végű kollektív befektetési vállalkozásokban szerzett részesedéseknek a szokásos értelemben véve nincs piaca. Mindazonáltal a befektetők ismerik e részesedések napi árfolyamát, és ezen az árfolyamon pénzeszközeiket vissza tudják vonni.

2. SZAKASZ

A PPA-k azonosítási kritériumainak részletes meghatározása

A 2. cikk alkalmazásában:

a) a pénzpiaci eszköz hitelminősítése akkor minősül magasnak, ha azt az eszközt értékelő minden egyes elismert hitelminősítő intézet a két legjobb rövid távú hitelminősítés valamelyikére minősíti, illetve ha az eszköz hitelminősítése nem történt meg, az az alapkezelő belső minősítési folyamatában meghatározottak szerint e minősítéssel egyenértékű minőségű. Amennyiben valamely elismert hitelminősítő ügynökség legmagasabb rövid távú hitelminősítését két kategóriára osztja, e két minősítést egyetlen, és ennélfogva a legmagasabb minősítésnek kell tekinteni;

b) a pénzpiaci alap az a) pont alatti követelmény alóli kivételként a) tarthat legalább befektetési besorolású minőségű állampapírt; az állampapír ebben az összefüggésben a valamely tagállam központi, regionális vagy helyi hatósága vagy központi bankja, az EKB, az Unió vagy az Európai Beruházási Bank által kibocsátott vagy garantált értékpapír;

c) az értékpapírok súlyozott átlagos élettartamának kiszámításakor - a strukturált pénzügyi eszközöket is beleértve - a lejárat számítása az eszköz jogszerű visszaváltásig hátralévő futamidő alapján történik. Amennyiben azonban a pénzügyi eszközbe eladási opció van beépítve, az eladási opció beváltásának napja akkor használható a jogszerű visszaváltásig hátralévő futamidő helyett, ha a következő feltételek minden időpontban teljesülnek: i. az alapkezelő az eladási opciót annak megnyílása napján szabadon gyakorolhatja; ii. az eladási opció kötési ára az eszköz következő gyakorlási napon várható értékéhez közeli; iii. a PPA befektetési stratégiája szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a következő beváltási napon az opciót beváltják;

d) a súlyozott átlagos élettartam és a súlyozott átlagos lejáratának számításakor egyaránt figyelembe kell venni a pénzügyi származtatott eszközök, a betétek és a hatékony portfóliókezelési technikák hatását;

e) "súlyozott átlagos lejárat (weighted average maturity - WAM)": az alap összes értékpapírja lejáratáig terjedő átlagos időtartam hossza az egyes instrumentumok portfólióban képviselt relatív részarányát tükröző aránnyal súlyozva, feltételezve, hogy a változó kamatozású eszköz lejárata a kamatláb pénzpiaci kamatozásra való következő visszaállításának időpontja, nem pedig az értékpapír tőkeösszegének visszafizetési napja. A gyakorlatban a WAM mutatót használják a PPA változó pénzpiaci kamatlábakra való érzékenységének mérésére;

f) "súlyozott átlagos élettartam (weighted average life - WAL)": az alapot képező minden egyes értékpapír lejáratáig hátralévő futamidő súlyozott átlaga, mely esetben a lejárat a tőkeösszeg kamatok és diszkont nélküli teljes visszafizetésének időpontja A WAM számításával szemben a WAL változó kamatozású értékpapírok és strukturált pénzügyi eszközök tekintetében történő számításához nem használható a kamatláb újramegállapítás napja, hanem ehelyett az értékpapír abban feltüntetett végső lejárata. A WAL mutató a hitelkockázat mérésére használatos, mivel minél későbbre halasztott a tőke visszafizetése, annál nagyobb a hitelkockázat. A WAL-t használják továbbá a likviditási kockázat korlátozására is;

g) "pénzpiaci eszköz": olyan likvid eszköz, amellyel pénzpiacon szokásosan kereskednek, és amelynek értéke bármely időpontban pontosan meghatározható;

h) "alapkezelő": olyan vállalkozás, melynek szokásos üzleti tevékenysége PPA-portfóliók kezelése.

2. RÉSZ

Mérleg (havi állományok)

Az euroövezeti monetáris aggregátumok és azok ellentételei összeállítása céljából az EKB az 1. táblázatban szereplő következő adatokat kéri:

1. Instrumentumkategóriák

a) Források

A vonatkozó instrumentumkategóriák a következők: a forgalomban levő készpénz, a betéti kötelezettségek, PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek, a hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok, a tőke és a tartalékok, valamint az egyéb források. A monetáris és nem monetáris kötelezettségek elkülönítése érdekében a betéti kötelezettségeket egynapos betétek, megállapodás szerinti futamidejű betétek, felmondással visszaváltható betétek és visszavásárlási megállapodások (repoügyletek) szerint is részletezik. Lásd a II. mellékletben szereplő fogalommeghatározásokat.

b) Eszközök

A vonatkozó instrumentumkategóriák a következők: készpénz, hitelek, nem részvény értékpapírok, tulajdonosi részesedések, befektetési alapok befektetési jegyei, állóeszközök és az egyéb eszközök. Lásd a II. mellékletben szereplő fogalommeghatározásokat.

2. Lejárat szerinti részletezés

Az eredeti futamidők tagozódása az instrumentumok tulajdonságainak helyettesítőjeként szolgál ott, amennyiben a különböző piacok értékpapírjai egymásnak nem teljesen felelnek meg.

a) Kötelezettségek

A lejárati sávokra (vagy felmondásos visszaváltási periódusokra) vonatkozó lejárati idők a következők: a megállapodás szerinti lejáratú betéteknél egy- vagy kétéves futamidő a kibocsátáskor; a felmondással visszaváltható betéteknél háromhavi és kétéves felmondási periódus. A repóügyleteket futamidő szerint nem részletezik, mivel ezek rendszerint nagyon rövid időszakra szóló pénzügyi instrumentumok (kibocsátásukkor rendszerint három hónapnál rövidebb futamidőre szólnak). Az MPI-k által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egy-vagy kétéves lejárat szerint részletezik. A PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek esetében nem kötelező a futamidő szerinti részletezés.

b) Eszközök

A lejárati sávokra vonatkozó lejárati idők a következők: az egyéves és ötéves lejárati sávban az MPI-k által az euroövezeti rezidens szervezeteknek (kivéve az MPI-knek) nyújtott kölcsönökről alszektoronként; valamint az MPI-k által háztartásoknak nyújtott hitelekről felhasználási cél szerint; az euroövezetben tevékenykedő, más MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományait egy- és kétéves lejárati sávra kell lebontani, hogy a monetáris aggregátumok kiszámításakor lehetővé váljon ezen eszközök MPI-k közötti köztes állományának levonása.

3. Az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek nyújtott hitelek cél szerinti részletezése és elkülönült azonosítása

A háztartásoknak és a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott hiteleket tovább kell részletezni a hitel típusa szerint (fogyasztási hitel, lakáscélú hitel, egyéb hitel). Az "egyéb hitelek" kategórián belül külön kell azonosítani az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek nyújtott hiteleket (lásd a II. melléklet 2. részében az instrumentumkategóriák meghatározását, és a II. melléklet 3. részében a szektorok meghatározását). Az NKB-k eltekinthetnek az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek nyújtott hitelek külön azonosításától, ha ezek a hitelek nem érik el az euroövezeti tagállamban a háztartásoknak nyújtott összes hitel 5 %-át.

4. Devizanem szerinti részletezés

A monetáris aggregátumok összeállítása során felhasználható mérlegtételek tekintetében az euróban megadott egyenlegeket az adatszolgáltatási rendszerben elkülönítetten kell kimutatni, hogy az EKB választhassa a monetáris aggregátumok olyan meghatározását, hogy azokba bevonja az összes devizanem egyenlegeit vagy csak euróban számol.

5. Részletezés ügyfélszektorok és rezidensi állapot szerint

5.1. Az euroövezetet lefedő monetáris aggregátumok és ellentételeik összeállítása megkívánja a pénztartó szektort alkotó, az euroövezet területén levő ügyfelek azonosítását. Erre a célra a nem MPI ügyfeleket - az 549/2013/EU rendeletben megállapított, módosított Nemzeti Számlák Európai Rendszere (a továbbiakban: az ESA 2010) alapján (lásd a II. melléklet 3. részét) - kormányzat (S.13), azon belül a központi kormányzat (S.1311) - az összes betéti kötelezettségben külön-külön feltüntetve -, és egyéb rezidens intézmények szektorra osztják fel. Annak érdekében, hogy a monetáris aggregátumokból és hitelállományokból lebontva havi szektoronkénti részletezésű számítást lehessen készíteni, az egyéb rezidens szektorokat tovább részletezik a következő alszektorok szerint: nem PPA befektetési alapok (S.124), egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és nyugdíjpénztárak + a kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + a captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125 + S.126 + S.127), biztosítók (S.128), nyugdíjpénztárak (S.129), nem pénzügyi vállalatok (S.11) és háztartások + háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15). Az összevont ügyfélszektoron belül megkülönböztetésre kerülnek továbbá a PKV- és a központi klíringügyfelek (S.125 + S.126 + S.127). Az egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tekintetében lásd a 3. pontot. Az összes betéti kötelezettség és a "két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú", a "két éven túl felmondásra visszafizetendő" és a "repoügyletek" betétkategóriák tekintetében a hitelintézetek között meg kell továbbá különböztetni az EKB kötelező tartalékképzési rendszere alkalmazásában az MPI-k egyéb ügyfeleit és a központi kormányzatot.

5.2. A "betéti kötelezettségek összesen" és a "hitelek összesen" eszközkategóriában megkülönböztetésre kerül továbbá a központi bankok (S.121) és a betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122), és a külföldi bankok és nem bankok kategória annak érdekében, hogy jobban meg lehessen érteni a bankszektor hitelezési és finanszírozási politikáját és megfelelőbben figyelemmel lehessen kísérni a bankközi tevékenységeket.

5.3. A csoporton belüli pozíciók vonatkozásában megkülönböztetésre kerülnek továbbá a betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122) közötti hitel és betéti pozíciók és ügyletek az azonos csoporthoz tartozó hitelintézetek (belföldi és más euroövezeti tagállamok) közötti kapcsolatok azonosításának lehetővé tételére.

5.4. A legfeljebb egyéves eredeti futamidejű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok devizanem szerint részletezett állományait illetően további megkülönböztetésre kerül a kormányzat (S.13) az állami szervek és a bankok közötti kapcsolódás megfelelőbb áttekintésének biztosítására.

5.5. Az "egyéb pénzügyi közvetítők (S.125) + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126) + a "captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.127)" kategóriába tartozókkal végzett repoügyletekből/fordított visszavásárlási ügyletekből vagy ezekkel egyenértékű ügyletekből származó egyes betétek/hitelek kapcsolódhatnak a valamely központi szerződő féllel végzett ügyletekhez. A központi szerződő fél (central counterparty) a pénzpiacokon forgalmazott szerződések szerződő felei között a jogilag valamennyi eladóval szemben vevőként, valamennyi vevővel szemben pedig eladóként fellépő közbeiktatott szereplő. Mivel ezek az ügyletek gyakran az MPI-k közötti kétoldalú szerződések helyettesítői, további részletezés szükséges a "visszavásárlási megállapodások" betéti kategórián belül az ezekkel az ügyfelekkel kötött szerződések tekintetében. Hasonlóképpen egy további részletezésre kerül sor a "hitelek" eszközkategórián belül az e szerződő felekkel végzett fordított visszavásárlási ügyletek tekintetében.

5.6. A belföldi ügyfeleket valamennyi statisztikai részletezés tekintetében külön tüntetik fel a belfölditől eltérő euroövezeti ügyfeleiktől. Az euroövezet területén belüli ügyfeleket hazai szektoruk vagy intézményi besorolásuk szerint kell azonosítani, az EKB statisztikai célú jegyzékének megfelelően, valamint összhangban az EKB "A monetáris, pénzügyi intézményekre és piacokra vonatkozó statisztikák ágazati kézikönyve: az ügyfelek statisztikai besorolására vonatkozó módosított iránymutatás" kiadvánnyal, amely a lehető legpontosabban követi az ESA 2010-nek megfelelő besorolási elveket. Az euroövezeten kívüli ügyfelek földrajzi területek szerinti csoportosítása nem kötelező.

5.7. Az euroövezeti tagállamok MPI-I által kibocsátott PPA befektetési jegyek tekintetében az adatszolgáltatók rezidensi állapot szerinti részletezésben jelentik a tulajdonosok adatait, legalább hazai/a hazain kívüli más euroövezeti/külföld részletezésben, az euroövezet rezidensnek nem számító jogalanyainak tulajdonában álló állományok kizárásának lehetővé tételére. Az NKB-k a szükséges statisztikai információkat levezethetik az 1011/2012/EU (EKB/2012/24) rendelet alapján gyűjtött adatokból is, amennyiben az adatok az e rendelet 7. cikke szerinti határidőnek és a IV. mellékletben meghatározott rendelkezésre minimumkövetelményeknek megfelelnek.

a) A PPA-k azon befektetési jegyei tekintetében, amelyek tekintetében a nemzeti jogszabályok szerint a tulajdonosi adatokat - a tulajdonos rezidensi állapotára kiterjedően - nyilvántartják, a kibocsátó PPA-k vagy azok jogi képviselői a kibocsátott befektetési jegyek tulajdonosairól rezidensi állapot szerinti részletezésben közölnek adatot a havi mérlegben.

b) A PPA-k azon befektetési jegyei tekintetében, amelyek tekintetében a nemzeti jogszabályok szerint a tulajdonosi adatokat nyilvántartják, de ez nem terjed ki a tulajdonos rezidensi állapotára, az adatszolgáltatók az érintett NKB által az EKB-val egyeztetett megközelítés szerint közlik a rezidensi állapotra vonatkozó adatokat. Ez a kötelezettség az érintett piac szervezetére és az adott tagállam nemzeti jogi szabályozására tekintettel elfogadandó alábbi lehetőségek egyikére vagy azok kombinációjára korlátozódik. Ezt a követelményt az EKB időszakosan ellenőrzi. i. Kibocsátó PPA-k: A kibocsátó PPA-k vagy azok jogi képviselői a kibocsátott befektetési jegyek tulajdonosairól rezidensi állapot szerinti részletezésben közölnek adatot. Az ilyen információ származhat a befektetési jegyeket/egységeket forgalmazó közvetítőtől, illetve a befektetési jegyek kibocsátásában, visszavásárlásában vagy átruházásában részt vevő bármely más jogalanytól. ii. MPI-k és EPK-k mint a PPA-k befektetési jegyeinek letétkezelői: Az MPI-k és az EPK-k a PPA befektetési jegyek letétkezelőjeként eljárva adatszolgáltatóként jelentik a rezidens PPA-k által kibocsátott és a tulajdonos vagy más, szintén letétkezelőként eljáró közvetítő nevében a kezelésükben lévő befektetési jegyek tulajdonosainak adatait rezidensi állapot szerint. Ez a lehetőség akkor áll rendelkezésre, amennyiben i. a letétkezelő elkülöníti a birtokos nevében tartott PPA befektetési jegyeket/egységeket a többi letétkezelő nevében tartottaktól; és ii. a PPA befektetési jegyek többsége pénzügyi közvetítőnek (MPI-k vagy EPK-k) minősülő, belföldi rezidens intézmények kezelésében található. iii. Az MPI-k és EPK-k mint a rezidensek és nem rezidensek közötti, rezidens PPA befektetési jegyeire vonatkozó ügyletek adatszolgáltatói: Az MPI-k és az EPK-k adatszolgáltatóként a rezidensek és a nem rezidensek közötti, rezidens PPA befektetési jegyeket érintő ügyletek adatszolgáltatójaként eljárva rezidensi állapot szerinti részletezésben jelentik az adatokat a rezidens PPA-k által kibocsátott és a tulajdonos vagy az ügyletben szintén résztvevő más közvetítő nevében forgalmazott befektetési jegyek tulajdonosairól. Ez a lehetőség akkor áll rendelkezésre, amennyiben i. ha a jelentés teljes körű, azaz lényegében kiterjed az adatszolgáltatók által végzett valamennyi ügyletre; ii. az euroövezeti nem rezidensekkel kötött vételek és eladások pontos adatai rendelkezésre állnak; iii. az ugyanazon befektetési jegyek kibocsátási és visszavásárlási értéke közötti díjak nélkül számolt értékkülönbség csekély; és iv. az euroövezeti nem rezidenseknél lévő, rezidens PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek mennyisége csekély. iv. Ha nem alkalmazandó az i-iii. lehetőség, az adatszolgáltató - az MPI-ket és az EPK-kat is beleértve - a vonatkozó adatokat a rendelkezésre álló információ alapján jelenti.

táblázat

Havi állományok (6)

(1) A *-gal jelölt rovatokat* a tartalékalap kiszámításához használják. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében a hitelintézeteknek vagy bizonyítékot kell adniuk a források tartalékalap számításából kizárandó tételeiről, vagy pedig alkalmazniuk kell az EKB által meghatározott állandó százalékos mértékű szabványosított levonást. A vékony vonallal határolt rovatokban szereplő adatokat kizárólag a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézeteknek kell jelenteniük. Lásd még a III. mellékletben a kötelező tartalék alkalmazására vonatkozó különleges szabályokat.

(2) A tétel jelentése további értesítésig önkéntes.

(3) Az e tételhez tartozó adatokra eltérő statisztikai gyűjtési eljárások vonatkozhatnak, az NKB I. melléklet 2. részében szereplő szabályoknak megfelelő döntése szerint.

(4) Központi szerződő felek.

3. RÉSZ

Mérleg (negyedéves állományok)

A monetáris fejlemények további elemzésére és más statisztikai célok szolgálatára az EKB a mérleg kulcsfontosságú tételei tekintetében a következőket kéri:

1. Az euroövezeti nem MPI-knek nyújtott hitelek alszektor, futamidő és ingatlanfedezet szerinti részletezése (lásd a 2. táblázatot). Ez annak érdekében szükséges, hogy áttekinthető legyen az MPI-k hitelezésének (hitelek és értékpapírok) teljes körű, alszektorok és futamidő szerinti összetétele a pénztartó szektor felé. Nem pénzügyi vállalatok és háztartások tekintetében további "ebből:" pozíciók szükségesek az ingatlanfedezettel biztosított hitelek azonosítására. Az euróban denominált, nem pénzügyi szervezetek és háztartások részére nyújtott egy és két éven túli hitelek esetében további "ebből:" pozíciók szükségesek egyes hátralévő futamidők és kamatmegállapítási időszak tekintetében (lásd a 2. táblázatot). A kamatmegállapítás a hitel kamatlábának az aktuális hitelszerződésben előre kikötött változtatása. Kamatmegállapítással érintett hitelek többek között azok a hitelek, amelyek kamatozását időszakosan felülvizsgálják valamely index alakulásának (pl. Euribor) megfelelően, a folyamatosan felülvizsgált kamatozású hitelek ("változó kamatozás"), és az MPI belátása szerint felülvizsgálható kamatozású hitelek.

2. Az euroövezeti tagállamok monetáris intézményeinek kormányzattal (nem a központi kormányzattal) szemben fennálló betéti tartozásainak alszektorok szerinti részletezése (lásd a 2. táblázatot). Ezt a havi adatszolgáltatáshoz kiegészítő információként kell megadni.

3. Az euroövezeten kívüli ügyfelekkel szembeni pozíciók szektoronkénti részletezései (lásd a 2. táblázatot). Amennyiben az ESA 2010-et nem kell alkalmazni, a Nemzeti Számlák Rendszere (SNA2008) szerinti szektorbesorolás érvényes.

4. Az egyéb eszközökön és egyéb kötelezettségeken belül a származtatott eszközök, valamint a hitelek és betétek után járó felhalmozott kamatkövetelések mérlegben szereplő pozícióinak azonosítása (lásd a 2. táblázatot). Erre a részletezésre a statisztikák közötti összhang erősítéséhez van szükség.

5. Ország szerinti részletezés, beleértve az Európai Beruházási Bank és az Európai Stabilitási Mechanizmus felé fennálló pozíciókat (lásd a 3. táblázatot). Ez a részletezés a monetáris fejlemények további elemzése, az átmeneti előírások és az adatminőségi ellenőrzése céljából szükséges.

6. A nem MPI-k euroövezeti határokon átnyúló betéteinek és a nem MPI-knek nyújtott hitelek szektor szerinti részletezése (lásd a 3. táblázatot). Erre a részletezésre az egyes tagállamok MPI szektorának a többi euroövezeti tagállammal szembeni pozícióinak értékeléséhez van szükség.

7. Devizanemek szerinti részletezés (lásd a 4. táblázatot). Erre a részletezésre azért van szükség, hogy ki lehessen számítani az átértékelődésekkel igazított monetáris aggregátumokra és azok ellentételeire vonatkozó forgalmi statisztikákat, amennyiben ezek az aggregátumok az összes devizanemet összesítve tartalmazzák.

2. táblázat

Negyedéves állományok (szektor szerinti részletezés)

3. táblázat

Negyedéves állományok (ország szerinti részletezés)

4. táblázat

Negyedéves állományok (pénznem szerinti részletezés)

4. RÉSZ

Átértékelési kiigazítások jelentése a forgalmi statisztikák összeállításához

Az euroövezeti monetáris aggregátumokra és azok ellentételeire vonatkozó forgalmi statisztikák összeállítása céljából az EKB átértékelési kiigazításokat kér a leírt/kivezetett hitelekről valamint az értékpapírok átértékeléséről:

1. Hitelek leírása/kivezetése

Az összevont átértékelési kiigazításoknak a hitelleírások/kivezetések vonatkozásában történő jelentése lehetővé teszi az EKB számára a két egymást követő adatszolgáltatási időszakban jelentett állományokból a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó statisztikák összeállítását. A kiigazítás tükrözi a 2. és 3. résznek megfelelően jelentett hitelek állományában bekövetkezett minden olyan változást, amelyet a leírások okoznak, beleértve a hitel teljes hátralékos összegének leírását (kivezetés). A kiigazításnak a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékokban bekövetkező változásokat is tükröznie kell, amennyiben egy NKB úgy dönt, hogy a mérlegállományt a céltartalékok összegének levonásával tartja nyilván. A hitelek harmadik személy részére történő eladásakor vagy átruházásakor elismert leírását/kivezetését - amennyiben ez megállapítható - szintén jelenteni kell.

Az 1A. táblázat határozza meg a hitelek leírásának/kivezetésének minimumkövetelményeit.

2. Értékpapírok árváltozása

Az értékpapírok átértékelése tekintetében tett kiigazítások az értékpapírok értékében bekövetkező változásokra utalnak, amelyeket az értékpapírok nyilvántartási vagy piaci árának a változása idéz elő. A kiigazítás tartalmazza az időszakvégi mérleg szerinti állománynak a nyilvántartás szerinti referenciaértékhez képest az időszakban eredő értékváltozásait, azaz az esetleges árfolyamveszteséget/-nyereséget. Tartalmazhatja az értékpapírokkal folytatott tranzakciókból eredő értékelési változásokat is, azaz a realizált árfolyamveszteséget vagy -nyereséget is.

Az 1A. táblázat határozza meg az értékpapírok átértékelésének minimumkövetelményeit.

A mérleg forrásoldalát illetően nem határoztak meg minimum adatszolgáltatási követelményt. Ha azonban az adatszolgáltatók által alkalmazott értékelési gyakorlatok az időszakvégi állomány változását eredményezik, az NKB-knak megengedett az ilyen változásokhoz kapcsolódó adatok gyűjtése. Ezekről az adatokról egyéb "egyéb átértékelési" kiigazításként kell adatot szolgáltatni.

táblázat

Havi átértékelési állományok (10)

(

) Az MPI-k a "MINIMUM" jelzéssel ellátott adatsorokat jelentik. Az NKB-k ezt a követelményt szigoríthatják, hogy az kiterjedjen az üresen hagyott (azaz a MINIMUM szöveget nem tartalmazó) rovatként jelölt adatsorokra is.

Az NKB-k az üresen hagyott és a MINIMUM szöveget tartalmazó rovatokat jelentik az EKB-nak.

A forrásoldalon csillaggal jelölt üres rovatok értékét az ellenkező bizonyításáig zérusnak tekintik.

(2) Az NKB a havi jelentés helyett kérheti az MPI-ktől ennek a tételnek a negyedévenként történő jelentését.

(3) Egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások.

5. RÉSZ

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények a hitelek értékpapírosítása és hitelek egyéb átruházása tekintetében

1. Általános követelmények

A 8. cikk (2) bekezdése szerint jelentett adatok, adott esetben a 8. cikk (4) bekezdése szerinti adatokkal módosítva. Valamennyi adattételt a hitel adósának rezidensi státusa és alszektora szerint kell részletezni, az 5. táblázatban megadott oszlopfejlécek szerint. Az értékpapírosítás tárolási szakaszában elidegenített hiteleket úgy kell tekinteni, mintha azok értékpapírosítása már megtörtént volna.

2. Értékpapírosított vagy egyébként átruházott hitelek nettó forgalmának jelentésére vonatkozó követelmények

2.1. Az 6. cikk a) pontjának alkalmazásában az MPI-k az 5. táblázat 1. és 2. részében szereplő tételeket a tárgyidőszakban értékpapírosított vagy egyébként átruházott hitelek nettó forgalma és a tárgyidőszakban megszerzett hitelek különbségeként számítják. Ennek a számításnak nem képezik részét a más euroövezeti MPI-nek átruházott vagy ilyentől megszerzett hitelek, illetve az adatszolgáltató szétválása vagy az adatszolgáltatót és egy másik belföldi MPI-t érintő egyesülések és felvásárlás eredményeként átruházott hitelek. A számításban figyelembe veszik a nem belföldi MPI-knek átruházott vagy azoktól szerzett hiteleket.

2.2. A 2.1. szakaszban említett tételeket a következők szerint kell az 5. táblázat 1. és 2. részébe besorolni:

a) az I. melléklet 2. és 3. részének megfelelően jelentett hitelállományokra hatást gyakorló elidegenítések és szerzések, azaz a mérlegből történő kivezetést eredményező elidegenítések és a mérlegben történő nyilvántartásba vételt vagy újbóli nyilvántartásba vételt eredményező szerzések az 1. részbe kerülnek besorolásra; és

b) a II. melléklet 2. és 3. részének megfelelően jelentett hitelállományokra hatást gyakorló elidegenítések és szerzések, azaz a mérlegből történő kivezetést nem eredményező elidegenítések és a mérlegben történő nyilvántartásba vételt vagy újbóli nyilvántartásba vételt nem eredményező szerzések a 2. részbe kerülnek besorolásra, és

2.3. Az 5. táblázat 1. részében szereplő tételeket havonta tovább kell részletezni a hitel átruházásában részt vevő szerződő fél szerint, megkülönböztetve a PKV-kat, ezen belül az euroövezetben rezidens PKV-kat és egyéb szerződő feleket. Az 5b) táblázatban megadott egyes tételekre negyedévente további, eredeti futamidő és cél szerinti részletezés szükséges.

3. A gondozott értékpapírosított és kivezetett hitelekre vonatkozó adatszolgáltatás követelményei

3.1. Az MPI-k az 5. táblázat 3. részének megfelelően a következők szerint szolgáltatnak adatokat azokról az értékpapírosított és kivezetett hitelekről, amelyeket gondoznak:

a) időszak végén fennálló összegek; és

b) pénzügyi tranzakciók, az adott időszakban átruházott és megszerzett hitelek kivételével, azaz a hátralékos összegében a hitelfelvevők általi tőketörlesztésének betudható változás.

3.2. A 3.1. szakasz b) pontját illetően az NKB-k előírhatják az MPI-knek előírhatják, hogy az általuk gondozott hitelek elidegenítése és szerzése nettó forgalmáról szolgáltassanak adatot, hogy az NKB levezethesse a 3.1. szakasz b) pontjában említett pénzügyi tranzakciókat.

3.3. Az NKB-k felmentést adhatnak az adatszolgáltatóknak a 3.1. szakasz b) pontjának követelményei alól, amennyiben a 3.2. szakasz céljaira az 5. táblázat 1.1. részében nettó forgalmi adatokat gyűjtenek, azaz ha a nemzeti gyakorlat az, hogy az értékpapírosított és kivezetett hiteleket az MPI-k gondozzák. Az NKB-k biztosítják, hogy ezek a nettó forgalmi adatok megfeleljenek a 3.1. szakasz b) pontja szerinti a pénzügyi tranzakciók - a hitelek adott időszakbeli elidegenítése és megszerzése kivételével - kiszámításának céljaira. Az NKB-k a szükséges kiigazítások elvégzése érdekében további információkat kérhetnek be az MPI-ktől.

3.4. Az NKB-k az e szakasz szerinti statisztikai adatszolgáltatási követelményt kiterjeszthetik az MPI által kiszolgált, mérlegből kivezetett összes olyan hitelre, amelyeket értékpapírosítottak vagy egyébként átruháztak. Amennyiben erre sor kerül, az NKB tájékoztatni fogja az MPI-ket az 5. táblázat 3. része szerinti statisztikai adatszolgáltatási követelményekről.

4. Követelmények az értékpapírosítás keretében gondozott hitelből fennmaradó összegre

4.1. Az MPI-k negyedévente szolgáltatnak adatokat az összes gondozott értékpapírosított hitelről az 5. táblázat 4. részének megfelelően, attól függetlenül, hogy a gondozott hitelek vagy azok megfelelő gondozási jogai nyilván vannak-e tartva az adatszolgáltató mérlegében.

4.2. A más euroövezeti tagállamban rezidens EPK-k számára gondozott hitelek tekintetében az MPI-k további részletezést jelentenek minden egyes olyan tagállamra külön, amelyben az EPK rezidens.

4.3. Az NKB-k a 6. cikk b) pontjában szereplő adatokat vagy azok egy részét gyűjthetik minden egyes EPK-ra az értékpapírosított hiteleket gondozó rezidens MPI-ktől. Ha valamely NKB úgy ítéli meg, hogy a 4.4. szakaszban említett adatok és a 4.2. szakaszban említett részletezés begyűjthető minden egyes EPK-ra, értesíti az MPI-ket arról, hogy a 4.1. és 4.2. pontban említett adatszolgáltatás szükséges-e, és ha igen, milyen terjedelemben.

5. Az IAS 39-et, az IFRS 9-et vagy hasonló nemzeti számviteli szabályokat alkalmazó MPI-kre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelmények

5.1. Az IAS 39-et, az IFRS 9-et vagy hasonló nemzeti számviteli szabályt alkalmazó MPI-k az 5. táblázat 5. részének megfelelően jelentik az értékpapírosítás útján elidegenített hitelek tekintetében az időszakvégi azon hátralékos összegeket, amelyek nem kerültek a mérlegből kivezetésre.

5.2. A 9. cikk (4) bekezdése szerinti mentesítés hatálya alatt álló MPI-k az 5. táblázat 5. részének megfelelően jelentik az értékpapírosítás útján elidegenített hitelek tekintetében az időszakvégi azon hátralékos összegeket, amelyek a mérlegből kivezetésre kerültek, de amelyeket még mindig nyilvántartanak a pénzügyi kimutatásokban.

5a. táblázat

Értékpapírosítás és más hitelátruházások: havi adatok

5b. táblázat

Értékpapírosítás és más hitelátruházások: Negyedéves adatok