393/B/2001. AB határozat
a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 26. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 26. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgtv.) 26. § (1) bekezdése, valamint Velence Nagyközség Önkormányzatának a közterületek tisztántartásáról és a házi szemét gyűjtéséről szóló 26/2000. (XII. 15.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az Alkotmánybíróság végzésében az eltérő tartalmú indítványokat elkülönítette; a Hgtv. kifogásolt előírásának alkotmányosságáról a jelen eljárásban, az Or. sérelmezett rendelkezése tárgyában pedig a 744/B/1999. számon határozott (ABH 2001, 1358, 1364.).
Az indítványozó azért támadta a Hgtv. 26. § (1) bekezdését, mivel álláspontja szerint ez a rendelkezés ellentétes az Alkotmány 70/K. §-ában foglalt előírással. Az indítványozó ugyanis azt kifogásolta, hogy a sérelmezett szabályozás a hulladékkezelési közszolgáltatás díját "jogellenesen adónak minősíti" és így kizárja a jogorvoslat lehetőségét, s az Alkotmány 50. § (1) és (2) bekezdésével ütköző módon a bíróságok jogait is korlátozza.
Az indítványozó arra is hivatkozott, hogy az eljárás alá vont szabályozás "túlzott hatalmi funkciót biztosít a jegyzőnek", s ily módon ellenőrzési feladatköre "nem garancia a törvényesség betartására".
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi előírásokra alapozta.
Az Alkotmánynak az indítványban hivatkozott 50. § (1)-(2) bekezdése a következőket írja elő:
"(1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.
(2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét."
Az Alkotmány 70/K. §-a így rendelkezik:
"Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők."
A Hgtv. 26. § (1) bekezdése megállapítja:
"A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás."
III.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány a következők miatt nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság elsőként azt az indítványi kifogást vizsgálta, miszerint a támadott előírás jogellenesen minősíti adónak a közszolgáltatás díját, kizárva ezzel a jogorvoslati lehetőséget.
1. A Hgtv. 23. § f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg "az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét".
A Hgtv. támadott előírása adók módjára behajtható köztartozássá minősíti az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralékot.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 3. § (2) bekezdése alapján "[a] végrehajtás és az ezzel összefüggő nyilvántartás tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra, továbbá igazgatási és bírósági szolgáltatás díjaira, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás)." Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. § (4) bekezdés második mondata kimondja: "Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata."
Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésében már megállapította:
"Az Alkotmány nem határozza meg a közteher fogalmát, de a 821/B/1990. AB határozat ilyenként említi mindazokat "az állam javára előírható közbefizetéseket, amelyek az állam gazdasági tevékenységének, intézményei működtetésének fedezetét szolgálják".
Az említett AB határozat arra is rámutat, hogy "az Alkotmány 70/I. §-a tehát egyrészt az egyének számára ír elő kötelezettséget e vonatkozásban, más oldalról az államot feljogosítja az ilyen célú kötelezések, befizetések előírására, ez azonban csak törvényi szinten tehető meg". (ABH 1994, 481, 486.) Ilyen köztehernek, közjogi bevételnek minősül az adó, a vám, az illeték és a jövedék. Az Alkotmánybíróság 9/1999. (IV. 28.) AB határozatában kifejtett álláspontja szerint e közterhek megfizetésének a vonatkozó törvényi előírások megsértésével keletkező elmaradása a köztartozás. (ABH 1999, 386, 389.)
A vázoltak összevetéséből kitűnik, hogy a közteherviselésre, a közjogi bevételek körének megállapítására, így az e bevételek elmaradása esetén keletkező bevételkiesés, azaz tartozás köztartozássá minősítésére kizárólag törvény jogosult. Különösen indokolja a törvényi szabályozás igényét az a körülmény - amint erre az 59/1996. (XII. 22.) AB határozat is rámutatott - hogy "a közterhek beszedését az állam kényszer útján - végrehajtási intézkedésekkel, valamint a büntetőjog eszközeivel is - biztosítja." (ABH 1996, 346, 348.)
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a Hgtv. 26. § (1) bekezdése - mint törvényi szabályozás - nem "jogellenesen" nyilvánította köztartozássá az ingatlantulajdonost a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért terhelő díjhátralékot.
2. Az indítványozó azt is sérelmezte, hogy a díjfizetés megállapítása ellen nincs helye jogorvoslatnak. A hulladékkezelési díjat - a Hgtv. 23. § f) pontjának idézett szabályozása szerint, e törvényi előírás felhatalmazása alapján - a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg, rendeleti formában. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet jogszabálynak minősül.
Az Alkotmány 50. § idézett (1) és (2) bekezdése, sem más alkotmányi, illetve törvényi rendelkezés nem tartalmaz olyan előírást, amely lehetővé tenné a jogszabályok elleni jogorvoslatot.
A jogszabályi előírások alkotmányosságának felülvizsgálata - az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése első fordulatának megfelelően - az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
A vázoltakra tekintettel az Alkotmánybíróság a Hgtv. 26. § (1) bekezdésének az Alkotmány 50. § (1) és (2) bekezdésébe való ütközését nem állapította meg.
3. Az indítványozó az Alkotmány 70/K. § sérelmére is hivatkozott. A 46/1994. (X. 21.) AB határozat már rámutatott arra, hogy az Alkotmány 70/K. §-a "alapjogsérelmek esetére bírósági hatáskört megállapító szabály. Ez nem jelenti azt, hogy minden, állampolgári kötelesség teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntés elleni kifogás közvetlenül a 70/K. § alapján bíróság előtt érvényesíthető, függetlenül attól, hogy az adott esetre vannak-e külön eljárási rendelkezések és annak melyek az alkotmányos korlátai". (ABH 1994, 260, 267-268.)
A hulladékkezelési díj - és a díjhátralék - megfizetése a Hgtv. bemutatott előírásai alapján az érintett ingatlantulajdonos kötelessége. E díjfizetési kötelezettség azonban nem valósít meg alapjogsérelmet.
Tekintettel arra, hogy a Hgtv. támadott szabályozása és az Alkotmány 70/K. §-a között alkotmányossági szempontból értékelhető összefüggés nem állapítható meg, az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a vonatkozásában is megalapozatlannak minősítette és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően elutasította.
Budapest, 2003. október 13.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, előadó alkotmánybíró
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró