A Kúria Kfv.35309/2020/8. számú precedensképes határozata felügyeleti bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat tárgyában. [2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 94. §, 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 77. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

A pénzügyi intézmények igazgatóságának tagjai a törvény erejénél fogva felelősséggel tartoznak a kialakult jogszabálysértő helyzetért, de a státusszal szemben támasztott általában elvárhatóság bizonyításával mentesülhetnek a felelősség alól. Az igazgatóság tagjaival szemben támasztott törvényi előírásokra nem lehet a felelősség megállapítása során akként hivatkozni, hogy azok lehetetlen követelmények.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.700413/2019/4., *Kúria Kfv.35309/2020/8.* (BH 2021.1.25)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.309/2020/8.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,

dr. Heinemann Csilla bíró

A felperes:

A felperes képviselője: dr. Panyik József ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: dr. Subai Gáspár kamarai jogtanácsos

A per tárgya: felügyeleti bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 8. és 9. sorszám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 20.K.700.413/2019/4. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 20.K.700.413/2019/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes a alperes neve ról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) alapján hivatalból eljárást folytatott le a H. É. B. és É. Zrt. (a továbbiakban: Társaság) működésének ellenőrzésére. Megállapították, hogy a Társaság eszközei nem nyújtottak elegendő fedezetet az ügyfélkövetelések teljesítésére, továbbá a Társaság likviditási és tőkehelyzete nem biztosította a Társaság jövőbeni működését. A vizsgálat alapján visszavonták a Társaság engedélyét, kezdeményezték felszámolását, és a 2013. 12. 11 és 2015. 03. 05. közötti időszakra hivatalból célvizsgálatot indítottak a felperessel, mint a Társaság 2/2013.(12.06.) közgyűlési határozattal határozatlan időtartamra megválasztott igazgatósági tagjával szemben. Az eljárásról a felperest a 2015. augusztus 28-án kelt tájékoztatóval értesítették.

[2] A továbbiakban az MNB tv. 62.§ és 64.§ (1) bekezdés b) pontja alapján azt vizsgálták, hogy a Társaság esetében feltárt jogszabálysértő körülmények kialakulásában mennyiben állapítható meg a felperesnek a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) szerinti személyes felelőssége. A célvizsgálat eredményeként az alperes a H-JÉ-III-B-76/2016. számú határozattal (a továbbiakban: Határozat) a befektetési vállalkozás igazgatósági, valamint irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete tagjának felelősségére vonatkozó jogszabályi előírások súlyos megsértése miatt 20.000.000 (húszmillió) forint összegű felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a felperest.

A kereseti kérelem

[3] A felperes keresetében vitatta, hogy a Társaság jogsértése miatt marasztalható lenne, mivel felelőssége nem objektív. A Társaságot érintő büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem tisztázható a felperes felelőssége. Felperes a betöltött tisztségnek megfelelően elvárható magatartást tanúsította, a leplezett bűncselekményről pedig objektíve nem tudott. Sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, amikor a határozatot aláíró W. L. alelnök az alperesi határozat megszületését megelőzően már több olyan nyilatkozatot tett, amelyekben megelőlegezte a "brókerbotrány" során érintett pénzügyi vállalkozások vezető tisztségviselőinek felelősségét, illetőleg bűnösségét. Hivatkozott az alperesi határozat kiadmányozásának hibájából eredő semmisségre.

[4] Az elsőfokú bíróság 29. K.32.744/2016/20. számú ítéletével a felperes semmiségre vonatkozó érveinek helyt adva az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, amely ítéletet a Kúria Kfv.I.35.676/2017/10. számú ítéletével, részben eltérő indokolással, hatályában fenntartotta azzal, hogy a kiadmányozási hiba korrekciója érdekében új eljárás lefolytatására kötelezte az alperest. Az alperes alkotmányjogi panasza folytán eljáró Alkotmánybíróság a IV/557-33/2018. számú határozatával (a továbbiakban: AB határozat) megsemmisítette a Kúria ezen ítéletét. Ezt követően a Kúria a Kfv.I.35.244/2019/4. számú végzésével a 29.K.32.744/2016/20. számú jogerős ítéletet megsemmisítette, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra kötelezte azzal, hogy az ügyet a semmisségi kérdést meghaladóan, érdemben teljes körűen el kell bírálni.