470/B/1999. AB végzés

állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének tárgyában

Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó a Fővárosi Közgyűlés 1091/1999. (V. 27.) Főv. Kgy. határozatát és 1253/1999. (VI. 24.) Főv. Kgy. határozatát, továbbá a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 479/1999. (VI. 08.) határozatát kifogásolta. A Fővárosi Közgyűlés határozatai a Kísérleti Altalános Iskola (Budapest VII., Hernád u. 46.) fenntartói jogának, feladatellátásának a VII. Kerületi Önkormányzat részére történő visszaadásáról döntöttek. A kifogásolt képviselő-testületi határozat pedig felhatalmazza a polgármestert a fenti általános iskola fenntartói jogának átvételéről szóló szerződés aláírására, valamint az iskola megszűnéséről szóló konkrét döntést tartalmazza. Továbbá felhatalmazza a polgármestert a jogszabályokban előírt véleményezési és egyeztetési eljárások lefolytatására, illetve felkéri, hogy a szükséges döntések meghozatalára tegyen javaslatot a képviselő-testületnek.

Az indítványozó az Alkotmány 8. § (1) és (2) bekezdése, 16. §-a, 43. § (2) bekezdése, 44/A. § (2) bekezdése, 67. § (1)-(3) bekezdése, 70/A. § (3) bekezdése, valamint 70/F. § (1) és (2) bekezdései sérelmét állította. Továbbá - álláspontja szerint - a kifogásolt határozatok ellentétesek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (6) és (13) bekezdéseivel, 102. § (2) bekezdése a) pontjával, valamint (3) bekezdésével, 121. § (1) bekezdése 3. és 20. pontjával és végül 124. § (8) bekezdésével. Ezekre hivatkozva kérte a fenti határozatok alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.

II.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ügy érdemi elbírálására nincs hatásköre.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontja alapján az Alkotmánybíróság hatásköre jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára terjed ki.

Az Alkotmánybíróság már több döntésében állást foglalt abban a kérdésben, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 46. §

(1) bekezdésében felsorolt szervek által hozott határozatok közül melyek tartoznak az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe, azaz mely határozatok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. [52/1993. (X. 7.) AB végzés (ABH 1993, 407.); 341/B/1993. AB végzés (ABH 1993, 898.); 732/B/1993 AB végzés (ABH 1993, 916.)]

Az 52/1993. (X. 7.) AB végzésében az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy önmagában véve az, hogy valamely aktust olyan elnevezés alatt bocsátanak ki, amelyet a jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének megjelölésére is használnak, még nem feltétlenül alapozza meg az adott aktus felülvizsgálatára nézve az Alkotmánybíróság hatáskörét. A hatáskör vizsgálatánál nem az aktus elnevezése, hanem a benne foglalt rendelkezések jogi jellege az irányadó.

Az állam szerveinek jogalkotó hatáskörét az Alkotmány és a Jat. szabályozza. A Jat. határozza meg azt is, hogy az állami szervek aktusai közül melyek minősülnek jogszabálynak, és melyek azok, amelyek az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartoznak.

Az Alkotmány és a Jat. rendelkezései alapján az önkormányzatok határozatai nem tekinthetők jogszabálynak. A Jat. 46. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzatok határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket. A 46. § (2) bekezdés szerint e rendelkezés nem érinti az önkormányzatoknak az egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát.

E törvényi szabályoknak megfelelően tehát nem minden önkormányzati határozat tartozik az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé. Az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek csak azok tekinthetők, amelyek a Jat. 46. § (1) bekezdésében foglalt tartalommal bírnak. A 46. § (2) bekezdés szerint ettől eltérnek az egyedi önkormányzati határozatok, amelyek nem tekinthetők az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek.

Az Alkotmánybíróságnak hatásköre vizsgálata során abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az indítványozó által támadott önkormányzati határozatok minősíthetők-e a Jat. 46. § (1) bekezdése alapján az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe tartozó normatív határozatnak.

A Fővárosi Közgyűlés vizsgált határozataiban a Kísérleti Általános Iskola (Budapest VII., Hernád u. 46.) fenntartói jogának, feladatellátásának a VII. Kerületi Önkormányzat részére történő visszaadásáról döntött. A Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének határozata pedig felhatalmazza a polgármestert a fenti általános iskola fenntartói jogának átvételéről szóló szerződés aláírására, valamint az iskola megszűnéséről szóló konkrét döntést tartalmazza. Továbbá felhatalmazza a polgármestert a jogszabályokban előírt véleményezési és egyeztetési eljárások lefolytatására, illetve felkéri, hogy a szükséges döntések meghozatalára tegyen javaslatot a képviselő-testületnek. Ezek az aktusok normatív tartalommal nem bírnak, az önkormányzatok egyedi döntését foglaljak magukban.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogásolt önkormányzati határozatok alkotmányellenességének vizsgálatára nincs hatásköre. Ezért az indítványt - érdemi vizsgálat nélkül - visszautasította.

Budapest, 2000. október 18.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró