A Pécsi Törvényszék P.21141/2012/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 342. §, 343. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, 10. §, 12. §, 14. §, 16. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bíró: Gelencsér Zoltán

A Pécsi Törvényszék a (név) Ügyvédi Iroda (ügyintéző: (név) ügyvéd, cím) által képviselt felperes neve (felperes címe sz. alatti lakos) felperesnek -(név) ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (alperes címe sz. alatti székhelyű) alperes ellen sajtó helyreigazítási perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak az illetékes állami adóhatóság felhívására 36.000,-Ft (harminchatezer) forint le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket, továbbá 15 napon belül az alperesnek 30.000,- (harmincezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Pécsi Ítélőtáblához címzett, de a Pécsi Törvényszéknél írásban, három példányban - jogi képviselő közreműködésével - előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A Pp. 73/A. § (1) bekezdése értelmében a jogi képviselet az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata a Pp. 73/B. § (1) bekezdés a.) pontja alapján hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszt elő. Az erre irányuló kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet kérni.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s

A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes (ország neve) (titulus) volt 2004. szeptember 29. és 2009. április 14. között.

A felperes a (név) Tudományegyetem Tanárképző Karán folytatott technika- biológia szakon főiskolai tanulmányokat, ahol 1984-ben szerzett főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaság-tudományi Karon levelező szakon egyetemi diplomát.

A főiskolai diploma megszerzéséhez elengedhetetlenül szükséges szakdolgozatot 1984-ben adta le a felperes "diplomamunka címe" címmel. Ezen diplomamunka 2012 májusában nem lelehető már fel a jogutód (név) Tudományegyetemen. Az 1990-ben készített, az 1971-1989 közötti időszakban a (név) Tanárképző Karán elfogadott szakdolgozatok bibliográfiája szerint abban az évben a jogelőd intézmény tanszéki állományában ténylegesen meg volt. Az 1990-2000-ben végzett állományrevízió, vagyis darabonkénti listázott ellenőrzés alapján a nyilvántartott 1827 darab tétel között - két másik szakdolgozattal együtt - már nem volt megtalálható. A leltárt végző könyvtáros sorba rendezte az 1990-es bibliográfia alapján a szakdolgozatokat és egy nagy H betűvel (hiányzik) jelezte a bibliográfiában az állományból hiányzó tételeket. A felperes diplomamunka címe mellett ekkor már egy H betű jelzi, hogy hiányzik.

A felperes volt sógora (1. név) 1980-ban a (név) Tanárképz ő Főiskolai Karára ugyancsak benyújtott egy szakdolgozatot "szakdolgozat címe" címmel, ez a tárolt szakdolgozatok között a (név) Természettudományi Kar Földrajzi Intézetében fellelhető.

2012 áprilisában a (név) Tv plágium gyanút fogalmazott meg a felperessel szemben a szakdolgozatának hitelességével kapcsolatosan. A (név) Tudományegyetem ezt vizsgálandó bizottságot állított fel, amelyet (2. név) egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a (név) Tudományegyetem Tudományos és Innovációs (titulus)helyettese vezetett az érintett karról delegált oktatási szakemberek, valamint egy elismert jogászprofesszor részvételével, az erre vonatkozó el őírásoknak és szabályozásnak megfelelően.

A bizottság a rendelkezésre álló dokumentumok, iratok megvizsgálása után 2012. május 15-én sajtó útján is közzétett következ ő megállapításra jutott:

A felperes neve által benyújtott "szakdolgozat címe" című szakdolgozatáról a bíráló által 1984. május 9-én készített egyoldalas bírálatban szereplő szöveg és szövegrészlet kritikák konkrét oldalszám szerinti utalásai, oldalszám szerinti egyezést mutatnak (1. név) 1980-ban benyújtott azonos című, de hosszabb terjedelmű szakdolgozatával. A bírálati szövegnek és (1. név) szakdolgozat szövegének egybevetése azonban nem alkalmas eljárás arra, hogy az eljáró bizottság felperes neve szakdolgozatával kapcsolatban szerzői jogi megállapításokat tegyen. Ezért az eljáró bizottság nem tud érdemi határozatot hozni, amíg nem áll rendelkezésre a felperes "szakdolgozat neve" című szakdolgozata.

A bizottság nem csak a fentieket, de más, a felperessel szemben megfogalmazott vádakat is vizsgált. Ennek nyomán megállapította, hogy a (név) Tanárképző Kar államvizsga szabályzata szerint a felperes abszolutóriumát megszerezte, szakdolgozatát beadta, azt az illetékes tanszék elfogadta, zárótanításait eredményesen teljesítette. Rögzítette a bizottság, hogy a szakdolgozat nem minősül tudományos munkának, így általában nem képvisel tudományos szintű maradandó értéket. Ennél fogva a szakdolgozatokra nem vonatkoznak a tudományos doktori fokozat (PhD) megszerzési érdekében írt doktori értekezésekre vonatkozó előírások, sem pedig a megőrzésre vonatkozó előírások. Rögzítette a bizottság azt is, hogy a sajtóban taglalt azonos című szakdolgozatok kapcsán általánosságban elmondható, hogy a felsőoktatási intézményekben bevett gyakorlat volt - és néhány tanszéken a mai napig alkalmazzák -, hogy az oktatók több éven keresztül kiajánlottak azonos témajavaslatokat a hallgatóknak, akik ezt követően gyakran szó szerint ugyanazt a címet adták diplomamunkájuknak, amit az oktató leírt javaslatként. Ez magyarázza az esetlegesen előforduló azonos dolgozatcímeket.

A sajtónak kiadott közleményét azzal zárta, hogy a felállított tényfeltáró bizottság a jövőben a szakdolgozatok tárolásának témakörében már kizárólag a minden karra vonatkozó egységes szabályok és eljárásrend kidolgozásával foglalkozik. A volt miniszterelnöknek a jogelőd intézményében évtizedekkel ezelőtt lefolytatott tanulmányaira vonatkozónak a PTE az ügyet lezártnak tekinti.