A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20347/2008/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 348. §, 350. §, 1995. évi XCVI. törvény (Bit.) 37. §] Bírók: Csánitzné dr. Csiky Ilona, Horeczky Károly, Kiss Mária

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.25166/2005/16., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20529/2007/6., *Kúria Pfv.20347/2008/5.* (BH 2008.12.331)

***********

Pfv.VIII.20.347/2008/5.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a dr. Orosz Ügyvédi Iroda - ügyintéző: dr. Orosz Róbert ügyvéd - (5100 Jászberény, Margit u. 4.) által képviselt .............. felperesnek a dr. Szabó Szilvia jogtanácsos által képviselt ............... alperes ellen kártérítés iránt a Fővárosi Bíróságon 23.P.25.166/2005. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.529/2007/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes 23. sorszámú felülvizsgálati kérelme alapján tárgyaláson kívül meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (Egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az alperes a saját felülvizsgálati eljárási költségét maga viseli.

I n d o k o l á s :

Az alperes egyéni vállalkozó megbízottja 8 millió forintot azzal a látszattal vett át a felperestől, hogy a pénzt az alperes képviseletében befekteti. Az összeget az alperes számlájára nem helyezte el, és azt a felperesnek felhívására sem adta vissza, ezért a felperes keresetében a fenti összeg megfizetésére kérte az alperest az alkalmazottak károkozásáért való felelősség szabályai szerint kötelezni.

Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 7 millió forintot, és ennek 2003. április 2. napjától járó késedelmi kamatait, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes és M. I. között tartós megbízási jogviszony állt fenn, mindkét szerződő fél a Ptk. 685.§ c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősül, ezért a Ptk. 350.§ (2) bekezdésének első és második fordulata alapján egyaránt alkalmazhatónak találta a munkavállalóért való felelősség Ptk. 348.§ (1) bekezdésében írt szabályát. Hangsúlyozta, hogy M. I. nemcsak biztosítás kötésére, hanem pénzügyi szolgáltatás közvetítésére is kötelezettséget vállalt a megbízási szerződésben, mely tevékenységi körbe az az ügylet is beletartozhat, amelyet az alperes képviseletében eljárva a felperessel kötött. Az alperes megbízottja a megbízási szerződés adta lehetőségekkel visszaélve kötött ügyletet a felperessel és vette fel a 7 millió forintot. A 2004. januári 1 millió forintos ügyletet illetően nem találta alkalmazhatónak a Ptk. 350.§ (2) bekezdésében foglaltakat, mert akkor már nem állt fenn M. I. az alperessel a megbízási jogviszonya. Megállapította a bíróság, hogy a szerződés megkötésével a felperest vétkesség, de még gondatlanság sem terheli, ezért kármegosztásra nem látott lehetőséget. Az alperes fellebbezése alapján eljárva a másodfokú bíróság jelentőséget tulajdonított annak, hogy M. I. a 7 millió forint átvétele idején az alperessel megbízási jogviszonyban állt és a felperesnek, mint biztosítási ügynököt mutatták be. A felperes részére átadott névjegykártyán illetve a kiállított betéti igazoláson az alperes neve szerepelt, mellette M. I. az I. bélyegzőjét használta, mellyel a felperes bizalmának elnyerése érdekében kívánta azt a látszatot kelteni, hogy az alperes képviseletében szabályszerűen jár el. Leszögezte; a Ptk. 350.§ (2) bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 348.§ (1) bekezdése alapján a megbízó a megbízott károkozásáért nemcsak akkor felel, ha a kárt a megbízásból eredő feladatok ellátása során okozta, hanem akkor is, ha a megbízás kereteit túllépi, de a megbízás adott lehetőséget a károkozásra.