BH 2011.4.90 A cégnyilvántartás a benne feltüntetett adatok, bejegyzett jogok és tények fennállását és változását közhitelűen tanúsító közokirat; ezért az ügyvezető részéről a cég székhelyének valótlan megjelölése az alapító okiratban, s ennek a cégbírósághoz történő bejelentése intellektuális közokirat-hamisítás [Btk. 274. § (1) bek. c) pont; Pp. 195. § (1) bek.; 2006. évi V. tv. 1. § (1) bek.].

A városi bíróság az első fokon jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet közokirat-hamisítás [Btk. 274. § (1) bekezdés c) pont] bűntette miatt 5 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte, s egy korábbi 4 hónap tartamú, 2 évi próbaidőre felfüggesztett fogházbünteté­sének a végrehajtását is elrendelte.

Az ítéleti tényállás szerint:

Az élettársi kapcsolatban élő négy kiskorú gyermekes, egy kft.-nél havi 69 000 forintos jövedelemmel rendelkező, már cégvezetői tevékenységet végző, vagyontalan, korábban nyolc esetben büntetett terhelt a K. B. Építőipari és Kereskedelmi Kft. tagjaként és képviselőjeként 2008. márciusában a kft. székhelyeként olyan címet jelentett be a cégbírósághoz, - és azon keresztül az adóhatósághoz - ahol a társaság nem működött, ingóságai nem voltak elhelyezve és a cégtáblája sem volt kifüggesztve.

A terheltnek ez a címe korábban a lakhelye volt, de onnan 2008. februárban elköltözött. A kft. alapításakor azonban a cégbírósághoz benyújtott iratokon a cég székhelyeként ezt a címet feltüntetve közreműködött abban, hogy a társaság székhelyeként a közhitelű nyilvántartásban valótlan adatot tüntettek fel.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a K. B. Kft. vonatkozásában ellenőrzést kívánt lefolytatni a társaság székhelyén. Az eljáró adóellenőrök 2008. november 13-án megjelentek a bejelentett székhelyen, ahol észlelték, hogy a megadott címen a társaság nem működik.

A jogerős ügydöntő határozat ellen elsődlegesen felmentése, másodlagosan a büntetésének lényeges enyhítése érdekében - jogi képviselője útján - a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyet a Be. 416. §-a (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okra alapozott. Ezen túlmenően eljárási szabálysértésekre is hivatkozott.

Az anyagi jogszabálysértés kapcsán azzal érvelt, hogy bár a közokirat fogalmát a Pp. 195. §-a meghatározza, a támadott ítélet anélkül állapította meg a bűnösségét, hogy abban a meghamisított okiratot a bíróság megnevezte volna.

A vádiratban, miként az ítéletben is, tényként az szerepel; abban működött közre, hogy a cégbíróság által vezetett közhitelű nyilvántartásban valótlan adatot tüntettek fel.

A "közhitelű nyilvántartás" azonban általános megnevezés; nem azonos a közokirattal, ezért annak a sérelmére közokirat-hamisítást elkövetni nem lehet.

Ezen túlmenően vitatta azt is, hogy az általa újonnan alapított kft. székhelyeként valótlan címet jelentett volna be, hiszen a székhelyként megjelölt ingatlan 1 részben a tulajdonában áll, és állandó bejelentett lakásaként is ez a cím szerepel.

A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak tartotta, és a támadott ítélet hatályban tartását indítványozta.

A Be. 425. §-a szerinti nyilvános ülésen a felek indítványaikat fenntartották.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta a következők miatt:

A felülvizsgálat a fellebbezéstől eltérően nem általános, hanem rendkívüli jogorvoslat.

E jellegéből következően csak a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős határozat által megállapított tényállás alapján vehető igénybe.