A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37312/2007/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGÉSZSÉGÜGYI HATÓSÁGI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 119. §, 126. §, 136. §, 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) 4. §, 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (Műk. r.) 19. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Darák Péter, Fekete Ildikó

Kfv.IV.37.312/2007/9.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az elsőfokú eljárásban dr. Jákli Tibor ügyvéd, a felülvizsgálati eljárásban a dr. Bánfalvi és Fia Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek az ÁNTSZ Regionális Intézete alperes ellen egészségügyi igazgatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Zala Megyei Bíróság 2007. május 2. napján kelt 7.K.21.267/2006/24. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 27. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Zala Megyei Bíróság 7.K.21.267/2006/24. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15.000 /tizenötezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az ÁNTSZ Városi Intézete a 47-22/2006. számú határozatával a felperes 94/2004. számú működési engedélyét visszavonta.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd az elsőfokú határozatot a 274-18/2006. számú másodfokú határozatával helybenhagyta.

A közigazgatási határozatok indokolása szerint a felperes beltagja, háziorvos, tevékenysége gyakorlása során a szakmai szabályokat - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben /a továbbiakban: Eütv./ foglalt dokumentációs kötelezettségét - olyan súlyosan megsértette, amely a betegek biztonságos ellátását veszélyeztette, és mindez megalapozta az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. /VII. 15./ Kormányrendelet /a továbbiakban: Kormányrendelet/ 19. § /1/ bekezdés k/ pontja alapján a működési engedély visszavonását.

A felperes keresetében a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte.

Arra hivatkozott, hogy az eljárás során nem bizonyították a hatóságok, hogy a felperes elkövette a terhére rótt fegyelemsértéseket.

Hivatkozott a felperes arra is, hogy a közigazgatási szervek figyelmen kívül hagyták a 23/2006. /V. 18./ EüM rendeletet, amely a vizsgálati és terápiás eljárásrend kidolgozását, szerkesztését és szakmai egyeztetés lefolytatását szabályozza.

Álláspontja szerint a természetgyógyászati étrend-kiegészítők alkalmazása nem sérti a szakmai szabályokat. Emellett az alperes azt sem tudta bizonyítani, hogy a felperes kárt okozott volna a betegeknek azzal, hogy a termékeket ajánlotta, illetve az sincs bizonyítva, hogy forgalmazta a termékeket.

Kifogásolta a felperes, hogy az alperes figyelmen kívül hagyta a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LIII. törvény alapján kiadott EüM rendelet előírásait, amely szerint a személyes adatok felhasználása a páciensek tudta és beleegyezése nélkül nem lehetséges.

Sérelmezte a felperes, hogy a hatóságok nem tárták fel a kartonok pontatlan vezetésének valós okát, és tényleges felelőseit.

Hivatkozott arra is, hogy az alperes által megállapított dokumentációs hiányosságok, szakmai hibák általánosak, minden háziorvosi körzetben előfordulnak.

Sérelmezte továbbá, hogy előzetes figyelmeztetés nélkül alkalmazta az alperes vele szemben a súlyos határozati szankciót.

A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és azt elutasította.

Ítéletének indokolásában az Eütv. 119. § /3/ bekezdés b/ pontjára, 126. § /2/ és /3/ bekezdésére, 136. § /1/ és /2/ bekezdésére, az 1997. évi XLVII. törvény 4. § /2/ bekezdés i/ pontjára, a Pp. 164. § /1/ és /2/ bekezdésére, 182. § /3/ bekezdésére, 206. § /1/ bekezdésére és 336/A. § /1/ bekezdésére, valamint a Kormányrendelet 19. § /1/ bekezdés k/ pontjára hivatkozott.

Kifejtette, hogy az alperesi határozatok azon szakértői véleményeken alapultak, amely szerint a dokumentálás jogszabályi kötelezettségének folyamatos megszegése olyan jelentős mértékű volt a felperes esetében, hogy az önmagában is veszélyeztette a betegek biztonságos ellátását.

Kiemelte a megyei bíróság, hogy az egészségügyi hatóság határozatát nem az étrend-kiegészítők felperesi forgalmazására, illetőleg a vallási meggyőződés etikailag felróható voltára alapította, hanem kizárólag az előzőekben említett dokumentációs kötelezettség megszegésére, és annak feltételezhető következményeire.

Nem osztotta a megyei bíróság a bizonyítottság hiányára vonatkozó felperesi álláspontot. Megállapította, hogy az első- és másodfokú közigazgatási eljárásban két szakértő adott szakvéleményt, és e szakértők személyét és eljárását a felperes keresetében nem kifogásolta.

A közigazgatási eljárásban a szakértők megállapították a dokumentációs hiányosságokat. Ezen tényt a felperes keresetében nem vitatta, csak azt kifogásolta, hogy a kartonok pontatlan vezetésének valós okát és tényleges felelőseit nem tárta fel az alperes.

A megyei bíróság egyetértett az alperes és a kirendelt szakértő azon álláspontjával, hogy az egészségügyi szolgáltatás nyújtására működési engedéllyel a felperes rendelkezett, ezért a dokumentációs hiányosságokat rajta, mint szolgáltatón kell számon kérni. Érdektelen, hogy a felperes képviselője, vagy alkalmazottai mulasztottak-e, ugyanis a jogszerű, szakszerű munkavégzés követelményeinek érvényesítéséért az egészségügyi szolgáltató felel.

A személyes adatok védelméről szóló jogszabályi előírások sérelmének körében rámutatott arra a megyei bíróság, hogy az 1997. évi XLVII. törvény 4. § /2/ bekezdés i/ pontjában foglalt felhatalmazás alapján a betegadatok a közigazgatási eljárásban felhasználhatók.

A megyei bíróság álláspontja szerint azon tény, hogy a felperes a betegek többségét /feltehetően/ szabályosan látta el, nem cáfolja a feltárt súlyos szakmai hiányosságokat.

Nincs olyan jogszabályi előírás, hogy a működési engedély visszavonása előtt előzetes figyelmeztetést kellene alkalmazni. Amennyiben a Kormányrendelet 19. § /1/ bekezdés k/ pontjában írt feltételek fennállnak, az egészségügyi hatóságnak kötelessége a működési engedély visszavonása.

Kifejtette a megyei bíróság, hogy ezen jogszabályi előírás körében az alperesnek azt kellett eldöntenie, hogy a feltárt szakmai szabályok megsértése súlyosnak minősült-e, és veszélyeztette-e a betegek biztonságos ellátását.

A megyei bíróság - tekintettel arra, hogy a felperes a dokumentálási hiányosságok fennálltát nem vitatta - szakértőt rendelt ki annak megállapítására, hogy milyen következményekkel járhatott a biztonságos betegellátásra az alperesi határozatban felrótt mulasztás.

Az igazságügyi háziorvostan-szakértő alapszakvéleménye szerint a felperes /illetve a háziorvos/ sorozatosan megszegte a jogszabályokban részletezett, orvosi dokumentációval kapcsolatos előírásokat, és ezáltal a betegellátás menetének biztonságát súlyosan veszélyeztette. Rámutatott a szakértő, hogy az orvosi dokumentációnak az ellátási folyamatot teljes egészében rögzítenie kell. A felperes betegei esetében a feltárt hiányosságok miatt a beteg szükséges vizsgálata és kezelése - pl. egy másik, a beteget nem ismerő orvos által - nem volna megfelelően folytatható.